Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Gyakrabban közölnek adatokat a meteorológiai szolgálat mérőállomásai ezentúl

Hétfőtől gyakrabban, tízpercenként szolgáltatnak adatot az Országos Meteorológiai Szolgálat állomásai a nemzetközi adatcsere keretében, ami hozzájárul a megbízhatóbb előrejelzésekhez – írta a szervezet a honlapján.

Létrehozva:

|

Közölték: a Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatközlő rendszerén 2023. január 16-án 11 órai kezdettel 140 állomás adatait szolgáltatják 10 percenként, valós időben. A szolgáltatott automata adatok között szerepel a nyomás, a hőmérséklet, a légnedvesség, a szél, a csapadék, a talajhőmérséklet, valamint a felhőzet- és sugárzási adatok. Ez több paramétert jelent, mint az eddigi órás adatok esetében – jegyezték meg.

Közölték azt is, ezeknek az adatoknak a nemzetközi cseréje az ultrarövid távú előrejelző rendszerek megbízhatóbb működését tudja jelentősen elősegíteni, nagyban hozzájárul a repülésmeteorológiai és az általános riasztásokhoz, az időjárási objektumok követéséhez. Emellett a minél szélesebb körben elérhető, egyre finomabb felbontású mérési adatok fontos szerepet játszanak az időjárási modellezésen belül az adatasszimilációban és az utófeldolgozási folyamatokban is. A meteorológiai szolgálat arról is írt, hogy a Meteorológiai Világszervezet idén januárban indítja útjára a Globális alap-megfigyelőhálózatot (GBON), amelynek célja világszerte javítani az időjárási, éghajlati és hidrológiai szolgáltatások és produktumok minőségét.

Megjegyezték: jelenleg még vannak olyan térségek, ahol hiányos, illetve javításra szorul a meteorológiai mérések térbeli lefedettsége. Ezt a hiányt kívánja kiküszöbölni a GBON, aminek köszönhetően egységes felszíni alapadatok lesznek elérhetőek kellő térbeli sűrűséggel, és ezeknek az időjárási modellekbe való beépítésével javul majd az időjárás-előrejelzések minősége. Ez a fejlesztés kiemelten támogatja az “Early Warnings for All” elnevezésű ENSZ-kezdeményezés megvalósítását is, amely célul tűzte ki, hogy öt éven belül a világon mindenkihez megbízható figyelmeztetések jussanak el.

Advertisement

Zöldinfó

Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének

Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.

Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.

Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.

Advertisement

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.

A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:

Advertisement

„A Tudomány Fája

Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.

Advertisement

A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.

Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák