Zöldinfó
Friss víz a holtágban: így segítenek az aszály ellen a Sárvíznél
Másodpercenként 100 liter vizet juttatnak az Ős-Sárvízbe.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ökológiai vízpótlás kezdődött az Ős-Sárvíz szedresi szakaszán, a holtágba 80 ezer köbméter vizet juttatnak a Nádor-csatornából – jelentette be az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDVI) igazgatója a helyszínen, sajtótájékoztatón – írja az alternativenergia.hu. Hubai Imre államtitkár elmondta, a vízpótlást a 4,7 milliárd forintos Vizet a tájba! program támogatásával valósítják meg. A beavatkozással másodpercenként 100 liter vizet juttatnak az Ős-Sárvízbe, amelynek köszönhetően megmenekül a halállomány, és megmarad a Natura 2000-es területen az ökoszisztéma – tette hozzá. Kiemelte, hogy a vízügyi ágazatnak 2025-ben a tavalyról áthúzódó aszállyal kell megküzdeni, ehhez elkerülhetetlen az infrastruktúra felülvizsgálata és a szemléletváltás. A vízügy már nem az árhullám elvezetését tekinti feladatának, hanem a víz megtartásán gondolkodik. Erre előre kell készülni műtárgyakkal, berendezésekkel, szakemberekkel, így a vízügyi szervezet az ökológiai vízpótlást el tudja végezni, függetlenül az aszálykár enyhítését, a csapadék pótlását szolgáló kormányzati programtól.
Megjegyezte: az Ős-Sárvízen felhalmozott vízkészlet a meleg, felszálló légáramlatok miatt keletkező csapadékhoz is hozzásegíti a térséget, amely mérsékli az aszályt, ezt mutatja, hogy a holtág mellett a virágzó kukorica várhatóan rekordtermést fog adni. Úgy fogalmazott, az ilyen típusú beavatkozások lesznek a “jövő nagy reménységei” a klímaváltozás elleni küzdelemben. A holtágba juttatott víz párolgása és elszivárgása is hozzájárul ahhoz, hogy hűtse a tájat a friss vízzel – mondta. A kormány, amely ehhez a forrásokat biztosítja, a halastavak, horgásztavak ökológiai vízpótlását be tudja illeszteni a vízügyi igazgatóságok feladati közé – fűzte hozzá. Horváth Angéla, a KDVI igazgatója közölte, az igazgatóság a Nádor-csatornától 600 méter csővezetéket épített ki az Ős-Sárvízig, a július 1-én kezdett szivattyúzásnak köszönhetően eddig 10 centimétert emelkedett a holtág vízszintje.
Azt mondta, a vízügyi ágazat feladata most a vizek megtartása, ennek érdekében együttműködést kell keresni helyi szervezetekkel; a Sárvíz esetében a KDVI a Szedres és Vidéke Horgászegyesülettel és a Szedresi Sziget Egyesülettel közösen valósítja meg a vízpótlást. Benke Béla, a Szedresi Sziget Egyesület elnöke elmondta, a vízszint növelése nélkül katasztrófahelyzet állna elő a holtágon. Erdélyesi János, a horgászegyesület elnöke ismertette, az szervezet 14 hektárt kezel az Ős-Sárvíz 50 hektáros területéből. Jelenleg mintegy 60 centiméter hiányzik a telítettséghez. A most felöltöltendő szakasztól északra egy kiszáradóban lévő mederrendszer húzódik, amely a Sárvíz szabályozás előtti medre volt, ez körülbelül 800 ezer köbméternyi vizet tudna tárolni – mondta.
Hubai Imre arról is beszélt, hogy a Tisza vízgyűjtő területén az eddig lehullott 40-50 milliméternyi csapadék után még 50-60 milliméternyi esőt várnak, ami másodpercenként 50-100 köbméter vízhozam-növekedést fog előidézni a folyón. Ebből tudják felölteni az öntözési rendszereket, víztározókat. Mindez Szolnok ivóvízellátása miatt is fontos – tette hozzá. Az országosan betárolt 650 millió köbméter víznek köszönhetően és az öntöző víz térítésmentes biztosításával tudnak segíteni az aszály által leginkább veszélyeztetett két növényt, kukoricát és napraforgót termesztőknek. Közölte, a Vizet a tájba! programban mint 880 ember dolgozik 190 munkagéppel és 170 szivattyúval.
Zöldinfó
A természet nem tőlünk független, a magyar nemzeti parkok új korszakba lépnek
A tíz hazai nemzeti parkban megvalósuló európai uniós fejlesztések mára az állami természetvédelem legfontosabb eszközei közé tartoznak.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A tíz hazai nemzeti parkban megvalósuló európai uniós fejlesztések mára az állami természetvédelem legfontosabb eszközei közé tartoznak, segítségükkel nemcsak élőhelyeket állítanak helyre és fajokat védenek meg, hanem a természet iránti tiszteletet is továbbadják a jövő nemzedékének – hangoztatta Nagy István agrárminiszter a Győr-Moson-Sopron vármegyei László-majorban. A tárcavezető az Őshonos háziállatfajták tartását segítő fejlesztések a Natura 2000 gyepterületek megőrzéséért a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban elnevezésű projekt elindításán kiemelte, hogy a természet védelme a kormány számára nem pusztán feladat, hanem hivatás és felelősség. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló természetvédelmi fejlesztések az állami természetvédelem motorjává váltak. 2014 és 2020 között 109 projekt valósult meg 42 milliárd forint támogatással, 182 ezer hektáron, a 2021-től 2027-ig tartó ciklusban pedig újabb 42 milliárd forint szolgálja a magyar természetvédelmet, amiből 60 kiemelt fejlesztés indul országszerte több mint 70 ezer hektáron. Közöttük van a Fertő-Hanság Nemzeti Park beruházása is – írta meg az alternativenergia.hu.
Nagy István elmondta, hogy a nemzeti park beruházása bizonyítja, hogy ha jól használjuk fel a közös európai forrásokat, akkor azok helyben maradó értéket teremtenek. Felidézte, hogy a nemzeti park három évtizede őrzi és gondozza a tájat, nemcsak védi a természetet, hanem hidat is épít a természeti örökség és a mindennapi élet között. A Hanság lápvilága, a Fertő tó madárparadicsoma, a Répce-menti gyepek és a pannonhalmi tájvédelmi körzet bár külön-külön világ, mégis egy összetartozó ökológiai egység, egyszerre őriz múltat és mutat jövőt – fogalmazott. Elmondta, hogy a most induló és 2028 év végéig tartó beruházás 680 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap. Célja, hogy erősítse a fenntartható legeltetési és gyepgazdálkodás alapjait, hozzájáruljon a térség biológiai sokféleségének megőrzéséhez.
Cél továbbá az ökológiai egyensúly erősítése, a helyi gazdálkodás, a turizmus és a környezeti nevelés lehetőségeinek bővítése. A természetvédelmi beavatkozások mellett a projekt a környezeti nevelést és az ökoturizmust is szolgálja – mondta. Kiemelte, hogy az ökoturizmus és a szemléletformálás a legjobb módja annak, hogy az emberek megértsék, a természet nem tőlünk független dolog, hanem az életünk szerves része. Hozzátette, hogy a természetvédelem sikere mindig az embereken múlik. Barcza Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, hogy László-major ezzel a fejlesztéssel nagy előrelépést tehet a látogatók számának növelésében és a szemléletformálásában. Kulcsárné Róth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója arról beszélt, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz révén idén és jövőre mintegy 2,3 milliárd forint érkezik a nemzeti parkhoz fejlesztésre.
Simon Anikó pályázati referens elmondta, hogy a most induló fejlesztés részeként egyebek mellett akadálymentesített bemutatótereket alakítanak ki a majorság területén, olyan környezeti nevelési és szemléletformáló programokat szerveznek őshonos magyar állatfajták bemutatására. Fejlesztik a gépparkot, bővítik a takarmánytárolási kapacitást, új állategészségügyi épületet alakítanak ki és korszerű karámokat építenek.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaItt az új akkumulátor-generáció: leválthatják a lítiumot egy új anyagra
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a napelemeseknek: az aggregátorokkal akár többszörös bevétel is elérhető
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaMegérkeztek az új Citarók: modernebb és kényelmesebb buszok járnak a fővárosban
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaA Skoda 2026-ban új, teljesen elektromos SUV-modellel bővíti kínálatát
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaRekordmennyiségű áramot töltöttek a magyar elektromos autósok
