Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Franciaországnyi természetes erdő nőtt az elmúlt húsz évben

Létrehozva:

|

Franciaország méretű erdő nőtt természetes módon a világon az elmúlt 20 évben – állapította meg műholdas adatok alapján a Természetvédelmi Világlap (WWF) kutatócsoportja.

Az így létrejött és helyreállt erdők elméletileg 5,9 gigatonnányi szén-dioxidot képesek elnyelni, ez több, mint az Egyesült Államok éves emissziója – írja a BBC.com. Az erdők regenerálódása azt jelenti, hogy a természetes faállomány kis beavatkozással vagy beavatkozás nélkül helyreáll. Előbbi lehet a haszonállatok elkerítése, helyben honos fák telepítése, az invazív növények eltávolítása. Az is segíthet ugyanakkor, ha nem csinálnak az erdővel semmit. Az erdők természetes regenerációja gyakran “olcsóbb, szénben gazdagabb és jobb a biodiverzitás számára, mint az aktívan telepített erdők” – mondta William Baldwin-Cantello, a WWF munkatársa.

Hozzátette azonban, hogy a regenerációt nem lehet biztosra venni. “A veszélyes klímaváltozás elkerülése érdekében meg kell állítanunk az erdőirtást és helyre kell állítani a természetes erdőket” – mondta. Az erdőirtás még mindig több millió hektárnyi erdőt pusztít el, jóval többet, mint amennyi regenerálódik – emelte ki Baldwin-Cantello. A Brazíliában lévő atlanti-parti esőerdő reményre ad okot, 2000 óta egy Hollandia méretű terület nőtt vissza. Észak-Mongólia boreális – vagyis sarkkör-közeli – erdeiben 1,2 millió hektárnyi terület regenerálódott az elmúlt 20 évben. Közép-Afrikában és Kanada boreális erdeiben is találhatók hasonló regenerálódó területek. Az erdőirtás azonban olyan mértékű, hogy a helyreálló területek méretének meg kellene háromszorozódnia, hogy a környezetvédelmi minimum megvalósuljon. Az erdőket feltérképező projekt a WWF, a BirdLife International és a WCS környezetvédelmi szervezetekkel együttműködésben született.

Advertisement

Zöldinfó

Több mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében

Elkészült a Kárpát-medence idei sasleltára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Immáron 23. alkalommal szervezte meg az MME januárban a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel közösen a Magyarországon telelő ragadozó madarak éves számlálását. A felmérés 2018 óta a környező országok szakembereinek bevonásával zajlik, így idén is elkészülhetett a Kárpát-medence közös téli sastérképe is – olvasható a közleményben. A sastérkép 2552 sas és 320 sólyom, összesen 17 fajhoz tartozó 23 ezer 165 ragadozó madár megfigyelésével állt össze. A több mint hatszáz magyar, szlovák, szerb és román madártani szakember az egy időben végzett megfigyelések miatt “sasszinkronnak” nevezett számláláson a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sas- és sólyomtelelőhelyét felmérte, így a lehető legpontosabb képet adták a ragadozómadár-fajokról és ezek egyedszámáról.

A magyarországi megfigyelések több mint 22 ezer négyzetkilométert, az ország területének több mint 20 százalékát fedték le. A felmérések a legjobb sasélőhelyekre koncentráltak, így a sasfajok szempontjából az országos állomány jelentős részét megfigyelték. A résztvevők négy sasfaj, a rétisas 1102 (tavaly 988), a parlagi sas 832 (tavaly 732), a szirti sas 3 (tavaly 3) és a fekete sas 5 (tavaly 8) példányának megfigyelését rögzítették. A madarászok különös figyelmet fordítottak a nagytestű, fokozottan védett sólyomfajokra is, így a kerecsensólyom 98 (tavaly 85), a vándorsólyom 48 (tavaly 42) és a kis sólyom 45 (tavaly 76) egyedét is sikerült megfigyelni. A négy részt vevő közép-európai országban 17 ragadozómadár-faj 23 165 (tavaly 18 486) példányát figyelték meg a szakemberek 1064 darab (tízszer tíz kilométeres) mintavételi négyzetben, közte 1513 (tavaly 1308) rétisast, 1019 (tavaly 879) parlagi sast, 14 (tavaly 8) szirti sast és 6 (tavaly 9) fekete sast.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák