Zöldinfó
Guterres: szolidaritás vagy kollektív öngyilkosság közül választhatunk
A globális felmelegedéssel, illetve annak egyre fokozódó hatásaival szemben az emberiség két dolog közül választhat: együttműködik vagy elpusztul – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár hétfőn Sarm-es-Sejkben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésének (COP27) megnyitóján.
“Szolidaritás vagy kollektív öngyilkosság” – vázolta fel a lehetőségeket beszédében az ENSZ-főtitkár. Ismételten arra szólított fel, hogy a fejlett és a fejlődő országok kössenek kollektív szolidaritási megállapodást annak érdekében, hogy véget tudjanak vetni a szénerőművek építésének és a fosszilisenergia-függőségnek, illetve hogy mindenki hozzájusson megfizethető és fenntartható energiaforrásokhoz. Guterres kiemelte, hogy elfogadhatatlannak, botrányosnak és rombolónak tartja azt, hogy más válságok, például az ukrajnai háború a “második helyre” szorította vissza az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. “A pillanatnyi válságok nem lehetnek kifogások arra, hogy visszaforduljunk” – hangoztatta, megjegyezve, hogy a Föld éghajlata szempontjából még mindig “a pokolba vezető autópályán robogunk, és a lábunk változatlanul a gázpedálon van”. “Éppen elveszítjük az életünkért folytatott küzdelmet” – mondta az ENSZ-főtitkár.
A klímacsúcs megnyitóján António Guterres kiemelten felhívta a figyelmet arra is, hogy sokkal többet kellene segíteni a legsebezhetőbb országoknak, amelyek már súlyos károkat szenvedtek el a klímaváltozás okozta szélsőséges viharok, áradások és szárazságok miatt.
mti
Zöldinfó
A fenntarthatóság már versenyképességi kérdés a mezőgazdaságban
Felértékelődhet a mezőgazdaságban a fenntarthatóság.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rekordmagas értéket ért el a mezőgazdasági vállalatok fenntarthatósági indexe a K&H fenntarthatósági index 2026 első félévi felmérése szerint – írja az alternativenergia.hu. A javulás hátterében elsősorban az a felismerés áll, hogy az aszály, a vízhiány, a szélsőséges időjárási események és az ezekből fakadó üzleti kockázatok közvetlenül befolyásolják a vállalkozások működését – áll a K&H Csoport által az MTI-hez eljuttatott közleményben. A K&H fenntarthatósági index felmérése alapján a mezőgazdasági vállalatok fenntarthatósági mutatója 44 pontra emelkedett, ami az index történetének legmagasabb értéke az ágazatban. Míg a teljes vállalati szektor fenntarthatósági indexe 36 ponton áll, a mezőgazdasági cégek jelentősen az átlag felett teljesítenek.
Az eredmények arra utalnak, hogy a mezőgazdaságban a fenntarthatóság egyre inkább gyakorlati üzleti kérdéssé válik. Az ágazat különösen érzékenyen reagál a klímaváltozás hatásaira: az aszály, a vízhiány, a terméskiesés, az ellátási láncok zavarai, valamint az energia- és biztosítási költségek növekedése közvetlenül érintik a vállalkozások működését. Emiatt a fenntarthatósági intézkedések egyre szorosabban kapcsolódnak a kockázatkezeléshez és az alkalmazkodóképesség erősítéséhez.
A közlemény kiemeli, hogy a kutatás eredményei a változást számszerűen is alátámasztják. A mezőgazdasági vállalatok fenntarthatósági indexe fél év alatt emelkedett 37-ről 44 pontra. Az attitűd mutató kivételével valamennyi alindex kiugróan javult: nőtt a vállalatok tényleges és egy éven belül tervezett fenntarthatósági aktivitása, erősödött a stratégiai és mérési folyamatok kialakítása és végzése iránti igény, valamint javultak a társadalmi fenntarthatósághoz kapcsolódó mutatók is.
Az eredmények azt jelzik, hogy a mezőgazdasági vállalkozások egyre tudatosabban készülnek fel a klímaváltozásból eredő kihívásokra, és a fenntarthatóságot mindinkább az alkalmazkodóképesség erősítésének eszközeként tervezik használni. A következő években várhatóan tovább erősödik az a folyamat, amelyben a fenntarthatóság nemcsak környezeti vagy szabályozási kérdésként jelenik meg, hanem a vállalatok hosszú távú működésének, ellenállóképességének és versenyképességének meghatározó tényezőjévé válik – áll az elemzésben.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
