Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ferenc pápa arra kérte a fiatalokat, hogy mentsék meg a bolygót

Ferenc pápa azt kérte a fiataloktól az olaszországi Assisiben, hogy mentsék meg a bolygót.

Létrehozva:

|

A pápa a történelmi városban – névadó szentjének szülőföldjén – tett rövid látogatásán a világ száz országából oda érkező ezer fiatal, köztük közgazdászok előtt beszélt szombaton. Az egyházfő a találkozó résztvevőivel együtt aláírta “a béke gazdaságának” megteremtéséről szóló megállapodást is. “A mi nemzedékünk gazdag örökséget hagyott rátok, de nem tudtuk, hogy kell megőrizni bolygónk épségét, és nem tudjuk megőrizni a békét” – fogalmazott a katolikus egyház feje. “A kreativitás, az optimizmus és a lelkesedés” hiányát fájlalva hozzátette: “Hálásak vagyunk Istennek, hogy itt vagytok. És nemcsak holnap lesztek itt, hanem már ma is itt vagytok”. Az egyházfő a hallgatóság előtt kifejtette, hogy szerinte olyan világgazdaságra van szükség, amely új szemmel tekint a környezetre és a Földre.

Azt mondta, sok ember, vállalkozás és intézmény hajtotta már végre az ökológiai átállást, de “tovább kell haladnunk ezen az úton, és többet kell tennünk”. A pápa a The Economy of Francesco (Ferenc gazdasága) elnevezésű, háromnapos találkozóra érkező fiatalokkal egy szerződést is aláírt, amelynek célja “a béke gazdaságának” megteremtése. Az aláírók elkötelezték magukat egy olyan gazdaság felépítése mellett, amely “az ember, a családok és az élet szolgálatában áll, tiszteletben tart minden nőt, férfit, gyermeket, időst és mindenekelőtt a legsebezhetőbb, legkiszolgáltatottabb embereket”. Ez az assisi Szent Ferenc szellemét hordozó új gazdaság lehet a béke gazdasága – jelentette ki a pápa, kiemelve, a helyzet ma olyan, hogy “nem várhatunk a következő nemzetközi csúcstalálkozóra, mert az már megkésett lehet, a Föld már most lángokban áll, ezért már most cselekednünk kell minden szinten”. A pápa, mielőtt visszatért a Vatikánba arról is beszélt, újra neki kell bátorodni annak, hogy felhagyjunk a fosszilis energiahordozók használatával, és fel kell gyorsítanunk a zéró vagy pozitív hatású energiaforrások elterjesztését.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Igazságos energiaátmenet nélkül nincs klímavédelem

A hazai energiaátmenet jövője és az ahhoz kapcsolódó uniós források sorsa a következő hónapokban dőlhet el.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre – ismertette az alternativenergia.hu. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti. A sajtótájékoztatón Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója felidézte: 2022 végén az Európai Bizottság azzal a feltétellel fogadta el Magyarország 10,4 milliárd eurós (mai árfolyamon számolva nagyjából 3900 milliárd forintos) költségvetésű Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét, hogy a források folyósítását 27, a jogállamisághoz kapcsolódó „szuper mérföldkő” teljesítéséhez kötötte. Ezek elmulasztása miatt 2024-ben 1 milliárd euró, majd 2025 végével újabb 1 milliárd euró vált végérvényesen lehívhatatlanná. Egy közelmúltbeli kormányzati előterjesztés szerint pedig átcsoportosítás miatt már a teljes források egyharmada, azaz több mint 1000 milliárd forint veszne el az energiaátmenet számára.

Az MTVSZ programigazgatója hozzátette, még ha Magyarország azonnal teljesítené is a 27 szuper mérföldkövet, a 2026. augusztusi határidőig a tervezett beruházások jelentős részét már lehetetlen végrehajtani. A szervezet szerint a hiányt egyetlen alap vagy program sem tudja önmagában pótolni, ezért kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló uniós és hazai eszközök a legnagyobb energiaátmeneti és társadalmi hasznosságú beavatkozásokra, elsősorban az épületállomány energetikai korszerűsítésére koncentráljanak, ami hosszú távon kiszámítható energiaszámla-csökkentést, jobb komfortot és alacsonyabb gázfüggőséget, energetikai (gáz) importkitettséget biztosít. Ezt támasztja alá, hogy kutatások alapján egy átlagos hazai háztartás energiafelhasználásának kétharmadát a lakótér fűtése teszi ki, elemzések alapján pedig egy komplex energetikai korszerűsítés akár 70%-kal is csökkentheti egy régebbi épület energiafogyasztását.

Szabó László, a REKK igazgatója rámutatott: energiafelhasználásban és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a két legkritikusabb szektor az épületek és a közlekedés. Az előrelépéshez és a finanszírozási források növeléséhez fontos lenne, hogy az ETS2 szabályozási rendszer feltételeit megteremtsük. Ez ugyan növelné a lakossági energia- és üzemanyagárakat, de az Európai Unió által nyújtandó több száz milliárd forintos támogatás lehetőséget teremtene arra, hogy a rászorult lakossági csoportokat ezektől a hatásoktól mentesítsük.

Advertisement

A REKK vezetője kitért rá, hogy álláspontjuk szerint a fenntartható energiaátmenet gazdasági mérlege kedvező lehet, ha a beruházások kiszámítható környezetben, célzott támogatási logikával és megfelelő intézményi kapacitásokkal valósulnak meg.

Az esemény egyik fontos témája volt az energiaszegénység is, amely a legfrissebb adatok szerint a magyar háztartások 13%-át, vagyis több mint félmillió otthont érint. Itt a legfőbb kihívás, hogy a különböző lakossági programok gyakran piaci logikára épülnek, vagy jelentős saját forrást igényelnek, ezért jellemzően a jobb anyagi helyzetben lévők tudnak élni velük. Az MTVSZ álláspontja szerint ezért olyan célzott, rászorultsági szempontokat is figyelembe vevő megoldásokra van szükség, amelyek a legkiszolgáltatottabb családoknak hoznak tartós és mérhető energiamegtakarítást. Ezzel összefüggésben a sajtótájékoztatón megszólaló mindkét szakértő egyetértett abban, hogy az energiahatékonyság erősítése és ezzel a háztartások terheinek csökkentése egyszerre klímavédelmi, szociálpolitikai és versenyképességi ügy Magyarország számára.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák