Zöldinfó

Ferenc pápa arra kérte a fiatalokat, hogy mentsék meg a bolygót

Ferenc pápa azt kérte a fiataloktól az olaszországi Assisiben, hogy mentsék meg a bolygót.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-10

Szerző:

Hell

A pápa a történelmi városban – névadó szentjének szülőföldjén – tett rövid látogatásán a világ száz országából oda érkező ezer fiatal, köztük közgazdászok előtt beszélt szombaton. Az egyházfő a találkozó résztvevőivel együtt aláírta “a béke gazdaságának” megteremtéséről szóló megállapodást is. “A mi nemzedékünk gazdag örökséget hagyott rátok, de nem tudtuk, hogy kell megőrizni bolygónk épségét, és nem tudjuk megőrizni a békét” – fogalmazott a katolikus egyház feje. “A kreativitás, az optimizmus és a lelkesedés” hiányát fájlalva hozzátette: “Hálásak vagyunk Istennek, hogy itt vagytok. És nemcsak holnap lesztek itt, hanem már ma is itt vagytok”. Az egyházfő a hallgatóság előtt kifejtette, hogy szerinte olyan világgazdaságra van szükség, amely új szemmel tekint a környezetre és a Földre.

Azt mondta, sok ember, vállalkozás és intézmény hajtotta már végre az ökológiai átállást, de “tovább kell haladnunk ezen az úton, és többet kell tennünk”. A pápa a The Economy of Francesco (Ferenc gazdasága) elnevezésű, háromnapos találkozóra érkező fiatalokkal egy szerződést is aláírt, amelynek célja “a béke gazdaságának” megteremtése. Az aláírók elkötelezték magukat egy olyan gazdaság felépítése mellett, amely “az ember, a családok és az élet szolgálatában áll, tiszteletben tart minden nőt, férfit, gyermeket, időst és mindenekelőtt a legsebezhetőbb, legkiszolgáltatottabb embereket”. Ez az assisi Szent Ferenc szellemét hordozó új gazdaság lehet a béke gazdasága – jelentette ki a pápa, kiemelve, a helyzet ma olyan, hogy “nem várhatunk a következő nemzetközi csúcstalálkozóra, mert az már megkésett lehet, a Föld már most lángokban áll, ezért már most cselekednünk kell minden szinten”. A pápa, mielőtt visszatért a Vatikánba arról is beszélt, újra neki kell bátorodni annak, hogy felhagyjunk a fosszilis energiahordozók használatával, és fel kell gyorsítanunk a zéró vagy pozitív hatású energiaforrások elterjesztését.

mti

Kapcsolódó tartalom:Ferenc Pápa környezetvédelem zöldinfó

Zöldinfó

A vízmegtartás kulcsa lehet a vizes élőhelyek helyreállítása – új kutatás jelent meg a Nature-ben

Kutatók szerint a magyar vizes élőhelyek helyreállítási potenciálja a jelenlegi vállalás többszöröse lehet.

Létrehozva:

5 perc telt el a létrehozás óta

2026-07-24

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egy magyar kutató vezetésével készült, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint a magyar vizes élőhelyek helyreállítási lehetősége a jelenlegi országos vállalás három-ötszöröse lehet – írja az alternativenergia.hu. A tanulmány vezető szerzője, a Koppenhágai Egyetemen kutató Kovács Gyula Máté által az MTI-hez eljuttatott összefoglaló szerint a kutatásban műholdas megfigyelések és mesterséges intelligencia segítségével készítették el Európa természetes és természetközeli nyílt vizes élőhelyeinek első egységes, tízméteres felbontású térképét. A térkép alapján országonként megbecsülték, mekkora terület helyreállítására lehet szükség az Európai Unió természet-helyreállítási rendeletében meghatározott célok teljesítéséhez. A tanulmány szerint Magyarország az emberi területhasználat által leginkább érintett európai országok közé tartozik. A kutatók becslése szerint a vizsgált magyarországi természetes és természetközeli nyílt vizes élőhelyek 71,3 százalékát érinti valamilyen mezőgazdasági vagy városi eredetű terhelés. Ez közel 300 ezer hektárnyi területet jelent.

Az Európai Unió természet-helyreállítási rendeletének 2030-as, 30 százalékos célját erre a területre alkalmazva Magyarországon mintegy 89 300 ± 49 100 hektár vizes élőhely helyreállítására lenne szükség. A 2040-re előírt 60 százalékos cél alapján ez körülbelül 178 600 ± 98 200 hektárra emelkedne. A jelenlegi magyar vállalás a kutatás 2030-as becslésének csupán mintegy 40 százalékát éri el. Az eredmények a jelenlegi aszály- és vízmegtartási problémák szempontjából is különösen aktuálisak: a vizes élőhelyek és árterek helyreállítása hozzájárulhat a víz tájban tartásához, valamint a tartós szárazodás és az elsivatagosodási folyamatok okozta nyomás mérsékléséhez – olvasható az összefoglalóban, amelyben arra is rámutatnak, hogy a magyarországi vizes élőhelyek szénmegőrzési szerepe is jelentős.

A vizes élőhelyek helyreállításának tervezését mindeddig megnehezítette, hogy nem állt rendelkezésre egységes, nagy felbontású térkép arról, pontosan hol találhatók Európa különböző vizesélőhely-típusai, mennyire feldaraboltak, és milyen emberi hatások érik őket. A kutatócsoport több mint 470 ezer Sentinel-1 és Sentinel-2 műholdfelvételt, valamint felszínre, éghajlatra, talajra és domborzatra vonatkozó adatokat dolgozott fel gépi tanulással. Az így létrehozott térkép 38 európai országban, tízméteres térbeli felbontásban jeleníti meg a természetes és természetközeli nyílt vizes élőhelyeket.

Az összefoglaló szerint az új térképezés azt is feltárta, hogy Európa vizes élőhelyei rendkívül feldaraboltak: becslések szerint területük 27-33 százaléka 25 hektárnál kisebb összefüggő foltokban található, míg 7-11 százalékuk egy hektárnál is kisebb területeken helyezkedik el. Ezeket a kis élőhelyeket a hagyományos, durvább felbontású térképek gyakran nem érzékelik. A tízméteres felbontás ezért nemcsak pontosabb összterületi becslést tesz lehetővé, hanem a helyi helyreállítási tervezés szempontjából is fontos.

A kutatást a Koppenhágai Egyetem kutatói vezették a Global Wetland Center keretében, európai egyetemek és intézmények – köztük az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, a Leicesteri Egyetem, a Greifswaldi Egyetem és a Greifswald Mire Centre – kutatóinak közreműködésével. A kutatás során elkészült térkép a https://ee-gmkovacs.projects.earthengine.app/view/european-wetland-types linken érhető el.

Tovább olvasom