Zöldinfó
Gyakrabban közölnek adatokat a meteorológiai szolgálat mérőállomásai ezentúl
Hétfőtől gyakrabban, tízpercenként szolgáltatnak adatot az Országos Meteorológiai Szolgálat állomásai a nemzetközi adatcsere keretében, ami hozzájárul a megbízhatóbb előrejelzésekhez – írta a szervezet a honlapján.
Közölték: a Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatközlő rendszerén 2023. január 16-án 11 órai kezdettel 140 állomás adatait szolgáltatják 10 percenként, valós időben. A szolgáltatott automata adatok között szerepel a nyomás, a hőmérséklet, a légnedvesség, a szél, a csapadék, a talajhőmérséklet, valamint a felhőzet- és sugárzási adatok. Ez több paramétert jelent, mint az eddigi órás adatok esetében – jegyezték meg.
Közölték azt is, ezeknek az adatoknak a nemzetközi cseréje az ultrarövid távú előrejelző rendszerek megbízhatóbb működését tudja jelentősen elősegíteni, nagyban hozzájárul a repülésmeteorológiai és az általános riasztásokhoz, az időjárási objektumok követéséhez. Emellett a minél szélesebb körben elérhető, egyre finomabb felbontású mérési adatok fontos szerepet játszanak az időjárási modellezésen belül az adatasszimilációban és az utófeldolgozási folyamatokban is. A meteorológiai szolgálat arról is írt, hogy a Meteorológiai Világszervezet idén januárban indítja útjára a Globális alap-megfigyelőhálózatot (GBON), amelynek célja világszerte javítani az időjárási, éghajlati és hidrológiai szolgáltatások és produktumok minőségét.
Megjegyezték: jelenleg még vannak olyan térségek, ahol hiányos, illetve javításra szorul a meteorológiai mérések térbeli lefedettsége. Ezt a hiányt kívánja kiküszöbölni a GBON, aminek köszönhetően egységes felszíni alapadatok lesznek elérhetőek kellő térbeli sűrűséggel, és ezeknek az időjárási modellekbe való beépítésével javul majd az időjárás-előrejelzések minősége. Ez a fejlesztés kiemelten támogatja az “Early Warnings for All” elnevezésű ENSZ-kezdeményezés megvalósítását is, amely célul tűzte ki, hogy öt éven belül a világon mindenkihez megbízható figyelmeztetések jussanak el.
Zöldinfó
Korszerűbb és rugalmasabb energiarendszer épülhet Magyarországon
Magyarország 552,3 millió eurót kap tisztább energiarendszerek finanszírozására.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank 2,5 milliárd eurót folyósít tizenegy uniós tagállam 51 tisztább energiarendszer kiépítésével kapcsolatos kezdeményezésének támogatására, az uniós a Modernizációs Alapból származó finanszírozásból Magyarország 552,3 millió eurót kap – írja az alternativenergia.hu. A brüsszeli közlemény szerint a most bejelentett finanszírozási kör kedvezményezett tagállamai Csehország (516,8 millió euró), Észtország (44,8 millió euró), Görögország (233,9 millió euró), Horvátország (109 millió euró), Lettország (40 millió euró), Litvánia (169 millió euró), Magyarország (552,3 millió euró), Lengyelország (180 millió euró), Portugália (81,4 millió euró), Románia (636,9 millió euró) és Szlovénia (20,2 millió euró).
A támogatás Magyarországon a villamosenergia-hálózat digitalizációját és fejlesztését finanszírozza. Közölték: a csütörtökön folyósított összegekkel együtt a Modernizációs Alapból 2021 januárja óta kifizetett teljes finanszírozás már 23,2 milliárd eurót tesz ki. A finanszírozás forrását az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből (ETS) származó bevételek jelentik – tájékoztattak. Az uniós bizottság magyarázata szerint a támogatott beruházások segíteni fogják az energiarendszerek korszerűsítését azáltal, hogy javítják az energiahatékonyságot az energia-, az ipari és a közlekedési ágazatban, valamint hozzájárulnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez is. A Modernizációs Alap támogatja az alacsonyabb költségvetésű kedvezményezett tagállamokat az energiarendszereik korszerűsítésében, éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseik elérésében, valamint a nemzeti energia- és klímaterveik végrehajtásában.
A csütörtökön folyósított összegek hozzá fognak járulni az uniós ipar versenyképességéhez is azáltal, hogy támogatják a modern, hatékony és ellenállóképes energiainfrastruktúra kiépítését, fellendítik a megújulóenergia-termelést és -tárolást, előmozdítják az innovációt, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az EU-nak kevesebb fosszilis üzemanyagot kelljen importálnia – tették hozzá.
-
Zöld Közlekedés19 óra telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
