Zöldinfó
Fenntarthatósági intézkedésekkel csökkenti ökológiai lábnyomát a Westend
Ökológiai lábnyomának csökkentésére a fogyasztók bevonásával valósítja meg zöld stratégiáját a Westend, hosszabb távon megalapozva többek között a cég sikeres tőzsdére menetelét – ismertette a Westendet tulajdonló és üzemeltető Gránit Pólus kommunikációs és marketingigazgatója közleményben.
Kovács Orsolya beszámolt róla, hogy a nemzetközi ESG (fenntarthatósági) sztenderdhez igazított zöld stratégia alkalmazásával a Westend szén-dioxid-kibocsátása jelentősen csökken, az üzemeltetésben évente több mint 30 százalékos energiamegtakarítást értek el már az elmúlt 3 évben is, a gépészeti elemek folyamatban lévő cseréje révén pedig további legalább 30 százalékos energiamegtakarítás és kibocsátáscsökkentés is elérhető. Hozzátette, a Gránit Pólus csoportnál most folyik az ESG audit és a további fenntarthatósági célkitűzések meghatározása, és év végére elkészül az első jelentésük is. Ez üzleti szempontból jelentős, mert tervben van a Westend tőzsdére menetele, ahol az ESG megfelelés alapfeltétele a befektetői érdeklődésnek – hangsúlyozta.
A fenntarthatósági intézkedések között említette, hogy a bevásárlóközpontok közül elsőként nyitottak használtruha-gyűjtő helyiséget; a Westend ReStore-ban már 6,5 tonnányi használtruha gyűlt össze a Föld napján indított tesztüzem óta. A begyűjtött ruhák csupán 1 százalékából lesz hulladék, a többi újrahasznosítható, 55-65 százaléka adományozásra és értékesítésre kerül, 10-12 százalékból ipari törlőrongyot, 10-12 százalékából fonalat, textil alapanyagot készítenek, 6-8 százalékát pedig töltő vagy másodlagos tüzelőanyagként újra felhasználják. A ruhák válogatását egy félautomatizált rendszer segítségével az országos lefedettségű, 15 éves ruhagyűjtési tapasztalattal rendelkező Textrade végzi, amely a felajánlások egy részét karitatív szervezeteken keresztül – többek között a Magyar Vöröskereszt és a Máltai Szeretetszolgálat – juttatja el rászorulóknak.
Kovács Orsolya beszámolt arról is, hogy kicserélték a hűtőrendszereket az elmúlt három évben, a gépészet megújítása pedig már folyamatban van. Ezzel a beruházással a Westendben több mint 1 millió kilowattóra (kWh) áramot takarítanak meg évente, amely 500 háztartás, egy átlagos magyar község éves energiafogyasztásával egyenlő. A gépészeti elemek cseréje révén további legalább 30 százalékos energiamegtakarítás és kibocsátás csökkentés is elérhető. Vizsgálják a további lehetőségeket is, például a napelemek telepítését, és egyéb energia-, illetve vízmegtakarítást eredményező technológiák alkalmazását is.
A hulladékválogatásban a Westend együttműködő partnere az FCC Magyarország Hulladékgazdálkodó Kft; évente megközelítőleg 900 tonna hulladékot szelektálnak, ebből közel 150 tonna kommunális, 425 tonna RDF és 325 tonna haszonanyag keletkezik. Az egyéb fenntarthatósági intézkedések között említette, hogy egyeztetnek az Élelmiszerbank Egyesülettel az ételpazarlás csökkentése érdekében, a tervek szerint az egyesület koordinálná a foodcourtról naponta begyűjthető ételek elszállítását különböző szervezetekhez.
Zöldinfó
Nő a támogatási keret több állattartó ágazatban – biztonságosabb működés a gazdáknak
Az Agrárminisztérium emelt összegű nemzeti forrást biztosít az állattartók számára.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az idei évben több fontos állattenyésztési jogcím keretösszege emelkedik annak érdekében, hogy tovább erősödjön a gazdálkodók pénzügyi biztonsága és az állatjóléti feltételek javítása. Az állattartók számára így még nagyobb segítséget jelenthetnek a nemzeti támogatások – jelentette be az MTI-nek küldött közleményében Nagy István agrárminiszter. A miniszter elmondta, hogy a gazdálkodást veszélyeztető számos nehézségre tekintettel az állattenyésztők által igénybe vehető támogatások közül, az ágazat további erősítésének érdekében, az Agrárminisztérium egyes nemzeti támogatási jogcímek keretét jelentősen megnövelte – írja az alternativenergi.hu. A nemzeti támogatások ugyanis a közvetlen támogatásokkal együttesen biztosítják a termelés- és jövedelembiztonságot, míg a beruházási támogatások a technológiai modernizációt ösztönzik. Nagy István ismertette, hogy a sertéstartók számára a tenyészkoca- és hízóállat-jóléti támogatások forrásrendezése által, a meglévő kereteken túl további 800 millió forinttal növeli a tárca a nemzeti támogatás keretösszegét. A baromfitartók számára az állatjóléti támogatás eddigi 10 milliárd forintos kerete mintegy 900 millió forinttal bővül.
A több mint 2100 tejtermelő már hozzá is jutott az átmeneti nemzeti támogatás – az Európai Unió által megengedett maximális – 8,4 milliárd forintos előrehozott kifizetéséhez, amely forrás ugyancsak segíti a stabil működést és a piaci egyensúly megőrzését. A húsmarha-tenyésztők támogatása szintén nő, a tenyészbika-támogatás keretösszege 700 millióról 923 millió forintra emelkedik. Ezek az intézkedések erősítik a magyar állattenyésztési ágazat pénzügyi stabilitását, és hozzájárulnak az állatjóléti követelmények magasabb szintű biztosításához. Az Agrárminisztérium célja ugyanis minden nehézség közepette az, hogy a magyar gazdák továbbra is biztonságban, versenyképesen és kiszámítható környezetben dolgozhassanak – hangsúlyozta a tárcavezető.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMinden harmadik autós dízelt választana, az elektromos járművek iránt továbbra is csekély az érdeklődés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természetes erőforrások állapota közvetlenül befolyásolja a világgazdaság több mint felét
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés
