Zöldinfó
Franciaországban országos szimulációs gyakorlatot tartanak az esetleges áramhiányok kezelésére
Franciaországban szimulációs gyakorlatot szerveznek az energetikai hatóságok december 9-én az esetleges téli áramhiányok kezelésére. Az országos teszt célja annak felmérése, hogy a hálózat mennyire készült fel a válságkezelésre.
Élisabeth Borne miniszterelnök a prefektusoknak csütörtökön elküldött – a sajtóban nyilvánosságra hozott – körlevelében ismertette a teendőket a betervezett áramkimaradásokkal kapcsolatban. Jóllehet egy áramhiány miatti általános leállásnak az esélye nem valószínű a kormányzat szerint, a hatóságok több forgatókönyvet is kidolgoztak arra az esetre, ha az elektromos hálózat túl nagy leterheltség alá kerül. Az elektromos hálózat működtetéséért felelős állami szerv, az RTE szerint ennek kockázata januárban a legnagyobb. Elsősorban azért, mert a lakossági energiaellátás 70 százalékát biztosító atomerőművek fele jelenleg nem termel áramot a karbantartási problémák elhúzódása miatt. A közzétett dokumentum szerint az RTE csütörtökönként ellenőrzi az időjárási előrejelzésnek megfelelően az áramtermelés és a szomszédos országokból érkező áramimport szintjét, és dönt arról, hogy szombat éjfél és a következő péntek között elrendel-e áramkimaradást.
Egy tervezett kimaradásról három nappal korábban az EcoWatt applikáción és a közmédián keresztül adnak ki riasztást a hatóságok. A tervezett kimaradások a fogyasztási csúcsidőkben reggel 8 óra és délután 1 óra, valamint este 6 és 8 óra között várhatók. A riasztást követően a kormány utasítja a prefektusokat, hogy kommunikációs kampánnyal buzdítsák energiatakarékosságra a felügyeletük alá tartozó megyéket, miután a fogyasztáscsökkenéssel a kimaradás kockázata is csökkenthető, illetve annak ideje lerövidíthető. A körlevél szerint “kedvező fejlemények” esetén (javuló időjárás, a lakosság és a vállalatok fogyasztásának csökkenése vagy az áramtermelési szint növekedése) a bejelentett áramkimaradás elmarad.
“Csak akkor lesz áramkimaradás, ha az előrejelzett lehűlés bekövetkezik, vagy ha áramtermelési problémák adódnak, a külföldről érkező szállítási vonalakon nem érkezik elég áram, és ha a fogyasztás nem csökken” – mondta egy kormányzati forrás az AFP hírügynökségnek. A áramkimaradás pontos menetrendjét előző nap délután 5 órakor teszik közzé. A lakosság a szolgáltató honlapján tájékozódhat arról, hogy mely területeket érint másnap az áramszünet. “Az a lényeg, hogy senkit ne érjen meglepetésként a helyzet” – hangsúlyozta a kormány. Miután a prioritást élvező intézményekben (egészségügyi intézmények, idősotthonok, kórházak, tűzoltólaktanyák, börtönök, stratégiai létesítmények) soha nem lesznek áramkimaradások, az ezen helyek közelében lakóknak, a francia otthonok 40 százalékának sem kell áramszünetre számítaniuk. Teljesen egyetlen megye sem marad áram nélkül, és egy napon csak egyszer lehet kétórás áramszünet ugyanabban a kerületben vagy településen.
A tervezett áramkimaradások idején a közvilágítás nem fog működni az érintett övezetekben, s amennyiben délelőtt rendelik el az áramszünetet, az iskolák is zárva maradnak azért, hogy ne fűtés és villany nélkül folyjon a tanítás. A menzákat viszont ebédidőben megnyitják. A tömegközlekedési járművek nem fognak közlekedni az áramszünet idején. A kormány a következő napokban ágazatonként (oktatás, igazságügy, közlekedés, vendéglátás) is tájékoztatja az intézményeket a teendőkről a tervezett áramkiadások esetére.
Zöld Energia
Túl a boomon: merre tart a magyar napenergia 2025 után?
Soha nem termelt még ennyi áramot a nap Magyarországon, mint 2025-ben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
2025-ben a napenergia szerepe Magyarországon egyszerre vált meghatározóvá az energiatermelésben és központi kérdéssé az energiapolitikában – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt évek robbanásszerű bővülése után a hazai napelemes piac éretté vált, miközben új kihívások is megjelentek a támogatások, hálózati csatlakozás és piaci szerkezet tekintetében. Az évet Magyarország körülbelül 7 gigawattot meghaladó beépített napelemes kapacitással kezdte. Ez az érték néhány évvel korábban még elképzelhetetlennek tűnt, 2025-re azonban természetes kiindulóponttá vált. Az év során tovább folytatódott a bővülés, így az összesített kapacitás az év második felére megközelítette, egyes becslések szerint el is érte a 8 gigawattos szintet. A növekedés nemcsak nagy naperőművekhez kötődött, hanem döntően a lakossági és kisebb vállalati rendszerekhez is, amelyek száma országosan már meghaladta a háromszázezret.
