Zöldinfó
Franciaországban országos szimulációs gyakorlatot tartanak az esetleges áramhiányok kezelésére
Franciaországban szimulációs gyakorlatot szerveznek az energetikai hatóságok december 9-én az esetleges téli áramhiányok kezelésére. Az országos teszt célja annak felmérése, hogy a hálózat mennyire készült fel a válságkezelésre.
Élisabeth Borne miniszterelnök a prefektusoknak csütörtökön elküldött – a sajtóban nyilvánosságra hozott – körlevelében ismertette a teendőket a betervezett áramkimaradásokkal kapcsolatban. Jóllehet egy áramhiány miatti általános leállásnak az esélye nem valószínű a kormányzat szerint, a hatóságok több forgatókönyvet is kidolgoztak arra az esetre, ha az elektromos hálózat túl nagy leterheltség alá kerül. Az elektromos hálózat működtetéséért felelős állami szerv, az RTE szerint ennek kockázata januárban a legnagyobb. Elsősorban azért, mert a lakossági energiaellátás 70 százalékát biztosító atomerőművek fele jelenleg nem termel áramot a karbantartási problémák elhúzódása miatt. A közzétett dokumentum szerint az RTE csütörtökönként ellenőrzi az időjárási előrejelzésnek megfelelően az áramtermelés és a szomszédos országokból érkező áramimport szintjét, és dönt arról, hogy szombat éjfél és a következő péntek között elrendel-e áramkimaradást.
Egy tervezett kimaradásról három nappal korábban az EcoWatt applikáción és a közmédián keresztül adnak ki riasztást a hatóságok. A tervezett kimaradások a fogyasztási csúcsidőkben reggel 8 óra és délután 1 óra, valamint este 6 és 8 óra között várhatók. A riasztást követően a kormány utasítja a prefektusokat, hogy kommunikációs kampánnyal buzdítsák energiatakarékosságra a felügyeletük alá tartozó megyéket, miután a fogyasztáscsökkenéssel a kimaradás kockázata is csökkenthető, illetve annak ideje lerövidíthető. A körlevél szerint “kedvező fejlemények” esetén (javuló időjárás, a lakosság és a vállalatok fogyasztásának csökkenése vagy az áramtermelési szint növekedése) a bejelentett áramkimaradás elmarad.
“Csak akkor lesz áramkimaradás, ha az előrejelzett lehűlés bekövetkezik, vagy ha áramtermelési problémák adódnak, a külföldről érkező szállítási vonalakon nem érkezik elég áram, és ha a fogyasztás nem csökken” – mondta egy kormányzati forrás az AFP hírügynökségnek. A áramkimaradás pontos menetrendjét előző nap délután 5 órakor teszik közzé. A lakosság a szolgáltató honlapján tájékozódhat arról, hogy mely területeket érint másnap az áramszünet. “Az a lényeg, hogy senkit ne érjen meglepetésként a helyzet” – hangsúlyozta a kormány. Miután a prioritást élvező intézményekben (egészségügyi intézmények, idősotthonok, kórházak, tűzoltólaktanyák, börtönök, stratégiai létesítmények) soha nem lesznek áramkimaradások, az ezen helyek közelében lakóknak, a francia otthonok 40 százalékának sem kell áramszünetre számítaniuk. Teljesen egyetlen megye sem marad áram nélkül, és egy napon csak egyszer lehet kétórás áramszünet ugyanabban a kerületben vagy településen.
A tervezett áramkimaradások idején a közvilágítás nem fog működni az érintett övezetekben, s amennyiben délelőtt rendelik el az áramszünetet, az iskolák is zárva maradnak azért, hogy ne fűtés és villany nélkül folyjon a tanítás. A menzákat viszont ebédidőben megnyitják. A tömegközlekedési járművek nem fognak közlekedni az áramszünet idején. A kormány a következő napokban ágazatonként (oktatás, igazságügy, közlekedés, vendéglátás) is tájékoztatja az intézményeket a teendőkről a tervezett áramkiadások esetére.
Zöldinfó
Az ökogazdálkodás lehet a mezőgazdaság egyik válasza az egyre gyakoribb aszályokra
Az ökogazdálkodásban termesztett növények ellenállóbbak.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az ökogazdálkodásban termesztett növények ellenállóbbak az egyre gyakori aszályokkal szemben, a talaj vízháztartása is sokkal jobb, mint a hagyományosnak tekintett gazdálkodásnál – mondta Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának megjelent adásában, amely a Youtube-on is megtekinthető. Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Drexler Dórával, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet alapítójával és ügyvezetőjével beszélgetett az adásban. A műsorból kiderült, hogy az ökogazdálkodásban 15-20 százalékkal alacsonyabb egy vetésforgóra vetítve a terméshozam, de épp a legnagyobb hozzáadott értékkel rendelkező terményeknél, mint a csemegekukorica vagy zöldborsó, minimális, 10 százalékos a különbség – idézi az alternativenergia.hu. Nincs ugyanakkor műtrágyaköltség, és 10-15 százalékkal több vizet tud megtartani egy ökológiailag művelt talaj. Drexler Dóra ugyanakkor rámutatott, hogy jó lenne jobban megszervezni a hazai értékesítést, mert a gazdák nem tudják érvényesíteni az árban a bio minősítést.
Ismertette, az intézet együtt dolgozik a gazdálkodókkal, már az induláskor bevonták a termelőket a kutatási programok kialakításába, a gyakorlati hasznosításra fókuszálva. Kifejtette, az érdeklődő gazdálkodók vetőmagokat kapnak, és megnézik, hogy az ő körülményei között ezek a fajták, fajok, kultúrák hogyan teljesítenek öko vagy extenzív művelési módon, majd ebből ajánlást is készítenek az ország különböző térségeire. Technológiákon is dolgoznak, ezek között említette, hogyan lehet ellenállóbbá tenni a szőlőművelést a hősokkoknak, de az öt éve zajló kutatás eredménye az is, hogy rengeteg adatuk van az amerikai szőlőkabócáról, ami most az egyik legnagyobb veszély. Együttműködnek az érdemi előzményekkel rendelkező hazai szervezetekkel, így a martonvásári és tápiószelei génbankkal.
Áder János finanszírozásra és együttműködésre vonatkozó kérdéseire kiderült, a projektfinanszírozások 50 százalékát az Agrárminisztérium tette lehetővé, másik felét az Európai Unió pályázatai, jelenleg 17 elnyert uniós kutatási pályázata van az intézetnek, ez az egyik legtöbb az országban agrárterületen. Áder János megfogalmazta, az ökogazdálkodás négy alapelve az egészség, az ökológia, a méltányosság és a törődés, és ezen elmélet kifejtésére kérte vendégét, aki azt mondta, az ökogazdálkodás értékrendet tükröz.
Ennek része, hogy nem használnak szintetikus kémiai szereket, GMO-mentesen kell gazdálkodni, az állattartás terén jelentős különbség, hogy meg kell adni az állatnak a természetes viselkedéshez való hozzáférési lehetőséget, és nem szabad csonkítani az állatokat, például nem szabad lecsípni a csirke csőrét. A műsor vendége – mint Áder János elmondta – két kerekasztalbeszélgetésen is részt vett a Kék Bolygó Alapítvány által szervezett Budapest Planeten, és meghatározó élménynek nevezte, hogy sok fiatal volt a közönség soraiban, ismertetése szerint az ökológiai gazdálkodók életkora 10 évvel fiatalabb a teljes országos átlagnál, a szakirányú végzettséggel rendelkezők száma pedig duplája ezen a területen.
A beszélgetésben elhangzott, hogy az ország egyedüli ökogazdálkodásra specializálódott kutatóintézetét 2010-ben alapították, az Esterházy Melinda által létrehozott alapítványok kezdeményezésére, közhasznú társaságként működik 48 munkatárssal. Évente több mint 30 rendezvényt tartanak műhelymunkákkal, kétévente 500 fős nagyrendezvényt tartanak, több százezer emberrel vannak kapcsolatban.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzakértő: a Velencei-tó válsága túlmutat a vízhiányon
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kap a napenergia: több mint 1000 MW-tal bővült a hálózati kapacitás
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaA nagy SUV-k miatt fogyhatnak el a parkolóhelyek Európában
