Zöldinfó
Fontos a postaládákba költöző széncinegék védelme
A postaládákban fészkelő széncinegék védelmére hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült (MME) az MTI-nek eljutatott közleményében.
A széncinege a legtermetesebb és a településeken is legelterjedtebb cinegefaj Magyarországon. Hagyományosan harkályodúkban költ és mesterséges odúkban is szívesen fészkel – írják. Az MME tájékoztatása szerint minden évben érkeznek bejelentések postaládában fészkelő széncinegékről. A megfigyelések alapján a jelenség országosan gyakorinak tekinthető, és az évszakhoz képest enyhe időjárásnak köszönhetően idén már március első felében lehet számítani rá. A postaládákba épült fészkeket a bedobott küldemények veszélyeztetik, ezért is érdemes a megoldási lehetőségekről beszélni – hívja fel a figyelmet az egyesület. Mint írják, a madarak beköltözése billenőajtóval fedett bedobónyílású levélgyűjtő felszerelésével, ezzel párhuzamosan pedig a környékre kihelyezett, megfelelő minőségű “B” típusú mesterséges odúkkal előzhető meg. Amennyiben a cinegék már beköltöztek, a postaláda rendeltetésszerű használatát fel kell függeszteni, mert a bedobott küldemények veszélyeztetik a madarakat – hangsúlyozza az MME. Ilyenkor a kotlás és a fiókanevelés körülbelül egy hónapnyi időtartamára alternatív levélgyűjtő felszerelését, illetve a kézbesítők számára egy tájékoztató kiírás kifüggesztését javasolják.
A tájékoztató szerint a széncinege évente több fészekaljat is nevelhet, az utolsót akár késő ősszel is, ezért más fajok számára kevéssé vonzó fészkelőhelyekbe is szívesen beköltözik. Erre leggyakoribb példa a postaláda, de találtak már fészket kerítések és korlátok üreges részeiben, vázában, útterelő-bójában, állítva tárolt matractekercsben, felfordított virágcserépben, kandeláberben, kéményben, cserépedényben, vascsövekben és utcai cigarettacsikk-gyűjtőben is. A széncinege fészkelési technikáinak hátterében az áll, hogy a többi cinegefajhoz képest kevésbé ragaszkodik a magasan levő fészeküregekhez. Ez a képessége különösen a mesterséges üregekben bővelkedő civilizációs környezetben jelent előnyt. A Magyarországon elterjedt, hagyományos postaládatípus a cinegék szemében lapos kialakítású, széles röpnyílású mesterséges odúnak tekinthető. Mivel ezek családi házas környezetben a kerítésen, jól láthatóan helyezkednek el, a cinegék táplálék- vagy fészkelőhely-keresés közben könnyen megtalálják, és néhány nap alatt teljes fészket építve be is költöznek – olvasható az MME közleményében.
Zöldinfó
Minden tengeri fürdőhely kiváló minősítést kapott Szlovéniában
Nincs rossz minősítésű fürdővíz Szlovéniában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Szlovéniában továbbra sincs rossz minősítésű természetes fürdővíz, a kijelölt fürdőhelyek vízminősége évek óta stabil – közölte a szlovén környezetvédelmi ügynökség. Szlovéniában 49 kijelölt természetes fürdőhelyet tartanak nyilván: 28-at belvizeken, 21-et a tengeren – írja az alternativenergia.hu. A belvízi helyszínek között folyók, tavak és egyéb állóvizek szerepelnek, köztük a Soca (Isonzo), az Idrijca, a Nadiza, a Kolpa és a Krka, valamint a Bledi-, a Bohinji- és a Sobec-tó. A vízminőséget a fürdési idényben rendszeresen ellenőrzik. Bár az uniós szabályok havi mintavételt írnak elő, Szlovéniában kéthetente végeznek vizsgálatokat. A laboratóriumi elemzések a szennyvíz eredetű terhelést jelző baktériumok, köztük az Escherichia coli és az intestinalis enterococcusok jelenlétét mérik.
A tengeri fürdőhelyek 2025-ben is mind kiváló minősítést kaptak. A hatóság szerint ebben szerepe van annak is, hogy a tengervízben a sótartalom, a napsütés és a nagyobb öntisztuló képesség miatt általában kevesebb a szennyvíz eredetű terhelést jelző baktérium. A tavak és egyes állóvizek minősége évek óta kiváló, a folyóknál azonban nagyobb az ingadozás, mert jobban ki vannak téve a szennyvízterhelésnek, valamint az időjárási és vízjárási viszonyoknak. A 2025-ös adatok alapján a folyami fürdőhelyek egy része kiváló, más része jó minősítést kapott, rossz besorolású víz azonban nincs. A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a természetes vizek nem ivóvíz-minőségűek, ezért fürdés közben nem ajánlott vizet nyelni. A 2025-ben végzett kiegészítő molekuláris biológiai vizsgálatok más kórokozók mérsékelt jelenlétét is kimutatták.
Az ügynökség hangsúlyozta: az állami monitoring csak a kijelölt fürdőhelyekre terjed ki. Az úgynevezett vadfürdőhelyeken – például kavicsbányatavakban, tavacskákban, víztározókban vagy nem fürdésre kijelölt halastavakban – nem végeznek rendszeres ellenőrzést, ezeken a helyeken mindenki saját felelősségére fürdik. Szlovéniában 17 természetes fürdőhely működik kijelölt üzemeltetővel és vízimentő-szolgálattal: 13 a tengerparton, 3 a Bledi-tónál, 1 pedig a Sobec-tónál található. Emellett 32 olyan fürdőterületet tartanak nyilván, ahol a fürdés természetes környezetben, külön biztonsági felügyelet nélkül történik. A fürdőhelyekről, a vízhőmérsékletről, a mikrobiológiai minőségről és az esetleges figyelmeztetésekről az ügynökség online térképen ad tájékoztatást. A térkép a helyszíni információs táblák QR-kódjain keresztül mobiltelefonról is elérhető.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöldinfó18 óra telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény