Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Gázhiányra figyelmeztetett Európában a Nemzetközi Energiaügynökség jövő télre

Az Európai Unió tagállamainak már most meg kell kezdeniük a felkészülést a 2023-as fűtési szezonra, mert a várhatóan visszaeső orosz gázbehozatal és a cseppfolyósított földgáz (LNG) növekvő kínai felhasználása miatt gázhiány alakulhat ki – figyelmeztetett a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön megjelent európai gázpiaci jelentésében.

Létrehozva:

|

A jelentésben az IEA óva intette az európai kormányokat és az uniós vezetőket, hogy elbízzák magukat a gáztározók jelenlegi magas töltöttségi szintje miatt. “Megkongatjuk a vészharangot az európai kormányok és az Európai Bizottság számára” – fogalmazott Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatóján. Az idén lassabb növekedést mutató kínai gazdaság alacsonyabb LNG-igénye, valamint az orosz vezetékes gáz importja is hozzájárult ahhoz, hogy az uniós gáztározók töltöttsége jelenleg 95 százalékon áll, amely mintegy 5 milliárd köbméterrel, öt százalékkal, haladja meg az elmúlt öt év átlagát – állapították meg a jelentésben. Ez a két tényező azonban 2023-ban nem biztos, hogy megmarad – írták.

Várakozásaik szerint a globális LNG-kínálat 2023-ban várhatóan csak 20 milliárd köbméterrel emelkedik az ideihez képest, miközben az idén az EU-ba érkező mintegy 60 milliárd köbméternyi orosz vezetékes gáz a szankciók miatt jövőre a felére eshet, vagy akár teljesen eltűnhet a piacról. A koronavírussal összefüggő lezárások megszűnésével a kínai gazdaság gyorsuló növekedése 2023-ra a 2021-es szintre emelheti az ország LNG-importját, ezzel a jövő évi többletkínálat mintegy 85 százalékát Kína kötheti le, kiszorítva az európai vevőket a piacról. A jelentésben arra figyelmeztetnek, hogy ha ez a forgatókönyv – az orosz csővezetékes gázimport teljes leállása és a kínai LNG import megugrása – megvalósul, akkor az európai országok gáztározóinak töltöttségi szintje, a kereslet visszafogása nélkül, jóval alacsonyabb lesz, mint idén. Becsléseik szerint mintegy 30 milliárd köbméter gáz hiányozhat majd a tározókból. A jelentésben megállapították, hogy tartósan hideg idő esetén gyorsan leapadhatnak a készletek, 5 milliárd köbméternyi gáz ugyanis az EU kétnapi teljes gázfogyasztásának felel meg.

A jelentés szerint a 2022-es fűtési szezon végére az uniós tározók töltöttségi szintje 5-35 százalékra csökkenhet, amennyiben az orosz gázimport alacsony marad, valamint a kontinens LNG-importja havonta 13 milliárd köbméter körül alakul. Ezért azt tanácsolták, hogy a tagállamok már most kezdjék meg a felkészülést a gáztározók feltöltésére a 2023-24-es téli időszakra, jövőre is az idei szintre, 95 százalékra töltsék fel azokat a fűtési szezon kezdetére. Ennek kulcseleme szerintük a gázfogyasztás további csökkentése és az energiahatékonysági beruházások gyorsítása. A megújuló energiaforrások gyorsabb bevezetését sürgették, ezen belül a hőszivattyúk támogatását emelték ki.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Ingyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója

A FORESEE legújabb verziója 2100-ig nyújt éghajlati előrejelzéseket.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis új, továbbfejlesztett változata, amely átfogó, szabadon hozzáférhető információkat nyújt Közép-Európa múltbeli és jövőbeli éghajlatáról 2100-ig – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Mint írják, a rendszer az 1951 és 2100 közötti időszakra tartalmaz megfigyelt adatokat és klímaelőrejelzéseket, napi időbeli és finom térbeli felbontással. A FORESEE a régió alapvető meteorológiai változóit – többek között a maximum- és minimum-hőmérsékletet, a csapadékot és a Napból származó besugárzást – teszi elérhetővé bárki számára. A rendszer jelenleg két alapvető részből áll. Az első egy kiterjedt, több közép-európai országot lefedő adatbázis (ez maga a FORESEE). Ezt az adatbázist az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (ÉNML) keretében egy új komponenssel bővítették: ez a FORESEE-HUN, amely kizárólag Magyarország területére nyújt a korábbinál megbízhatóbb adatokat. A FORESEE különlegessége, hogy a múltbeli megfigyeléseket szakadás- és hibamentesen kombinálja a legújabb projekciókkal, vagyis lehetséges jövőképekkel, oly módon, hogy az 1951-2100-as időszakra – a FORESEE-HUN esetén az 1971-2100-as időszakra – harmonizált adatsorok érhetők el.

A közlemény szerint az adatbázis megtervezésekor elsősorban a hatásvizsgálatok támogatása és az adatok könnyű elérhetősége volt a cél. Ezt elősegítve készült el 2025 őszén az új webes lekérő felület az ÉNML támogatásával, ahol egy adott régióra vonatkozóan a nem hozzáértők is könnyedén hozzáférhetnek napi szintű klímaadatokhoz a böngészőn keresztül, néhány kattintás segítségével. Az adatok ezután akár Excelben is feldolgozhatók. A múltbeli alapadatok származtatása állomási mérések térbeli interpolációjaként történt (úgynevezett HUCLIM adatbázis, amelyet a HungaroMet tett közzé az ODP adatportálon keresztül). A jövőre vonatkozó becslések az EURO-CORDEX projekt 14 regionális klímamodelljén alapulnak, két üvegházhatású gáz kibocsátási forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) felhasználásával.

Az RCP4.5 optimistább forgatókönyv szerint Közép-Európa éves átlaghőmérséklete 1,5-1,7 Celsius-fokkal emelkedhet 2071-2100-ra a 1991-2020-as időszakhoz képest. A csapadékváltozások térben erősen eltérhetnek, a becslések alapján -1,6 százalék és +6,9 százalék közötti módosulás várható a régióban az éves összegek vonatkozásában – áll a közleményben. Mint írják, az RCP 8.5 pesszimistább jövőképet fest, e szerint a melegedés mértéke akár a 3,3-3,7 Celsius-fokot is elérheti. A csapadékváltozás mértéke itt bizonytalan, és még az előjele is kérdéses. Az adatbázis létrehozásának fő oka, hogy bizonyítottan pontatlan eredményekhez vezethet, ha csak egy vagy néhány klímamodellre támaszkodunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve: sokkal megbízhatóbb a több modellből álló, úgynevezett ensemble megközelítés. Ezt biztosítja a FORESEE-ben szereplő 14 különböző projekció, amelyek az RCP 4.5 és 8.5 forgatókönyvekkel együtt összesen 28 lehetséges jövőbeli klímaképet mutatnak be.

Advertisement

A FORESEE létrehozásának alapötlete Barcza Zoltántól származik, aki jelenleg az ÉNML 5C alprojektjének a vezetője. Az adatbázis folyamatos frissítéséről Kern Anikó és Hollós Roland, az ELTE kutatói gondoskodnak, az évek során több kutató és doktorandusz is részt vett a rendszer kialakításában. A közleményben kiemelik, hogy a FORESEE új verziója kulcsfontosságú adatforrás a közép-európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásában: segítséget nyújt a mezőgazdasági, erdészeti, hidrológiai és környezeti szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak hosszú távú stratégiai tervek kialakításában. Az adatbázis szabadon hozzáférhető, és folyamatosan bővülő tudományos hátterével a régió egyik legfontosabb nyílt hozzáférésű éghajlati információs platformjává vált – hangsúlyozzák.

Az ÉNML alprojektjének (RRF-2.3.1-21-2022-00014) célja, hogy korszerű modellezési és kísérleti eszközökkel megbízható előrejelzéseket és hatásvizsgálati alapokat nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel a klimatológiai bizonytalanságok, a jövőbeli vulkáni hatások és a mezőgazdasági következmények vizsgálatára. Kiemelt feladata a hazai FORESEE klímaadatbázis fejlesztése és a martonvásári FACE kísérlet fenntartása. Az ÉNML ELTE-s koordinátora Mádlné Szőnyi Judit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák