Zöldinfó

Guterres szerint akadályozzák a fejlődést a geopolitikai feszültségek

Nagyobb erőfeszítéseket sürgetett a globális kihívások kezelésében a nemzetközi közösségtől António Guterres ENSZ-főtitkár kedden New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés 77. ülésszakának megnyitóján, azt hangoztatva, hogy a geopolitikai feszültségek akadályozzák a fejlődést.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-07

Szerző:

Hell

“A nemzetközi közösség nem képes vagy nem hajlandó nekiveselkedni korunk nagyszabású, drámai kihívásainak” – hangsúlyozta Guterres a közgyűlés magas szintű ülésszakának kezdetén. Mint mondta, krízisek sora – az ukrajnai háború, az egyéb konfliktusok világszerte gyarapodó száma, a klímaválság, a fejlődő országok nehéz pénzügyi helyzete, a visszalépések a világszervezet olyan célkitűzéseiben, mint a rendkívüli szegénység felszámolása vagy a gyermekeknek nyújtott minőségi oktatás – veszélyezteti az emberiség jövőjét és a bolygó sorsát. Hozzátette azt is, hogy a világ “öngyilkos háborút vív a természettel”. Guterres sürgette a tehetős országokat, hogy az olaj- és gázipari vállalatoknál keletkezett váratlanul nagy nyereségek megadóztatásából előteremtett összegekből segítsék meg a klímaváltozás negatív hatásai által sújtott országokat és a szárnyaló élelmiszer- és energiaárakkal küszködő lakosságot.

“Világunk veszélyben forog és lebénult” – jelentette ki. Kiemelte, hogy az együttműködés és a párbeszéd az egyedüli kiút. “Működjünk együtt egyként, világszövetségként, mint egyesült nemzetek” – hangoztatta az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára. Guterres beszédében az olyan közösségi média platformokat működtető cégek ellen is szót emelt, amelyek “üzleti modellje azon alapul, hogy felháborodással, indulatokkal és negatív hozzáállással jussanak pénzhez, rendkívüli kárt okozva ezzel a közösségeknek és társadalmaknak”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gyűlöletbeszéd, a hamis információk és a sértegetések egyre terjednek az interneten, a személyes adatok áruvá váltak, az emberek megfigyelése pedig kicsúszott az ellenőrzés alól. A mesterséges intelligenciák fejlesztésével kapcsolatban pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy “veszélyeztetik az információs rendszereket, a sajtót, sőt magát a demokráciát is”.

mti

Kapcsolódó tartalom:Ensz geopolitika Gutteres

Zöldinfó

Vízhiány veszélyezteti a román atomerőmű működését, újabb intézkedéseket vezettek be

Újabb munkálatok kezdődnek Romániában a cernavodai atomerőmű hűtővízellátása érdekében.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2026-08-26

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt újabb azonnali vízszintemelési munkálatokról döntött Romániában az országos vészhelyzeti bizottság a cernavodai atomerőmű újraindítását és folyamatos működését lehetővé tevő hűtővízellátás érdekében – írja az alternativenergia.hu. Az Öreg-Duna medrében Cernavodánál újabb fenékküszöböt építenek, amely a víz egy részét a Duna-Fekete-tenger csatorna, illetve az erőmű hűtőrendszere felé fogja terelni. A munkát a védelmi minisztérium topográfusai és katonai búvárai is segítik. A romániai vízerőműveket működtető Hidroelectrica állami vállalat szombattól kezdődően öt napon át másodpercenként 50 köbméter többletvizet enged le az Olt folyó tározóiból. Ezáltal nemcsak a Duna vízhozamát növelik, hanem többletenergia-termeléssel enyhítik az atomerőmű kiesése miatt keletkezett energiahiányt.

Eközben a vízügyi hatóságok a Duna medrének kotrását is folytatják az atomerőmű térségében. A Duna-Fekete-tenger csatorna vizét operatív tartalékká nyilvánították. Szükség esetén a katasztrófavédelem nagy teljesítményű szivattyúkkal tartja majd megfelelő szinten a cernavodai atomerőmű hűtővízellátását – részletezte a bukaresti kormány közleménye. Romániában július 31-én készenléti állapotot hirdetett ki a kormány a szárazság, a Duna minden korábbinál alacsonyabb vízszintje és az energiahiány miatt, és a folyam egyik elágazásánál elvégzett vízelterelési műveletekkel – a meder kotrásával, a Bala-ágat részlegesen eltorlaszoló uszályok elsüllyesztésével és a Cernavoda felé vezető Öreg-Duna vízellátását akadályozó zátony felrobbantásával – csaknem egy héttel sikerült meghosszabbítani az atomerőmű működési idejét. A román kormány 12,1 millió lejt (842 millió forint) különített el tartalékalapjából a cernavodai atomerőmű vízellátását javító vízelterelési műveletekre.

Az 1400 megawatt beépített teljesítményű atomerőmű Románia villamosenergia-termelésének mintegy 20 százalékát adja. A Duna példátlanul alacsony vízszintje miatt a kanadai Candu technológiával épült atomerőmű egyes blokkját július 28-án, kettes blokkját pedig augusztus 13-án kellett leállítani. A nukleáris energiaforrás nélkül Románia jelentős, 2000 megawatt körüli importra szorul az esti csúcsidőben. A Duna vízszintje augusztus 11-én érte el Cernavodánál az erőmű működtetése szempontjából kritikusnak tekintett mínusz 233 centiméteres értéket. Szombaton mínusz 254 centiméteres vízszintet mértek Cernavodánál, és a hatóságok szerint további apadás várható.

Tovább olvasom