

Zöldinfó
Fenntarthatósági intézkedésekkel csökkenti ökológiai lábnyomát a Westend
Ökológiai lábnyomának csökkentésére a fogyasztók bevonásával valósítja meg zöld stratégiáját a Westend, hosszabb távon megalapozva többek között a cég sikeres tőzsdére menetelét – ismertette a Westendet tulajdonló és üzemeltető Gránit Pólus kommunikációs és marketingigazgatója közleményben.
Kovács Orsolya beszámolt róla, hogy a nemzetközi ESG (fenntarthatósági) sztenderdhez igazított zöld stratégia alkalmazásával a Westend szén-dioxid-kibocsátása jelentősen csökken, az üzemeltetésben évente több mint 30 százalékos energiamegtakarítást értek el már az elmúlt 3 évben is, a gépészeti elemek folyamatban lévő cseréje révén pedig további legalább 30 százalékos energiamegtakarítás és kibocsátáscsökkentés is elérhető. Hozzátette, a Gránit Pólus csoportnál most folyik az ESG audit és a további fenntarthatósági célkitűzések meghatározása, és év végére elkészül az első jelentésük is. Ez üzleti szempontból jelentős, mert tervben van a Westend tőzsdére menetele, ahol az ESG megfelelés alapfeltétele a befektetői érdeklődésnek – hangsúlyozta.
A fenntarthatósági intézkedések között említette, hogy a bevásárlóközpontok közül elsőként nyitottak használtruha-gyűjtő helyiséget; a Westend ReStore-ban már 6,5 tonnányi használtruha gyűlt össze a Föld napján indított tesztüzem óta. A begyűjtött ruhák csupán 1 százalékából lesz hulladék, a többi újrahasznosítható, 55-65 százaléka adományozásra és értékesítésre kerül, 10-12 százalékból ipari törlőrongyot, 10-12 százalékából fonalat, textil alapanyagot készítenek, 6-8 százalékát pedig töltő vagy másodlagos tüzelőanyagként újra felhasználják. A ruhák válogatását egy félautomatizált rendszer segítségével az országos lefedettségű, 15 éves ruhagyűjtési tapasztalattal rendelkező Textrade végzi, amely a felajánlások egy részét karitatív szervezeteken keresztül – többek között a Magyar Vöröskereszt és a Máltai Szeretetszolgálat – juttatja el rászorulóknak.
Kovács Orsolya beszámolt arról is, hogy kicserélték a hűtőrendszereket az elmúlt három évben, a gépészet megújítása pedig már folyamatban van. Ezzel a beruházással a Westendben több mint 1 millió kilowattóra (kWh) áramot takarítanak meg évente, amely 500 háztartás, egy átlagos magyar község éves energiafogyasztásával egyenlő. A gépészeti elemek cseréje révén további legalább 30 százalékos energiamegtakarítás és kibocsátás csökkentés is elérhető. Vizsgálják a további lehetőségeket is, például a napelemek telepítését, és egyéb energia-, illetve vízmegtakarítást eredményező technológiák alkalmazását is.
A hulladékválogatásban a Westend együttműködő partnere az FCC Magyarország Hulladékgazdálkodó Kft; évente megközelítőleg 900 tonna hulladékot szelektálnak, ebből közel 150 tonna kommunális, 425 tonna RDF és 325 tonna haszonanyag keletkezik. Az egyéb fenntarthatósági intézkedések között említette, hogy egyeztetnek az Élelmiszerbank Egyesülettel az ételpazarlás csökkentése érdekében, a tervek szerint az egyesület koordinálná a foodcourtról naponta begyűjthető ételek elszállítását különböző szervezetekhez.

Zöldinfó
Megduplázódott az örökerdők területe, új erdőtelepítési pályázatok dömpingje zajlik
Megalakult az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum az ágazati szereplők részvételével, hogy megfelelő szakmai alapot teremtsen az erdők túlélésének biztosítására.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nagy István az országfásítási program és az örökerdő-gazdálkodás eredményeiről tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a világ erdei sérülékenyek, általános jelenség az erdők állapotának romlása – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette, hogy a most alakult klímaadaptációs központ segít megteremteni azokat a jogi lehetőségeket, amelyek hosszú távon is szolgálják az erdei ökoszisztéma megtartását és fenntartását. A fórum számára a kormány feladatul szabta meg cselekvési terv elkészítését, amely a jövő nemzedékek érdekében hosszú távon is gondoskodik az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodásáról és annak fennmaradásáról – ismertette az agrárminiszter. Közölte: a kormány elkötelezett az erdők megóvásában, leginkább azért, mert az erdők az ország zöld vagyonának legfontosabb elemét képezik. Hozzátette, a zöld vagyon olyan kiemelt közcélokat szolgál, mint a klímavédelem, a szénmegkötés és a biodiverzitás növelése.
Az agrártárca vezetője elmondta: jelenleg az ország területének 25,4 százalékát, összesen 2,3 millió hektárt borítanak erdei fák és cserjefák. Hozzátette, hogy a 2,3 millió hektár területből több mint 2 millió hektár az, amin tervszerű erdőgazdálkodásra folyik, ez az ország területének 22,3 százaléka. Nagy István kifejtette: az agrártárca 2019-ben elindított országfásítási programjában 2024 végéig 197 millió fát ültettek. Ennek része a rendszerváltozás óta indított legnagyobb belterületi fásítás, a Településfásítási Program: a tervek szerint 2020 és 26 között 77 ezer nagyméretű sorfát ültetnek el a 10 ezer fő alatti településeken. Célunk az, hogy ez a szám minél hamarabb elérje a százezret – mondta.
Hozzátette, a kormány a Klíma és Természetvédelmi Akciótervben azt vállalta, hogy legalább 10 fát ültet el minden megszületendő gyermek után, az Újszülöttek erdeje programban. A programot kivitelező állami erdészeti társaságok 2019 és 24 között 4,3 millió fát ültettek el, ezzel 624 hektárnyi új erdőt hoztak létre. Az agrárminiszter elmondta: a kormány célja, hogy a jelenlegi 25,4 százalékról 27 százalékra emelje az ország fával borított területének arányát, amihez hozzáigazította támogatáspolitikáját. A Vidékfejlesztési Programban 2014 és 2023 között 67 milliárd forintot költött a kormány új erdőtelepítésre, a most érvényes Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben pedig, a rövidebb időszak alatt is, mintegy 64 milliárd forintot fordít 2027-ig erre a kormány.
A miniszter utalt arra, hogy az erdőtelepítések az országfásítási program 2019-es meghirdetésével vettek új lendületet és azóta csaknem 32 ezer hektár új erdőt telepítettek a gazdák, akik további 10 ezer hektárra már támogatói döntéssel rendelkeznek. “Idén a Közös Agrárpolitika erdőtelepítési pályázatainak tavaszi és nyári beadási időszakában további 3412 hektárra nyújtottak be pályázatot magyar gazdák, amelyekkel kapcsolatban a döntések a napokban várhatók” – fűzte hozzá Nagy István.
Nagy István beszélt arról is, hogy az erdőborítás folyamatosságát fenntartó módon kezelt erdők területe 2010 óta megduplázódott, most eléri a 200 ezer hektárt, ami az országos erdőterület 10 százaléka. Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára elmondta, hogy a rendszerváltozás óta egyetlen egy kormányzat sem tartotta fontosnak, hogy az erdőkkel államtitkári szinten foglalkozzon, a jelenlegi kormány működési ideje alatt azonban már két ciklus óta így van. Hozzátette, hogy “mi nemcsak beszélünk arról, hogy mit kellene tenni az erdők, erdőgazdaságok, az erdészetek, a természetvédelem érdekében, hanem aktívan cselekszünk, és a létrehozott szakmai szervezetek útján gondoskodunk a magyar erdők fenntartásáról, bővítéséről”.
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás óta
Épületeink energiahasználata a technológiai szemléletváltáson múlik
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Nem fogod elhinni, milyen felszereltségű kukásautók járnak már a Tisza-tónál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Elektromos járművek és szigorú szabályok: így lett Hollandia uniós zöldpélda
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Egyre több bolt csatlakozik: új lendületet kap a visszaváltás vidéken is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Csehországban építi első elektromosautó-üzemét Európában a Toyota