Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

GKI: a magyar cégek érzékelik a klímaváltozás hatásait, de nem fektetnek környezetvédő projektekbe

A legtöbb magyar vállalkozás érzékeli a klímaváltozás hatásait, a cégek 50 százalékának van környezetvédelemmel kapcsolatos célja, szemben a 41 százalékos uniós átlaggal; ugyanakkor mindössze 18 százalékuk fektetett környezetvédő projektekbe – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásából.

Létrehozva:

|

A forráshiány miatt a hazai vállalkozások 15 százalékának van csak környezetvédelmi szakértője, az EU-ban ez eléri a 23 százalékot, bár ez a cégmérettel és az iparági szerkezettel is összefügg – jegyezték meg. A felmérés szerint a magyar vállalkozások a klímaváltozás hatását az üzleti működésre kisebbnek vélik, mint uniós társaik,  csak 16 százalékuk számít nagy hatásra, szemben az uniós 23 százalékkal. A GKI rámutat: a magyar vállalkozások mindössze 18 százaléka fektetett környezetvédő projektekbe, ez kevesebb, mint az uniós átlag fele. További 35 százalékuk csak tervezi az ilyen befektetéseket. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy megfelelő (költségvetési és/vagy EU) támogatás esetén szívesen ruháznának be ilyen céllal (is).

Energiahatékonyságot javító fejlesztést viszont közel azonos arányban valósítottak meg a hazai cégek, mint uniós társaik, 36 százalékos arányban. Ezzel az összes vállalati beruházás 11 százaléka részben erre irányult, ami meghaladja az unió 8 százalékos átlagát. Mindezek azt jelzik, hogy a hazai vállalkozások kevés motiváló erőt látnak a környezetvédelmi erőfeszítésekre, illetve kevéssé érzékelik a klímaváltozás hosszabb távú hatásait, mert többségük a túlélésért küzd a jelenlegi gazdasági környezetben – összegezte a GKI.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Stratégiai olajkészletek megnyitásával stabilizálnák az üzemanyagpiacot

100 millió hordó dízelt és nyersolajat szabadítanak fel a stratégiai készletekből.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hét vezető ipari hatalom (G7) 100 millió hordó dízelt és nyersolajat fog felszabadítani stratégiai készleteiből a következő négy hónapban, hogy csökkentsék a nyomást az üzemanyagárakon, továbbá megállapodtak abban, hogy nem korlátozzák az ilyen irányú exportjukat – jelentette be Emmanuel Macron francia államfő. “Úgy döntöttünk, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség koordinálásával felszabadítjuk a stratégiai készleteket, dízel és nyersolaj formájában, a következő négy hónapban, akár 100 millió hordóig” – mondta a francia elnök Párizsban a Hetek állam- és kormányfőinek telefonos megbeszélését követően. “Megállapodtunk abban, hogy nem lesz korlátozás, tilalom a G7 tagjai között az exportban” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy Donald Trump amerikai elnök, aki kilátásba helyezte az amerikai gáz exportjának csökkentését, “nagyon egyértelmű volt ebben a kérdésben” – írja az alternativenergia.hu.

Ezekkel a döntésekkel csökkennie kell az üzemanyagáraknak – hangsúlyozta Macron. A G7 vezetőinek a tanácskozás után kiadott közös nyilatkozata szerint a készletek felszabadítása azonnal megkezdődik és négy hónapon át tart, az első húsz napban pedig a G7 tagjai és partnereik jelentős mennyiségű dízelt bocsátanak piacra. A Hetek vezetői megerősítették azt is, hogy tartózkodnak az energia és az energiatermékek G7-országok közötti exportjának korlátozásától, és más termelőket is arra szólítottak fel, hogy ne vezessenek be exporttilalmakat.

A pénteki egyeztetést a francia elnök kezdeményezte, miután telefonon tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel az emelkedő üzemanyagárakról, valamint a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek világpiaci helyzetéről. A francia elnök Mark Carney kanadai miniszterelnökkel is egyeztetett a kérdésről. Macron a tanácskozás előtt annak szükségességét hangsúlyozta, hogy a Hetek összehangoltan, az export korlátozása nélkül lépjenek fel az üzemanyagárak emelkedésével és a finomított kőolajtermékek ellátásával kapcsolatos problémák kezelésére.

Advertisement

Az Egyesült Államok az elmúlt napokban fokozta a nyomást az európai országokra a stratégiai dízelkészletek felszabadítása érdekében. A Reuters csütörtökön három, a tárgyalásokhoz közel álló forrásra hivatkozva azt írta, hogy a Trump-kormányzat felszólította Franciaországot és Németországot, hogy szabadítsanak fel dízelt stratégiai készleteikből, ellenkező esetben pedig az amerikai dízelexport korlátozását helyezte kilátásba.

Trump pénteken, a G7 döntésének bejelentése előtt a Truth Social közösségi oldalán azt írta, hogy Európa “hatalmas mennyiségű” dízel felszabadításába egyezett bele, és a folyamat azonnal megkezdődik. A dízel ára az elmúlt hetekben rekordmagasságba emelkedett az Egyesült Államokban és Európában. A világpiaci kínálatra az Irán elleni amerikai-izraeli háború mellett az is nyomást gyakorol, hogy Oroszország október végéig meghosszabbította dízelexport-tilalmát, miután ukrán támadások több orosz finomítóban károkat okoztak.

Advertisement

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 32 tagállama márciusban 400 millió hordó olaj felszabadításáról állapodott meg stratégiai készleteiből az iráni háború nyomán, ami a szervezet történetének legnagyobb összehangolt készletfelszabadítása volt. Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója a héten közölte, hogy a vállalt mennyiség mintegy kétharmadát már felszabadították.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák