Zöldinfó
Guterres: szolidaritás vagy kollektív öngyilkosság közül választhatunk
A globális felmelegedéssel, illetve annak egyre fokozódó hatásaival szemben az emberiség két dolog közül választhat: együttműködik vagy elpusztul – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár hétfőn Sarm-es-Sejkben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésének (COP27) megnyitóján.
“Szolidaritás vagy kollektív öngyilkosság” – vázolta fel a lehetőségeket beszédében az ENSZ-főtitkár. Ismételten arra szólított fel, hogy a fejlett és a fejlődő országok kössenek kollektív szolidaritási megállapodást annak érdekében, hogy véget tudjanak vetni a szénerőművek építésének és a fosszilisenergia-függőségnek, illetve hogy mindenki hozzájusson megfizethető és fenntartható energiaforrásokhoz. Guterres kiemelte, hogy elfogadhatatlannak, botrányosnak és rombolónak tartja azt, hogy más válságok, például az ukrajnai háború a “második helyre” szorította vissza az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. “A pillanatnyi válságok nem lehetnek kifogások arra, hogy visszaforduljunk” – hangoztatta, megjegyezve, hogy a Föld éghajlata szempontjából még mindig “a pokolba vezető autópályán robogunk, és a lábunk változatlanul a gázpedálon van”. “Éppen elveszítjük az életünkért folytatott küzdelmet” – mondta az ENSZ-főtitkár.
A klímacsúcs megnyitóján António Guterres kiemelten felhívta a figyelmet arra is, hogy sokkal többet kellene segíteni a legsebezhetőbb országoknak, amelyek már súlyos károkat szenvedtek el a klímaváltozás okozta szélsőséges viharok, áradások és szárazságok miatt.
mti
Zöldinfó
Határokon átívelő együttműködés szükséges a magyar vízügyben, hangsúly az alkalmazkodáson
Közel 900 gazda jelentkezett a Vizet a tájba! programba.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Közel 900 gazda jelentkezett a vízvisszatartást célzó Vizet a tájba! programba, több mint 25 ezer hektár területet ajánlva fel a kezdeményezéshez, hiszen a víz megtartása lehet az egyik eszköz, amellyel küzdeni lehet az új éghajlati viszonyok következményei ellen – közölte Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára Luxemburgban. Az EU-tagállamok környezetügyekért felelős minisztereinek tanácskozására érkezve Raisz Anikó elmondta: a keddi tanácsülés egyik fő napirendi pontja a klímakérdések megvitatása, ezen belül az Európai Unió képviselendő álláspontja a közelgő, brazíliai ENSZ klímakonferencián. Hozzátette: reményei szerint a tanácsülésen elfogadják a klímapolitikai következtetéseket is. Kiemelte, hogy most az egyik legfontosabb téma a víz és az alkalmazkodás az új éghajlati viszonyokhoz, különösen az uniós vízstratégia kapcsán. “Nagyon örülünk annak, hogy amit az elnökségünk legelején, az informális tanácson felvetettünk, az a téma most már napirenden van, hiszen időközben a bizottság megjelentette a stratégiát” – tudatta az alternativenergia.hu.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország számára a határon átnyúló együttműködés kulcsfontosságú, és az alkalmazkodási feladatokat nem szabad kizárólag az agrárszektorra hárítani. “Nagyon sok szektornak együtt kell működnie ahhoz, hogy sikeresen tudjunk alkalmazkodni az új viszonyokhoz a vizek kapcsán” – mondta, hozzátéve: a megfelelő finanszírozás elengedhetetlen, ezért Magyarország szeretné, ha az új többéves pénzügyi keretben (MFF) is megfelelő hangsúlyt kapna ez a kérdés. Raisz Anikó kitért arra is, hogy a tanácsülés napirendjén szerepel a kémiai biztonság kérdése is, amelyet Magyarország éppen egy évvel ezelőtt, a luxembourgi ülésen vetett fel. “Fontos, hogy végre megjelenjenek ezek a kérdések a bizottság munkájában is” – hangsúlyozta.
Elmondta, hogy a megbeszélésen a közelgő nemzetközi környezetvédelmi eseményekről is szó lesz, köztük az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésének hetedik ülésszakáról. “Talán sosem volt olyan fontos a nemzetközi együttműködés, mint most” – tette hozzá. Újságírói kérdésre válaszolva Raisz Anikó a 2040-es 90 százalékos kibocsátáscsökkentési uniós klímacélokról is beszélt. “A magyar álláspont mindig a realitásokat veszi figyelembe” – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy Magyarország már elérte a 48 százalékos kibocsátáscsökkentést, miközben az uniós átlag 38 százalék. “Mi tudjuk, mit kell csinálni, és látjuk, hogy olyan országok is követelik a 90 százalékos célt, amelyeknek eddig 0,1 vagy 10 százalékot sikerült teljesíteniük. Ez közös cél, de legyünk reálisak: olyan célokat kell kitűzni, amelyek a versenyképességet szolgálják, nem pedig tönkreteszik” – mondta.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÉletveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÍgy verik át az MVM ügyfeleit hamis számlákkal és fenyegető levelekkel
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaAranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország világelső lett a napelemes áramtermelés arányában
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyszerű ügyintézéssel kínál korszerű klímát az MVM
