Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

FruitVeB: 2025-től a zöldségek és gyümölcsök csomagolásainak újrahasznosíthatónak kell lennie

A zöldség és gyümölcs csomagolására felhasznált csomagoló- és címkézőanyagok mindegyikének újrahasznosíthatónak kell lennie 2025-től az Európai Unió tagállamaiban – hívta fel a figyelmet a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet közleményben hétfőn.

Létrehozva:

|

A szabályozás szerint az újrahasznosíthatóság fokát az energiahatékonysághoz hasonlóan egy A-tól E-ig terjedő skálán osztályozza az EU, és a legrosszabb, E minősítésű csomagolásokat 2030-tól ki fogják vezetni a piacról, az A-D osztályt pedig eltérő díjkötelezettség sújtja majd. A megfelelés érdekében a zöldségek és gyümölcsök csomagolásában és címkézésében fokozatosan át kell térni a biológiailag lebomló anyagok használatára, és az exportáló vállalatoknak is meg kell felelniük az előírásoknak. A rendelet célja, hogy elejét vegye a csomagolóanyag-hulladékok dinamikus növekedésének, amelyet az EU 2030-ra 19 százalékosra prognosztizál. Becslések szerint 2030-ra csak a műanyag csomagolóanyagok mennyisége 46 százalékkal nőne a jelenlegi ütem szerint. A szabályozás bevezetésével az Európai Bizottság szerint az ágazat 2050-re éri majd el a klímasemlegességet – közölte a szervezet.

Zöldinfó

Rekordhoz közel a hazai fásítás: százezredik fa jöhet 2026-ban

Elindult a településfásítási program tavaszi ültetési időszaka.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A program 2020-as indulását követően a tervek szerint idén elültetik a százezredik fát – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Győr-Moson-Sopron vármegyei Jánossomorján, írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is, kiemelte, hogy a településfásítási program a rendszerváltozás óta a legnagyobb belterületi fásítási kezdeményezés, amelynek célja a vidéki, tízezer fő alatti települések zöldítése és környezeti állapotának javítása. Nagy István hangsúlyozta, hogy Győr-Moson-Sopron vármegye is aktív részese a programnak, 2020 óta 5775 fát ültettek el, a tavaszi szezonban pedig további 230 fát szállítanak ki vármegyeszerte. A mostani ültetési szakaszban 20 közönséges nyír, 27 korai juhar, 16 amerikai hárs, 17 magas kőris és 30 kislevelű hárs mellett 120 gömb szivarfa kerül ki a települések utcáira, ezek közül Jánossomorján ezúttal 10 amerikai hársat, 10 korai juhart és 10 magas kőrist ültetnek el – sorolta. A miniszter elmondta, hogy a faültetés hathatós segítséget jelent az éghajlatváltozásból fakadó kihívások kezelésében, ezért a kormány által elindított nagyszabású fásítási program nem áll meg a települések határainál.

“Elkötelezettek vagyunk az erdők megőrzése és gyarapítása mellett, stratégiai elemként tekintünk rájuk, azon dolgozunk hogy a hazai erdők állapota, alkalmazkodó képessége tovább javuljon, a területük bővüljön, a fenntartásukban részt vevő gazdálkodók pedig versenyképesek tudjanak maradni” – fűzte hozzá a miniszter. Kitért arra is, hogy az élhetőbb környezet érdekében a kormány azt a célt tűzte ki, hogy az ország fával borított területét 24-ről 27 százalékra növelje. Ezzel a céllal indult el 2019-ben az Országfásítási program, amelyben csaknem 200 millió fát ültettek el országszerte – mondta. Az erdőkről való stratégiai gondolkodás a támogatás politikában is megjelenik, 2014 és 2023 között a Vidékfejlesztési programban 67 milliárd forintot fordítottak erdőtelepítésre, a KAP stratégiai tervben pedig további 64 milliárd forint áll rendelkezésre a fával borított területek arányának növelésére – idézte fel.

Hozzátette, hogy a támogatási rendszer nemcsak az új erdők telepítését segíti, hanem az ültetés utáni gondozását is. Az erdőtelepítési felhívás lehetőséget ad új erdő létrehozására vagy ipari célú fás ültetvények telepítésére és a gazdálkodók a telepítést követően még 12 éven keresztül kompenzációban részesülnek a kieső mezőgazdasági jövedelem után. A tárcavezető felhívta a figyelmet arra is, hogy külön figyelmet fordítanak a mezővédő erdősávok, fasorok és fás legelők kialakítására is, amelyek abban segítenek, hogy az agrár területek hozzájáruljanak a klímaváltozás mérsékléséhez. Ebben a kezdeményezésben az agrártárca partnere egyebek mellett a Kék Bolygó Alapítvány és a Magyar Nemzeti Bank is.

Advertisement

Nagy István elmondta, hogy az újszülöttek erdeje programban az erdészeti állami társaságok már több mint négymillió fát ültettek el és 620 hektárnyi erdőt hoztak létre, a mintafásítási programban pedig több mint hétmillió fát ültettek el.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák