Zöldinfó
Gázhiányra figyelmeztetett Európában a Nemzetközi Energiaügynökség jövő télre
Az Európai Unió tagállamainak már most meg kell kezdeniük a felkészülést a 2023-as fűtési szezonra, mert a várhatóan visszaeső orosz gázbehozatal és a cseppfolyósított földgáz (LNG) növekvő kínai felhasználása miatt gázhiány alakulhat ki – figyelmeztetett a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön megjelent európai gázpiaci jelentésében.
A jelentésben az IEA óva intette az európai kormányokat és az uniós vezetőket, hogy elbízzák magukat a gáztározók jelenlegi magas töltöttségi szintje miatt. “Megkongatjuk a vészharangot az európai kormányok és az Európai Bizottság számára” – fogalmazott Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatóján. Az idén lassabb növekedést mutató kínai gazdaság alacsonyabb LNG-igénye, valamint az orosz vezetékes gáz importja is hozzájárult ahhoz, hogy az uniós gáztározók töltöttsége jelenleg 95 százalékon áll, amely mintegy 5 milliárd köbméterrel, öt százalékkal, haladja meg az elmúlt öt év átlagát – állapították meg a jelentésben. Ez a két tényező azonban 2023-ban nem biztos, hogy megmarad – írták.
Várakozásaik szerint a globális LNG-kínálat 2023-ban várhatóan csak 20 milliárd köbméterrel emelkedik az ideihez képest, miközben az idén az EU-ba érkező mintegy 60 milliárd köbméternyi orosz vezetékes gáz a szankciók miatt jövőre a felére eshet, vagy akár teljesen eltűnhet a piacról. A koronavírussal összefüggő lezárások megszűnésével a kínai gazdaság gyorsuló növekedése 2023-ra a 2021-es szintre emelheti az ország LNG-importját, ezzel a jövő évi többletkínálat mintegy 85 százalékát Kína kötheti le, kiszorítva az európai vevőket a piacról. A jelentésben arra figyelmeztetnek, hogy ha ez a forgatókönyv – az orosz csővezetékes gázimport teljes leállása és a kínai LNG import megugrása – megvalósul, akkor az európai országok gáztározóinak töltöttségi szintje, a kereslet visszafogása nélkül, jóval alacsonyabb lesz, mint idén. Becsléseik szerint mintegy 30 milliárd köbméter gáz hiányozhat majd a tározókból. A jelentésben megállapították, hogy tartósan hideg idő esetén gyorsan leapadhatnak a készletek, 5 milliárd köbméternyi gáz ugyanis az EU kétnapi teljes gázfogyasztásának felel meg.
A jelentés szerint a 2022-es fűtési szezon végére az uniós tározók töltöttségi szintje 5-35 százalékra csökkenhet, amennyiben az orosz gázimport alacsony marad, valamint a kontinens LNG-importja havonta 13 milliárd köbméter körül alakul. Ezért azt tanácsolták, hogy a tagállamok már most kezdjék meg a felkészülést a gáztározók feltöltésére a 2023-24-es téli időszakra, jövőre is az idei szintre, 95 százalékra töltsék fel azokat a fűtési szezon kezdetére. Ennek kulcseleme szerintük a gázfogyasztás további csökkentése és az energiahatékonysági beruházások gyorsítása. A megújuló energiaforrások gyorsabb bevezetését sürgették, ezen belül a hőszivattyúk támogatását emelték ki.
mti
Zöldinfó
Stabil alapokon folytatódhatnak a magyar autonóm fejlesztések
Magyar kutatók eredményei formálják az autonóm járművek és robotika jövőjét.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Lezárult az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (ARNL) kutatás-fejlesztési programja, amely több mint négy éven keresztül vizsgálta az autonóm – emberi beavatkozás nélkül működő – járművek, robotok és drónok biztonságos, gyors és fenntartható működését – közölte az ARNL az MTI-vel. Az Európai Unió 6,2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával megvalósult projekt célja volt, hogy a jövő közlekedési és ipari rendszerei megbízhatóbbak, energiatakarékosabbak és mindenki számára biztonságosabbak legyenek – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a 2021. őszén indult program során olyan technológiai megoldások születtek, amelyek segítik az önvezető járműveket és robotokat abban, hogy gyorsabban reagáljanak a váratlan helyzetekre, pontosabban érzékeljék környezetüket, és hatékonyabban használják fel az energiát. Ezek a fejlesztések hozzájárulhatnak a közlekedési balesetek számának csökkentéséhez, a károsanyag-kibocsátás mérsékléséhez, valamint a járműipar és a robotika versenyképességének növeléséhez – hangsúlyozták.
Rámutattak, hogy a kutatások hatása nemcsak tudományos, hanem társadalmi és gazdasági szempontból is jelentős. Az ARNL működése során több mint 9 milliárd forint összesített bevételt ért el. A program eredményeként eddig 13 hazai szabadalmat és védjegyet, valamint 4 nemzetközi szabadalmat nyújtottak be. Emellett 3 spin-off vállalkozás létrejöttét támogatták, amelyek a laboratóriumban megszületett tudást a gyakorlatban hasznosítják – ismertették.
A projekt az RRF-2.3.1-2021 “Nemzeti Laboratórium létrehozása, komplex fejlesztése” című konstrukció keretében valósult meg. A munkában három meghatározó intézmény – a HUN-REN SZTAKI, a Széchenyi István Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – vett részt, mintegy négyszáz kutató és technikus közreműködésével – írták. A közleményben Gáspár Péter, az ARNL szakmai vezetését ellátó HUN-REN SZTAKI Rendszer és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának vezetője kiemelte, hogy az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium valódi közösségi teljesítmény volt. Olyan kutatói együttműködés jött létre, amely kézzelfogható technológiai eredményeket hozott, és hosszú távon is erős alapot teremt a hazai autonóm jármű- és robotikai fejlesztések számára.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó5 óra telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több társasház élne a digitális fűtési költségmegosztás lehetőségével
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
