Zöldinfó
GKI: a magyar cégek érzékelik a klímaváltozás hatásait, de nem fektetnek környezetvédő projektekbe
A legtöbb magyar vállalkozás érzékeli a klímaváltozás hatásait, a cégek 50 százalékának van környezetvédelemmel kapcsolatos célja, szemben a 41 százalékos uniós átlaggal; ugyanakkor mindössze 18 százalékuk fektetett környezetvédő projektekbe – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásából.
A forráshiány miatt a hazai vállalkozások 15 százalékának van csak környezetvédelmi szakértője, az EU-ban ez eléri a 23 százalékot, bár ez a cégmérettel és az iparági szerkezettel is összefügg – jegyezték meg. A felmérés szerint a magyar vállalkozások a klímaváltozás hatását az üzleti működésre kisebbnek vélik, mint uniós társaik, csak 16 százalékuk számít nagy hatásra, szemben az uniós 23 százalékkal. A GKI rámutat: a magyar vállalkozások mindössze 18 százaléka fektetett környezetvédő projektekbe, ez kevesebb, mint az uniós átlag fele. További 35 százalékuk csak tervezi az ilyen befektetéseket. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy megfelelő (költségvetési és/vagy EU) támogatás esetén szívesen ruháznának be ilyen céllal (is).
Energiahatékonyságot javító fejlesztést viszont közel azonos arányban valósítottak meg a hazai cégek, mint uniós társaik, 36 százalékos arányban. Ezzel az összes vállalati beruházás 11 százaléka részben erre irányult, ami meghaladja az unió 8 százalékos átlagát. Mindezek azt jelzik, hogy a hazai vállalkozások kevés motiváló erőt látnak a környezetvédelmi erőfeszítésekre, illetve kevéssé érzékelik a klímaváltozás hosszabb távú hatásait, mert többségük a túlélésért küzd a jelenlegi gazdasági környezetben – összegezte a GKI.
mti
Zöldinfó
Klímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
Pert nyert egy karibi sziget klímavédelmi intézkedések érdekében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Pert nyert a holland kormány ellen egy karibi sziget klímavédelmi intézkedések meghozatala érdekében, az illetékes hágai kerületi bíróság ítélete szerint Hollandiának új klímavédelmi tervezet kell kidolgoznia Bonaire számára és szigorúbb üvegházhatásúgáz-kibocsátási célokat kell meghatároznia – írja az alternativenergia.hu. A 300 négyzetkilométeres, 30 ezer lakosú karib-tengeri sziget vezetése 2022 szeptemberében jelentette be, hogy lépéseket fontolgat a holland állammal szemben annak elérésére, hogy az megvédje a szigetet a klímaváltozás okozta kockázatoktól. A jogi eljárást az amszterdami Vrije Universiteit (VU) egyetem egy friss tanulmányára hivatkozva 2025 októberében indították el, amelyből kiderül, hogy az éghajlatváltozás egyebek mellett növeli a hurrikánok erejét, özönvízszerű esőzést okoz, a jégolvadásból eredő vízszintemelkedés növeli az áradások veszélyét a régióban, a holland kormány pedig kevés figyelmet fordít az éghajlatváltozás okozta veszélyek megelőzésére a királyság karibi szigetein.
A hágai kerületi bíróság döntését a Dutch News című, angol nyelvű holland hírporál ismertette, amely szerint Jerzy Luiten elnöklő bíró az ítélet kihirdetésekor hangsúlyozta: Hollandia nem tett elegendő intézkedést korábbi gyarmata, a karib-tengeri sziget, Bonaire éghajlatváltozás okozta pusztítások elleni védelme érdekében. Hollandia olyan klímapolitikát folytat, amely nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket világszerte követni kellene a globális felmelegedés korlátozására – hangoztatta. “A nemzeti klímatervek nem kezelik eléggé a holland Karib-térség problémáit, ezért a kormánynak külön tervet kell készítenie a klímaváltozás és a tengerszint emelkedése okozta hatások mérséklésére, külön tekintettel Bonaire-re” – fogalmazott.
Aláhúzta: Hollandiának új üvegházhatásúgáz-kibocsátási tervet is készítenie kell Bonaire védelmére, amelynek nettó zéró kibocsátást kell előirányoznia 2050-re. A bíróság ítéletében hozzátette: Hollandia megsértette a Bonaire polgárainak emberi jogait, és diszkriminálta őket azzal, hogy ez idáig nem készített külön klímatervet a szigetre vonatkozóan. “Az állam nem tett elegendő, szükséges és időbeni intézkedéseket Bonaire lakóinak védelmére a klímaváltozás negatív hatásaival szemben” – fogalmazott az elnöklő bíró, majd arról tájékozatott, hogy a holland kormánynak 18 hónapja van arra, hogy kötelező klímacélokat tűzzön ki a teljes, azaz nem csak az európai holland gazdaság számára. A napilap emlékeztetett: a holland kormány 2024-ben közölte, hogy Bonaire és két másik különleges státusú tengeren túli területe, Saba és a közelében található Szent Eustachius-sziget saját klímatervet kapnak.
-
Zöldinfó24 óra telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
