Zöldinfó
Fokozott készültség az energiaellátásban: a MAVIR folyamatosan figyeli a hálózat terhelését
Egyelőre nem szükséges korlátozni az ipari felhasználók áramfogyasztását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A védelmi munkacsoport vasárnap úgy döntött, hogy egyelőre nem szükséges korlátozni az ipari felhasználók áramfogyasztását – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A közlemény szerint egyelőre azért nincs szükség kötelező energiafogyasztási korlátozás elrendelésére, mert eddig több mint háromszáz vállalat jelentette be, hogy önként korlátozza energiafogyasztását összesen 400 megawatt-tal és várható további 270 cég csatlakozása a felelős, önkorlátozó cégek köréhez. A MÁV hétfőn és kedden 17 és 22 óra között leállítja a vasúti teherszállítást. A takarékos fogyasztásban nagy szerepe volt a lakosságnak is országszerte, a kormány megköszöni a felelős magatartást, az összefogást. Az összegzés felhívja a figyelmet arra, hogy a hőség és a szárazság miatti legkritikusabb napok még előttünk vannak, ezért az eddiginél is fegyelmezettebb együttműködésre kéri a kormány a magyarországi nagyfogyasztókat, állami és magáncégeket, az önkormányzatokat és az embereket. A villamosenergia-hálózat irányításáért felelős MAVIR percről percre figyeli a hálózat terhelését, és ha indokolt, a kormány bármikor elrendelhet korlátozásokat a nagyfogyasztóknál – írták.
A paksi atomerőmű teljes leállítására egyelőre nem volt szükség, erről a Duna apadásának függvényében, a szigorú biztonsági előírások betartásával az erőmű vezetése dönt, és ad majd tájékoztatást. A teljes leállítást követően az erőmű átáll az előírt hűtési eljárásra a nukleáris biztonság teljes körű garantálása érdekében – tartalmazza a közlemény. Hozzátették, hogy a szakemberek a következő napokra nem várnak olyan mennyiségű csapadékot a Duna vízgyűjtő területén, amely rövid távon lehetővé tenné a paksi atomerőműben a teljes kapacitású újraindítást. Ezért továbbra is indokolt az áramfelhasználás átütemezése a késő délutáni, kora esti órákról, legyen szó a klímaberendezések használatáról vagy az elektromos gépkocsik töltéséről.
A tájékoztatás arra is kitér, hogy a drámai aszályhelyzet Magyarország vízellátását is jelentős kihívások elé állítja, és itt is érzékelhető a lakosság együttműködése: ez a vízfogyasztás csökkenésén is meglátszik. Ugyanakkor azokon a településeken, ahol vízkorlátozás van érvényben, közös érdek, hogy az ott élők fogják vissza a vízfogyasztást, halasszák el az autómosást, medencék feltöltését. Ahol ellátási problémák vannak, ott a katasztrófavédelem és a honvédség segítségével látják el a lakosságot ivóvízzel. A következő napokban a hőség eléri a csúcsát, negyven fok körüli csúcshőmérsékletek várhatóak országszerte. Figyeljünk egymásra, elsősorban a gyerekekre, az idősekre, a betegekre és az egyedül élőkre – zárul a kormányzati kommunikáció közleménye.
Zöldinfó
Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban
Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.
Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.
Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.
Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.
Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaRekordmeleg nyarak jöhetnek: így tehetik ellenállóbbá épületeiket a vállalkozások