A bővülés egyik legfontosabb hajtóereje továbbra is az állami támogatási rendszer volt. A korábban elindított Napenergia Plusz Program 2025-ben is éreztette hatását, mivel a pályázatok jelentős része ekkorra valósult meg fizikailag. Sok háztartás ebben az évben jutott el oda, hogy a támogatási döntést valódi, működő napelemes rendszer kövesse. A támogatások elsősorban a lakossági szektort célozták, de közvetve az egész piacra élénkítő hatással voltak, stabil megrendelésállományt biztosítva a kivitelezőknek és gyártóknak.
A hálózat kérdése
Ugyanakkor 2025 már nem kizárólag a támogatások sikeréről szólt. Egyre hangsúlyosabbá vált a kérdés, hogy a villamosenergia-hálózat mennyire képes kezelni a gyorsan növekvő napenergia-termelést. A korábbi évek csatlakozási korlátozásai ugyan fokozatosan enyhültek, de sok térségben továbbra is szűk keresztmetszetet jelentett a hálózati kapacitás. Ez különösen a nagyobb, ipari méretű beruházásoknál okozott késedelmeket, miközben a lakossági rendszerek esetében is egyre nagyobb figyelmet kaptak az inverterek szabályozhatóságára és az adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó előírások.
A termelési adatok alapján 2025-ben egyértelműen látszott, hogy a napenergia már nem kiegészítő szereplő a magyar energiatermelésben. A nyári hónapokban rendszeressé váltak azok a napok, amikor a napelemes termelés a teljes országos villamosenergia-igény jelentős részét fedezte, csúcsidei időszakokban több ezer megawattos teljesítménnyel. Ezek a rekordok egyszerre jelentettek sikert és kihívást. Siker volt abból a szempontból, hogy Magyarország európai összevetésben is az élmezőnybe került a napenergia arányát tekintve, kihívás pedig azért, mert a rendszerirányítás számára egyre fontosabbá vált a termelés és a fogyasztás finomhangolása.
Az elszámolási rendszer jövője
2025-ben viták középpontjába került az elszámolási rendszer jövője is. A korábbi nettó elszámolás fokozatos kivezetése után sok háztartás számára vált világossá, hogy a napelem önmagában már nem feltétlenül jelent azonnali megtérülést, ha nincs mellette tudatos fogyasztásszervezés vagy energiatárolás. Ennek hatására egyre többen kezdtek érdeklődni akkumulátoros rendszerek, okos vezérlés és energiaközösségi megoldások iránt, amelyek 2025-ben még inkább a jövő ígéretét, mintsem a tömeges valóságot jelentették.
Összességében 2025 a magyar napelemes szektor számára egy átmeneti év volt. Az időszak már messze nem a kezdeti fellendülésről szólt, de még nem is egy teljesen kiforrott, stabil rendszer működéséről. A napenergia vitathatatlanul az energiamix egyik alappillérévé vált, miközben világossá lett az is, hogy a további növekedés kulcsa nem pusztán az új panelek telepítésében, hanem a hálózat fejlesztésében, az energiatárolásban és a szabályozási környezet finomhangolásában rejlik. 2025 így nemcsak egy erős év volt a számok szintjén, hanem egy olyan fordulópont is, amely meghatározza a hazai napenergia jövőbeli irányát a következő évtizedben.
Napelem forradalom után tárolói forradalom jön!
A kormány február elején 100 milliárd forintos lakossági energiatárolói programot indít, amelyben háztartásonként akár 2,5 millió forint támogatás igényelhető egy mindössze 2,5 oldalas pályázati űrlap kitöltésével. A program célja, hogy a már megtermelt, de jelenleg elvesző napenergiát a háztartások akkumulátorok segítségével eltárolhassák, csökkentve ezzel a villamosenergia-hálózat terhelését és a fogyasztók kiszolgáltatottságát. A támogatás nemcsak az energiatárolóra, hanem az inverterre is vonatkozik, és különösen előnyös azok számára, akik már bruttó elszámolásban vannak, vagy 2030-ig abba kerülnek át.
A kormány párhuzamosan egy 50 milliárd forintos vállalati programot is indít, így a jelenlegi mintegy 220 megawattnyi hazai tárolókapacitás másfél éven belül akár 1000 megawattra nőhet. A számítások szerint a lakossági program önmagában is legalább 200 megawattnyi új energiatároló kapacitást hozhat létre, ami kulcsszerepet játszik a napelemes rendszerek hatékonyabb kihasználásában és az ellátásbiztonság erősítésében.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMagyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaModern energiatárolóval támogatja a zöld átállást az MVM
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb milliárd tonnával csökkent a CO₂-kibocsátás a kínai zöldtechnológiai exportnak köszönhetően
-
Zöldinfó14 óra telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
