Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Gátat építenek a szennyezés útjába a rijekai finomító alatt

Tengerfenék-helyreállítási projektbe kezd az INA a rijekai finomító alatt.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az INA horvát olajipari vállalat szerződést írt alá a Lamor és a Litoclean vezette nemzetközi konzorciummal egy tengerfenék-helyreállítási projekt megvalósítására, amelynek keretében egy hidraulikus gátat építenek a rijekai finomító alatt – közölte az alternativenergia.hu. A hatmillió euró értékű projektet három szakaszban, két év alatt valósítják meg, a munkálatok várhatóan 2027-ben fejeződnek be. A projekt megvalósítása egy újabb lépés az INA azon erőfeszítéseinek sorozatában, amelyek célja a rijekai finomító területén található karsztos terep történelmi szennyezettségének felszámolása – hangsúlyozta a vállalat, hozzátéve, hogy a projektben magasan képzett hazai és nemzetközi szakértők vesznek részt. A mélyedésekkel ellátott hidraulikus gát egy sor kútból áll majd, amelyeket a rijekai olajfinomító alatt, az Urinj félszigeten, a part mentén fúrnak. Ezek a fúrások mesterséges föld alatti mélyedést – a felszín alatti legalacsonyabb pontot – hoznak létre, amely lehetővé teszi a folyadék ellenőrzött összegyűjtését, és megakadályozza a tengerbe jutását. Az első fázisban a nemzetközi konzorcium öt tesztkutat fúr, és elvégzi az összes szükséges további elemzést a felszín alatti folyadékok mozgásának részletes tanulmányozása érdekében. A második fázis a fennmaradó kutak megépítését, valamint a hidraulikus gát projektdokumentációjának megtervezését és elkészítését foglalja magában, a harmadik fázisban telepítik a szükséges berendezéseket és megkezdik a szivattyúzási folyamatot.

Bojan Loncar, az INA rijekai karbantartás-menedzsmentjének vezetője elmondta: a vállalat szakértői csapata két olyan spanyolországi finomítót látogatott meg, amely hasonló kihívásokkal nézett szembe. Az egyik helyszín még működik, a másik már zárva van, de a múltból származó felhalmozódott szennyezés továbbra is szivárgott a tengerbe. Mindkét finomítóban kielégítő eredményt hozott az említett megoldás, ezért az INA úgy véli, a rijekai finomítóban is sikerrel jár – fogalmazott Loncar. Az állandó megoldás kidolgozásával párhuzamosan az INA egy sor rövid- és középtávú intézkedést hajt végre, amelyek célja a tenger védelme és a jelenlegi szivárgások megelőzése. Jelenleg 33 aktív kút működik, és további 40 fúrását tervezik az idén és jövőre. Minden kútnak egyértelműen meghatározott funkciója van – a szénhidrogén-kitermelésre használt kutak aktívak maradnak, tartalmuk pedig feldolgozásra kerül, míg a vizet tartalmazó kutakat monitorozásra használják, biztosítva, hogy semmi ne kerüljön a tengerbe – ismertette. A finomító alatt húzódó, geológiailag összetett, évtizedek óta történelmileg szennyezett terepet tovább destabilizálják az olyan természeti jelenségek, mint a földrengések és a szélsőséges árapályok. Hatásuk enyhítésére az INA óceáni gátakat épít, amelyek alkalmazkodnak az árapályhoz, és amelyek telepítésének engedélyezési eljárása jelenleg is folyamatban van. Ezenkívül minden kitermelt felszín alatti anyagot naponta laboratóriumban elemeznek, hogy megkülönböztessék a korábbi szennyeződéseket az újaktól. Minden tevékenységet az INA szakértői, valamint független szakemberek felügyelnek.

Goran Plese, az INA finomító és marketing üzemeltetési igazgatója hangsúlyozta: tisztában vannak azzal, hogy a föld alatti területek szennyezettek, és hogy bizonyos mennyiségű szénhidrogént tartalmaznak. Az INA rendkívül elkötelezett a probléma megoldása iránt, és a tartós eredmény megtalálása az egyik fő prioritása – mondta. A Lamor és a Litoclean a világ vezető környezetvédelmi vállalatai közé tartoznak, amelyek talaj-remediációra, hulladékgazdálkodásra, valamint szennyvíztisztításra szakosodtak, továbbá innovatív és testreszabott megoldásokat kínálnak a környezeti kockázatok enyhítésére.

Advertisement

Zöldinfó

Gazdák védelmében: tömegek támogatják az agrárpetíciót

Már több mint 260 ezren írták alá az agrárpetíciót.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mostanáig több mint 260 ezren támogatták az aláírásukkal a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös kezdeményezését, a Megvédjük a magyar földet! Megvédjük a magyar gazdákat! címmel januárban meghirdetett petíciót – közölték az érdekképviseletek az MTI-vel. A Magosz és a NAK értékelése szerint a petíció sikere azt bizonyítja, hogy a magyar emberek nem kérnek a harmadik országokból érkező bizonytalan minőségű élelmiszerekből, visszautasítják az EU mezőgazdaságát veszélyeztető szabadkereskedelmi megállapodásokat, kiállnak a gazdálkodókért, az élelmiszerbiztonságért és az uniós agrártámogatások megőrzéséért – ismertette az alternativenergia.hu. Hozzátették, az elhibázott brüsszeli lépések veszélyeztetik a mezőgazdaság jövőjét, az Európai Bizottság rövid távú ipari és geopolitikai érdekekért cserébe áldozza föl az agrárium stabilitását és az európai élelmezésbiztonság alapjait – írja az alternativenergia.hu.

A Közös Agrárpolitika tervezett átalakítása elfogadhatatlan, mert a források 20-25 százalékos megvonása gazdaságokat lehetetlenítene el, és a generációs megújulást sem segítik azzal, hogy az idősebb termelőktől teljes egészében elvonják a támogatást – írták. A közlemény szerint a hatástanulmányok és felhatalmazás nélküli szabadkereskedelmi egyezmények megrengetik az EU mezőgazdaságát és az élelmiszeriparát, az exportőr országokban ugyanis más a birtok- és termelési struktúra, lazábbak az élelmiszer-előállítási szabályok és olyan készítményeket is felhasználnak a termelésben, amelyeket az uniós szabályok tiltanak.

Az Ukrajnával kötött megállapodás már igazolta, hogy a kívülről beáramló termékek komoly piaci zavarokat okoznak. A májusban életbe lépő Mercosur-megállapodás súlyosbítja a helyzetet, mert az emiatt beáramló tömegtermékekről a fogyasztók nem kapnak megfelelő tájékoztatást, az európai gazdák pedig kiszorulnak a piacaikról – tették hozzá. A Magosz és a NAK úgy látja, hogy mindez nem véletlen döntések sorozata, az Európai Bizottság vezetése figyelmen kívül hagyja, hogy a mezőgazdaság nem pusztán egy gazdasági ágazat, hanem az élelmiszer-ellátás, a vidéki társadalom és a környezeti fenntarthatóság alapja. Az agrárium nem lehet kereskedelmi alkuk és hibás döntések áldozata, a magyar földet és a magyar gazdákat meg kell védeni. A közös kiállás üzenetét a kezdeményezők eljuttatják Brüsszelbe, a benyújtásig még várják az újabb aláírásokat a www.agrarpeticio.hu oldalon – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák