Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fontos a postaládákba költöző széncinegék védelme

A postaládákban fészkelő széncinegék védelmére hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült (MME) az MTI-nek eljutatott közleményében.

Létrehozva:

|

A széncinege a legtermetesebb és a településeken is legelterjedtebb cinegefaj Magyarországon. Hagyományosan harkályodúkban költ és mesterséges odúkban is szívesen fészkel – írják. Az MME tájékoztatása szerint minden évben érkeznek bejelentések postaládában fészkelő széncinegékről. A megfigyelések alapján a jelenség országosan gyakorinak tekinthető, és az évszakhoz képest enyhe időjárásnak köszönhetően idén már március első felében lehet számítani rá. A postaládákba épült fészkeket a bedobott küldemények veszélyeztetik, ezért is érdemes a megoldási lehetőségekről beszélni – hívja fel a figyelmet az egyesület. Mint írják, a madarak beköltözése billenőajtóval fedett bedobónyílású levélgyűjtő felszerelésével, ezzel párhuzamosan pedig a környékre kihelyezett, megfelelő minőségű “B” típusú mesterséges odúkkal előzhető meg. Amennyiben a cinegék már beköltöztek, a postaláda rendeltetésszerű használatát fel kell függeszteni, mert a bedobott küldemények veszélyeztetik a madarakat – hangsúlyozza az MME. Ilyenkor a kotlás és a fiókanevelés körülbelül egy hónapnyi időtartamára alternatív levélgyűjtő felszerelését, illetve a kézbesítők számára egy tájékoztató kiírás kifüggesztését javasolják.

A tájékoztató szerint a széncinege évente több fészekaljat is nevelhet, az utolsót akár késő ősszel is, ezért más fajok számára kevéssé vonzó fészkelőhelyekbe is szívesen beköltözik. Erre leggyakoribb példa a postaláda, de találtak már fészket kerítések és korlátok üreges részeiben, vázában, útterelő-bójában, állítva tárolt matractekercsben, felfordított virágcserépben, kandeláberben, kéményben, cserépedényben, vascsövekben és utcai cigarettacsikk-gyűjtőben is. A széncinege fészkelési technikáinak hátterében az áll, hogy a többi cinegefajhoz képest kevésbé ragaszkodik a magasan levő fészeküregekhez. Ez a képessége különösen a mesterséges üregekben bővelkedő civilizációs környezetben jelent előnyt. A Magyarországon elterjedt, hagyományos postaládatípus a cinegék szemében lapos kialakítású, széles röpnyílású mesterséges odúnak tekinthető. Mivel ezek családi házas környezetben a kerítésen, jól láthatóan helyezkednek el, a cinegék táplálék- vagy fészkelőhely-keresés közben könnyen megtalálják, és néhány nap alatt teljes fészket építve be is költöznek – olvasható az MME közleményében.

Advertisement

Zöldinfó

Ötszáz hektárnyi „erdőtüdő”: így járul hozzá a fásítás a klímavédelemhez

A Településfásítási programban már 56 ezer sorfát ültettek el 1500 településen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A 2020-ban indult Településfásítási programban már 56 ezer sorfát ültettek el 1500 településen; a faültetés a jövő nemzedékeiről való gondoskodás, amit úgy is meg lehet közelíteni, hogy minden faültetés tisztelgés a természet előtt – mondta az Agrárminisztérium (AM) erdőkért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán. Mocz András a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában közölte, a Településfásítási programban célul tűzték ki, hogy 2027 végéig 100 ezer sorfát ültessenek el – tudatta az alternativenergia.hu. Rámutatott, hogy az Országos Erdészeti Egyesület koordinálásával történik a faültetés, a programban 12 fafajból – például: korai juhar, kislevelű-, nagylevelű-, ezüsthárs – lehet választani, a kiválasztott sorfákat pedig ki is szállítják az egyes településekre.

A helyettes államtitkár az M1 aktuális csatornán arra is kitért, hogy a programban megcélozott 100 ezer sorfa elültetése 40-50 év múlva “500 hektár erdő tüdejének felel meg”. Egyúttal a környezettudatos nevelés fontosságára is felhívta a figyelmet, hogy a gyerekeket már óvodás kortól a természet tiszteletére, az erdő szeretetére kell nevelni.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák