Zöldinfó
Franciaországnyi természetes erdő nőtt az elmúlt húsz évben
Franciaország méretű erdő nőtt természetes módon a világon az elmúlt 20 évben – állapította meg műholdas adatok alapján a Természetvédelmi Világlap (WWF) kutatócsoportja.
Az így létrejött és helyreállt erdők elméletileg 5,9 gigatonnányi szén-dioxidot képesek elnyelni, ez több, mint az Egyesült Államok éves emissziója – írja a BBC.com. Az erdők regenerálódása azt jelenti, hogy a természetes faállomány kis beavatkozással vagy beavatkozás nélkül helyreáll. Előbbi lehet a haszonállatok elkerítése, helyben honos fák telepítése, az invazív növények eltávolítása. Az is segíthet ugyanakkor, ha nem csinálnak az erdővel semmit. Az erdők természetes regenerációja gyakran “olcsóbb, szénben gazdagabb és jobb a biodiverzitás számára, mint az aktívan telepített erdők” – mondta William Baldwin-Cantello, a WWF munkatársa.
Hozzátette azonban, hogy a regenerációt nem lehet biztosra venni. “A veszélyes klímaváltozás elkerülése érdekében meg kell állítanunk az erdőirtást és helyre kell állítani a természetes erdőket” – mondta. Az erdőirtás még mindig több millió hektárnyi erdőt pusztít el, jóval többet, mint amennyi regenerálódik – emelte ki Baldwin-Cantello. A Brazíliában lévő atlanti-parti esőerdő reményre ad okot, 2000 óta egy Hollandia méretű terület nőtt vissza. Észak-Mongólia boreális – vagyis sarkkör-közeli – erdeiben 1,2 millió hektárnyi terület regenerálódott az elmúlt 20 évben. Közép-Afrikában és Kanada boreális erdeiben is találhatók hasonló regenerálódó területek. Az erdőirtás azonban olyan mértékű, hogy a helyreálló területek méretének meg kellene háromszorozódnia, hogy a környezetvédelmi minimum megvalósuljon. Az erdőket feltérképező projekt a WWF, a BirdLife International és a WCS környezetvédelmi szervezetekkel együttműködésben született.
Zöldinfó
Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.
Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.
Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.
A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
