Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Főpolgármesteri Hivatal: elkészült a napelemes fejlesztéseket segítő Budapest Szolár Térkép

Elkészült a Budapest Szolár Térkép elnevezésű, webalapú, mobiltelefonon is futó térképes alkalmazás, amely minden budapesti épület esetében megmutatja, hogy a tető mekkora része alkalmas a napenergia hasznosítására, azon milyen teljesítményű napelem fér el, és mennyi áramot lehet napelemmel megtermelni – közölte a Főpolgármesteri Hivatal.

Létrehozva:

|

A hivatal közleménye szerint az alkalmazás elkészültével Budapest is felzárkózott azon európai nagyvárosokhoz – Bécs, Amszterdam, Helsinki, Berlin után -, amelyek interaktív szolártérképpel segítik a lakosokat és egyéb szereplőket napelemes fejlesztéseik tervezésében. A Budapest Szolár Térkép nappalhajtva.budapest.hu/szolar-terkep/ oldalon érhető el. A kommünikében kitértek arra, hogy a szimulációk eredménye szerint összesen körülbelül 5000 MW napelemes potenciált rejtenek a fővárosi tetők, ez több mint két és félszer több mint a Paksi Atomerőmű (2000 MW) kapacitása. Budapesten jelenleg közelítőleg 100 MW napelem üzemel, országosan eddig körülbelül 3400 MW napelemes kapacitást kapcsoltak a villamosenergia-hálózatba, ebből közel 1200 MW a háztartási méretű naperőművek kapacitása – írták. A közleményben idézték Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettest, aki az alkalmazás szerdai bemutatóján azt hangsúlyozta: Budapest célja hosszabb távon a klímasemlegesség és az energiafüggetlenség megteremtése. Ez nemcsak a mostani energiaválságra válasz, de az élhető város megteremtésének garanciája is – mondta.

Ámon Ada, a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője arról beszélt, hogy a térkép, a napelemes tanácsadó irodájuk és a dedikált napelemes tájékoztató honlapjuk értékes segítséget nyújt a budapestiek számára ahhoz, hogy informáltan vághassanak bele napelemek telepítésébe. Ezzel nagyon fontos alapkövét tettük le annak, hogy a főváros megvalósíthassa klímacéljait, a 40 százalékos csökkentést a szén-dioxid-kibocsátásban 2030-ig – mondta. A közlemény szerint Kiss Ernő, a több mint 300 iparági vállalatot tömörítő Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke elmondta, a napelemes piac soha nem látott mértékben fejlődik Magyarországon, és már egy lakossági méretű napelem esetében is kedvező megtérülési mutatók érhetők el: átlag alatti fogyasztás és árszint mellett 8-10 év, a feletti kategóriában 4-5 év. Mint írták, a városvezetés tervei szerint 2030-ig a jelenlegi napelem kapacitásokat a 130-szorosára kell növelni ahhoz, hogy teljesülni tudjanak a Budapesti Klímastratégiában lefektetett klímacélok. A cél összesen 1500 MW teljesítményű napelem telepítése, ami összesen körülbelül tízmillió négyzetméter napelem paneles felületet jelent, vagyis lakosonként legalább öt négyzetméternyi napelem telepítéséről van szó.

Ezzel az ambiciózus tervvel közel ötszázezer tonna szén-dioxid kibocsátását takarítanánk meg, vagyis annyit, amennyi az összes budapesti lakos egyévi áramfelhasználásából a légkörbe kerül. A napelemprogram eredményeképp Budapest összes szén-dioxid-kibocsátása nyolc százalékkal csökkenne, ami az ötöde annak, amit összes kibocsátás-csökkentésként szeretne elérni a városvezetés. A napelemek megsokszorozásának jogi, műszaki és pénzügyi lehetőségeinek feltérképezését egy nagyszabású szakmai program keretében végzi a főváros, amelyhez az EUKI német kormányzati ügynökség több mint félmillió euró pénzügyi támogatást nyújtott. Az Európai Klímavédelmi Kezdeményezés az egész Európai Unió területén finanszíroz klímavédelmi projekteket – olvasható a közleményben.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöld Energia

Új korszakot nyit Kína 100 megawattos hőerőműve

Kína napenergiára épülő hőerőművekké alakítja át nem hasznosított területeit.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Kína északnyugati részén, a Kanszu tartománybeli Csiucsüan város közelében üzembe helyezték a Csinta nevű, több energiaforrást hasznosító, 100 megawattos, olvadt sóval működő napkollektoros hőerőművet, amely a Góbi és más sivatagi terméketlen területeken megvalósított projektek közül a legnagyobb ilyen típusú létesítmény az országban – tudatta az alternativenergia.hu. A jelentés szerint az erőműben több mint 25 ezer, koncentrikus körökben elhelyezett heliosztát (a nap mozgását követő és a sugarát egy irányba terelő eszköz) működik, amelyek együttesen 770 ezer négyzetméternyi tükröző felületet alkotnak. A tükrök a napfényt egy központi hőelnyelő toronyra irányítják, ahol az olvadt sót 550 Celsius-fok fölé hevítik, majd a hőtartályokban tárolják, és később gőztermelésre, illetve villamosenergia-előállítására használják fel. “A létesítmény június óta csatlakozik az elektromos hálózathoz, éves termelése várhatóan eléri az 1,45 milliárd kilowattórát, ami mintegy 480 ezer tonna szabványos szén felhasználását váltja ki” – közölte Huang Lu-san, a projekt helyettes vezetője.

Kanszu tartomány Kína egyik legkedvezőbb térsége a szél- és napenergia fejlesztésére: a tartomány területének fele, mintegy 197 ezer négyzetkilométer jelenleg nem hasznosított terület. “A tartományban jelenleg 620 megawatt beépített napkollektoros hőerőművi kapacitás működik. A térség nagy projektje a jümeni, 100 megawattos, lineáris Fresnel-rendszerű, olvadt sót használó napkollektoros hőerőmű, amely alacsonyabb építési és karbantartási igénnyel működik, és évente mintegy 1,7 milliárd kilowattóra villamos energiát termelhet” – mondta el Csu Ji, az állomás termelési és üzemeltetési vezetője.

A kínai nemzeti energiaügyi hivatal adatai szerint az idei első három negyedévben összesen 240 millió kilowatt új napenergia-kapacitás létesült. A kormányzati intézkedések és a piaci kereslet hatására technológiai áttörések születtek az alapanyagok és berendezések terén, ami a kapcsolódó iparágak, így az üveg-, acél- és sóipar fejlődését is élénkíti.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák