Zöldinfó

Franciaországban a miniszterelnök energiamegtakarítási program készítésére kérte a vállalkozókat

Élisabeth Borne francia miniszterelnök hétfőn a legjelentősebb francia munkáltatói szövetség, a MEDEF konferenciáján azt kérte a vállalkozóktól, hogy dolgozzák ki szeptemberben saját energiamegtakarítási programjukat, mert ha korlátozni kell az energiafogyasztást, az elsőként a vállalkozásokat fogja sújtani a következő hónapokban.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-04

Szerző:

Hell

“Felszólítok minden vállalkozást, hogy szeptemberben alkossa meg saját energiamegtakarítási programját” – mondta a MEDEF évadnyitóján a kormányfő. “Ha nem veszi ki mindenki a részét, akkor fogyasztáscsökkentést kell előírnunk. És amennyiben adagoláshoz kellene folyamodnunk, az elsőként a vállalkozásokat fogja érinteni” – figyelmeztetett. A klímaváltozás és az energiaárak emelkedése miatt a kormányfő “kollektív felelősségvállalást kért” az energiamegtakarítás területén, mert szerinte “gyorsabban és erőteljesebben” kell fellépni. “Nincs idő fél intézkedésekre, vége annak, hogy mindenki csak önmagára gondol, eljött a kollektív felelősség ideje” – hangsúlyozta. Jelezte, hogy jobban szeretné, ha mindenki maga választaná meg gazdasági működését, mint hogy áramszüneteket kelljen elszenvednie.

Élisabeth Borne azt kérte a vállalkozásoktól, hogy szeptember folyamán dolgozzák ki a saját “energetikai józansági programjukat”, amelynek lényege: két év alatt 10 százalékkal kell csökkenteni az energiafogyasztást annak érdekében, hogy ne a kormány kényszerítse ki a gazdaságban az energiacsökkentést. “Minden cégnek mozgósítani és cselekedni kell” – mondta a kormányfő. Jelezte, hogy október elején fogja a kormány megvonni az első mérleget a vállalkozások javaslatai alapján. Az egyéni fogyasztókat illetően a miniszterelnök elmondta: mindenki a saját eszközeinek megfelelően takarékoskodhat az energiával, de “nem az energetikailag bizonytalanságban élő franciáknak kell most erőfeszítéseket tenniük”.

Bruno Le Maire gazdasági miniszter szombaton kijelentette, hogy 2023-ban az energiaárak emelkedése a lakosság számára visszafogott lesz. A kormány több mint egy évvel ezelőtt befagyasztotta a lakossági energiaárakat. A miniszterelnök úgy vélte, hogy az energetikai átállás lehetőséget teremt a vállalatok számára az innováció és a munkahelyteremtés területén. Emlékeztetett arra, hogy a kormány a termelésre adócsökkentést irányzott elő, és azt kérte a vállalatoktól, hogy kezdjék meg a szükséges bértárgyalásokat. Geoffroy Roux de Bézieux, a MEDEF elnöke a miniszterelnök előtt ígértet tett arra, hogy a vállalkozások “kiveszik a részüket” az átállásból, és azt kérte a kormánytól, bízzon meg a vállalkozói szektorban.

A MEDEF konferenciája az ukrán elnök felhívásával nyílt meg. Volodimir Zelenszkij – aki videókonferencián jelentkezett be – azt kérte a francia vállalkozóktól, hogy fektessenek be hazájában a háború után. “Javasolják szerződések, munkahelyek ezreit. Szükségünk van az önök részvételére az újjáépítésben az ellenségeskedést követően” – mondta az ukrán elnök. Fél évvel az Ukrajna ellen indított orosz invázió után Volodimir Zelenszkij elsősorban az építőiparban, az autógyártásban és az energetikai szektorban remél segítséget a francia vállalatoktól.

mti

Kapcsolódó tartalom:energiamegtakarírás energiaspórolás rezsicsökkentés

Zöldinfó

A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek

Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.

Létrehozva:

13 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.

A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.

A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.

Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.

A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.

Tovább olvasom