Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

GKI: a magyar cégek érzékelik a klímaváltozás hatásait, de nem fektetnek környezetvédő projektekbe

A legtöbb magyar vállalkozás érzékeli a klímaváltozás hatásait, a cégek 50 százalékának van környezetvédelemmel kapcsolatos célja, szemben a 41 százalékos uniós átlaggal; ugyanakkor mindössze 18 százalékuk fektetett környezetvédő projektekbe – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásából.

Létrehozva:

|

A forráshiány miatt a hazai vállalkozások 15 százalékának van csak környezetvédelmi szakértője, az EU-ban ez eléri a 23 százalékot, bár ez a cégmérettel és az iparági szerkezettel is összefügg – jegyezték meg. A felmérés szerint a magyar vállalkozások a klímaváltozás hatását az üzleti működésre kisebbnek vélik, mint uniós társaik,  csak 16 százalékuk számít nagy hatásra, szemben az uniós 23 százalékkal. A GKI rámutat: a magyar vállalkozások mindössze 18 százaléka fektetett környezetvédő projektekbe, ez kevesebb, mint az uniós átlag fele. További 35 százalékuk csak tervezi az ilyen befektetéseket. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy megfelelő (költségvetési és/vagy EU) támogatás esetén szívesen ruháznának be ilyen céllal (is).

Energiahatékonyságot javító fejlesztést viszont közel azonos arányban valósítottak meg a hazai cégek, mint uniós társaik, 36 százalékos arányban. Ezzel az összes vállalati beruházás 11 százaléka részben erre irányult, ami meghaladja az unió 8 százalékos átlagát. Mindezek azt jelzik, hogy a hazai vállalkozások kevés motiváló erőt látnak a környezetvédelmi erőfeszítésekre, illetve kevéssé érzékelik a klímaváltozás hosszabb távú hatásait, mert többségük a túlélésért küzd a jelenlegi gazdasági környezetben – összegezte a GKI.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Ha gólyacsapatot lát, ezt semmiképp ne tegye!

A gyülekező fehér gólyák nem szorulnak segítségre.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Gyülekező fehérgólya-csapatokkal találkozhat országszerte a lakosság júliusban és augusztusban, a jelenség a költési időszak természetes velejárója, ezért a madarak nem szorulnak segítségre: etetésüktől, itatásuktól és mentésüktől is tartózkodni kell – hívta fel a figyelmet az alternativenergia.hu. A közlemény szerint július második felére a hazai fehérgólya-állomány idei fiókáinak többsége elhagyja a fészket. A fiatal és kifejlett madarak ilyenkor csapatokba rendeződve táplálkoznak és pihennek, gyakran olyan száraz, kopár területeken, amelyek első pillantásra nem tűnnek alkalmas élőhelynek. Ez sokakban aggodalmat kelthet, ugyanakkor a madaraknál ez természetes és nem szorulnak segítségre – hangsúlyozták.

Az ÉKFM arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad etetni vagy itatni a röpképes gólyákat sem. A mesterséges táplálás miatt a madarak ellustulhatnak, valamint hozzászoktathatja őket az ember közelségéhez, ami természetes viselkedésük megváltozásához vezethet. Ez különösen veszélyes lehet a hosszú távú vonulás során, mert a Közel-Kelet és Afrika egyes térségeiben az ember közelségének keresése növelheti a madarak elejtésének kockázatát. A fehér gólya elsősorban gyepeken vadászik, fő táplálékát rovarok és kisebb gerinces állatok alkotják. A közvélekedéssel ellentétben a békák és a halak csak kevés részét képezik az étrendjének.

Kopár területeket több okból is választanak a madarak. Az ilyen helyeken könnyebben észreveszik a ragadozókat, míg a gyorsan felmelegedő talaj fölött kialakuló termikek (felszálló meleg légáramlatok) lehetővé teszik, hogy a nagytestű madarak kevés energia felhasználásával emelkedjenek a magasba. Emellett a talajról visszaverődő napsugárzás elősegíti a napfürdőzést, amely hozzájárul a tollazatban elszaporodó külső élősködők, például a tolltetvek számának csökkentéséhez – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák