Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

FruitVeB: 2025-től a zöldségek és gyümölcsök csomagolásainak újrahasznosíthatónak kell lennie

A zöldség és gyümölcs csomagolására felhasznált csomagoló- és címkézőanyagok mindegyikének újrahasznosíthatónak kell lennie 2025-től az Európai Unió tagállamaiban – hívta fel a figyelmet a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet közleményben hétfőn.

Létrehozva:

|

A szabályozás szerint az újrahasznosíthatóság fokát az energiahatékonysághoz hasonlóan egy A-tól E-ig terjedő skálán osztályozza az EU, és a legrosszabb, E minősítésű csomagolásokat 2030-tól ki fogják vezetni a piacról, az A-D osztályt pedig eltérő díjkötelezettség sújtja majd. A megfelelés érdekében a zöldségek és gyümölcsök csomagolásában és címkézésében fokozatosan át kell térni a biológiailag lebomló anyagok használatára, és az exportáló vállalatoknak is meg kell felelniük az előírásoknak. A rendelet célja, hogy elejét vegye a csomagolóanyag-hulladékok dinamikus növekedésének, amelyet az EU 2030-ra 19 százalékosra prognosztizál. Becslések szerint 2030-ra csak a műanyag csomagolóanyagok mennyisége 46 százalékkal nőne a jelenlegi ütem szerint. A szabályozás bevezetésével az Európai Bizottság szerint az ágazat 2050-re éri majd el a klímasemlegességet – közölte a szervezet.

Zöldinfó

Aggódnak a környezetvédők a klímatörvény késése miatt

Nyílt levélben fordultak civil szervezetek a miniszterelnökhöz a klímatörvény miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Nyílt levélben fordultak környezetvédelmi civil szervezetek a miniszterelnökhöz, mert attól tartanak, hogy a kormány klímatörvény-tervezetének csúszása miatt az idén már nem marad elég idő a társadalmi vitára és a törvény elfogadására – közölte az alternativenergia.hu. A közleményben felidézték, Magyar Péter miniszterelnök augusztus 23-án bejelentette, majd augusztus 27-én az Országgyűlésben is megerősítette, hogy ősszel benyújtják az új klímatörvényt. A civilek bizakodva fogadták, hogy a kormány is dolgozik az új szabályozáson. Kiemelték, november elején a kormány tervezete még nem nyilvános, és a széleskörű társadalmi vitára bocsátás menetrendje sem ismert. A levél aláírói attól tartanak, hogy így az év végéig nem marad elég idő a tervezet érdemi megvitatására és parlamenti elfogadására.

Köztudott, hogy a kapcsolódó egyre sürgetőbb intézkedések megtervezése és megvalósítása, a hazai és EU források felhasználása megalapozott szabályozás nélkül nem sikerülhet, ezért minden késedelmes nap sok hónapos csúszást okozhat a felkészülésben – írták a közleményben. Kitértek arra, hogy a civil, szakmai és érdekképviseleti szervezetek július elején bemutatták és a kormány rendelkezésére bocsátották saját klímatörvény-javaslatukat. A több mint 200 szervezet összefogásával készült tervezet célja, hogy Magyarország ne csak az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentse, hanem felkészüljön a klímaváltozás egyre súlyosabb következményeire is.

Az Alkotmánybíróság tavalyi döntése is átfogó szabályozást sürgetett, amely a kibocsátáscsökkentés mellett az alkalmazkodást és az ország ellenállóképességének növelését is rendezi – fűzték hozzá. A civil szervezetek hangsúlyozzák, hogy a törvény tartalma legalább olyan fontos, mint a mielőbbi elfogadása. Egyértelmű kibocsátáscsökkentési célokat, ötéves karbonköltségvetéseket, független tudományos tanácsot és önálló klímavédelmi hatóságot javasolnak, valamint a kormányzati kötelezettségek jogi számonkérhetőségét.

Advertisement

Az alkalmazkodásnak a kibocsátáscsökkentéssel azonos súlyt kell kapnia, konkrét állami és önkormányzati feladatokkal, biztos pénzügyi háttérrel. Ezt szolgálhatná a kibocsátáskereskedelmi bevételekből finanszírozott klímaalap is. A szervezetek szerint az ország ellenállóképességének erősítéséhez a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, az energetika és más ágazatok szabályait is felül kell vizsgálni.

A kezdeményező szervezetek abban bíznak, hogy a kormány mielőbb társadalmi vitára bocsátja törvénytervezetét és az Országgyűlés még az idén megtárgyalhatja és elfogadhatja az új klímatörvényt. A civilek továbbra is készek szakmai javaslataikkal hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarország felkészültebben nézzen szembe a következő évek kihívásaival. A nyílt levelet a Green Policy Center, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület, a Reflex Környezetvédő Egyesület és a WWF Magyarország képviselői írták alá – tájékoztattak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák