Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

FruitVeB: 2025-től a zöldségek és gyümölcsök csomagolásainak újrahasznosíthatónak kell lennie

A zöldség és gyümölcs csomagolására felhasznált csomagoló- és címkézőanyagok mindegyikének újrahasznosíthatónak kell lennie 2025-től az Európai Unió tagállamaiban – hívta fel a figyelmet a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet közleményben hétfőn.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

|

A szabályozás szerint az újrahasznosíthatóság fokát az energiahatékonysághoz hasonlóan egy A-tól E-ig terjedő skálán osztályozza az EU, és a legrosszabb, E minősítésű csomagolásokat 2030-tól ki fogják vezetni a piacról, az A-D osztályt pedig eltérő díjkötelezettség sújtja majd. A megfelelés érdekében a zöldségek és gyümölcsök csomagolásában és címkézésében fokozatosan át kell térni a biológiailag lebomló anyagok használatára, és az exportáló vállalatoknak is meg kell felelniük az előírásoknak. A rendelet célja, hogy elejét vegye a csomagolóanyag-hulladékok dinamikus növekedésének, amelyet az EU 2030-ra 19 százalékosra prognosztizál. Becslések szerint 2030-ra csak a műanyag csomagolóanyagok mennyisége 46 százalékkal nőne a jelenlegi ütem szerint. A szabályozás bevezetésével az Európai Bizottság szerint az ágazat 2050-re éri majd el a klímasemlegességet – közölte a szervezet.

Kapcsolódó tartalom:

Zöldinfó

Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint. De vajon miért jelentek meg nagy számban a tóparton?

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

|

2025-03-30

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

2024 augusztusában és szeptember elején a Balatonnál az árvaszúnyogok szokásosnál erősebb rajzása volt megfigyelhető. Bár ezek a rovarok nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen: ellepik a világos felületeket, belehullhatnak az ételekbe, és nyomot hagynak az autókon – írja friss Facebook-posztjában a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI). A Balatonban a Chironomus balatonicus nevű nagytestű faj képes tömegesen elszaporodni és ő okozza a számunkra zavaró mértékű rajzásokat. Ha az algaszint egy bizonyos érték fölé emelkedik (kb. 20 mikrogramm klorofill-a/liter), ezek a rovarok gyorsan elszaporodnak. A vízminőség változással összefüggésben az 1970-es és 1990-es évek között rendszeresek voltak a nagy rajzások, de azóta visszaszorultak – egészen mostanáig.

Mi várható 2025-ben?
2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak a kutatók.

A BLKI kutatói szerint a legjobb, ha nem bolygatjuk a part menti bokrokat, fákat és nádasokat, ahol a rovarok pihennek. Úgy is védekezhetünk, ha sötétben igyekezünk távol maradni az erős fényforrásoktól, mert ezek vonzzák őket. Hosszú távon a zavaró rajzások elkerüléséhez az algabiomassza, vagyis az algák szaporodásához szükséges tápanyagok (elsősorban foszfor) elérhetőségének csökkenése lenne szükséges, teszik hozzá posztjukban.

Fontos élőlények
Az árvaszúnyog-lárvák a vízi üledékben élnek, algákkal és növényi törmelékkel táplálkoznak, miközben fontos táplálékforrást jelentenek halak és madarak számára. Rajzásukkor szerves anyagokat vonnak ki a vízből, ezzel hozzájárulva az ökoszisztéma öntisztulásához. Az árvaszúnyogok tehát alapvetően hasznos rovarok.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák