Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Főpolgármesteri Hivatal: elkészült a napelemes fejlesztéseket segítő Budapest Szolár Térkép

Elkészült a Budapest Szolár Térkép elnevezésű, webalapú, mobiltelefonon is futó térképes alkalmazás, amely minden budapesti épület esetében megmutatja, hogy a tető mekkora része alkalmas a napenergia hasznosítására, azon milyen teljesítményű napelem fér el, és mennyi áramot lehet napelemmel megtermelni – közölte a Főpolgármesteri Hivatal.

Létrehozva:

|

A hivatal közleménye szerint az alkalmazás elkészültével Budapest is felzárkózott azon európai nagyvárosokhoz – Bécs, Amszterdam, Helsinki, Berlin után -, amelyek interaktív szolártérképpel segítik a lakosokat és egyéb szereplőket napelemes fejlesztéseik tervezésében. A Budapest Szolár Térkép nappalhajtva.budapest.hu/szolar-terkep/ oldalon érhető el. A kommünikében kitértek arra, hogy a szimulációk eredménye szerint összesen körülbelül 5000 MW napelemes potenciált rejtenek a fővárosi tetők, ez több mint két és félszer több mint a Paksi Atomerőmű (2000 MW) kapacitása. Budapesten jelenleg közelítőleg 100 MW napelem üzemel, országosan eddig körülbelül 3400 MW napelemes kapacitást kapcsoltak a villamosenergia-hálózatba, ebből közel 1200 MW a háztartási méretű naperőművek kapacitása – írták. A közleményben idézték Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettest, aki az alkalmazás szerdai bemutatóján azt hangsúlyozta: Budapest célja hosszabb távon a klímasemlegesség és az energiafüggetlenség megteremtése. Ez nemcsak a mostani energiaválságra válasz, de az élhető város megteremtésének garanciája is – mondta.

Ámon Ada, a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője arról beszélt, hogy a térkép, a napelemes tanácsadó irodájuk és a dedikált napelemes tájékoztató honlapjuk értékes segítséget nyújt a budapestiek számára ahhoz, hogy informáltan vághassanak bele napelemek telepítésébe. Ezzel nagyon fontos alapkövét tettük le annak, hogy a főváros megvalósíthassa klímacéljait, a 40 százalékos csökkentést a szén-dioxid-kibocsátásban 2030-ig – mondta. A közlemény szerint Kiss Ernő, a több mint 300 iparági vállalatot tömörítő Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke elmondta, a napelemes piac soha nem látott mértékben fejlődik Magyarországon, és már egy lakossági méretű napelem esetében is kedvező megtérülési mutatók érhetők el: átlag alatti fogyasztás és árszint mellett 8-10 év, a feletti kategóriában 4-5 év. Mint írták, a városvezetés tervei szerint 2030-ig a jelenlegi napelem kapacitásokat a 130-szorosára kell növelni ahhoz, hogy teljesülni tudjanak a Budapesti Klímastratégiában lefektetett klímacélok. A cél összesen 1500 MW teljesítményű napelem telepítése, ami összesen körülbelül tízmillió négyzetméter napelem paneles felületet jelent, vagyis lakosonként legalább öt négyzetméternyi napelem telepítéséről van szó.

Ezzel az ambiciózus tervvel közel ötszázezer tonna szén-dioxid kibocsátását takarítanánk meg, vagyis annyit, amennyi az összes budapesti lakos egyévi áramfelhasználásából a légkörbe kerül. A napelemprogram eredményeképp Budapest összes szén-dioxid-kibocsátása nyolc százalékkal csökkenne, ami az ötöde annak, amit összes kibocsátás-csökkentésként szeretne elérni a városvezetés. A napelemek megsokszorozásának jogi, műszaki és pénzügyi lehetőségeinek feltérképezését egy nagyszabású szakmai program keretében végzi a főváros, amelyhez az EUKI német kormányzati ügynökség több mint félmillió euró pénzügyi támogatást nyújtott. Az Európai Klímavédelmi Kezdeményezés az egész Európai Unió területén finanszíroz klímavédelmi projekteket – olvasható a közleményben.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöld Energia

Amikor nem süt a nap: ezért kulcsfontosságú a most elindult paksi energiatároló

Megkezdte működését a Green Energy Investhor paksi energiatárolója.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Green Energy Investhor Zrt. (GEI) sikeresen lezárta paksi energiatároló-fejlesztésének próbaüzemét, így a rendszer megkezdte kereskedelmi működését – írja az alternativenergia.hu. A GEI paksi naperőművéhez kapcsolódó energiatároló hozzájárul a megújulóenergia-termelés kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb hasznosításához, miközben támogatja a villamosenergia-rendszer stabilitását és rugalmasságát. A GEI szerint az energiatárolók a következő években kulcsszerepet tölthetnek be Magyarországon a megújulóenergia-alapú villamosenergia-rendszer működésében. A Green Energy Investhor Zrt. (GEI) leányvállalata, az MB Sunissimo Primo Kft. sikeresen lezárta paksi energiatároló-fejlesztésének próbaüzemét, így a rendszer megkezdte kereskedelmi működését. A 21 MVA/48 MWh névleges teljesítményű energiatároló a GEI 2024-ben üzembe helyezett paksi naperőművéhez kapcsolódik, és annak működését támogatja a villamosenergia-rendszerhez való rugalmasabb alkalmazkodással.

A fejlesztés célja az volt, hogy tovább erősítse az időjárásfüggő naperőművek működési modelljét és gazdaságosságát. Az energiatároló ugyanis lehetővé teszi, hogy a túltermelési időszakokban –például a legnagyobb napsütésben – a megtermelt villamos energiát ne kelljen visszaterhelni vagy jelentős energiamennyiséget elveszíteni, hanem azt a rendszer eltárolja, majd később – például a reggeli és esti fogyasztási csúcsok idején – visszatáplálja a hálózatba. A megoldás így hozzájárul az energiatermelés kiegyensúlyozásához, mérsékli az időjárásfüggő termelés ciklikusságából eredő ingadozásokat, és támogatja a hazai villamosenergia-rendszer stabilitását.

A GEI szerint az energiatárolók egyre fontosabb szerepet töltenek be a megújulóenergia-termelés hatékony integrációjában. „Az energiatárolás a következő években fokozatosan gazdasági szükségszerűséggé válhat a megújulóenergia-piacon. Az ilyen rendszerek egyre fontosabb szerepet töltenek be a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelésében, valamint a megújuló alapú energiatermelésből fakadó ingadozások kezelésében. Az energiatárolók nemcsak azt teszik lehetővé, hogy a megtermelt zöldenergia nagyobb arányban hasznosuljon, hanem azt is, hogy a villamosenergia akkor is rendelkezésre álljon, amikor a naperőművek éppen nem termelnek” – mondta Ritter Antal, a Green Energy Investhor vezérigazgatója.

Advertisement

Az engedélyezési folyamatok lezárását követően az energiatároló kivitelezési munkálatai 2026 februárjában kezdődtek meg. Az elmúlt hetekben pedig lezajlottak a szükséges feltöltési és kisütési tesztek, majd a 72 órás próbaüzem is sikeresen befejeződött, így a rendszer jelenleg már kereskedelmi üzemben működik.

A hazai energiatárolási piac jelenleg még fejlődésének korai szakaszában jár: a magyarországi energiatároló kapacitás jelenleg hozzávetőleg 200-300 MW teljesítmény / 400-500 MWh tárolókapacitás között alakul, amelyet elsősorban nagy, ipari léptékű rendszerek alkotnak. A piaci várakozások szerint ugyanakkor a következő 2-3 évben jelentős bővülés várható, és a hazai energiatároló kapacitás akár az 500-800 MW teljesítmény / 1-1,5 GWh tárolókapacitás szintet is elérheti. A növekedést egyaránt támogatják az állami ösztönzőprogramok – köztük a Jedlik Ányos Program –, valamint a saját beruházásban megvalósuló vállalati fejlesztések, mint például a GEI ezen fejlesztése is.

Advertisement

Hosszabb, 5-10 éves időtávon a lakossági energiatároló rendszerek megjelenése és elterjedése is meghatározó trenddé válhat. Bár ezek egyedi teljesítménye jellemzően alacsonyabb, nagy számosságuk révén érdemi szerepet tölthetnek be a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelésében, különösen megfelelő támogatási és ösztönző környezet mellett. Magyarországon jelenleg mintegy 8500-9000 MW beépített naperőművi kapacitás működik, amelyből hozzávetőleg 2000-2500 MW lakossági, háztetőre telepített napelemes rendszer. A tárolókapacitások fejlesztése így ipari és lakossági oldalon egyaránt egyre hangsúlyosabb szerepet kap.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák