Zöldinfó

Guterres szerint akadályozzák a fejlődést a geopolitikai feszültségek

Nagyobb erőfeszítéseket sürgetett a globális kihívások kezelésében a nemzetközi közösségtől António Guterres ENSZ-főtitkár kedden New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés 77. ülésszakának megnyitóján, azt hangoztatva, hogy a geopolitikai feszültségek akadályozzák a fejlődést.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-10-07

Szerző:

Hell

“A nemzetközi közösség nem képes vagy nem hajlandó nekiveselkedni korunk nagyszabású, drámai kihívásainak” – hangsúlyozta Guterres a közgyűlés magas szintű ülésszakának kezdetén. Mint mondta, krízisek sora – az ukrajnai háború, az egyéb konfliktusok világszerte gyarapodó száma, a klímaválság, a fejlődő országok nehéz pénzügyi helyzete, a visszalépések a világszervezet olyan célkitűzéseiben, mint a rendkívüli szegénység felszámolása vagy a gyermekeknek nyújtott minőségi oktatás – veszélyezteti az emberiség jövőjét és a bolygó sorsát. Hozzátette azt is, hogy a világ “öngyilkos háborút vív a természettel”. Guterres sürgette a tehetős országokat, hogy az olaj- és gázipari vállalatoknál keletkezett váratlanul nagy nyereségek megadóztatásából előteremtett összegekből segítsék meg a klímaváltozás negatív hatásai által sújtott országokat és a szárnyaló élelmiszer- és energiaárakkal küszködő lakosságot.

“Világunk veszélyben forog és lebénult” – jelentette ki. Kiemelte, hogy az együttműködés és a párbeszéd az egyedüli kiút. “Működjünk együtt egyként, világszövetségként, mint egyesült nemzetek” – hangoztatta az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára. Guterres beszédében az olyan közösségi média platformokat működtető cégek ellen is szót emelt, amelyek “üzleti modellje azon alapul, hogy felháborodással, indulatokkal és negatív hozzáállással jussanak pénzhez, rendkívüli kárt okozva ezzel a közösségeknek és társadalmaknak”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gyűlöletbeszéd, a hamis információk és a sértegetések egyre terjednek az interneten, a személyes adatok áruvá váltak, az emberek megfigyelése pedig kicsúszott az ellenőrzés alól. A mesterséges intelligenciák fejlesztésével kapcsolatban pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy “veszélyeztetik az információs rendszereket, a sajtót, sőt magát a demokráciát is”.

mti

Kapcsolódó tartalom:Ensz geopolitika Gutteres

Zöldinfó

Egyre nehezebb elviselni a nyarakat: ezt mutatják a mérések

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között. Az alternativenergia.hu közleménye szerint az, hogy valójában mennyire érezzük melegnek az időt, a tudomány a humán komfortérzet fogalmával írja le. A kutatás egyik legfontosabb sarokköve a PET-index (fiziológiailag ekvivalens hőmérséklet) használata volt. A PET nemcsak a levegő hőmérsékletét veszi figyelembe, hanem a páratartalmat, a szélsebességet és az embereket érő napsugárzást is. A mérések időpontjában a kutatásba bekapcsolódó 128 ember több mint 82 százaléka a “kicsit melegtől” a “forróig” terjedő skálán helyezte el a hőérzetét. A kellemes, semleges állapot csupán elvétve, a mérések kevesebb mint tizedében volt tapasztalható. Közölték, gyakori tévhit, hogy a klímaváltozás és a környezeti kutatások csak a legfiatalabbakat érdeklik. Bár Szegeden a 20-30 éves korosztály nagyon aktív volt, a legtöbb megfigyelést az 50-60 évesek küldték be, sőt, a 70 év felettiek is kiemelkedő számban képviseltették magukat. Ez különösen fontos, hiszen a tartós hőhullámok, amelyek 2025-öt jellemezték, az idősebb korosztály szervezetét terhelik meg a leginkább – írták.

A kutatás elemezte az objektív mutatók és a szubjektív emberi érzékelés közötti kapcsolatot is. A szakemberek megvizsgálták a becsült hőmérséklet és a ruházat hőszigetelő képessége közötti összefüggést. A kutatás statisztikailag is igazolta azt a mindennapi tapasztalatot, hogy az emberek kiválóan alkalmazkodnak. Vizsgálták a hőmérséklet-változás és a PET-index kapcsolatát is: kiderült, hogy amikor nagyon erős a hőterhelés, az emberek szubjektív hőérzete nem növekszik a hőmérséklet-emelkedéssel arányosan, ami egyfajta biológiai védekezési mechanizmus a folyamatos stresszel szemben. A felmérés szerint a Legyen ön is klímakutató projekt adatai kézzelfogható bizonyítékai annak, hogy a városi környezet drasztikusan módosítja a mikroklímát. A szegediek válaszai megerősítik a várostervezés előtt álló legnagyobb kihívást: a sokféle visszaverő és sugárzó felület – aszfalt, beton, üveg – helyett növelni kell a zöldfelületek, az árnyékos parkok és a párologtató vízfelületek arányát – áll a közleményben.

Tovább olvasom