Zöldinfó
Franciaországban két újabb atomreaktor állt újból üzembe, az 56-ból negyven működik
Franciaországban két újabb atomreaktor péntekre virradó éjjel ismét üzembe állt, így az ország elektromos hálózata jelenleg negyven reaktorral működik az 56-ból – jelentette be az Electrcité de France (EDF) áramszolgáltató vállalat egy nappal azelőtt, hogy az előrejelzések szerint jelentősen csökken a hőmérséklet az országban.
A lakossági energiaellátás 70, a vállatokénak pedig 55-60 százalékát biztosító EDF tájékoztatása szerint a délkeleti Grenoble városához közeli Bugey 3 és Párizstól délre található Dampierre 3 reaktorok újraindultak. Ezzel 39 gigawattra emelkedett a rendelkezésre álló teljesítmény a jelenleg működő negyven reaktorban. A francia nukleáris park 56 reaktorának maximális teljesítménye 61 gigawatt. Franciaország az elmúlt 42 évben idén először áramimportra szorul, miután a tervezett éves karbantartási munkálatok elhúzódása és a hosszabb ideig tartó javításokat igénylő korróziós problémák miatt a termelés alacsony szintre süllyedt. Januárban várhatóan 46 reaktor fog működni. Az esetleges téli áramhiányok kezelésére pénteken szimulációs gyakorlatot szerveznek az energetikai hatóságok. A tervezett és előre bejelentett kétórás kimaradások a fogyasztási csúcsidőkben reggel 8 óra és délután 1 óra, valamint este 6 és 8 óra között várhatók januárban, amennyiben az energiafogyasztás csökkentésére irányuló felhívásokat nem veszik figyelembe a franciák.
Az elektromos hálózat működtetéséért felelős állami szerv, az RTE ugyanakkor üdvözölte, hogy az egyre hidegebb időjárás ellenére az energiatakarékosságnak köszönhetően az áramfogyasztás csökken Franciaországban: heti átlagban 8,3 százalékkal a 2014 és 2019 közötti átlagfogyasztáshoz képest. Ezzel párhuzamosan az EDF novemberben 10 százalékos csökkenést jelzett 2021 novemberéhez képest.
Zöldinfó
Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.
Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.
Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.
A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
