Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

GKI: a magyar cégek érzékelik a klímaváltozás hatásait, de nem fektetnek környezetvédő projektekbe

A legtöbb magyar vállalkozás érzékeli a klímaváltozás hatásait, a cégek 50 százalékának van környezetvédelemmel kapcsolatos célja, szemben a 41 százalékos uniós átlaggal; ugyanakkor mindössze 18 százalékuk fektetett környezetvédő projektekbe – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásából.

Létrehozva:

|

A forráshiány miatt a hazai vállalkozások 15 százalékának van csak környezetvédelmi szakértője, az EU-ban ez eléri a 23 százalékot, bár ez a cégmérettel és az iparági szerkezettel is összefügg – jegyezték meg. A felmérés szerint a magyar vállalkozások a klímaváltozás hatását az üzleti működésre kisebbnek vélik, mint uniós társaik,  csak 16 százalékuk számít nagy hatásra, szemben az uniós 23 százalékkal. A GKI rámutat: a magyar vállalkozások mindössze 18 százaléka fektetett környezetvédő projektekbe, ez kevesebb, mint az uniós átlag fele. További 35 százalékuk csak tervezi az ilyen befektetéseket. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy megfelelő (költségvetési és/vagy EU) támogatás esetén szívesen ruháznának be ilyen céllal (is).

Energiahatékonyságot javító fejlesztést viszont közel azonos arányban valósítottak meg a hazai cégek, mint uniós társaik, 36 százalékos arányban. Ezzel az összes vállalati beruházás 11 százaléka részben erre irányult, ami meghaladja az unió 8 százalékos átlagát. Mindezek azt jelzik, hogy a hazai vállalkozások kevés motiváló erőt látnak a környezetvédelmi erőfeszítésekre, illetve kevéssé érzékelik a klímaváltozás hosszabb távú hatásait, mert többségük a túlélésért küzd a jelenlegi gazdasági környezetben – összegezte a GKI.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Állami tartalékokkal mentik a pancsovai finomítót

Állami kőolajtartalékokból biztosítják a pancsovai finomító működését Szerbiában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Legfeljebb 66 ezer tonna kőolajat bocsát a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) rendelkezésére az állami stratégiai tartalékokból a szerb ügyvezető kormány, hogy biztosítsa a pancsovai olajfinomító működését és az ország üzemanyag-ellátását – közölte az alternativenergia.hu. Az intézkedésre azért volt szükség, mert a horvátországi Adria-kőolajvezeték meghibásodása miatt november 6. óta szünetel a nyersolaj szállítása Szerbiába. A Sziszek és Bród közötti vezetékszakaszon történt baleset során mintegy 500 ezer liter kőolaj ömlött ki, a helyreállítási munkálatok azóta is tartanak. A NIS csütörtökön fordult a szerb kormányhoz és az energiaügyi minisztériumhoz, hogy a termelés fenntartása érdekében engedélyezzék az állami kőolajtartalékok, valamint az operatív dízelkészletek felhasználását.

A kormány közleményében hangsúlyozta, hogy az Adria-vezetéken keresztül történő kőolajszállításnak jelenleg nincs alternatívája, a pancsovai finomító pedig az ezen az útvonalon érkező nyersolaj nélkül nem tudna működni. A kabinet szerint az állami tartalékok felszabadításával elkerülhető, hogy a vezeték meghibásodása fennakadásokat okozzon az ország üzemanyag-ellátásában. Egyúttal arra kérték a lakosságot, hogy ne kezdjen üzemanyag-felhalmozásba, mert az ellátás biztosított. A pancsovai finomító Szerbia egyetlen kőolaj-finomítója, ezért működésének fenntartása kulcsfontosságú az ország energiaellátása szempontjából.

A NIS korábban közölte, hogy a szállítási nehézségek miatt a finomító működését a kialakult helyzethez igazítják, ugyanakkor a vállalat töltőállomásain továbbra is valamennyi üzemanyagfajta rendelkezésre áll.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák