Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

GKI: a magyar cégek érzékelik a klímaváltozás hatásait, de nem fektetnek környezetvédő projektekbe

A legtöbb magyar vállalkozás érzékeli a klímaváltozás hatásait, a cégek 50 százalékának van környezetvédelemmel kapcsolatos célja, szemben a 41 százalékos uniós átlaggal; ugyanakkor mindössze 18 százalékuk fektetett környezetvédő projektekbe – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásából.

Létrehozva:

|

A forráshiány miatt a hazai vállalkozások 15 százalékának van csak környezetvédelmi szakértője, az EU-ban ez eléri a 23 százalékot, bár ez a cégmérettel és az iparági szerkezettel is összefügg – jegyezték meg. A felmérés szerint a magyar vállalkozások a klímaváltozás hatását az üzleti működésre kisebbnek vélik, mint uniós társaik,  csak 16 százalékuk számít nagy hatásra, szemben az uniós 23 százalékkal. A GKI rámutat: a magyar vállalkozások mindössze 18 százaléka fektetett környezetvédő projektekbe, ez kevesebb, mint az uniós átlag fele. További 35 százalékuk csak tervezi az ilyen befektetéseket. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy megfelelő (költségvetési és/vagy EU) támogatás esetén szívesen ruháznának be ilyen céllal (is).

Energiahatékonyságot javító fejlesztést viszont közel azonos arányban valósítottak meg a hazai cégek, mint uniós társaik, 36 százalékos arányban. Ezzel az összes vállalati beruházás 11 százaléka részben erre irányult, ami meghaladja az unió 8 százalékos átlagát. Mindezek azt jelzik, hogy a hazai vállalkozások kevés motiváló erőt látnak a környezetvédelmi erőfeszítésekre, illetve kevéssé érzékelik a klímaváltozás hosszabb távú hatásait, mert többségük a túlélésért küzd a jelenlegi gazdasági környezetben – összegezte a GKI.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Új utak és tisztább külterületek országszerte

Új külterületi utak, korszerű infrastruktúra és környezetvédelmi fejlesztések javítják a falvakban élők életminőségét, a célzott támogatások a települések hosszú távú fennmaradását szolgálják.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyar vidék számára rendkívül fontos a jó minőségű, felújított külterületi úthálózat, mely legtöbb esetben a tanyákat, mezőgazdasági- és erdőterületeket, vállalkozások telephelyeit köti össze a településekkel – írja az alternativenergia.hu. Mocz András kiemelte, a Magyar Falu Program 2019-es indulása óta már nagyságrendileg 1300 milliárd forintot fordított az állam a kistelepülések fejlesztésére. Az önkormányzati tulajdonban lévő új utak és hidak építése és felújítása alprogramban 2019 és 2025 között több mint 3600 esetben született pozitív támogatói döntés országszerte, mintegy 80 milliárd forint értékben. Ebből a forrásból Somogy vármegyében 300 projekt esetében, mintegy 5,35 milliárd forintból újult meg az ilyen jellegű infrastruktúra – ismertette a helyettes államtitkár. Mocz András a közlemény szerint elmondta, hogy Bolhás településre csaknem 183 millió forint támogatás érkezett a Magyar Falu Programnak köszönhetően. Pályázatok keretében összesen több mint 109 millió forint, a Falusi Civil Alapból közel 38 millió forint, a Magyar Falu Vállalkozás-újraindítási Programból csaknem 19 millió forint, a közvilágítás korszerűsítésének támogatására közel 14 millió forint, de kisbolt és rendezvények is részesültek támogatásban – húzta alá.

A településen a programnak köszönhetően a Kossuth Lajos utca 400 méter hosszan elkészült új szilárd burkolatot kapott, emellett szintén pályázati forrás tette lehetővé az illegális hulladéklerakók felszámolást a település külterületi útjai mellett, több kilométer hosszan. A “Tisztítsuk meg az országot II.” pályázat segítségével mintegy 17 millió forintból valósíthatta ezt meg a település. Kiemelte, ebből a forrásból képes a település megtisztítani a külterületi útjait, és felszámolni a környék több illegális hulladéklerakóját, amely érintette az erdőterületeket is. Hozzátette: sajnálatos módon vannak települések, ahol az erdei utak mentén, illetve magán az erdőterületen illegális hulladéklerakók működnek, ezek felszámolása pedig a gazdálkodót vagy a tulajdonost terheli. Hulladék elhelyezése szabálysértésnek minősül, csak a veszélyes hulladék esetében bűncselekmény ez a tett. Természetes környezetünk megóvása az illegális hulladék elhelyezésétől – akár kommunális, akár veszélyes – bűncselekménynek kell, hogy minősüljön, ez vélhetően visszatartó hatást ér el.

Az Országos Erdőtanács kezdeményezte a hulladékgazdálkodási törvényben a jogszabály ezirányú módosítását – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki szerint példaértékű, hogy mindezekben az állam, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a helyi vállalkozások is konkrét cselekvés formájában álltak a természet ügye mellé” – írták.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák