Élisabeth Borne miniszterelnök a prefektusoknak csütörtökön elküldött – a sajtóban nyilvánosságra hozott – körlevelében ismertette a teendőket a betervezett áramkimaradásokkal kapcsolatban. Jóllehet egy áramhiány miatti általános leállásnak az esélye nem valószínű a kormányzat szerint, a hatóságok több forgatókönyvet is kidolgoztak arra az esetre, ha az elektromos hálózat túl nagy leterheltség alá kerül. Az elektromos hálózat működtetéséért felelős állami szerv, az RTE szerint ennek kockázata januárban a legnagyobb. Elsősorban azért, mert a lakossági energiaellátás 70 százalékát biztosító atomerőművek fele jelenleg nem termel áramot a karbantartási problémák elhúzódása miatt. A közzétett dokumentum szerint az RTE csütörtökönként ellenőrzi az időjárási előrejelzésnek megfelelően az áramtermelés és a szomszédos országokból érkező áramimport szintjét, és dönt arról, hogy szombat éjfél és a következő péntek között elrendel-e áramkimaradást.

Egy tervezett kimaradásról három nappal korábban az EcoWatt applikáción és a közmédián keresztül adnak ki riasztást a hatóságok. A tervezett kimaradások a fogyasztási csúcsidőkben reggel 8 óra és délután 1 óra, valamint este 6 és 8 óra között várhatók. A riasztást követően a kormány utasítja a prefektusokat, hogy kommunikációs kampánnyal buzdítsák energiatakarékosságra a felügyeletük alá tartozó megyéket, miután a fogyasztáscsökkenéssel a kimaradás kockázata is csökkenthető, illetve annak ideje lerövidíthető. A körlevél szerint “kedvező fejlemények” esetén (javuló időjárás, a lakosság és a vállalatok fogyasztásának csökkenése vagy az áramtermelési szint növekedése) a bejelentett áramkimaradás elmarad.

“Csak akkor lesz áramkimaradás, ha az előrejelzett lehűlés bekövetkezik, vagy ha áramtermelési problémák adódnak, a külföldről érkező szállítási vonalakon nem érkezik elég áram, és ha a fogyasztás nem csökken” – mondta egy kormányzati forrás az AFP hírügynökségnek. A áramkimaradás pontos menetrendjét előző nap délután 5 órakor teszik közzé. A lakosság a szolgáltató honlapján tájékozódhat arról, hogy mely területeket érint másnap az áramszünet. “Az a lényeg, hogy senkit ne érjen meglepetésként a helyzet” – hangsúlyozta a kormány. Miután a prioritást élvező intézményekben (egészségügyi intézmények, idősotthonok, kórházak, tűzoltólaktanyák, börtönök, stratégiai létesítmények) soha nem lesznek áramkimaradások, az ezen helyek közelében lakóknak, a francia otthonok 40 százalékának sem kell áramszünetre számítaniuk. Teljesen egyetlen megye sem marad áram nélkül, és egy napon csak egyszer lehet kétórás áramszünet ugyanabban a kerületben vagy településen.

A tervezett áramkimaradások idején a közvilágítás nem fog működni az érintett övezetekben, s amennyiben délelőtt rendelik el az áramszünetet, az iskolák is zárva maradnak azért, hogy ne fűtés és villany nélkül folyjon a tanítás. A menzákat viszont ebédidőben megnyitják. A tömegközlekedési járművek nem fognak közlekedni az áramszünet idején. A kormány a következő napokban ágazatonként (oktatás, igazságügy, közlekedés, vendéglátás) is tájékoztatja az intézményeket a teendőkről a tervezett áramkiadások esetére.