Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Gázhiányra figyelmeztetett Európában a Nemzetközi Energiaügynökség jövő télre

Az Európai Unió tagállamainak már most meg kell kezdeniük a felkészülést a 2023-as fűtési szezonra, mert a várhatóan visszaeső orosz gázbehozatal és a cseppfolyósított földgáz (LNG) növekvő kínai felhasználása miatt gázhiány alakulhat ki – figyelmeztetett a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön megjelent európai gázpiaci jelentésében.

Létrehozva:

|

A jelentésben az IEA óva intette az európai kormányokat és az uniós vezetőket, hogy elbízzák magukat a gáztározók jelenlegi magas töltöttségi szintje miatt. “Megkongatjuk a vészharangot az európai kormányok és az Európai Bizottság számára” – fogalmazott Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatóján. Az idén lassabb növekedést mutató kínai gazdaság alacsonyabb LNG-igénye, valamint az orosz vezetékes gáz importja is hozzájárult ahhoz, hogy az uniós gáztározók töltöttsége jelenleg 95 százalékon áll, amely mintegy 5 milliárd köbméterrel, öt százalékkal, haladja meg az elmúlt öt év átlagát – állapították meg a jelentésben. Ez a két tényező azonban 2023-ban nem biztos, hogy megmarad – írták.

Várakozásaik szerint a globális LNG-kínálat 2023-ban várhatóan csak 20 milliárd köbméterrel emelkedik az ideihez képest, miközben az idén az EU-ba érkező mintegy 60 milliárd köbméternyi orosz vezetékes gáz a szankciók miatt jövőre a felére eshet, vagy akár teljesen eltűnhet a piacról. A koronavírussal összefüggő lezárások megszűnésével a kínai gazdaság gyorsuló növekedése 2023-ra a 2021-es szintre emelheti az ország LNG-importját, ezzel a jövő évi többletkínálat mintegy 85 százalékát Kína kötheti le, kiszorítva az európai vevőket a piacról. A jelentésben arra figyelmeztetnek, hogy ha ez a forgatókönyv – az orosz csővezetékes gázimport teljes leállása és a kínai LNG import megugrása – megvalósul, akkor az európai országok gáztározóinak töltöttségi szintje, a kereslet visszafogása nélkül, jóval alacsonyabb lesz, mint idén. Becsléseik szerint mintegy 30 milliárd köbméter gáz hiányozhat majd a tározókból. A jelentésben megállapították, hogy tartósan hideg idő esetén gyorsan leapadhatnak a készletek, 5 milliárd köbméternyi gáz ugyanis az EU kétnapi teljes gázfogyasztásának felel meg.

A jelentés szerint a 2022-es fűtési szezon végére az uniós tározók töltöttségi szintje 5-35 százalékra csökkenhet, amennyiben az orosz gázimport alacsony marad, valamint a kontinens LNG-importja havonta 13 milliárd köbméter körül alakul. Ezért azt tanácsolták, hogy a tagállamok már most kezdjék meg a felkészülést a gáztározók feltöltésére a 2023-24-es téli időszakra, jövőre is az idei szintre, 95 százalékra töltsék fel azokat a fűtési szezon kezdetére. Ennek kulcseleme szerintük a gázfogyasztás további csökkentése és az energiahatékonysági beruházások gyorsítása. A megújuló energiaforrások gyorsabb bevezetését sürgették, ezen belül a hőszivattyúk támogatását emelték ki.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint. De vajon miért jelentek meg nagy számban a tóparton?

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

2024 augusztusában és szeptember elején a Balatonnál az árvaszúnyogok szokásosnál erősebb rajzása volt megfigyelhető. Bár ezek a rovarok nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen: ellepik a világos felületeket, belehullhatnak az ételekbe, és nyomot hagynak az autókon – írja friss Facebook-posztjában a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI). A Balatonban a Chironomus balatonicus nevű nagytestű faj képes tömegesen elszaporodni és ő okozza a számunkra zavaró mértékű rajzásokat. Ha az algaszint egy bizonyos érték fölé emelkedik (kb. 20 mikrogramm klorofill-a/liter), ezek a rovarok gyorsan elszaporodnak. A vízminőség változással összefüggésben az 1970-es és 1990-es évek között rendszeresek voltak a nagy rajzások, de azóta visszaszorultak – egészen mostanáig.

Mi várható 2025-ben?
2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak a kutatók.

A BLKI kutatói szerint a legjobb, ha nem bolygatjuk a part menti bokrokat, fákat és nádasokat, ahol a rovarok pihennek. Úgy is védekezhetünk, ha sötétben igyekezünk távol maradni az erős fényforrásoktól, mert ezek vonzzák őket. Hosszú távon a zavaró rajzások elkerüléséhez az algabiomassza, vagyis az algák szaporodásához szükséges tápanyagok (elsősorban foszfor) elérhetőségének csökkenése lenne szükséges, teszik hozzá posztjukban.

Fontos élőlények
Az árvaszúnyog-lárvák a vízi üledékben élnek, algákkal és növényi törmelékkel táplálkoznak, miközben fontos táplálékforrást jelentenek halak és madarak számára. Rajzásukkor szerves anyagokat vonnak ki a vízből, ezzel hozzájárulva az ökoszisztéma öntisztulásához. Az árvaszúnyogok tehát alapvetően hasznos rovarok.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák