Zöldinfó

Ferenc pápa arra kérte a fiatalokat, hogy mentsék meg a bolygót

Ferenc pápa azt kérte a fiataloktól az olaszországi Assisiben, hogy mentsék meg a bolygót.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-10

Szerző:

Hell

A pápa a történelmi városban – névadó szentjének szülőföldjén – tett rövid látogatásán a világ száz országából oda érkező ezer fiatal, köztük közgazdászok előtt beszélt szombaton. Az egyházfő a találkozó résztvevőivel együtt aláírta “a béke gazdaságának” megteremtéséről szóló megállapodást is. “A mi nemzedékünk gazdag örökséget hagyott rátok, de nem tudtuk, hogy kell megőrizni bolygónk épségét, és nem tudjuk megőrizni a békét” – fogalmazott a katolikus egyház feje. “A kreativitás, az optimizmus és a lelkesedés” hiányát fájlalva hozzátette: “Hálásak vagyunk Istennek, hogy itt vagytok. És nemcsak holnap lesztek itt, hanem már ma is itt vagytok”. Az egyházfő a hallgatóság előtt kifejtette, hogy szerinte olyan világgazdaságra van szükség, amely új szemmel tekint a környezetre és a Földre.

Azt mondta, sok ember, vállalkozás és intézmény hajtotta már végre az ökológiai átállást, de “tovább kell haladnunk ezen az úton, és többet kell tennünk”. A pápa a The Economy of Francesco (Ferenc gazdasága) elnevezésű, háromnapos találkozóra érkező fiatalokkal egy szerződést is aláírt, amelynek célja “a béke gazdaságának” megteremtése. Az aláírók elkötelezték magukat egy olyan gazdaság felépítése mellett, amely “az ember, a családok és az élet szolgálatában áll, tiszteletben tart minden nőt, férfit, gyermeket, időst és mindenekelőtt a legsebezhetőbb, legkiszolgáltatottabb embereket”. Ez az assisi Szent Ferenc szellemét hordozó új gazdaság lehet a béke gazdasága – jelentette ki a pápa, kiemelve, a helyzet ma olyan, hogy “nem várhatunk a következő nemzetközi csúcstalálkozóra, mert az már megkésett lehet, a Föld már most lángokban áll, ezért már most cselekednünk kell minden szinten”. A pápa, mielőtt visszatért a Vatikánba arról is beszélt, újra neki kell bátorodni annak, hogy felhagyjunk a fosszilis energiahordozók használatával, és fel kell gyorsítanunk a zéró vagy pozitív hatású energiaforrások elterjesztését.

mti

Kapcsolódó tartalom:Ferenc Pápa környezetvédelem zöldinfó

Zöldinfó

A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek

Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.

Létrehozva:

20 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.

A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.

A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.

Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.

A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.

Tovább olvasom