Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fordulóponthoz érkezett a világ élelmiszergazdasága

Létrehozva:

|

Fordulóponthoz érkezett a világ élelmiszergazdasága a klímaváltozás, a természeti erőforrások kimerülése, a tömeges migráció, a járványok, valamint az ukrajnai háború miatt – állapítják meg elemzésükben az OTP Bank agrárszakértői.

Az elemzésről kedden kiadott közleményben a szakértők rámutatnak: a kihívásokkal együtt változnak a fogyasztási szokások, a fogyasztói elvárások, és erősebbek az élelmezésbiztonsági kockázatok. A kevésbé fejlett országokban a szegénység visszaszorulásával nőhet az állati termékek iránti kereslet, míg a fejlettebbekben a minőség lesz a meghatározó szempont, erősödni fog az egészséges életmódra és fenntarthatóságra törekvő vásárlói tudatosság. A szakértők ezért a magas szinten feldolgozott termékek piaci súlyának emelkedésére számítanak, és azt is valószínűsítik, hogy a laboratóriumokban készült helyettesítők teret nyerhetnek a hús- és tejtermékek rovására. Az átrendeződésnek vesztesei és nyertesei egyaránt lesznek – tették hozzá. A világszintű folyamatok a közlemény szerint Magyarországot sem kerülik el, a tudatosabb fogyasztás miatt például háttérbe szorulhat a sertészsír és a napraforgóolaj, emellett a zöldség- és gyümölcsfogyasztás szintén csökkenhet néhány százalékkal. A kenyérfélék forgalma emelkedhet, akárcsak a magas hozzáadott értékű tejtermékeké.

A húsáruk közül a sertés kis mértékben szintén csökkenhet, a marhahúsfogyasztást a fenntarthatósági szempontok mellett a csekély kereslet hátráltatja, a csirkének viszont kedveznek az egészséges táplálkozás feltételei, elsősége a következő években is fennmaradhat. Az alkoholos italok ugyancsak népszerűek, a kereslet növekedése várhatóan nem áll meg – írták. Az élelmiszerfogyasztás jövőjéről készített elemzés az otpagrar.hu oldalon olvasható.

Advertisement

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák