Zöldinfó

Ferenc pápa arra kérte a fiatalokat, hogy mentsék meg a bolygót

Ferenc pápa azt kérte a fiataloktól az olaszországi Assisiben, hogy mentsék meg a bolygót.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-10-10

Szerző:

Hell

A pápa a történelmi városban – névadó szentjének szülőföldjén – tett rövid látogatásán a világ száz országából oda érkező ezer fiatal, köztük közgazdászok előtt beszélt szombaton. Az egyházfő a találkozó résztvevőivel együtt aláírta “a béke gazdaságának” megteremtéséről szóló megállapodást is. “A mi nemzedékünk gazdag örökséget hagyott rátok, de nem tudtuk, hogy kell megőrizni bolygónk épségét, és nem tudjuk megőrizni a békét” – fogalmazott a katolikus egyház feje. “A kreativitás, az optimizmus és a lelkesedés” hiányát fájlalva hozzátette: “Hálásak vagyunk Istennek, hogy itt vagytok. És nemcsak holnap lesztek itt, hanem már ma is itt vagytok”. Az egyházfő a hallgatóság előtt kifejtette, hogy szerinte olyan világgazdaságra van szükség, amely új szemmel tekint a környezetre és a Földre.

Azt mondta, sok ember, vállalkozás és intézmény hajtotta már végre az ökológiai átállást, de “tovább kell haladnunk ezen az úton, és többet kell tennünk”. A pápa a The Economy of Francesco (Ferenc gazdasága) elnevezésű, háromnapos találkozóra érkező fiatalokkal egy szerződést is aláírt, amelynek célja “a béke gazdaságának” megteremtése. Az aláírók elkötelezték magukat egy olyan gazdaság felépítése mellett, amely “az ember, a családok és az élet szolgálatában áll, tiszteletben tart minden nőt, férfit, gyermeket, időst és mindenekelőtt a legsebezhetőbb, legkiszolgáltatottabb embereket”. Ez az assisi Szent Ferenc szellemét hordozó új gazdaság lehet a béke gazdasága – jelentette ki a pápa, kiemelve, a helyzet ma olyan, hogy “nem várhatunk a következő nemzetközi csúcstalálkozóra, mert az már megkésett lehet, a Föld már most lángokban áll, ezért már most cselekednünk kell minden szinten”. A pápa, mielőtt visszatért a Vatikánba arról is beszélt, újra neki kell bátorodni annak, hogy felhagyjunk a fosszilis energiahordozók használatával, és fel kell gyorsítanunk a zéró vagy pozitív hatású energiaforrások elterjesztését.

mti

Kapcsolódó tartalom:Ferenc Pápa környezetvédelem zöldinfó

Zöldinfó

A Velencei-tó jövője a tét: sürgetik a Pátkai-víztározó ökológiai rehabilitációját

A nem megfelelő halgazdálkodás okozta a Pátkai-víztározó vízminőségének romlását.

Létrehozva:

7 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsősorban a nem megfelelő halgazdálkodás és a túlzott tápanyagterhelés, nem pedig a mezőgazdasági tevékenység áll a Pátkai-víztározó drasztikus vízminőség-romlása mögött – állapította meg az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének legfrissebb kutatása – írja az alternativenergia.hu. A szakemberek szerint a tározó rehabilitációja elengedhetetlen a Velencei-tó jövője szempontjából. Az ELTE kutatócsoportja a Hydrobiologia című szakfolyóiratban publikált tanulmányában modern paleoökológiai és geokémiai módszerekkel vizsgálta a víztározó elmúlt negyven évének ökológiai folyamatait. A kutatók azt szerették volna megérteni, hogy mi áll a drasztikus vízminőség-romlás mögött, és mit lehet tenni a Velencei-tó vízpótlásában kulcsszerepet játszó tározó megmentése érdekében. A Magyari Enikő egyetemi tanár vezetésével végzett kutatás során egy 54 centiméter hosszú üledékfurat elemzésével rekonstruálták a víztározó állapotát 1983-tól napjainkig. Az Éghajlatváltozás Nemzeti Labor keretében formálódott kutatócsoport az üledékben megőrződött árvaszúnyog-maradványok, pollenek és az alkalmazott átfogó geokémiai analízis alapján három jól elkülöníthető korszakot azonosított.

Az 1983 és 1997 közötti, kialakítást követő időszakot az 1990-es évek elején a lecsapolás, majd a tározó újratöltése zavarta meg. Az instabil időszakot oxigénszegény környezet, magas hordalékarány, alacsony biológiai produktivitás jellemezte. A vizsgálat alapján az 1997-től 2015-ig tartó időszak volt a tározó “aranykora”. Ebben az időszakban a stabil vízszintnek köszönhetően gazdag hínárnövényzet alakult ki, javult a fenékvizek oxigénellátottsága, nőtt az ökológiai sokféleség. A kutatók ezt az időszakot jelölték ki hivatalos referenciaállapotként a helyreállításhoz.

Ezt követően, 2015-2022 között a legfiatalabb rétegekben gyors ütemű vízminőségromlást, a szervesanyag-tartalom drasztikus növekedését tapasztalták a kutatók, amely során a tározó oxigénhiányos, hipertróf állapotba került. A tömeges halpusztulás és a vízpótló funkció elvesztése a tározó 2024-es leürítéséhez vezetett. Tombor Eszter, a tanulmány első szerzője kiemelte: az eredmények rámutattak, hogy a vízminőség romlásának hátterében elsősorban a tározón belüli halgazdálkodás, az intenzív haltelepítés és etetés, valamint a befolyó vizek magas tápanyagterhelése áll. Ezek oka pedig kapcsolódik a klímaváltozás okozta szélsőséges csapadékeloszláshoz.
A negatív hatásokhoz társult emellett a tározót tápláló Császár-víz vizének elvezetése a patak felső szakaszán, ami miatt a mederben magas a tisztított kommunális szennyvíz aránya.

A szerzők hangsúlyozták, hogy a Velencei-tó biztonságos vízpótlása érdekében elkerülhetetlen a Pátkai-víztározó ökológiai helyreállítása A szakértők javaslatai között szerepel a körültekintő mederkotrás, a horgászat szabályozása, a ragadozó halak arányának növelése és a Császár-víz vízminőségének javítása. A cél a tározó 1997 és 2015 közötti stabil, egészséges állapotának visszanyerése.

Tovább olvasom