Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Főpolgármesteri Hivatal: elkészült a napelemes fejlesztéseket segítő Budapest Szolár Térkép

Elkészült a Budapest Szolár Térkép elnevezésű, webalapú, mobiltelefonon is futó térképes alkalmazás, amely minden budapesti épület esetében megmutatja, hogy a tető mekkora része alkalmas a napenergia hasznosítására, azon milyen teljesítményű napelem fér el, és mennyi áramot lehet napelemmel megtermelni – közölte a Főpolgármesteri Hivatal.

Létrehozva:

|

A hivatal közleménye szerint az alkalmazás elkészültével Budapest is felzárkózott azon európai nagyvárosokhoz – Bécs, Amszterdam, Helsinki, Berlin után -, amelyek interaktív szolártérképpel segítik a lakosokat és egyéb szereplőket napelemes fejlesztéseik tervezésében. A Budapest Szolár Térkép nappalhajtva.budapest.hu/szolar-terkep/ oldalon érhető el. A kommünikében kitértek arra, hogy a szimulációk eredménye szerint összesen körülbelül 5000 MW napelemes potenciált rejtenek a fővárosi tetők, ez több mint két és félszer több mint a Paksi Atomerőmű (2000 MW) kapacitása. Budapesten jelenleg közelítőleg 100 MW napelem üzemel, országosan eddig körülbelül 3400 MW napelemes kapacitást kapcsoltak a villamosenergia-hálózatba, ebből közel 1200 MW a háztartási méretű naperőművek kapacitása – írták. A közleményben idézték Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettest, aki az alkalmazás szerdai bemutatóján azt hangsúlyozta: Budapest célja hosszabb távon a klímasemlegesség és az energiafüggetlenség megteremtése. Ez nemcsak a mostani energiaválságra válasz, de az élhető város megteremtésének garanciája is – mondta.

Ámon Ada, a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője arról beszélt, hogy a térkép, a napelemes tanácsadó irodájuk és a dedikált napelemes tájékoztató honlapjuk értékes segítséget nyújt a budapestiek számára ahhoz, hogy informáltan vághassanak bele napelemek telepítésébe. Ezzel nagyon fontos alapkövét tettük le annak, hogy a főváros megvalósíthassa klímacéljait, a 40 százalékos csökkentést a szén-dioxid-kibocsátásban 2030-ig – mondta. A közlemény szerint Kiss Ernő, a több mint 300 iparági vállalatot tömörítő Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke elmondta, a napelemes piac soha nem látott mértékben fejlődik Magyarországon, és már egy lakossági méretű napelem esetében is kedvező megtérülési mutatók érhetők el: átlag alatti fogyasztás és árszint mellett 8-10 év, a feletti kategóriában 4-5 év. Mint írták, a városvezetés tervei szerint 2030-ig a jelenlegi napelem kapacitásokat a 130-szorosára kell növelni ahhoz, hogy teljesülni tudjanak a Budapesti Klímastratégiában lefektetett klímacélok. A cél összesen 1500 MW teljesítményű napelem telepítése, ami összesen körülbelül tízmillió négyzetméter napelem paneles felületet jelent, vagyis lakosonként legalább öt négyzetméternyi napelem telepítéséről van szó.

Ezzel az ambiciózus tervvel közel ötszázezer tonna szén-dioxid kibocsátását takarítanánk meg, vagyis annyit, amennyi az összes budapesti lakos egyévi áramfelhasználásából a légkörbe kerül. A napelemprogram eredményeképp Budapest összes szén-dioxid-kibocsátása nyolc százalékkal csökkenne, ami az ötöde annak, amit összes kibocsátás-csökkentésként szeretne elérni a városvezetés. A napelemek megsokszorozásának jogi, műszaki és pénzügyi lehetőségeinek feltérképezését egy nagyszabású szakmai program keretében végzi a főváros, amelyhez az EUKI német kormányzati ügynökség több mint félmillió euró pénzügyi támogatást nyújtott. Az Európai Klímavédelmi Kezdeményezés az egész Európai Unió területén finanszíroz klímavédelmi projekteket – olvasható a közleményben.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöld Energia

Közösségi tulajdon erősítheti a szélerőművek társadalmi elfogadottságát

Több előnnyel is jár, hogy az energiaközösségek tulajdont szerezhetnek szélerőművekben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország üdvözli, hogy az új szélerőmű-kapacitások létesítésére kiírt pályázat lehetőséget biztosít a helyi megújulóenergia-közösségeknek tulajdonrész szerzésére, ami erősítheti a projektek társadalmi elfogadottságát, miközben a beruházások gazdasági hasznából is részesülhetnek – tájékoztatták az MTI-t. Az alternativenergia.hu közleményében Éger Ákos, az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország elnöke, kiemelte, már a pályázati kiírás társadalmi egyeztetése során javasolták ezt a megoldást, mert ezzel a helyi közösségek a szélerőmű beruházások haszonélvezői lehetnek. A szervezet nemzetközi példákra, köztük a dán modellre is hivatkozva hangsúlyozta, hogy a közösségi szélerőmű-tulajdon akkor működhet hatékonyan, ha megfelelő jogi, pénzügyi és szakmai támogatás társul hozzá.

Álláspontjuk szerint a részletszabályok mellett célzott pénzügyi eszközökre is szükség van, mert a tulajdonszerzés jelentős forrásokat igényelhet. A finanszírozás mellett az információkhoz való hozzáférés, és a kisebbségi tulajdonosok jogi védelme is fontos, valamint az is, hogy ne a beruházó érdekköréhez kötődő szervezetek szerezzék meg a tulajdonrészeket. Az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország szerint hosszabb távon az energiamegosztás révén a helyben termelt villamos energia előnyeiből közvetlenül részesülhetnek a térség vállalkozói, lakói és önkormányzatai. Jelezték, hogy készek együttműködni a kormánnyal és a szakmai szereplőkkel a részletszabályok, finanszírozási megoldások és mintadokumentumok kidolgozásában.

Az energiaközösségek lényege, hogy a helyben megtermelt energia helyben hasznosuljon, és előnyei is a közösségnél maradjanak. A közösen telepített napelemek, energiatárolók és más megújuló megoldások mellett energiahatékonysági fejlesztéseket és szemléletformáló programokat is ösztönözhetnek. Így a résztvevők csökkenthetik energiaszámláikat és nagyobb kontrollt szerezhetnek saját energiaellátásuk felett – ismerteti honlapján az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák