Zöldinfó
GKI: a magyar cégek érzékelik a klímaváltozás hatásait, de nem fektetnek környezetvédő projektekbe
A legtöbb magyar vállalkozás érzékeli a klímaváltozás hatásait, a cégek 50 százalékának van környezetvédelemmel kapcsolatos célja, szemben a 41 százalékos uniós átlaggal; ugyanakkor mindössze 18 százalékuk fektetett környezetvédő projektekbe – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásából.
A forráshiány miatt a hazai vállalkozások 15 százalékának van csak környezetvédelmi szakértője, az EU-ban ez eléri a 23 százalékot, bár ez a cégmérettel és az iparági szerkezettel is összefügg – jegyezték meg. A felmérés szerint a magyar vállalkozások a klímaváltozás hatását az üzleti működésre kisebbnek vélik, mint uniós társaik, csak 16 százalékuk számít nagy hatásra, szemben az uniós 23 százalékkal. A GKI rámutat: a magyar vállalkozások mindössze 18 százaléka fektetett környezetvédő projektekbe, ez kevesebb, mint az uniós átlag fele. További 35 százalékuk csak tervezi az ilyen befektetéseket. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy megfelelő (költségvetési és/vagy EU) támogatás esetén szívesen ruháznának be ilyen céllal (is).
Energiahatékonyságot javító fejlesztést viszont közel azonos arányban valósítottak meg a hazai cégek, mint uniós társaik, 36 százalékos arányban. Ezzel az összes vállalati beruházás 11 százaléka részben erre irányult, ami meghaladja az unió 8 százalékos átlagát. Mindezek azt jelzik, hogy a hazai vállalkozások kevés motiváló erőt látnak a környezetvédelmi erőfeszítésekre, illetve kevéssé érzékelik a klímaváltozás hosszabb távú hatásait, mert többségük a túlélésért küzd a jelenlegi gazdasági környezetben – összegezte a GKI.
mti
Zöldinfó
Fák, zöldtetők és szigetelés: így hűtenék Budapestet a hőhullámok idején
A zöldítés és a passzív hűtésű épületfelújítás a válasz a klímavédelmi kihívásokra.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A főváros által indított Zöld panelprogram zöldítéssel és passzív hűtésű épületfelújításokkal adhat választ a klímavédelmi kihívásokra a főpolgármester tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. Karácsony Gergely Facebook-oldalán írt arról, hogy egy 2013 és 2025 között végzett felmérés szerint 32 vizsgált napból 24-en, vagyis az esetek 75 százalékában kimutatható volt a város pozitív hőszigethatása: Budapest 0,5-2,6 Celsius-fokkal volt melegebb az őt körülvevő területhez képest. A városban a legalacsonyabb átlagos felszínhőmérséklet a II. és a XII. kerületben, a legmagasabb a VI. és a VII. kerületben volt, a két véglet között 6,8 Celsius-fok volt a különbség, “ugyanabban a városban, ugyanabban az órában”. A Duna 6,6 fokkal hűti a környezetét, a repülőtér 5 fokkal fűti – jegyezte meg.
Hozzátette: az erre adott válasznak, a légkondicionálók használatának ára van, egy amerikai modellezés szerint a légkondicionálók hulladékhője éjszaka egyes helyszíneken 1 Celsius-foknál nagyobb átlagos léghőmérséklet-emelkedést okozott, súlyosbítva az éjszakai hőszigetet és tovább növelve a hűtési igényt. Hozzátette: Magyarországon a 2022-es népszámlálás szerint a lakások 27 százalékában van légkondicionáló készülék, Budapesten a XIII. kerület vezet az újabb építésű lakásállomány miatt, miközben a legmelegebb VI. és VII. kerületben – ahol a legrégebbi a lakásállomány -, kevesebb a klíma.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a június végi hőhullám alatt Magyarországon a napi villamosenergia-igény 23 százalékkal nőtt a hőhullám előtti napokhoz képest. A szűk keresztmetszet pedig városi szinten van: a hősziget miatt a városi éjszaka nem hűl le, a hűtési igény tovább él, a napelem viszont már nem termel, és ekkor lép be a drága gázos termelés. Úgy vélte, mindebből az alkalmazkodóképesség erősítése következik. Közterületen úgy, hogy fával, zöldfelülettel, akár mesterséges árnyékolással csökkentik a hőterhelést, a lakásokat pedig szigetelik. Megjegyezte: a szigetelt lakások védettebbek, de az egymást követő túlmelegedett éjszakák után a falak, födémek és berendezési tárgyak is hőtároló tömeggé válnak, így a jobb szigetelésnek úgynevezett passzív hűtési intézkedésekkel együtt van valóban hatása, például világos vagy zöld tetőkkel.
A főpolgármester közölte: hasznos és fontos felhasználása lehet az uniós forrásoknak egy átfogó épületfelújítási program, és Budapest ezt elkezdte a Zöld Panelprogrammal. Jelezte: amikor ennek folytatásáról vagy az új bérlakásépítési programról tárgyalhatnak majd a kormánnyal, választ kell találniuk a klímakihívásokhoz való alkalmazkodás összetett kérdéseire is.
-
Zöldinfó24 óra telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
