Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fontos a postaládákba költöző széncinegék védelme

A postaládákban fészkelő széncinegék védelmére hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült (MME) az MTI-nek eljutatott közleményében.

Létrehozva:

|

A széncinege a legtermetesebb és a településeken is legelterjedtebb cinegefaj Magyarországon. Hagyományosan harkályodúkban költ és mesterséges odúkban is szívesen fészkel – írják. Az MME tájékoztatása szerint minden évben érkeznek bejelentések postaládában fészkelő széncinegékről. A megfigyelések alapján a jelenség országosan gyakorinak tekinthető, és az évszakhoz képest enyhe időjárásnak köszönhetően idén már március első felében lehet számítani rá. A postaládákba épült fészkeket a bedobott küldemények veszélyeztetik, ezért is érdemes a megoldási lehetőségekről beszélni – hívja fel a figyelmet az egyesület. Mint írják, a madarak beköltözése billenőajtóval fedett bedobónyílású levélgyűjtő felszerelésével, ezzel párhuzamosan pedig a környékre kihelyezett, megfelelő minőségű “B” típusú mesterséges odúkkal előzhető meg. Amennyiben a cinegék már beköltöztek, a postaláda rendeltetésszerű használatát fel kell függeszteni, mert a bedobott küldemények veszélyeztetik a madarakat – hangsúlyozza az MME. Ilyenkor a kotlás és a fiókanevelés körülbelül egy hónapnyi időtartamára alternatív levélgyűjtő felszerelését, illetve a kézbesítők számára egy tájékoztató kiírás kifüggesztését javasolják.

A tájékoztató szerint a széncinege évente több fészekaljat is nevelhet, az utolsót akár késő ősszel is, ezért más fajok számára kevéssé vonzó fészkelőhelyekbe is szívesen beköltözik. Erre leggyakoribb példa a postaláda, de találtak már fészket kerítések és korlátok üreges részeiben, vázában, útterelő-bójában, állítva tárolt matractekercsben, felfordított virágcserépben, kandeláberben, kéményben, cserépedényben, vascsövekben és utcai cigarettacsikk-gyűjtőben is. A széncinege fészkelési technikáinak hátterében az áll, hogy a többi cinegefajhoz képest kevésbé ragaszkodik a magasan levő fészeküregekhez. Ez a képessége különösen a mesterséges üregekben bővelkedő civilizációs környezetben jelent előnyt. A Magyarországon elterjedt, hagyományos postaládatípus a cinegék szemében lapos kialakítású, széles röpnyílású mesterséges odúnak tekinthető. Mivel ezek családi házas környezetben a kerítésen, jól láthatóan helyezkednek el, a cinegék táplálék- vagy fészkelőhely-keresés közben könnyen megtalálják, és néhány nap alatt teljes fészket építve be is költöznek – olvasható az MME közleményében.

Advertisement

Zöldinfó

Tizedik alkalommal lett az év természetfotósa Daróczi Csaba

Daróczi Csaba kapta az év természetfotósa díjat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Az év természetfotósa címet Daróczi Csaba vehette át a Varázslatos Magyarország (VM) díjátadó ünnepségén és természetfotó kiállításának megnyitóján a Magyar Nemzeti Múzeumban, ahol a fotóverseny kategóriahelyezettjeinek járó elismeréseket és a különdíjakat is átadták – írja az alternativenergia.hu. Daróczi Csaba már tizedik alkalommal nyerte el a díjat, és emellett több kategóriában is dobogós helyezést ért el. A díjazott azt mondta, úgy gondolja, volt már erősebb éve is, és meglepte, hogy nem Potyó Imre lett az év természetfotósa, aki idén “körbenyerte a világot”. Potyó Imre idén első magyarként lett az Év Európai Természetfotósa. Daróczi Csaba kiemelte, nagyon örül annak, hogy egyik mentoráltja, Nagy Márton János lett idén Az év ifjú természetfotósa, mivel fontosnak tartja az utánpótlás-nevelést.

Átadták Az év természetfotósa díjat a Magyar Nemzeti Múzeumban
MTI/Kocsis Zoltán

Nagy Márton János arról beszélt, hogy nagyon boldog, de szerinte a díjaknál sokkal fontosabb a természet szeretete és a fotósok odaadása, hogy ezt megmutassák az embereknek. Az év természetfotójának Földi László Egységben az erő? című alkotását választotta a zsűri, amelyen egy óceáni szardíniarajt marlinok és oroszlánfókák vesznek körül, előbbiek kisebb csoportokra bontják a halakat, utóbbiak pedig kihasználják ezt, amit a tudomány kleptoparazitizmusnak nevez.

Átadták Az év természetfotósa díjat a Magyar Nemzeti Múzeumban
Budapest, 2026. november 5. Földi László, MTI/Kocsis Zoltán

Földi László elmondta, hogy fotója a Csendes-óceánban, Alsó-Kaliforniához közel készült, és “valódi akciójelenetet” örökít meg egészen közelről, ami a vadászat közben az emberre is veszélyes marlinok miatt is izgalmas volt. Szabados-Jámbor Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Múzeum általános főigazgató-helyettese megnyitó beszédében elmondta, hogy a természetfotózás a gyönyörködtetésen túl felelősséget is ébreszt, aminek köszönhetően felismerhetjük, hogy milyen sérülékeny a világunk, és milyen sok múlik azon, hogyan bánunk vele. A természet értékeinek megőrzése közös ügyünk és felelősségünk, ebben pedig a hiteles, érzékeny és gondolatébresztő képi ábrázolásnak különösen fontos szerepe van – tette hozzá.

Gaál Péter, a Varázslatos Magyarország alapító-ügyvezetője elmondta, hogy a 34. alkalommal kiírt, Az év természetfotósa pályázaton 177 fotós indult csaknem 2000 fényképpel, a szakmai zsűri 43 alkotótól 113 képet válogatott be az idei albumba és a kiállításra. A díjátadón kilenc kategóriában adtak át díjakat az első három helyezettnek, ami mellett számos különdíjat is kiosztottak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák