Zöldinfó
Guterres: szolidaritás vagy kollektív öngyilkosság közül választhatunk
A globális felmelegedéssel, illetve annak egyre fokozódó hatásaival szemben az emberiség két dolog közül választhat: együttműködik vagy elpusztul – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár hétfőn Sarm-es-Sejkben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésének (COP27) megnyitóján.
“Szolidaritás vagy kollektív öngyilkosság” – vázolta fel a lehetőségeket beszédében az ENSZ-főtitkár. Ismételten arra szólított fel, hogy a fejlett és a fejlődő országok kössenek kollektív szolidaritási megállapodást annak érdekében, hogy véget tudjanak vetni a szénerőművek építésének és a fosszilisenergia-függőségnek, illetve hogy mindenki hozzájusson megfizethető és fenntartható energiaforrásokhoz. Guterres kiemelte, hogy elfogadhatatlannak, botrányosnak és rombolónak tartja azt, hogy más válságok, például az ukrajnai háború a “második helyre” szorította vissza az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. “A pillanatnyi válságok nem lehetnek kifogások arra, hogy visszaforduljunk” – hangoztatta, megjegyezve, hogy a Föld éghajlata szempontjából még mindig “a pokolba vezető autópályán robogunk, és a lábunk változatlanul a gázpedálon van”. “Éppen elveszítjük az életünkért folytatott küzdelmet” – mondta az ENSZ-főtitkár.
A klímacsúcs megnyitóján António Guterres kiemelten felhívta a figyelmet arra is, hogy sokkal többet kellene segíteni a legsebezhetőbb országoknak, amelyek már súlyos károkat szenvedtek el a klímaváltozás okozta szélsőséges viharok, áradások és szárazságok miatt.
mti
Zöldinfó
Egyre nagyobb a vegetációtüzek kockázata, a megelőzés kulcsfontosságú lehet
Az egyéni odafigyelésnek is van szerepe a vegetációtüzek megelőzésében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A vegetációtüzek megelőzése és kezelése összehangolt szakpolitikai, tájgazdálkodási és katasztrófavédelmi feladat, de az egyéni odafigyelésnek és a tűzgyújtási szabályok betartásának is kiemelt jelentősége van – olvasható a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakértőinek tanulmányában, amelyet az mta.hu oldalon tettek közzé. A kutatók kiemelték a természetközeli helyeken élők felelősségét, ők ugyanis a saját környezetük rendbetételével sokat tehetnek környezetük védelmében – írja az alternativenergia.hu. Ajánlásuk szerint a komposztálásra váró száraz növényi maradványokat nem szabad közvetlenül az épületek vagy a kerítések mellett tárolni, de az ereszcsatornában összegyűlt avar és a tetőre lógó száraz ágak eltávolításával is csökkenthető a tűzveszély. A házak környezetéből nem szükséges minden növényzetet eltávolítani, de kellő gondossággal és megfelelő fajválasztással a kertek is segíthetik az élővilág biztonságát – írták.
Az elővigyázatosság jelentőségét azzal indokolták, hogy a belföldi vegetációtüzek csaknem 99 százaléka emberi tevékenységre vezethető vissza. A helyzet nemzetközi szinten is nehéz, hiszen már július végén látszott, hogy 2026 a legsúlyosabb tűzévek egyike lehet Európában. A legtöbb ország tűzvédelme ugyanakkor még mindig az észlelésre és az oltásra összpontosít, a megelőzés jóval kisebb figyelmet kap. Magyarországon ez az év a tartósan magas tűzkockázattal és a természetvédelmi szempontból értékes területek érintettségével emelkedik ki az előzőek sorából, ezért a lakossági tudatosság most különösen fontos, hosszabb távon pedig olyan vidékfejlesztési és tájhasználati döntéseket kell támogatni, amelyek ellenállóbb tájakat és közösségeket hoznak létre – tették hozzá.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaAszály és rekordhőség: vízkorlátozásokat vezetnek be a Balkánon
