

Zöldinfó
Fenntarthatósági intézkedésekkel csökkenti ökológiai lábnyomát a Westend
Ökológiai lábnyomának csökkentésére a fogyasztók bevonásával valósítja meg zöld stratégiáját a Westend, hosszabb távon megalapozva többek között a cég sikeres tőzsdére menetelét – ismertette a Westendet tulajdonló és üzemeltető Gránit Pólus kommunikációs és marketingigazgatója közleményben.
Kovács Orsolya beszámolt róla, hogy a nemzetközi ESG (fenntarthatósági) sztenderdhez igazított zöld stratégia alkalmazásával a Westend szén-dioxid-kibocsátása jelentősen csökken, az üzemeltetésben évente több mint 30 százalékos energiamegtakarítást értek el már az elmúlt 3 évben is, a gépészeti elemek folyamatban lévő cseréje révén pedig további legalább 30 százalékos energiamegtakarítás és kibocsátáscsökkentés is elérhető. Hozzátette, a Gránit Pólus csoportnál most folyik az ESG audit és a további fenntarthatósági célkitűzések meghatározása, és év végére elkészül az első jelentésük is. Ez üzleti szempontból jelentős, mert tervben van a Westend tőzsdére menetele, ahol az ESG megfelelés alapfeltétele a befektetői érdeklődésnek – hangsúlyozta.
A fenntarthatósági intézkedések között említette, hogy a bevásárlóközpontok közül elsőként nyitottak használtruha-gyűjtő helyiséget; a Westend ReStore-ban már 6,5 tonnányi használtruha gyűlt össze a Föld napján indított tesztüzem óta. A begyűjtött ruhák csupán 1 százalékából lesz hulladék, a többi újrahasznosítható, 55-65 százaléka adományozásra és értékesítésre kerül, 10-12 százalékból ipari törlőrongyot, 10-12 százalékából fonalat, textil alapanyagot készítenek, 6-8 százalékát pedig töltő vagy másodlagos tüzelőanyagként újra felhasználják. A ruhák válogatását egy félautomatizált rendszer segítségével az országos lefedettségű, 15 éves ruhagyűjtési tapasztalattal rendelkező Textrade végzi, amely a felajánlások egy részét karitatív szervezeteken keresztül – többek között a Magyar Vöröskereszt és a Máltai Szeretetszolgálat – juttatja el rászorulóknak.
Kovács Orsolya beszámolt arról is, hogy kicserélték a hűtőrendszereket az elmúlt három évben, a gépészet megújítása pedig már folyamatban van. Ezzel a beruházással a Westendben több mint 1 millió kilowattóra (kWh) áramot takarítanak meg évente, amely 500 háztartás, egy átlagos magyar község éves energiafogyasztásával egyenlő. A gépészeti elemek cseréje révén további legalább 30 százalékos energiamegtakarítás és kibocsátás csökkentés is elérhető. Vizsgálják a további lehetőségeket is, például a napelemek telepítését, és egyéb energia-, illetve vízmegtakarítást eredményező technológiák alkalmazását is.
A hulladékválogatásban a Westend együttműködő partnere az FCC Magyarország Hulladékgazdálkodó Kft; évente megközelítőleg 900 tonna hulladékot szelektálnak, ebből közel 150 tonna kommunális, 425 tonna RDF és 325 tonna haszonanyag keletkezik. Az egyéb fenntarthatósági intézkedések között említette, hogy egyeztetnek az Élelmiszerbank Egyesülettel az ételpazarlás csökkentése érdekében, a tervek szerint az egyesület koordinálná a foodcourtról naponta begyűjthető ételek elszállítását különböző szervezetekhez.

Zöldinfó
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
A versenyképes gazdálkodás és a termésbiztonság érdekében is kiemelten fontos a területi vízgazdálkodás megújítása.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Hubai Imre, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára kiemelte, a klímaváltozás miatt elkerülhetetlenül szükséges mesterséges vízpótlás a táj természetes alkalmazkodóképességét segíti – írja az alternativenergia.hu. A széleskörű ágazati összefogásnak és a gazdák területi felajánlásainak köszönhetően idén őszre már másfél Balatonnyi vízmennyiséget, összesen több mint egymilliárd köbméter visszatartása történt meg – tette hozzá. Hajdú-Bihar vármegyére vonatkozóan példaként kiemelte a Berettyó-Sebes-Körös területén elvégzett csaknem 14 beavatkozást, köztük a Sebes-Körös holtágainak feltöltését, a tápcsatornák mederkotrását, vagy a gátépítéseket. Hubai Imre hangsúlyozta, a leginkább aszályos területek vízpótlása országszerte megtörtént, az Aszályvédelmi Operatív Törzs október 31-ével erre az évre befejezi a munkáját. Hozzátette, a jövőben is várják a területi felajánlásokat a gazdáktól, és keresik azokat az egykori öntözőcsatornákat, melyeket közcélúvá lehet tenni. A kormány 4,7 milliárd forint forrást különített el az Aszályvédelmi akcióterv végrehajtására, tározók, holtágak és csatornák feltöltésére, víztározási képességük helyreállítására, és több száz beavatkozási ponton végeztek vízpótlást. Idén is ingyenes lett az állami művekből vételezett víz díja, ami további segítség a gazdáknak.
Az Agrárminisztérium eddig 365 fenntartható vízgazdálkodási közösséget ismert el, amelyek összes öntözött területe több mint 112 000 hektár, ebből az újonnan öntözni kívánt terület több mint 97 000 hektár – tette hozzá. A termés és termelésbiztonság, a gazdálkodók versenyképességének fenntartása érdekében szemléletváltásra van szükség. A gazdálkodói igények felmérése alapján már tervezés alatt áll a támogatási konstrukciók kidolgozása – jegyezte meg az államtitkár.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kommunális hulladék: a rendszer változatlanul működik, bírságolás nincs
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Több mint 120 ezer napelemes pályázat érkezett a lengyel támogatási programra
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás óta
Zsolna az elektromos jövő központja – a KIA új modellje már futószalagon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Magyar gyártású e-buszokkal csökken Balatonfüred szén-dioxid-kibocsátása
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Az akkumulátorok új szerepben – az amerikai otthonokból virtuális erőművek születnek