Zöldinfó
Franciaországban a miniszterelnök energiamegtakarítási program készítésére kérte a vállalkozókat
Élisabeth Borne francia miniszterelnök hétfőn a legjelentősebb francia munkáltatói szövetség, a MEDEF konferenciáján azt kérte a vállalkozóktól, hogy dolgozzák ki szeptemberben saját energiamegtakarítási programjukat, mert ha korlátozni kell az energiafogyasztást, az elsőként a vállalkozásokat fogja sújtani a következő hónapokban.
“Felszólítok minden vállalkozást, hogy szeptemberben alkossa meg saját energiamegtakarítási programját” – mondta a MEDEF évadnyitóján a kormányfő. “Ha nem veszi ki mindenki a részét, akkor fogyasztáscsökkentést kell előírnunk. És amennyiben adagoláshoz kellene folyamodnunk, az elsőként a vállalkozásokat fogja érinteni” – figyelmeztetett. A klímaváltozás és az energiaárak emelkedése miatt a kormányfő “kollektív felelősségvállalást kért” az energiamegtakarítás területén, mert szerinte “gyorsabban és erőteljesebben” kell fellépni. “Nincs idő fél intézkedésekre, vége annak, hogy mindenki csak önmagára gondol, eljött a kollektív felelősség ideje” – hangsúlyozta. Jelezte, hogy jobban szeretné, ha mindenki maga választaná meg gazdasági működését, mint hogy áramszüneteket kelljen elszenvednie.
Élisabeth Borne azt kérte a vállalkozásoktól, hogy szeptember folyamán dolgozzák ki a saját “energetikai józansági programjukat”, amelynek lényege: két év alatt 10 százalékkal kell csökkenteni az energiafogyasztást annak érdekében, hogy ne a kormány kényszerítse ki a gazdaságban az energiacsökkentést. “Minden cégnek mozgósítani és cselekedni kell” – mondta a kormányfő. Jelezte, hogy október elején fogja a kormány megvonni az első mérleget a vállalkozások javaslatai alapján. Az egyéni fogyasztókat illetően a miniszterelnök elmondta: mindenki a saját eszközeinek megfelelően takarékoskodhat az energiával, de “nem az energetikailag bizonytalanságban élő franciáknak kell most erőfeszítéseket tenniük”.
Bruno Le Maire gazdasági miniszter szombaton kijelentette, hogy 2023-ban az energiaárak emelkedése a lakosság számára visszafogott lesz. A kormány több mint egy évvel ezelőtt befagyasztotta a lakossági energiaárakat. A miniszterelnök úgy vélte, hogy az energetikai átállás lehetőséget teremt a vállalatok számára az innováció és a munkahelyteremtés területén. Emlékeztetett arra, hogy a kormány a termelésre adócsökkentést irányzott elő, és azt kérte a vállalatoktól, hogy kezdjék meg a szükséges bértárgyalásokat. Geoffroy Roux de Bézieux, a MEDEF elnöke a miniszterelnök előtt ígértet tett arra, hogy a vállalkozások “kiveszik a részüket” az átállásból, és azt kérte a kormánytól, bízzon meg a vállalkozói szektorban.
A MEDEF konferenciája az ukrán elnök felhívásával nyílt meg. Volodimir Zelenszkij – aki videókonferencián jelentkezett be – azt kérte a francia vállalkozóktól, hogy fektessenek be hazájában a háború után. “Javasolják szerződések, munkahelyek ezreit. Szükségünk van az önök részvételére az újjáépítésben az ellenségeskedést követően” – mondta az ukrán elnök. Fél évvel az Ukrajna ellen indított orosz invázió után Volodimir Zelenszkij elsősorban az építőiparban, az autógyártásban és az energetikai szektorban remél segítséget a francia vállalatoktól.
mti
Zöldinfó
Új reményt adhat az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben egy szegedi felfedezés
Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak az SZBK kutatói.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai, felfedezésük, melyről a Nature Communications folyóiratban számoltak be, új lehetőséget nyithat többek között az antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni küzdelemben – tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet az MTI-t. A közlemény szerint a bakteriofágok baktériumokat fertőző vírusok, nem emberi kórokozók. Az SZBK kutatói azonban kimutatták, hogy egyes fágok mégis közvetlen fizikai kapcsolatba léphetnek az emberi sejtekkel: felszíni fehérjéik segíthetik a megtapadást, a sejtekbe jutást és a szervezetben való hosszabb jelenlétet. A kutatók olyan tapadást segítő fehérjemodulokat azonosítottak, amelyek molekuláris kapaszkodóként működnek, és segítik a fágokat abban, hogy megtapadjanak az emberi sejtek felszínén. Az azonosított fehérjék szerepét a kutatók kísérletesen is ellenőrizték: génsebészeti módszerekkel áthelyezték a “tapadófehérjéket” kódoló géneket egy olyan fágba, amely eredetileg nem rendelkezett ezzel a képességgel.
A kutatóközpontban széles körű összefogással elért eredmény egyértelmű volt: a módosított fágok hatékonyan kapcsolódtak emberi sejtekhez, bejutottak azokba, és egerek szervezetében is hosszabb ideig maradtak jelen a bélrendszerben. Az eredeti, nem módosított fágok ezzel szemben órákon belül kiürültek. Mint Apjok Gábor, a tanulmány egyik első szerzője kifejtette, a fágokra sokáig baktériumvadász vírusokként tekintettek, viszont úgy tűnik, a fágok ennél összetettebb szereplők: közvetlenül kapcsolódhatnak az emberi sejtek felszínéhez is. Nem emberi vírusokká válnak, hanem olyan molekuláris kapaszkodókat használnak, amelyek később akár célzottabb fágterápiák tervezésében is fontosak lehetnek.
A fágok ugyanakkor nem fertőzik meg az emberi sejteket, hiszen evolúciósan teljesen inkompatibilisek egymással. A folyamat és a kutatás lényege a fizikai kapcsolat. A fág megtapad a sejtfelszínen, majd a sejt saját anyagfelvételi mechanizmusai révén bekerülhet a sejt belsejébe. A sejt ilyenkor apró membránhólyagba csomagolja a hozzá kötődő részecskét, és befelé szállítja.
A sejten belüli útvonal a kutatás egyik legfontosabb megállapítása: sok kívülről felvett anyag a sejt lebontó rendszerébe kerül. A vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy a módosított fágok egy része nem kizárólag ilyen útvonalra jut, hanem a Golgi-készülék és az endoplazmatikus retikulum irányába is eljuthat. Ezek a sejt belső szállítási és feldolgozási rendszerei. Ezt a kutatók mikroszkopikus képelemzéssel is bizonyították: nemcsak láthatóvá tették a sejtekbe jutó fágokat, hanem számszerűen is megmérték, milyen arányban kerülnek be a sejtekbe, és mely sejten belüli állomásokhoz jutnak közel.
A felfedezés a baktériumok mellett vírusokban is gazdag mikrobiomról alkotott képet is árnyalja. A mostani eredmények szerint egyes fágok nemcsak a baktériumokkal, hanem közvetlenül a bélhám felszínével is kapcsolatba léphetnek. Az ilyen tapadást segítő géneket hordozó fágok több gyakori bélfágcsoportban is megtalálhatók. Az elemzések alapján egészséges emberek bélvírus-közösségében nagyobb arányban lehetnek jelen. Ez nem azt jelenti, hogy önmagukban egészséget okoznak, hanem azt, hogy egy ép, jól működő bélnyálkahártya környezetében stabilabban fennmaradhatnak akár indikátorként is szolgálva.
Az eredmények a – baktériumok ellen vírusokat használó – fágterápia szempontjából is fontosak. Ezek a vírusok természetes módon képesek felismerni bizonyos baktériumokat, bejutni a baktériumsejtbe, majd elpusztítani azt. Ez az antibiotikum-rezisztencia miatt különösen fontos irány, hiszen egyre több kórokozóval szemben válnak kevésbé hatékonnyá a megszokott antibiotikumok.
Kintses Bálint, a kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, a fágterápia célzott baktériumpusztító lehetőséget kínálhat az antibiotikum-rezisztencia korában, de ahhoz, hogy ezeket a vírusokat terápiásan is pontosabban tudják használni, meg kell érteni, hogyan jutnak el a megfelelő helyre, hogyan maradnak ott, és milyen kapcsolatba léphetnek az emberi szövetekkel.
Ha a szakemberek pontosabban megértik, mely fehérjék irányítják a fágok kötődését az emberi szövetekhez, később olyan fágokat tervezhetnek, amelyek célzottabban jutnak el a szervezet különböző pontjaira, és ott hosszabb ideig megmaradnak. Ez különösen fontos lehet olyan fertőzések kezelésében, ahol a baktériumok nehezen hozzáférhető szöveti környezetben, nyálkahártyák közelében vagy akár emberi sejtek belsejében maradnak fenn.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
