Zöldinfó
Forradalmi magyar szigetelőanyag: környezetbarát és tartós megoldás szalmából
Új magyar termék és technológia a szalmapaplan.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Egy új magyar termékről és technológiáról, a szalmapaplan táblásított szigetelőanyag előnyeiről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök vendégével a Kék bolygó című podcastjának megjelent adásában, amely a legnépszerűbb videómegosztón is megtekinthető. Az adásban elhangzott: a szalmapaplan előnyei közé tartozik a tartósság és alapanyag is bőven rendelkezésre áll, mert Magyarországon 2 millió tonna szalma marad felhasználatlanul évente, ami 20 ezer családi ház külső szigetelésére lenne alkalmas – írja az alternativenergia.hu. Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének beszélgetőtársa Stverteczky Tímea volt, akivel a Planet Budapest rendezvényen találkozott, és aki fejlesztőmérnök férjével hozta létre az SSH-System családi vállalkozást. Stverteczky Tímea elmondta, férjével néhány éve egy Waldorf-iskola kísérleti építési projektjében ismerkedtek meg a szalmával mint építőanyaggal. A tömör szigetelőanyagot préseléssel, varrással hozzák létre, a technológiában nem használnak kémiai vagy cementes kötőanyagot, a táblák testsűrűsége köbméterenként 80 kilogramm – ismertette.
Az első gyártósor két év alatt készült el, a magyar találmány felhasználható homlokzatra, födémre, tetők, padlók, válaszfalak szigetelésére is, jó hangszigetelő képessége kiemeli más szigetelőanyagokhoz képest. Áder János felvetette, hogy Magyarországon 2 millió tonna szalma marad felhasználatlanul évente, ez a vállalkozás számításai szerint 20 ezer családi ház külső szigetelésére lenne alkalmas. A szalmapaplan előnyei között sorolta, hogy nincs a termelés során károsanyag-kibocsátás, tartós, a ma használt anyagokhoz hasonló hőtechnikai tulajdonsággal bír. Stverteczky Tímea elmondta, hogy a homlokzatra kerülő szalmapaplant habarcsréteg védi, a tetőbe, padlóra kerülő szigetelőt pedig égéskésletető bevonattal látják el, ezt a technológiát is ők fejlesztették ki. Ez a rágcsálókat, bogarakat, élősködőket is távol tartja, de fontos, hogy minden szigetelést mechanikusan le kell zárni, és ha megsérül, javítani kell. A nedvességtől azért nem kell tartani, mert a szalmapaplanban jól közlekedik a pára, segít megelőzni a penészesedést – tette hozzá.
Elmondta azt is, termékük középáras, szigetelésük az elmúlt három évben mintegy 120 házra került fel. Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalkozás rendelkezik az Európai Unió ETA építőipari minősítésével, a termék uniós piacon forgalmazható. Elhangzott, hogy a szalmapaplanra Magyarországon kívül is van érdeklődés, például Olaszországban egy partner elkezdte az értékesítést, megrendelte az első varrógépet, két hónapja pedig ezzel szigeteltek egy nyaralót Elba szigetén. Vannak érdeklődők Romániából, Szlovákiából, Bulgáriából, Hollandiából is.
Zöldinfó
Több tíz tonna hulladék került elő a közutak mellől egyetlen akció során
Öt nap alatt 154 tonna út menti illegális szemetet gyűjtött össze a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a Föld napja alkalmából meghirdetett országos szemétgyűjtési akcióhéten.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint a kezdeményezésben részt vett a vállalat 19 vármegyei igazgatósági központja, a budapesti székház dolgozói, valamint 80 mérnökség is. Az összesített adatok alapján a munkavállalók április 20. és 24. között több mint 400 különböző útszakaszon gyűjtöttek hulladékot. Mint írták, a mérnökségek kiemelt hangsúlyt fektettek a tavaszi szabadidős tevékenységek miatt gyakran látogatott, turisztikailag frekventált helyekre. A közúthálózat mentén történő szemétgyűjtés mellett több illegális hulladéklerakót is felszámoltak Győr-Moson-Sopron vármegyében.
A legtöbb szemetet Borsod-Abaúj-Zemplénben gyűjtötték, összesen csaknem 30 tonnát. Pest vármegyében több mint 26, Győr-Moson-Sopronban pedig 14,8 tonna hulladékot szedtek össze a közutak mellől – közölte a vállalat. A sajtóanyag szerint évente egy kisebb vármegyeszékhely éves kommunális hulladékának megfelelő szeméttől mentesítik a közúti területeket a közutasok. Ez a feladat évente 1-1,5 milliárd forintjába kerül a társaságnak és így az adófizetőknek, ebből az összegből például 15-20 kilométernyi mellékutat teljes körűen fel lehetne újítani. A Magyar Közút a közleményben arra kérte az úthasználókat és a közlekedőket, hogy az autópályák mellett használják a pihenők gyűjtőit, kukáit, ne dobáljanak ki semmit az autó ablakán és jelezzék, ha illegális hulladékot látnak.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaBenzin és gázolaj: marad az adócsökkentés, de már kisebb mértékben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaOlajszivárgás Oroszlányban: ideiglenes tiltás lépett életbe egyes technológiákra
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaTeljes életciklus alapján kell vizsgálni az elektromos autók hatását
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaAszály ellen is hatékony lehet a magyar fejlesztésű gyapjúpellet
