Zöldinfó
GKI: a magyar cégek érzékelik a klímaváltozás hatásait, de nem fektetnek környezetvédő projektekbe
A legtöbb magyar vállalkozás érzékeli a klímaváltozás hatásait, a cégek 50 százalékának van környezetvédelemmel kapcsolatos célja, szemben a 41 százalékos uniós átlaggal; ugyanakkor mindössze 18 százalékuk fektetett környezetvédő projektekbe – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásából.
A forráshiány miatt a hazai vállalkozások 15 százalékának van csak környezetvédelmi szakértője, az EU-ban ez eléri a 23 százalékot, bár ez a cégmérettel és az iparági szerkezettel is összefügg – jegyezték meg. A felmérés szerint a magyar vállalkozások a klímaváltozás hatását az üzleti működésre kisebbnek vélik, mint uniós társaik, csak 16 százalékuk számít nagy hatásra, szemben az uniós 23 százalékkal. A GKI rámutat: a magyar vállalkozások mindössze 18 százaléka fektetett környezetvédő projektekbe, ez kevesebb, mint az uniós átlag fele. További 35 százalékuk csak tervezi az ilyen befektetéseket. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy megfelelő (költségvetési és/vagy EU) támogatás esetén szívesen ruháznának be ilyen céllal (is).
Energiahatékonyságot javító fejlesztést viszont közel azonos arányban valósítottak meg a hazai cégek, mint uniós társaik, 36 százalékos arányban. Ezzel az összes vállalati beruházás 11 százaléka részben erre irányult, ami meghaladja az unió 8 százalékos átlagát. Mindezek azt jelzik, hogy a hazai vállalkozások kevés motiváló erőt látnak a környezetvédelmi erőfeszítésekre, illetve kevéssé érzékelik a klímaváltozás hosszabb távú hatásait, mert többségük a túlélésért küzd a jelenlegi gazdasági környezetben – összegezte a GKI.
mti
Zöldinfó
Vészesen apad a Duna, különleges beavatkozással védik az atomerőművet
Uszályokat süllyesztettek el Romániában az atomerőmű üzemben tartása érdekében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Több, kővel megrakott uszályt süllyesztettek Romániában a Duna medrébe a cernavodai atomerőmű még működő kettes blokkjának üzemben tartása érdekében – közölte az alternativenergia.hu hírportál. Az erős áramlások miatt több ízben elhalasztott műveletet pénteken kezdték meg a Cernavodától 60 kilométernyire található elágazásnál. Szombat hajnalig két uszály ellenőrzött elárasztását fejezték be. A hatóságok ezáltal mesterséges víz alatti padkát emelnek a Bala-ág medrében, hogy több vizet tereljenek a másik ágra, az erőmű felé vezető Öreg-Dunába.
Szombaton az előző napinál 4 centiméterrel alacsonyabb, mínusz 222 centiméteres vízállást mértek Cernavodánál. A mostani vízszabályozási beavatkozásoktól az apadás ideiglenes megállítását, illetve késleltetését remélik, amivel 3-4 nappal elodázhatják az atomerőmű teljes lekapcsolását. Amennyiben a vízállás eléri a mínusz 233 centiméteres szintet, az atomerőmű 700 megawattos kettes blokkját is le kell állítani.
A Duna vízhozama szerdán süllyedt a négy évtizede feljegyzett, másodpercenként 1400 köbméteres történelmi mélypontra a romániai szakasz belépő pontján, Báziásnál. A vízügyi hatóságok szerint augusztus 14-ig nem várható jelentős változás, azt követően enyhe emelkedésre számítanak. A román kormány múlt héten készenléti állapotot hirdetett a Duna alacsony vízállása és az energiahiány miatt, pénteken pedig felhatalmazta a villamosenergia-hálózat üzemeltetőjét, hogy szükség esetén lekapcsolja a nagy ipari fogyasztókat.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
