Zöldinfó

GMO-mentes takarmánykiegészítőt fejlesztett a Hód-Mezőgazda Zrt.

Több 760 millió forint támogatásból fejlesztett ki hazai alapanyagból is készíthető, GMO-mentes takarmánykiegészítőt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem konzorcium – közölte a társaság az MTI-vel.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-30

Szerző:

Vanessza

A közlemény szerint a Hód-Mezőgazda Zrt. konzorciumi projektje a fejlesztéshez a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól (NKFI Hivatal) 760,6 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott. Ezzel a társaság magas agrotechnikával előállított, GMO mentes alapanyagot állít elő, amely a “nagytejű” szervasmarhák takarmányozásában a repcét állítja alternatívaként a pálmazsírral szemben. A hódmezővásárhelyi vállalat – honlapja szerint – 1992-ben alakult. Évente 8-9 ezer tonna kalászos és 7-8 ezer tonna kukorica vetőmagot, valamint saját felhasználásra és partnereinek takarmányt állít elő, sertéstelepet működtet és 1600 tejelő Holstein-fríz tehenet tart szaporulatával együtt.

A támogatott projekt több elemből állt, melynek része volt a termékek hatásának vizsgálata a metabolikus és szaporodásbiológiai folyamatokra, amelyből képet kaptak a termelésre és a reprodukcióra gyakorolt hatásokról is. A projekt végső célja annak bizonyítása volt, hogy a klasszikus pálmazsír kiváltása lehetséges a termelési eredmények romlása és a tehenekre jutó költségek emelkedése nélkül – tették hozzá.

A közlemény szerint a kutatás eredménye nem csak a hazai holstein-fríz állományok takarmányozásában játszhat kiemelt szerepet, hanem mindenhol, ahol értéknek számít a környezettudatos, hatékony, magas hozzáadott értékkel rendelkező takarmányozás és funkcionális élelmiszer-előállítás. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Hód-Mezőgazda Zrt. 2021-es nettó árbevétele 8,2 milliárd forint volt, egy évvel korábban pedig ez a szám 9,1 milliárd forintot tett ki. A cég 2021-ben 260 millió forint, míg 2020-ban 286,8 millió forint nyereséggel zárt.

Kapcsolódó tartalom:agro fejlesztés fenntarthatóság környezettudatosság környezetvédelem takarmány természet

Zöldinfó

Csatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz

Sikeresen csatlakozott a Mavir a MARI európai villamosenergia-piaci platformhoz is.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-10

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Sikeresen csatlakozott a Mavir Zrt. a MARI egységes európai villamosenergia-piaci platformhoz is, folytatva az október 1-jén elkezdett csatlakozási folyamatot – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint ezzel lezárult az az ötéves fejlesztési folyamat, amelynek eredményeként az európai MARI és PICASSO platformokon keresztül biztosítható a magyar villamosenergia-piac integrációja az európai kiegyenlítő szabályozási energiapiacokba. A fejlesztés során a Mavir több informatikai rendszere is megújult, megteremtve az európai kiegyenlítő szabályozási energiaplatformokhoz való csatlakozás feltételeit – ismertették.

A sikeres élesítéshez elengedhetetlen volt a szoros együttműködés és folyamatos párbeszéd a piaci szereplőkkel annak érdekében, hogy a rendszerirányító és a kiegyenlítő szabályozási energiapiacon érdekelt piaci szereplők megfelelő felkészültséggel rendelkezzenek a platformokhoz való csatlakozás pillanatában – fogalmazott közleményében a Mavir. A rendszerirányító október 1-jén, a PICASSO platformhoz való csatlakozás után azt közölte, hogy az európai platformokhoz történő csatlakozás jelentős változást hoz a kiegyenlítő szabályozási energia beszerzésében és igénybevételében Magyarországon.

Október 1-jén a magyar villamosenergia-piac átállt az úgynevezett szabványos aFRR (automatikus frekvenciahelyreállítási tartalék) kiegyenlítő szabályozási szolgáltatásokra, október 5-én pedig a MARI platformon keresztüli mFRR (manuálisan aktiválható frekvenciahelyreállítási tartalék) szabályozási energiapiac összekapcsolására került sor. A Mavir kiemelte, hogy a változás jelentősége a 2000-es évek elején végrehajtott villamosenergia-piaci nyitáshoz mérhető.

Tovább olvasom