Zöldinfó

Guterres szerint akadályozzák a fejlődést a geopolitikai feszültségek

Nagyobb erőfeszítéseket sürgetett a globális kihívások kezelésében a nemzetközi közösségtől António Guterres ENSZ-főtitkár kedden New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés 77. ülésszakának megnyitóján, azt hangoztatva, hogy a geopolitikai feszültségek akadályozzák a fejlődést.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-07

Szerző:

Hell

“A nemzetközi közösség nem képes vagy nem hajlandó nekiveselkedni korunk nagyszabású, drámai kihívásainak” – hangsúlyozta Guterres a közgyűlés magas szintű ülésszakának kezdetén. Mint mondta, krízisek sora – az ukrajnai háború, az egyéb konfliktusok világszerte gyarapodó száma, a klímaválság, a fejlődő országok nehéz pénzügyi helyzete, a visszalépések a világszervezet olyan célkitűzéseiben, mint a rendkívüli szegénység felszámolása vagy a gyermekeknek nyújtott minőségi oktatás – veszélyezteti az emberiség jövőjét és a bolygó sorsát. Hozzátette azt is, hogy a világ “öngyilkos háborút vív a természettel”. Guterres sürgette a tehetős országokat, hogy az olaj- és gázipari vállalatoknál keletkezett váratlanul nagy nyereségek megadóztatásából előteremtett összegekből segítsék meg a klímaváltozás negatív hatásai által sújtott országokat és a szárnyaló élelmiszer- és energiaárakkal küszködő lakosságot.

“Világunk veszélyben forog és lebénult” – jelentette ki. Kiemelte, hogy az együttműködés és a párbeszéd az egyedüli kiút. “Működjünk együtt egyként, világszövetségként, mint egyesült nemzetek” – hangoztatta az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára. Guterres beszédében az olyan közösségi média platformokat működtető cégek ellen is szót emelt, amelyek “üzleti modellje azon alapul, hogy felháborodással, indulatokkal és negatív hozzáállással jussanak pénzhez, rendkívüli kárt okozva ezzel a közösségeknek és társadalmaknak”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gyűlöletbeszéd, a hamis információk és a sértegetések egyre terjednek az interneten, a személyes adatok áruvá váltak, az emberek megfigyelése pedig kicsúszott az ellenőrzés alól. A mesterséges intelligenciák fejlesztésével kapcsolatban pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy “veszélyeztetik az információs rendszereket, a sajtót, sőt magát a demokráciát is”.

mti

Kapcsolódó tartalom:Ensz geopolitika Gutteres

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

8 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom