Zöldinfó

Franciaországban a miniszterelnök energiamegtakarítási program készítésére kérte a vállalkozókat

Élisabeth Borne francia miniszterelnök hétfőn a legjelentősebb francia munkáltatói szövetség, a MEDEF konferenciáján azt kérte a vállalkozóktól, hogy dolgozzák ki szeptemberben saját energiamegtakarítási programjukat, mert ha korlátozni kell az energiafogyasztást, az elsőként a vállalkozásokat fogja sújtani a következő hónapokban.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-04

Szerző:

Hell

“Felszólítok minden vállalkozást, hogy szeptemberben alkossa meg saját energiamegtakarítási programját” – mondta a MEDEF évadnyitóján a kormányfő. “Ha nem veszi ki mindenki a részét, akkor fogyasztáscsökkentést kell előírnunk. És amennyiben adagoláshoz kellene folyamodnunk, az elsőként a vállalkozásokat fogja érinteni” – figyelmeztetett. A klímaváltozás és az energiaárak emelkedése miatt a kormányfő “kollektív felelősségvállalást kért” az energiamegtakarítás területén, mert szerinte “gyorsabban és erőteljesebben” kell fellépni. “Nincs idő fél intézkedésekre, vége annak, hogy mindenki csak önmagára gondol, eljött a kollektív felelősség ideje” – hangsúlyozta. Jelezte, hogy jobban szeretné, ha mindenki maga választaná meg gazdasági működését, mint hogy áramszüneteket kelljen elszenvednie.

Élisabeth Borne azt kérte a vállalkozásoktól, hogy szeptember folyamán dolgozzák ki a saját “energetikai józansági programjukat”, amelynek lényege: két év alatt 10 százalékkal kell csökkenteni az energiafogyasztást annak érdekében, hogy ne a kormány kényszerítse ki a gazdaságban az energiacsökkentést. “Minden cégnek mozgósítani és cselekedni kell” – mondta a kormányfő. Jelezte, hogy október elején fogja a kormány megvonni az első mérleget a vállalkozások javaslatai alapján. Az egyéni fogyasztókat illetően a miniszterelnök elmondta: mindenki a saját eszközeinek megfelelően takarékoskodhat az energiával, de “nem az energetikailag bizonytalanságban élő franciáknak kell most erőfeszítéseket tenniük”.

Bruno Le Maire gazdasági miniszter szombaton kijelentette, hogy 2023-ban az energiaárak emelkedése a lakosság számára visszafogott lesz. A kormány több mint egy évvel ezelőtt befagyasztotta a lakossági energiaárakat. A miniszterelnök úgy vélte, hogy az energetikai átállás lehetőséget teremt a vállalatok számára az innováció és a munkahelyteremtés területén. Emlékeztetett arra, hogy a kormány a termelésre adócsökkentést irányzott elő, és azt kérte a vállalatoktól, hogy kezdjék meg a szükséges bértárgyalásokat. Geoffroy Roux de Bézieux, a MEDEF elnöke a miniszterelnök előtt ígértet tett arra, hogy a vállalkozások “kiveszik a részüket” az átállásból, és azt kérte a kormánytól, bízzon meg a vállalkozói szektorban.

A MEDEF konferenciája az ukrán elnök felhívásával nyílt meg. Volodimir Zelenszkij – aki videókonferencián jelentkezett be – azt kérte a francia vállalkozóktól, hogy fektessenek be hazájában a háború után. “Javasolják szerződések, munkahelyek ezreit. Szükségünk van az önök részvételére az újjáépítésben az ellenségeskedést követően” – mondta az ukrán elnök. Fél évvel az Ukrajna ellen indított orosz invázió után Volodimir Zelenszkij elsősorban az építőiparban, az autógyártásban és az energetikai szektorban remél segítséget a francia vállalatoktól.

mti

Kapcsolódó tartalom:energiamegtakarírás energiaspórolás rezsicsökkentés

Zöldinfó

Nem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben

Óriási üzlet lehet a környezetkímélő élet.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-01-17

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A környezetkímélő életmódban és technológiákban rejlő üzleti lehetőségekről is beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök és Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés korábbi elnöke a Kék bolygó című podcast legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető – írja az alternativenergia.hu. Az epizódban a volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke rámutatott: kijelenthető, hogy a 2015-ös párizsi klímacsúcson (COP) vállalt másfél foknál nagyobb mértékben melegszik az idő globálisan. A Kárpát-medencében pedig még ennél is erőteljesebben. Áder János szavai szerint már 2015-ben sem volt reális, hogy másfél fok alatt tartsák a felmelegedés mértékét, mostanra pedig ez a célkitűzés teljesen reménytelenné vált. “Távolabb vagyunk a párizsi céloktól, mint akkor voltunk” – jelentette ki, hozzátéve: a fosszilis energiahordozók használata azóta is domináns maradt, miközben minden tized fok emelkedés súlyos változásokat jelent itt a Kárpát-medencében is. Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója elmondta: a koronavírus-járvány idején tapasztalt visszaesés óta ismét növekszik a kibocsátás.

Hangsúlyozta: már rég nem az a kérdés, hogy átlépjük-e a kétfokos emelkedést, hanem hogy mennyivel fogjuk átlépni, és onnan van-e visszaút. “Az már szinte biztos, hogy túllépjük a két fokot”- szögezte le. Egyetértett Áder Jánossal abban, hogy a több tízezres létszámmal – legutóbb az elmúlt év végén – lezajló klímacsúcsok helyett a nagyhatalmak és a világ nagy szennyező államai vezetőinek kellene leülniük és megállapodniuk abban, miként csökkentsék országaik a károsanyag kibocsátást. Rámutatott: az országok egy részénél csökkenő finanszírozó készség, kevesebb ambíció, türelmetlenség és bizalmatlanság figyelhető meg, miközben a kibocsátás és a káros hatások rohamosan emelkednek. A megbeszélések egyre inkább arról szólnak, hogy ki kinek mennyit fizessen – magyarázta Kőrösi Csaba, kiemelve: a klímapolitika terén háromezer milliárd dollár vállalás van érvényben, ha pedig valamennyi, fenntarthatósággal összefüggésbe hozható pénzügyi igényt hozzávesszük, akkor hétezer milliárd dollárt tesznek ki a vállalások. Ennyi pénz nem áll a kormányok rendelkezésére – húzta alá Kőrösi Csaba.

Hozzátette: a donortevékenység minden esetben befektetés kell, hogy legyen. Nem lehet a pénzt egyszerűen odaadni, az intézmények erősítésére, oktatásra van szükség, és olyan projektek kellenek, amelyeknek gazdasági, társadalmi racionalitásuk van – magyarázta. Áder János felvetette: hasznosabb lenne, ha nem pénzt kapnának az országok, hanem technológiát. Energiatároló rendszereket, napelemet vinni talán könnyebb – mondta, jelezve: véleménye szerint ez lehetne a kitörési pont. Kőrösi Csaba kiemelte Kína példáját, ahol kezdetben nem voltak lelkesek a klímavédelem tekintetében, később azonban rájöttek, hogy az átállásból lehet üzletet csinálni, ilyen például az elektromos autók gyártása. A szakember rámutatott: az országok most mind azt keresik, hogyan lehet egyszerre megfelelni a versenyképesség, a biztonság és a fenntarthatóság elvárásainak.

Tovább olvasom