Zöldinfó
Gyakrabban közölnek adatokat a meteorológiai szolgálat mérőállomásai ezentúl
Hétfőtől gyakrabban, tízpercenként szolgáltatnak adatot az Országos Meteorológiai Szolgálat állomásai a nemzetközi adatcsere keretében, ami hozzájárul a megbízhatóbb előrejelzésekhez – írta a szervezet a honlapján.
Közölték: a Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatközlő rendszerén 2023. január 16-án 11 órai kezdettel 140 állomás adatait szolgáltatják 10 percenként, valós időben. A szolgáltatott automata adatok között szerepel a nyomás, a hőmérséklet, a légnedvesség, a szél, a csapadék, a talajhőmérséklet, valamint a felhőzet- és sugárzási adatok. Ez több paramétert jelent, mint az eddigi órás adatok esetében – jegyezték meg.
Közölték azt is, ezeknek az adatoknak a nemzetközi cseréje az ultrarövid távú előrejelző rendszerek megbízhatóbb működését tudja jelentősen elősegíteni, nagyban hozzájárul a repülésmeteorológiai és az általános riasztásokhoz, az időjárási objektumok követéséhez. Emellett a minél szélesebb körben elérhető, egyre finomabb felbontású mérési adatok fontos szerepet játszanak az időjárási modellezésen belül az adatasszimilációban és az utófeldolgozási folyamatokban is. A meteorológiai szolgálat arról is írt, hogy a Meteorológiai Világszervezet idén januárban indítja útjára a Globális alap-megfigyelőhálózatot (GBON), amelynek célja világszerte javítani az időjárási, éghajlati és hidrológiai szolgáltatások és produktumok minőségét.
Megjegyezték: jelenleg még vannak olyan térségek, ahol hiányos, illetve javításra szorul a meteorológiai mérések térbeli lefedettsége. Ezt a hiányt kívánja kiküszöbölni a GBON, aminek köszönhetően egységes felszíni alapadatok lesznek elérhetőek kellő térbeli sűrűséggel, és ezeknek az időjárási modellekbe való beépítésével javul majd az időjárás-előrejelzések minősége. Ez a fejlesztés kiemelten támogatja az “Early Warnings for All” elnevezésű ENSZ-kezdeményezés megvalósítását is, amely célul tűzte ki, hogy öt éven belül a világon mindenkihez megbízható figyelmeztetések jussanak el.
Zöldinfó
Három bagoly versenyez a 2027-es Év Madara címért
Július végéig lehet szavazni a 2027-es év madarára.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Idén a gyöngybagoly, a macskabagoly és a füleskuvik versenyez a 2027-es év madara címért, a szavazatokat július 31. éjfélig várják a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján. A három jelölt közül 2026 nyarán a 2027-es év madarára lehet szavazni – írja az alternativenergia.hu. Az MME 1979-ben indította el az év madara programot azzal a céllal, hogy a nagyközönség számára is bemutassa a természetvédelmi problémákkal érintett madárfajokat, csoportokat. A program rávilágít a védelmükkel kapcsolatos cselekvési lehetőségekre, valamint a társadalmi cselekvés fontosságára. A választás 2011 óta rendszerint közönségszavazással történik.
A gyöngybagoly közepes testméretű, világos alapszínű és sötéten gyöngyözött mintázatú madár. Kizárólagos éjszakai életmódja és szórványos elterjedése ellenére is sokak számára ismerős, kedvelt madár. Alakja gyakran megjelenik mesékben, művészi alkotásokban. A költésre alkalmas padlásterek, templomtornyok lezárása miatt állománya lecsökkent és veszélyeztetetté vált. A hangja miatt a macskával összefüggésbe hozható macskabagoly azon kevés bagolyfaj közé tartozik Európában, melyek nem veszélyeztetettek. Nagyon alkalmazkodóképes, fakéreg mintázatú madár. Tél végétől éjszakánként erdőkből és városi parkokból hangzik kísérteties, több tagú huhogása és nyávogó kiáltása.
A füleskuvik a második legkisebb bagolyfajunk. Fakéreg mintázatú tollazatával tökéletesen simul környezetéhez, hangját szívesen hallatja, ezért sokak számára ismerős madár. Országszerte elterjedt, ahol megfelelő élőhelyet és nagy mennyiségű rovarzsákmányt talál.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
