Zöldinfó

Guterres szerint akadályozzák a fejlődést a geopolitikai feszültségek

Nagyobb erőfeszítéseket sürgetett a globális kihívások kezelésében a nemzetközi közösségtől António Guterres ENSZ-főtitkár kedden New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés 77. ülésszakának megnyitóján, azt hangoztatva, hogy a geopolitikai feszültségek akadályozzák a fejlődést.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-07

Szerző:

Hell

“A nemzetközi közösség nem képes vagy nem hajlandó nekiveselkedni korunk nagyszabású, drámai kihívásainak” – hangsúlyozta Guterres a közgyűlés magas szintű ülésszakának kezdetén. Mint mondta, krízisek sora – az ukrajnai háború, az egyéb konfliktusok világszerte gyarapodó száma, a klímaválság, a fejlődő országok nehéz pénzügyi helyzete, a visszalépések a világszervezet olyan célkitűzéseiben, mint a rendkívüli szegénység felszámolása vagy a gyermekeknek nyújtott minőségi oktatás – veszélyezteti az emberiség jövőjét és a bolygó sorsát. Hozzátette azt is, hogy a világ “öngyilkos háborút vív a természettel”. Guterres sürgette a tehetős országokat, hogy az olaj- és gázipari vállalatoknál keletkezett váratlanul nagy nyereségek megadóztatásából előteremtett összegekből segítsék meg a klímaváltozás negatív hatásai által sújtott országokat és a szárnyaló élelmiszer- és energiaárakkal küszködő lakosságot.

“Világunk veszélyben forog és lebénult” – jelentette ki. Kiemelte, hogy az együttműködés és a párbeszéd az egyedüli kiút. “Működjünk együtt egyként, világszövetségként, mint egyesült nemzetek” – hangoztatta az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára. Guterres beszédében az olyan közösségi média platformokat működtető cégek ellen is szót emelt, amelyek “üzleti modellje azon alapul, hogy felháborodással, indulatokkal és negatív hozzáállással jussanak pénzhez, rendkívüli kárt okozva ezzel a közösségeknek és társadalmaknak”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gyűlöletbeszéd, a hamis információk és a sértegetések egyre terjednek az interneten, a személyes adatok áruvá váltak, az emberek megfigyelése pedig kicsúszott az ellenőrzés alól. A mesterséges intelligenciák fejlesztésével kapcsolatban pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy “veszélyeztetik az információs rendszereket, a sajtót, sőt magát a demokráciát is”.

mti

Kapcsolódó tartalom:Ensz geopolitika Gutteres

Zöldinfó

Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.

Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.

Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.

A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.

Tovább olvasom