Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Franciaországnyi természetes erdő nőtt az elmúlt húsz évben

Létrehozva:

|

Franciaország méretű erdő nőtt természetes módon a világon az elmúlt 20 évben – állapította meg műholdas adatok alapján a Természetvédelmi Világlap (WWF) kutatócsoportja.

Az így létrejött és helyreállt erdők elméletileg 5,9 gigatonnányi szén-dioxidot képesek elnyelni, ez több, mint az Egyesült Államok éves emissziója – írja a BBC.com. Az erdők regenerálódása azt jelenti, hogy a természetes faállomány kis beavatkozással vagy beavatkozás nélkül helyreáll. Előbbi lehet a haszonállatok elkerítése, helyben honos fák telepítése, az invazív növények eltávolítása. Az is segíthet ugyanakkor, ha nem csinálnak az erdővel semmit. Az erdők természetes regenerációja gyakran “olcsóbb, szénben gazdagabb és jobb a biodiverzitás számára, mint az aktívan telepített erdők” – mondta William Baldwin-Cantello, a WWF munkatársa.

Hozzátette azonban, hogy a regenerációt nem lehet biztosra venni. “A veszélyes klímaváltozás elkerülése érdekében meg kell állítanunk az erdőirtást és helyre kell állítani a természetes erdőket” – mondta. Az erdőirtás még mindig több millió hektárnyi erdőt pusztít el, jóval többet, mint amennyi regenerálódik – emelte ki Baldwin-Cantello. A Brazíliában lévő atlanti-parti esőerdő reményre ad okot, 2000 óta egy Hollandia méretű terület nőtt vissza. Észak-Mongólia boreális – vagyis sarkkör-közeli – erdeiben 1,2 millió hektárnyi terület regenerálódott az elmúlt 20 évben. Közép-Afrikában és Kanada boreális erdeiben is találhatók hasonló regenerálódó területek. Az erdőirtás azonban olyan mértékű, hogy a helyreálló területek méretének meg kellene háromszorozódnia, hogy a környezetvédelmi minimum megvalósuljon. Az erdőket feltérképező projekt a WWF, a BirdLife International és a WCS környezetvédelmi szervezetekkel együttműködésben született.

Advertisement

Zöldinfó

Kritikus a csapadékhiány, országos vízügyi védekezés kezdődött

A vízügy országosan összehangolja a vízhiány elleni munkát.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A vízügyi igazgatóságok vízhiány elleni feladatainak koordinációja érdekében az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) elrendelte a vízhiány elleni központi védekezést, és megkezdte a működését az Országos Vízügyi Koordinációs Központ – közölte az alternativenergia.hu. Az intézkedés indoklásaként kifejtették: Magyarországon az elmúlt 5 év halmozott csapadékhiányának mértéke április végére elérte a 462 milimétert, a Tisza-völgy több térségben a 900 milimétert is meghaladja. A talajvízkészletek a közlemény szerint továbbra is tartósan az átlagos szintek alatt vannak, a talajvízszintek süllyedése a 30 éves átlaghoz viszonyítva az Alföld jelentős részén 1 és 2 méter közötti. A közlemény szerint az őszi-téli vízmegtartást a korábbi üzemrendek módosításával hajtották végre az érkező vizek megtartása és az öntöző csatornák téli feltöltése érdekében. A duzzasztott vízterekben, a csatornák medrében és a tározókban a megtartott víz mennyisége május elejére elérte a 615 millió köbmétert, ami 140 millió köbméterrel több az egy évvel korábbinál. A vízügyi igazgatóságok az elmúlt hónapokban ezekre a készletekre és a vízfolyások hozamára támaszkodva biztosították a vízpótlásokat. A továbbiakban az aszály miatt térségi megoldásokra van szükség, ezért Gajdos László élő környezetért felelős miniszter elrendelte, hogy csütörtöktől az Országos Vízügyi Koordinációs Központ fogja össze a vízhiány elleni védekezést.

A közleményben kiemelték: az elmúlt napokban lehullott, illetve a következő hat napra jelzett csapadék emelheti a vízszinteket, az első összehangolt intézkedések ezeknek a megtartását szolgálják. A további beavatkozások jelentős hányada vízvisszatartási célú, például a holtágak és a nem állami tulajdonú művek, belvízcsatornák feltöltése, ökológiai célú vízpótlások biztosítása. A “Vizet a tájba” program keretében elárasztások is lesznek, de vízépítési beavatkozásokra is szükség lesz – tették hozzá. Az OVF jelezte: a gazdálkodókkal egyetértésben bevezethetik az öntözési vízhasználat menetrendjét, ezzel az idén is elkerülhető lehet a mezőgazdasági vízfelhasználás korlátozása. Ebben jelentős szerepe lesz a Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszernek is, amelynek kulcseleme a tiszalöki és kiskörei vízlépcső, valamint a Keleti-, a Nyugati és a Nagykunsági-főcsatorna. A vízügyi szakemberek folyamatosan a területen vannak, és készen állnak az aszály káros hatásainak enyhítésére – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák