Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Főpolgármesteri Hivatal: elkészült a napelemes fejlesztéseket segítő Budapest Szolár Térkép

Elkészült a Budapest Szolár Térkép elnevezésű, webalapú, mobiltelefonon is futó térképes alkalmazás, amely minden budapesti épület esetében megmutatja, hogy a tető mekkora része alkalmas a napenergia hasznosítására, azon milyen teljesítményű napelem fér el, és mennyi áramot lehet napelemmel megtermelni – közölte a Főpolgármesteri Hivatal.

Létrehozva:

|

A hivatal közleménye szerint az alkalmazás elkészültével Budapest is felzárkózott azon európai nagyvárosokhoz – Bécs, Amszterdam, Helsinki, Berlin után -, amelyek interaktív szolártérképpel segítik a lakosokat és egyéb szereplőket napelemes fejlesztéseik tervezésében. A Budapest Szolár Térkép nappalhajtva.budapest.hu/szolar-terkep/ oldalon érhető el. A kommünikében kitértek arra, hogy a szimulációk eredménye szerint összesen körülbelül 5000 MW napelemes potenciált rejtenek a fővárosi tetők, ez több mint két és félszer több mint a Paksi Atomerőmű (2000 MW) kapacitása. Budapesten jelenleg közelítőleg 100 MW napelem üzemel, országosan eddig körülbelül 3400 MW napelemes kapacitást kapcsoltak a villamosenergia-hálózatba, ebből közel 1200 MW a háztartási méretű naperőművek kapacitása – írták. A közleményben idézték Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettest, aki az alkalmazás szerdai bemutatóján azt hangsúlyozta: Budapest célja hosszabb távon a klímasemlegesség és az energiafüggetlenség megteremtése. Ez nemcsak a mostani energiaválságra válasz, de az élhető város megteremtésének garanciája is – mondta.

Ámon Ada, a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője arról beszélt, hogy a térkép, a napelemes tanácsadó irodájuk és a dedikált napelemes tájékoztató honlapjuk értékes segítséget nyújt a budapestiek számára ahhoz, hogy informáltan vághassanak bele napelemek telepítésébe. Ezzel nagyon fontos alapkövét tettük le annak, hogy a főváros megvalósíthassa klímacéljait, a 40 százalékos csökkentést a szén-dioxid-kibocsátásban 2030-ig – mondta. A közlemény szerint Kiss Ernő, a több mint 300 iparági vállalatot tömörítő Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke elmondta, a napelemes piac soha nem látott mértékben fejlődik Magyarországon, és már egy lakossági méretű napelem esetében is kedvező megtérülési mutatók érhetők el: átlag alatti fogyasztás és árszint mellett 8-10 év, a feletti kategóriában 4-5 év. Mint írták, a városvezetés tervei szerint 2030-ig a jelenlegi napelem kapacitásokat a 130-szorosára kell növelni ahhoz, hogy teljesülni tudjanak a Budapesti Klímastratégiában lefektetett klímacélok. A cél összesen 1500 MW teljesítményű napelem telepítése, ami összesen körülbelül tízmillió négyzetméter napelem paneles felületet jelent, vagyis lakosonként legalább öt négyzetméternyi napelem telepítéséről van szó.

Ezzel az ambiciózus tervvel közel ötszázezer tonna szén-dioxid kibocsátását takarítanánk meg, vagyis annyit, amennyi az összes budapesti lakos egyévi áramfelhasználásából a légkörbe kerül. A napelemprogram eredményeképp Budapest összes szén-dioxid-kibocsátása nyolc százalékkal csökkenne, ami az ötöde annak, amit összes kibocsátás-csökkentésként szeretne elérni a városvezetés. A napelemek megsokszorozásának jogi, műszaki és pénzügyi lehetőségeinek feltérképezését egy nagyszabású szakmai program keretében végzi a főváros, amelyhez az EUKI német kormányzati ügynökség több mint félmillió euró pénzügyi támogatást nyújtott. Az Európai Klímavédelmi Kezdeményezés az egész Európai Unió területén finanszíroz klímavédelmi projekteket – olvasható a közleményben.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák