Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Franciaországban két újabb atomreaktor állt újból üzembe, az 56-ból negyven működik

Franciaországban két újabb atomreaktor péntekre virradó éjjel ismét üzembe állt, így az ország elektromos hálózata jelenleg negyven reaktorral működik az 56-ból – jelentette be az Electrcité de France (EDF) áramszolgáltató vállalat egy nappal azelőtt, hogy az előrejelzések szerint jelentősen csökken a hőmérséklet az országban.

Létrehozva:

|

A lakossági energiaellátás 70, a vállatokénak pedig 55-60 százalékát biztosító EDF tájékoztatása szerint a délkeleti Grenoble városához közeli Bugey 3 és Párizstól délre található Dampierre 3 reaktorok újraindultak. Ezzel 39 gigawattra emelkedett a rendelkezésre álló teljesítmény a jelenleg működő negyven reaktorban. A francia nukleáris park 56 reaktorának maximális teljesítménye 61 gigawatt. Franciaország az elmúlt 42 évben idén először áramimportra szorul, miután a tervezett éves karbantartási munkálatok elhúzódása és a hosszabb ideig tartó javításokat igénylő korróziós problémák miatt a termelés alacsony szintre süllyedt. Januárban várhatóan 46 reaktor fog működni. Az esetleges téli áramhiányok kezelésére pénteken szimulációs gyakorlatot szerveznek az energetikai hatóságok. A tervezett és előre bejelentett kétórás kimaradások a fogyasztási csúcsidőkben reggel 8 óra és délután 1 óra, valamint este 6 és 8 óra között várhatók januárban, amennyiben az energiafogyasztás csökkentésére irányuló felhívásokat nem veszik figyelembe a franciák.

Az elektromos hálózat működtetéséért felelős állami szerv, az RTE ugyanakkor üdvözölte, hogy az egyre hidegebb időjárás ellenére az energiatakarékosságnak köszönhetően az áramfogyasztás csökken Franciaországban: heti átlagban 8,3 százalékkal a 2014 és 2019 közötti átlagfogyasztáshoz képest. Ezzel párhuzamosan az EDF novemberben 10 százalékos csökkenést jelzett 2021 novemberéhez képest.

Advertisement

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák