Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fenntarthatósági intézkedésekkel csökkenti ökológiai lábnyomát a Westend

Létrehozva:

|

Ökológiai lábnyomának csökkentésére a fogyasztók bevonásával valósítja meg zöld stratégiáját a Westend, hosszabb távon megalapozva többek között a cég sikeres tőzsdére menetelét – ismertette a Westendet tulajdonló és üzemeltető Gránit Pólus kommunikációs és marketingigazgatója közleményben.

Kovács Orsolya beszámolt róla, hogy a nemzetközi ESG (fenntarthatósági) sztenderdhez igazított zöld stratégia alkalmazásával a Westend szén-dioxid-kibocsátása jelentősen csökken, az üzemeltetésben évente több mint 30 százalékos energiamegtakarítást értek el már az elmúlt 3 évben is, a gépészeti elemek folyamatban lévő cseréje révén pedig további legalább 30 százalékos energiamegtakarítás és kibocsátáscsökkentés is elérhető. Hozzátette, a Gránit Pólus csoportnál most folyik az ESG audit és a további fenntarthatósági célkitűzések meghatározása, és év végére elkészül az első jelentésük is. Ez üzleti szempontból jelentős, mert tervben van a Westend tőzsdére menetele, ahol az ESG megfelelés alapfeltétele a befektetői érdeklődésnek – hangsúlyozta.

A fenntarthatósági intézkedések között említette, hogy a bevásárlóközpontok közül elsőként nyitottak használtruha-gyűjtő helyiséget; a Westend ReStore-ban már 6,5 tonnányi használtruha gyűlt össze a Föld napján indított tesztüzem óta. A begyűjtött ruhák csupán 1 százalékából lesz hulladék, a többi újrahasznosítható, 55-65 százaléka adományozásra és értékesítésre kerül, 10-12 százalékból ipari törlőrongyot, 10-12 százalékából fonalat, textil alapanyagot készítenek, 6-8 százalékát pedig töltő vagy másodlagos tüzelőanyagként újra felhasználják. A ruhák válogatását egy félautomatizált rendszer segítségével az országos lefedettségű, 15 éves ruhagyűjtési tapasztalattal rendelkező Textrade végzi, amely a felajánlások egy részét karitatív szervezeteken keresztül – többek között a Magyar Vöröskereszt és a Máltai Szeretetszolgálat – juttatja el rászorulóknak.

Advertisement

Kovács Orsolya beszámolt arról is, hogy kicserélték a hűtőrendszereket az elmúlt három évben, a gépészet megújítása pedig már folyamatban van. Ezzel a beruházással a Westendben több mint 1 millió kilowattóra (kWh) áramot takarítanak meg évente, amely 500 háztartás, egy átlagos magyar község éves energiafogyasztásával egyenlő. A gépészeti elemek cseréje révén további legalább 30 százalékos energiamegtakarítás és kibocsátás csökkentés is elérhető. Vizsgálják a további lehetőségeket is, például a napelemek telepítését, és egyéb energia-, illetve vízmegtakarítást eredményező technológiák alkalmazását is.

A hulladékválogatásban a Westend együttműködő partnere az FCC Magyarország Hulladékgazdálkodó Kft; évente megközelítőleg 900 tonna hulladékot szelektálnak, ebből közel 150 tonna kommunális, 425 tonna RDF és 325 tonna haszonanyag keletkezik. Az egyéb fenntarthatósági intézkedések között említette, hogy egyeztetnek az Élelmiszerbank Egyesülettel az ételpazarlás csökkentése érdekében, a tervek szerint az egyesület koordinálná a foodcourtról naponta begyűjthető ételek elszállítását különböző szervezetekhez.

Advertisement

Zöld Energia

Riasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata

Több mint 9500 biztonsági hibát találtak a nyilvánosan elérhető magyar napelemes eszközökön, köztük olyan kritikus sérülékenységeket, amelyek illetéktelen távoli beavatkozást is lehetővé tehetnek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Legalább 1916 magyarországi, napelemes energiatermeléshez kapcsolódó eszköz érhető el közvetlenül a nyilvános interneten, ráadásul ezek között több ezer súlyos biztonsági sérülékenységet is találtak. Kocsis Tamás kiberbiztonsági szakértő kutatása szerint a nem megfelelően védett inverterek, adatgyűjtők és egyéb vezérlőberendezések nemcsak az egyes napelemes rendszerek, hanem akár a villamosenergia-rendszer működésére is kockázatot jelenthetnek. A szakértő a hazai fotovoltaikus rendszerek internetes kitettségét vizsgálta, miután egy holland kiberbiztonsági vállalat, a Modat korábbi kutatása 8500, az Európai Unió területén működő, nyilvánosan elérhető nap- és szélenergia-ipari eszközt azonosított. Ezek közül 514 Magyarországon működött. Kocsis azonban úgy vélte, hogy a hazai érintett berendezések száma ennél jóval magasabb lehet, ezért a Modat keresőeszközének segítségével önálló adatgyűjtést végzett. A vizsgálat során legalább 1916 magyarországi fotovoltaikus energiatermeléshez kapcsolódó eszközt talált, köztük invertereket, adatgyűjtőket, energiatárolókat és termelésmenedzsment-rendszereket. A szakértő hangsúlyozta, hogy ez csak az azonosított berendezések minimális száma, mivel nem minden eszköztípus volt ismert a kutatás kezdetekor, írja az alternativenergia.hu hírportál.

A feltárt webes adminisztrációs felületek különösen aggasztó képet mutattak. A Modat keresője összesen 9554 biztonsági sérülékenységet azonosított, amelyek közül 1610 kritikus, további 3239 pedig magas kockázati besorolást kapott. Egyes hibákat már 2016-ban felfedeztek, vagyis előfordulhat, hogy bizonyos rendszerek közel egy évtizede ismert biztonsági problémákat hordoznak.

Forrás: Kocsis Tamás / Kiberblog

A kutatás egyik legsúlyosabb megállapítása, hogy legalább 647 olyan fotovoltaikus szolgáltatást is találtak, amelyeknél hitelesítés nélkül hozzáférhető a MODBUS ipari kommunikációs protokoll. Ez lehetőséget teremthet arra, hogy illetéktelenek távolról beavatkozzanak az inverterek működésébe, például ki- és bekapcsolják azokat. Néhány webes adminisztrációs felület pedig jelszó vagy más azonosítás nélkül is elérhető volt.

Kocsis szerint a problémát nem önmagában az jelenti, hogy egyes ipari eszközök nem kapják meg azonnal a legújabb szoftverfrissítéseket. Az ilyen, úgynevezett operatív technológiai (OT) rendszereknél a folyamatos és zavartalan működés elsődleges szempont. Sokkal nagyobb kockázatot jelent, hogy ezek a berendezések megfelelő hálózati védelem nélkül közvetlenül elérhetők a nyílt interneten. A szakértő úgy véli, hogy a helyzet kezelése túlmutat az egyes napelemes rendszerek tulajdonosainak felelősségén. Az aggregátoroknak, az elosztói engedélyeseknek, a rendszerirányítónak, az integrátoroknak és a kormányzati kibervédelmi szervezeteknek közösen kellene fellépniük a kockázatok csökkentése érdekében.

Advertisement

A kutatásra reagált a Huawei is a Telex.hu részére, amely szerint a jelentés a SmartLogger eszközeinél nem konkrét terméksérülékenységet, hanem elsősorban a nem megfelelő üzemeltetői hálózati konfigurációból és a nyilvános internetes hozzáférésből eredő kockázatokat azonosított. A vállalat hangsúlyozta, hogy eszközeit védett hálózati környezetben történő működésre tervezték, és a megfelelő hálózati védelem kialakítása az üzemeltetők felelőssége. A cég emellett a biztonsági előírások betartásának és a rendszeres frissítéseknek a fontosságára hívta fel a figyelmet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák