Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

FruitVeB: 2025-től a zöldségek és gyümölcsök csomagolásainak újrahasznosíthatónak kell lennie

A zöldség és gyümölcs csomagolására felhasznált csomagoló- és címkézőanyagok mindegyikének újrahasznosíthatónak kell lennie 2025-től az Európai Unió tagállamaiban – hívta fel a figyelmet a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet közleményben hétfőn.

Létrehozva:

|

A szabályozás szerint az újrahasznosíthatóság fokát az energiahatékonysághoz hasonlóan egy A-tól E-ig terjedő skálán osztályozza az EU, és a legrosszabb, E minősítésű csomagolásokat 2030-tól ki fogják vezetni a piacról, az A-D osztályt pedig eltérő díjkötelezettség sújtja majd. A megfelelés érdekében a zöldségek és gyümölcsök csomagolásában és címkézésében fokozatosan át kell térni a biológiailag lebomló anyagok használatára, és az exportáló vállalatoknak is meg kell felelniük az előírásoknak. A rendelet célja, hogy elejét vegye a csomagolóanyag-hulladékok dinamikus növekedésének, amelyet az EU 2030-ra 19 százalékosra prognosztizál. Becslések szerint 2030-ra csak a műanyag csomagolóanyagok mennyisége 46 százalékkal nőne a jelenlegi ütem szerint. A szabályozás bevezetésével az Európai Bizottság szerint az ágazat 2050-re éri majd el a klímasemlegességet – közölte a szervezet.

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

Advertisement

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák