Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Guterres szerint akadályozzák a fejlődést a geopolitikai feszültségek

Nagyobb erőfeszítéseket sürgetett a globális kihívások kezelésében a nemzetközi közösségtől António Guterres ENSZ-főtitkár kedden New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés 77. ülésszakának megnyitóján, azt hangoztatva, hogy a geopolitikai feszültségek akadályozzák a fejlődést.

Létrehozva:

|

“A nemzetközi közösség nem képes vagy nem hajlandó nekiveselkedni korunk nagyszabású, drámai kihívásainak” – hangsúlyozta Guterres a közgyűlés magas szintű ülésszakának kezdetén. Mint mondta, krízisek sora – az ukrajnai háború, az egyéb konfliktusok világszerte gyarapodó száma, a klímaválság, a fejlődő országok nehéz pénzügyi helyzete, a visszalépések a világszervezet olyan célkitűzéseiben, mint a rendkívüli szegénység felszámolása vagy a gyermekeknek nyújtott minőségi oktatás – veszélyezteti az emberiség jövőjét és a bolygó sorsát. Hozzátette azt is, hogy a világ “öngyilkos háborút vív a természettel”. Guterres sürgette a tehetős országokat, hogy az olaj- és gázipari vállalatoknál keletkezett váratlanul nagy nyereségek megadóztatásából előteremtett összegekből segítsék meg a klímaváltozás negatív hatásai által sújtott országokat és a szárnyaló élelmiszer- és energiaárakkal küszködő lakosságot.

“Világunk veszélyben forog és lebénult” – jelentette ki. Kiemelte, hogy az együttműködés és a párbeszéd az egyedüli kiút. “Működjünk együtt egyként, világszövetségként, mint egyesült nemzetek” – hangoztatta az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára. Guterres beszédében az olyan közösségi média platformokat működtető cégek ellen is szót emelt, amelyek “üzleti modellje azon alapul, hogy felháborodással, indulatokkal és negatív hozzáállással jussanak pénzhez, rendkívüli kárt okozva ezzel a közösségeknek és társadalmaknak”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gyűlöletbeszéd, a hamis információk és a sértegetések egyre terjednek az interneten, a személyes adatok áruvá váltak, az emberek megfigyelése pedig kicsúszott az ellenőrzés alól. A mesterséges intelligenciák fejlesztésével kapcsolatban pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy “veszélyeztetik az információs rendszereket, a sajtót, sőt magát a demokráciát is”.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöldinfó

Bizalom és fenntartások: hogyan viszonyulnak a magyarok a mesterséges intelligenciához?

Százból huszonnyolc magyar hagyná, hogy az agya közvetlenül kapcsolódjon az internethez, harminchét pedig minden adatvédelmet feladna, ha ingyenes és
jobb egészségügyi ellátást kapna cserébe.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Mesterséges intelligenciával (MI) vezérelt implantátumok, a bűnözést előre megjósolni képes, MI-alapú biometrikus rendszer, MI-alapú nyelvtanulást segítő applikációk – írja az alternativenergia.hu. Ez csak három az utóbbi években bemutatott és használatban már jól vizsgázott innovációk közül, melyek célja, hogy jobbá tegyék az életünket. Vajon hogyan vélekednek a mesterséges intelligenciáról a magyarok? Mennyire nyitottak arra, hogy személyes adataikat megosszák az MI-alapú szolgáltatásokkal? Elképzelhetőnek tartják-e egy másik bolygó kolonizálását? A legfrissebb nemzetközi reprezentatív kutatás eredményei most választ adnak ezekre a kérdésekre. Ma már szinte nincs olyan kutatási terület, ahol ne lenne szó az MI-fejlesztésekről. Bár a társadalmi elfogadottsága nő, a technológia széleskörű terjedését továbbra is visszafogja többek között a hiányos adatvédelmi szabályozás. Ezt támasztják alá a Bosch Tech Compass nemzetközi felmérésének eredményei is.

A válaszadók – világszerte és Magyarországon is – immár második éve az MI-t tartják a következő évtized legmeghatározóbb technológiájának. Az adatvédelmi kérdésekre adott válaszok azonban világszerte meglepőek. Százból negyven magyar hajlandó lenne megosztani személyes adatait MI-alapú szolgáltatásokkal, ha az nagyobb kényelmet és egyszerűbb életet ígér. Világszinten ez az arány még magasabb, 45 százalék. Különösen figyelemre méltó, hogy a nemzetközi trendhez hasonlóan százból 37 magyar (világszinten 36%) minden személyes adatát megosztaná egy teljesen ingyenes, MI-támogatott egészségügyi ellátásért cserébe. Ez jól mutatja, mennyire nagy az igény a technológiai fejlesztésekre az egészségügy területén.

A felmérés további érdekessége, hogy minden harmadik magyar (35 százalék) önként részt venne egy másik bolygó kolonizálásában. Százból huszonnyolcan pedig beleegyeznének, hogy az agyuk közvetlenül kapcsolódjon az internethez. Ezek az adatok világszinten is hasonló arányt mutatnak (36% és 30%). Az MI-fejlesztések iránti attitűd pozitív irányba mozdult el. Míg tavaly még 39 százalék, idén már csak 28 százalék használná a mindennapokban az MI-asszisztenst például a határidőnapló kezelésére vagy házimunkára. Ugyanakkor egyre többen fordulnának MI- orvoshoz (44%, tavaly: 39%) vagy MI-pszichológushoz (22%, tavaly: 18%).

Advertisement

A tanulmányról 
A Bosch Tech Compass felmérés során a Gesellschaft für Innovative Marktforschung mbH (GIM) 2025 őszén hét országban összesen több mint 12 ezer 18 év feletti embert kérdezett meg. A felmérésben az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Magyarországon és Németországban országonként ezren, míg az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Kínában országonként kétezren vettek részt. A reprezentatív kutatást a magyarországi Bosch csoport megbízásából itthon immáron második alkalommal végezték el. A felmérés során a Boscht egyetlen alkalommal sem nevezték meg megrendelőként.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák