Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Franciaországban két újabb atomreaktor állt újból üzembe, az 56-ból negyven működik

Franciaországban két újabb atomreaktor péntekre virradó éjjel ismét üzembe állt, így az ország elektromos hálózata jelenleg negyven reaktorral működik az 56-ból – jelentette be az Electrcité de France (EDF) áramszolgáltató vállalat egy nappal azelőtt, hogy az előrejelzések szerint jelentősen csökken a hőmérséklet az országban.

Létrehozva:

|

A lakossági energiaellátás 70, a vállatokénak pedig 55-60 százalékát biztosító EDF tájékoztatása szerint a délkeleti Grenoble városához közeli Bugey 3 és Párizstól délre található Dampierre 3 reaktorok újraindultak. Ezzel 39 gigawattra emelkedett a rendelkezésre álló teljesítmény a jelenleg működő negyven reaktorban. A francia nukleáris park 56 reaktorának maximális teljesítménye 61 gigawatt. Franciaország az elmúlt 42 évben idén először áramimportra szorul, miután a tervezett éves karbantartási munkálatok elhúzódása és a hosszabb ideig tartó javításokat igénylő korróziós problémák miatt a termelés alacsony szintre süllyedt. Januárban várhatóan 46 reaktor fog működni. Az esetleges téli áramhiányok kezelésére pénteken szimulációs gyakorlatot szerveznek az energetikai hatóságok. A tervezett és előre bejelentett kétórás kimaradások a fogyasztási csúcsidőkben reggel 8 óra és délután 1 óra, valamint este 6 és 8 óra között várhatók januárban, amennyiben az energiafogyasztás csökkentésére irányuló felhívásokat nem veszik figyelembe a franciák.

Az elektromos hálózat működtetéséért felelős állami szerv, az RTE ugyanakkor üdvözölte, hogy az egyre hidegebb időjárás ellenére az energiatakarékosságnak köszönhetően az áramfogyasztás csökken Franciaországban: heti átlagban 8,3 százalékkal a 2014 és 2019 közötti átlagfogyasztáshoz képest. Ezzel párhuzamosan az EDF novemberben 10 százalékos csökkenést jelzett 2021 novemberéhez képest.

Advertisement

Zöldinfó

Tíz uniós ország változtatást kér a szén-dioxid-kibocsátási rendszer szabályain

Az uniós klímavédelem gyengítése ellen foglaltak állást európai civil szervezetek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tíz uniós tagállam, köztük Magyarország a napokban az uniós szén-dioxid-kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) gyengítését, valamint az épületekre és a közúti közlekedésre történő kiterjesztésének (ETS2) elhalasztását kérte az Európai Bizottságtól – írja az alternativenergia.hu. A tagállamok arra hivatkoztak, hogy az intézkedések növelik az energiaárakat, így veszélybe kerül az EU versenyképessége és nőnek a lakosság terhei – írta a civil szervezet. Az állásfoglalása szerint ezek az aggodalmak alaptalanok, a bevételek megfelelő újraelosztásával a rendszer nemcsak a versenyképességet növeli, hanem a társadalmi egyenlőtlenségeket és az energiaszegénységet is hatékonyan csökkentheti. A közleményben felidézték: egy közelmúltban megjelent OECD-UNDP jelentés szerint a szén-dioxid árának jelentős emelése növelheti a GDP-t. A bevételek jól megtervezett felhasználása, illetve a zöld beruházások rövid távon többletnövekedést, hosszabb távon pedig még nagyobb előnyöket hoznak. A gyakorlat is ezt igazolja: az Európai Unió eddigi kibocsátáskereskedelmi rendszere 10 százalékkal csökkentette a kibocsátást anélkül, hogy visszaesett volna a munkahelyek száma és a vállalkozások bevétele – írták.

A fosszilis tüzelőanyagokat nagy mennyiségben használó vállalkozások virágzását csak a hatalmas közvetlen és közvetett támogatások teszik lehetővé. A bevételek megfelelő újraelosztása – amelyet az ETS és az ETS2 lehetővé tesz – javítaná a tisztább cégek versenyképességét. A kibocsátáskereskedelmi rendszer megerősítése és kiterjesztése jelentősen csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok importját, így mérsékelné az árak ingadozását és javítaná az energiabiztonságot – fejtette ki a Levegő Munkacsoport.

Az EU gazdasága csak akkor lehet versenyképes, ha csökkenti energiafogyasztását, és sokkal többet fektet a tudásgazdaságba. A kibocsátáskereskedelem aláásása csak a legszennyezőbb iparágakat védi, pazarolja a közpénzt, és késlelteti az átmenetet az ellenállóbb gazdaságra – áll a közös állásfoglalásban. Kitértek arra is, hogy az ETS2 elősegítené a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését: a kormányok újraoszthatják a fosszilis támogatások csökkentéséből származó pénzt; ebből elsősorban energiahatékonysági beruházásokat kell támogatniuk, a háztartásokat pedig pénzbeli kompenzációban részesíteni, így csökkentve az energiaszegénységet is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák