Zöldinfó
Gázhiányra figyelmeztetett Európában a Nemzetközi Energiaügynökség jövő télre
Az Európai Unió tagállamainak már most meg kell kezdeniük a felkészülést a 2023-as fűtési szezonra, mert a várhatóan visszaeső orosz gázbehozatal és a cseppfolyósított földgáz (LNG) növekvő kínai felhasználása miatt gázhiány alakulhat ki – figyelmeztetett a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön megjelent európai gázpiaci jelentésében.
A jelentésben az IEA óva intette az európai kormányokat és az uniós vezetőket, hogy elbízzák magukat a gáztározók jelenlegi magas töltöttségi szintje miatt. “Megkongatjuk a vészharangot az európai kormányok és az Európai Bizottság számára” – fogalmazott Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatóján. Az idén lassabb növekedést mutató kínai gazdaság alacsonyabb LNG-igénye, valamint az orosz vezetékes gáz importja is hozzájárult ahhoz, hogy az uniós gáztározók töltöttsége jelenleg 95 százalékon áll, amely mintegy 5 milliárd köbméterrel, öt százalékkal, haladja meg az elmúlt öt év átlagát – állapították meg a jelentésben. Ez a két tényező azonban 2023-ban nem biztos, hogy megmarad – írták.
Várakozásaik szerint a globális LNG-kínálat 2023-ban várhatóan csak 20 milliárd köbméterrel emelkedik az ideihez képest, miközben az idén az EU-ba érkező mintegy 60 milliárd köbméternyi orosz vezetékes gáz a szankciók miatt jövőre a felére eshet, vagy akár teljesen eltűnhet a piacról. A koronavírussal összefüggő lezárások megszűnésével a kínai gazdaság gyorsuló növekedése 2023-ra a 2021-es szintre emelheti az ország LNG-importját, ezzel a jövő évi többletkínálat mintegy 85 százalékát Kína kötheti le, kiszorítva az európai vevőket a piacról. A jelentésben arra figyelmeztetnek, hogy ha ez a forgatókönyv – az orosz csővezetékes gázimport teljes leállása és a kínai LNG import megugrása – megvalósul, akkor az európai országok gáztározóinak töltöttségi szintje, a kereslet visszafogása nélkül, jóval alacsonyabb lesz, mint idén. Becsléseik szerint mintegy 30 milliárd köbméter gáz hiányozhat majd a tározókból. A jelentésben megállapították, hogy tartósan hideg idő esetén gyorsan leapadhatnak a készletek, 5 milliárd köbméternyi gáz ugyanis az EU kétnapi teljes gázfogyasztásának felel meg.
A jelentés szerint a 2022-es fűtési szezon végére az uniós tározók töltöttségi szintje 5-35 százalékra csökkenhet, amennyiben az orosz gázimport alacsony marad, valamint a kontinens LNG-importja havonta 13 milliárd köbméter körül alakul. Ezért azt tanácsolták, hogy a tagállamok már most kezdjék meg a felkészülést a gáztározók feltöltésére a 2023-24-es téli időszakra, jövőre is az idei szintre, 95 százalékra töltsék fel azokat a fűtési szezon kezdetére. Ennek kulcseleme szerintük a gázfogyasztás további csökkentése és az energiahatékonysági beruházások gyorsítása. A megújuló energiaforrások gyorsabb bevezetését sürgették, ezen belül a hőszivattyúk támogatását emelték ki.
mti
Zöldinfó
3. Ismét erősödik a farkasállomány Szlovéniaban
Jelentős farkas- és barnamedve-populáció él Szlovéniában, a legfrissebb felmérések szerint mindkét vad stabil és számottevő állománnyal van jelen az országban.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A genetikai felmérés adatai szerint a farkasállomány az utóbbi években ismét növekedett. – írja az alternativenergia.hu. A 2024-2025-ös megfigyelési időszakban 16 farkasfalka jelenlétét mutatták ki, a teljes állományt mintegy 147 egyedre becsülik, amelyek közül 113-at azonosítottak. A falkák elsősorban az ország erdős és dombvidéki térségeiben – többek között a Pokljuka, Jelovica, Trnovski Gozd, Nanos, Bloke, Vremscica, a Javorniki és a Kocevje környéki területeken – élnek, de a legutóbbi megfigyelési időszakban a Pohorje térségében is kimutatták jelenlétüket, ahol évtizedek óta nem volt állandó a faj jelenléte. Szaporodást 11 falkában igazoltak, öt esetben pedig nem tudták meghatározni a státuszt. A falkák területén kívül további 32 egyedet észleltek. A megfigyelési időszakban nem találtak bizonyítékot farkas és házi kutya közötti kereszteződésre. A genetikai mintákat 2024 augusztusa és 2025 júniusa között gyűjtötték, és a becslések elkészítésénél korábbi szlovéniai, olaszországi és horvátországi kutatások adatait is figyelembe vették.
A legfrissebb adatok szerint a barnamedve-populáció is számottevő Szlovéniában. A számítások alapján 2023 tavaszán mintegy 954 egyed élhetett az országban, ami az eddigi legmagasabb becsült érték, míg őszre számuk 737-re csökkent. A korábbi, 2007-es és 2015-ös felmérésekkel összevetve az eredmények azt mutatják, hogy a medveállomány az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedett. A nemek aránya stabil maradt: az egyedek mintegy 40 százaléka hím, 60 százaléka nőstény. A medvék terjedése lassú, a Ljubljanát Koperrel összekötő autópálya pedig jelentős akadályt jelent a mozgásukban. A nőstényekből álló magpopuláció főként az ország déli részén, valamint nyugat- és közép-szlovéniai területeken él.
A természeti erőforrások minisztériuma szerint a medveállomány 2022 óta csökken, ami a populáció tervezett, fokozatos mérséklésének eredménye. A cél a tavaszi állomány mintegy 800 egyed körüli szinten tartása. A medvék pusztulásának többsége engedélyezett kilövéshez köthető, az illegális elejtések ritkák.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében
