Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fontos a postaládákba költöző széncinegék védelme

A postaládákban fészkelő széncinegék védelmére hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült (MME) az MTI-nek eljutatott közleményében.

Létrehozva:

|

A széncinege a legtermetesebb és a településeken is legelterjedtebb cinegefaj Magyarországon. Hagyományosan harkályodúkban költ és mesterséges odúkban is szívesen fészkel – írják. Az MME tájékoztatása szerint minden évben érkeznek bejelentések postaládában fészkelő széncinegékről. A megfigyelések alapján a jelenség országosan gyakorinak tekinthető, és az évszakhoz képest enyhe időjárásnak köszönhetően idén már március első felében lehet számítani rá. A postaládákba épült fészkeket a bedobott küldemények veszélyeztetik, ezért is érdemes a megoldási lehetőségekről beszélni – hívja fel a figyelmet az egyesület. Mint írják, a madarak beköltözése billenőajtóval fedett bedobónyílású levélgyűjtő felszerelésével, ezzel párhuzamosan pedig a környékre kihelyezett, megfelelő minőségű “B” típusú mesterséges odúkkal előzhető meg. Amennyiben a cinegék már beköltöztek, a postaláda rendeltetésszerű használatát fel kell függeszteni, mert a bedobott küldemények veszélyeztetik a madarakat – hangsúlyozza az MME. Ilyenkor a kotlás és a fiókanevelés körülbelül egy hónapnyi időtartamára alternatív levélgyűjtő felszerelését, illetve a kézbesítők számára egy tájékoztató kiírás kifüggesztését javasolják.

A tájékoztató szerint a széncinege évente több fészekaljat is nevelhet, az utolsót akár késő ősszel is, ezért más fajok számára kevéssé vonzó fészkelőhelyekbe is szívesen beköltözik. Erre leggyakoribb példa a postaláda, de találtak már fészket kerítések és korlátok üreges részeiben, vázában, útterelő-bójában, állítva tárolt matractekercsben, felfordított virágcserépben, kandeláberben, kéményben, cserépedényben, vascsövekben és utcai cigarettacsikk-gyűjtőben is. A széncinege fészkelési technikáinak hátterében az áll, hogy a többi cinegefajhoz képest kevésbé ragaszkodik a magasan levő fészeküregekhez. Ez a képessége különösen a mesterséges üregekben bővelkedő civilizációs környezetben jelent előnyt. A Magyarországon elterjedt, hagyományos postaládatípus a cinegék szemében lapos kialakítású, széles röpnyílású mesterséges odúnak tekinthető. Mivel ezek családi házas környezetben a kerítésen, jól láthatóan helyezkednek el, a cinegék táplálék- vagy fészkelőhely-keresés közben könnyen megtalálják, és néhány nap alatt teljes fészket építve be is költöznek – olvasható az MME közleményében.

Advertisement

Zöldinfó

Aszály ellen is hatékony lehet a magyar fejlesztésű gyapjúpellet

Magyar fejlesztésű készítmény segíthet a növénytermesztésben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Segítheti a növénytermesztést egy magyar fejlesztésű készítmény, a FitoWool gyapjúpellet, amely előnyös tulajdonságainak köszönhetően széles körben alkalmazható termék lehet nemzetközi szinten is – mondta Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának megjelent adásában, amely a legnépszerűbb videómegosztón is megtekinthető. Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Veres Andrea növényorvossal, talaj-előgazdálkodási szakmérnökkel beszélgetett az adásban – részletezi tovább az alternativenergia.hu. A fenntartható növénytermesztési rendszerek kutatója a gyapjúpelletet létrehozó és gyártó Agrologica Kft. társalapítójaként kifejtette: az állattartók a gyapjút nem tudják hasznosítani, noha előnyös tulajdonságokkal rendelkező alapanyagként hasznos termék készíthető belőle. A kedvező hatások közül kiemelte, hogy a gyapjú stabil fehérjekoncentrátum, amelyből mikrobiológiai úton szabadulnak fel a tápanyagok, támogatva a növények élettani folyamatait, segítve az ellenállóságukat a kórokozókkal és kártevőkkel szemben.

Aszályos időkben különösen értékes tulajdonsága, hogy jó vízmegkötő, lassú lebomlása révén pedig egyenletes tápanyagellátást biztosít. Alkalmazásában a fokozatosság nagyon fontos, mert a mű- és szerves trágya is káros lehet, ha hirtelen túltáplálja a növényeket és károsítja a talaj mikroorganizmusait. A gyapjúpellet előnye az is, hogy lebontására a kórokozók alkalmatlanok, a hasznos gombák viszont képesek – tette hozzá. Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a termék javíthatja a homokos talajok vízháztartását és akár erdőtelepítésekben is segíthet, de ma még sok más talajregenerálónál drágább. Veres Andrea azt mondta, hogy ár alapján más trágyapelletekkel nem hasonlítható össze, többek között azért, mert nem ipari állattartásból származik, tehát nem tartalmaz antibiotikumokat, hormonokat, ami fontos a növények ellenálló képességét erősítő mikroorganizmusok számára.

Hozzátette, hogy a számításaik alapján nagyobb volumenű gyártásnál csökkenhetnének az előállítás költségei, de vállalati együttműködések keretében keresik a felhasználás más lehetőségeit is. A volt államfő bízik benne, hogy a gyapjú újra keresett alapanyag lesz, hiszen évszázadokon át az volt Európa-szerte. Reméli továbbá, hogy a magyar kutatói kísérletei is eredményekre vezetnek, a gyapjú hasznosítását pedig alacsonyabb költségekkel egyre szélesebb körben lehet ösztönözni.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák