Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fordulóponthoz érkezett a világ élelmiszergazdasága

Létrehozva:

|

Fordulóponthoz érkezett a világ élelmiszergazdasága a klímaváltozás, a természeti erőforrások kimerülése, a tömeges migráció, a járványok, valamint az ukrajnai háború miatt – állapítják meg elemzésükben az OTP Bank agrárszakértői.

Az elemzésről kedden kiadott közleményben a szakértők rámutatnak: a kihívásokkal együtt változnak a fogyasztási szokások, a fogyasztói elvárások, és erősebbek az élelmezésbiztonsági kockázatok. A kevésbé fejlett országokban a szegénység visszaszorulásával nőhet az állati termékek iránti kereslet, míg a fejlettebbekben a minőség lesz a meghatározó szempont, erősödni fog az egészséges életmódra és fenntarthatóságra törekvő vásárlói tudatosság. A szakértők ezért a magas szinten feldolgozott termékek piaci súlyának emelkedésére számítanak, és azt is valószínűsítik, hogy a laboratóriumokban készült helyettesítők teret nyerhetnek a hús- és tejtermékek rovására. Az átrendeződésnek vesztesei és nyertesei egyaránt lesznek – tették hozzá. A világszintű folyamatok a közlemény szerint Magyarországot sem kerülik el, a tudatosabb fogyasztás miatt például háttérbe szorulhat a sertészsír és a napraforgóolaj, emellett a zöldség- és gyümölcsfogyasztás szintén csökkenhet néhány százalékkal. A kenyérfélék forgalma emelkedhet, akárcsak a magas hozzáadott értékű tejtermékeké.

A húsáruk közül a sertés kis mértékben szintén csökkenhet, a marhahúsfogyasztást a fenntarthatósági szempontok mellett a csekély kereslet hátráltatja, a csirkének viszont kedveznek az egészséges táplálkozás feltételei, elsősége a következő években is fennmaradhat. Az alkoholos italok ugyancsak népszerűek, a kereslet növekedése várhatóan nem áll meg – írták. Az élelmiszerfogyasztás jövőjéről készített elemzés az otpagrar.hu oldalon olvasható.

Advertisement

Zöldinfó

Egyre nehezebb elviselni a nyarakat: ezt mutatják a mérések

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között. Az alternativenergia.hu közleménye szerint az, hogy valójában mennyire érezzük melegnek az időt, a tudomány a humán komfortérzet fogalmával írja le. A kutatás egyik legfontosabb sarokköve a PET-index (fiziológiailag ekvivalens hőmérséklet) használata volt. A PET nemcsak a levegő hőmérsékletét veszi figyelembe, hanem a páratartalmat, a szélsebességet és az embereket érő napsugárzást is. A mérések időpontjában a kutatásba bekapcsolódó 128 ember több mint 82 százaléka a “kicsit melegtől” a “forróig” terjedő skálán helyezte el a hőérzetét. A kellemes, semleges állapot csupán elvétve, a mérések kevesebb mint tizedében volt tapasztalható. Közölték, gyakori tévhit, hogy a klímaváltozás és a környezeti kutatások csak a legfiatalabbakat érdeklik. Bár Szegeden a 20-30 éves korosztály nagyon aktív volt, a legtöbb megfigyelést az 50-60 évesek küldték be, sőt, a 70 év felettiek is kiemelkedő számban képviseltették magukat. Ez különösen fontos, hiszen a tartós hőhullámok, amelyek 2025-öt jellemezték, az idősebb korosztály szervezetét terhelik meg a leginkább – írták.

A kutatás elemezte az objektív mutatók és a szubjektív emberi érzékelés közötti kapcsolatot is. A szakemberek megvizsgálták a becsült hőmérséklet és a ruházat hőszigetelő képessége közötti összefüggést. A kutatás statisztikailag is igazolta azt a mindennapi tapasztalatot, hogy az emberek kiválóan alkalmazkodnak. Vizsgálták a hőmérséklet-változás és a PET-index kapcsolatát is: kiderült, hogy amikor nagyon erős a hőterhelés, az emberek szubjektív hőérzete nem növekszik a hőmérséklet-emelkedéssel arányosan, ami egyfajta biológiai védekezési mechanizmus a folyamatos stresszel szemben. A felmérés szerint a Legyen ön is klímakutató projekt adatai kézzelfogható bizonyítékai annak, hogy a városi környezet drasztikusan módosítja a mikroklímát. A szegediek válaszai megerősítik a várostervezés előtt álló legnagyobb kihívást: a sokféle visszaverő és sugárzó felület – aszfalt, beton, üveg – helyett növelni kell a zöldfelületek, az árnyékos parkok és a párologtató vízfelületek arányát – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák