Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

GKI: a magyar cégek érzékelik a klímaváltozás hatásait, de nem fektetnek környezetvédő projektekbe

A legtöbb magyar vállalkozás érzékeli a klímaváltozás hatásait, a cégek 50 százalékának van környezetvédelemmel kapcsolatos célja, szemben a 41 százalékos uniós átlaggal; ugyanakkor mindössze 18 százalékuk fektetett környezetvédő projektekbe – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásából.

Létrehozva:

|

A forráshiány miatt a hazai vállalkozások 15 százalékának van csak környezetvédelmi szakértője, az EU-ban ez eléri a 23 százalékot, bár ez a cégmérettel és az iparági szerkezettel is összefügg – jegyezték meg. A felmérés szerint a magyar vállalkozások a klímaváltozás hatását az üzleti működésre kisebbnek vélik, mint uniós társaik,  csak 16 százalékuk számít nagy hatásra, szemben az uniós 23 százalékkal. A GKI rámutat: a magyar vállalkozások mindössze 18 százaléka fektetett környezetvédő projektekbe, ez kevesebb, mint az uniós átlag fele. További 35 százalékuk csak tervezi az ilyen befektetéseket. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy megfelelő (költségvetési és/vagy EU) támogatás esetén szívesen ruháznának be ilyen céllal (is).

Energiahatékonyságot javító fejlesztést viszont közel azonos arányban valósítottak meg a hazai cégek, mint uniós társaik, 36 százalékos arányban. Ezzel az összes vállalati beruházás 11 százaléka részben erre irányult, ami meghaladja az unió 8 százalékos átlagát. Mindezek azt jelzik, hogy a hazai vállalkozások kevés motiváló erőt látnak a környezetvédelmi erőfeszítésekre, illetve kevéssé érzékelik a klímaváltozás hosszabb távú hatásait, mert többségük a túlélésért küzd a jelenlegi gazdasági környezetben – összegezte a GKI.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Több szakaszban érkezik a tartalék: dízelből jut a legtöbb a piacra

Spanyolország 11,5 millió hordó stratégiai olajtartalékot szabadít fel.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Spanyolország 11,5 millió hordó stratégiai olajtartalékot szabadít fel, összhangban a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) kötelezettségvállalásával, hogy enyhítse a közel-keleti konfliktus olajárakra gyakorolt hatását – közölte Sara Aagesen ökológiai átmenetért felelős miniszter a kormány ülését követő sajtótájékoztatón Madridban. A tárcavezető elmondta: a felszabadított mennyiség 12,3 napnyi belföldi fogyasztásnak felel meg, amelyet több szakaszban tesznek majd elérhetővé, és legnagyobb részét, 9 millió hordót, dízelolaj teszi ki, tekintettel az ország keresleti szerkezetére – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az első, 15 napos szakaszban 3,75 millió hordót az szabadítanak fel az ipari tartalékból, mivel így a szolgáltatók az értékesítési csatornáikon keresztül gyorsan továbbíthatják azt a fogyasztóknak.

A fennmaradó mennyiséget fokozatosan teszik majd elérhetővé, az ipari készletek mellett felhasználva a stratégiai készleteket kezelő vállalat (CORES) tartalékait is, amely felügyeli az egész folyamatot. Spanyolország 92 nap fogyasztásnak megfelelő, 122 millió hordónyi stratégiai olajkészlettel rendelkezik, amelyből 42 napra elegendő mennyiséget készletez a CORES, a míg a fennmaradó 50 napra az ipari szereplők vállalnak garanciát. Az IEA a múlt héten jelentette be, hogy 32 tagállama rekordmennyiségű, összesen 400 millió hordónyi stratégiai olajtartalékot szabadít fel. Az eddig a legnagyobb mennyiséget, 182,7 millió hordót 2022-ben szabadította fel a szervezet válaszul az ukrajnai háború kitörésére.

“A hatást akkor fogjuk látni, amikor az összes tartalékot felszabadítják a következő hetekben” – fogalmazott Aagensen kifejtve, hogy a spanyol kormány szorosan figyelemmel kíséri a mutatókat, mivel egyelőre rajta kívül Németország, Japán és az Egyesült Államok hajtotta végre ezt az intézkedést. A miniszter kiemelte az európai országok által tanúsított szolidaritást, kifejtve, hogy az olajtartalékok felszabadítására irányuló közös és összehangolt fellépés létfontosságú olyan országok számára, mint Japán, ahol valóban ellátási probléma fenyeget. Ázsia energiahelyzetét ahhoz hasonlította, amelyet az Európai Unió tapasztalt Oroszország ukrajnai inváziója után.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák