Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Franciaországban a miniszterelnök energiamegtakarítási program készítésére kérte a vállalkozókat

Élisabeth Borne francia miniszterelnök hétfőn a legjelentősebb francia munkáltatói szövetség, a MEDEF konferenciáján azt kérte a vállalkozóktól, hogy dolgozzák ki szeptemberben saját energiamegtakarítási programjukat, mert ha korlátozni kell az energiafogyasztást, az elsőként a vállalkozásokat fogja sújtani a következő hónapokban.

Létrehozva:

|

“Felszólítok minden vállalkozást, hogy szeptemberben alkossa meg saját energiamegtakarítási programját” – mondta a MEDEF évadnyitóján a kormányfő. “Ha nem veszi ki mindenki a részét, akkor fogyasztáscsökkentést kell előírnunk. És amennyiben adagoláshoz kellene folyamodnunk, az elsőként a vállalkozásokat fogja érinteni” – figyelmeztetett. A klímaváltozás és az energiaárak emelkedése miatt a kormányfő “kollektív felelősségvállalást kért” az energiamegtakarítás területén, mert szerinte “gyorsabban és erőteljesebben” kell fellépni. “Nincs idő fél intézkedésekre, vége annak, hogy mindenki csak önmagára gondol, eljött a kollektív felelősség ideje” – hangsúlyozta. Jelezte, hogy jobban szeretné, ha mindenki maga választaná meg gazdasági működését, mint hogy áramszüneteket kelljen elszenvednie.

Élisabeth Borne azt kérte a vállalkozásoktól, hogy szeptember folyamán dolgozzák ki a saját “energetikai józansági programjukat”, amelynek lényege: két év alatt 10 százalékkal kell csökkenteni az energiafogyasztást annak érdekében, hogy ne a kormány kényszerítse ki a gazdaságban az energiacsökkentést. “Minden cégnek mozgósítani és cselekedni kell” – mondta a kormányfő. Jelezte, hogy október elején fogja a kormány megvonni az első mérleget a vállalkozások javaslatai alapján. Az egyéni fogyasztókat illetően a miniszterelnök elmondta: mindenki a saját eszközeinek megfelelően takarékoskodhat az energiával, de “nem az energetikailag bizonytalanságban élő franciáknak kell most erőfeszítéseket tenniük”.

Bruno Le Maire gazdasági miniszter szombaton kijelentette, hogy 2023-ban az energiaárak emelkedése a lakosság számára visszafogott lesz. A kormány több mint egy évvel ezelőtt befagyasztotta a lakossági energiaárakat. A miniszterelnök úgy vélte, hogy az energetikai átállás lehetőséget teremt a vállalatok számára az innováció és a munkahelyteremtés területén. Emlékeztetett arra, hogy a kormány a termelésre adócsökkentést irányzott elő, és azt kérte a vállalatoktól, hogy kezdjék meg a szükséges bértárgyalásokat. Geoffroy Roux de Bézieux, a MEDEF elnöke a miniszterelnök előtt ígértet tett arra, hogy a vállalkozások “kiveszik a részüket” az átállásból, és azt kérte a kormánytól, bízzon meg a vállalkozói szektorban.

Advertisement

A MEDEF konferenciája az ukrán elnök felhívásával nyílt meg. Volodimir Zelenszkij – aki videókonferencián jelentkezett be – azt kérte a francia vállalkozóktól, hogy fektessenek be hazájában a háború után. “Javasolják szerződések, munkahelyek ezreit. Szükségünk van az önök részvételére az újjáépítésben az ellenségeskedést követően” – mondta az ukrán elnök. Fél évvel az Ukrajna ellen indított orosz invázió után Volodimir Zelenszkij elsősorban az építőiparban, az autógyártásban és az energetikai szektorban remél segítséget a francia vállalatoktól.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban

Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.

A keletkezett hulladék mennyisége az EU-tagállamokban (2024)

Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.

Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.

Advertisement

Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.

Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák