Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Gyakrabban közölnek adatokat a meteorológiai szolgálat mérőállomásai ezentúl

Hétfőtől gyakrabban, tízpercenként szolgáltatnak adatot az Országos Meteorológiai Szolgálat állomásai a nemzetközi adatcsere keretében, ami hozzájárul a megbízhatóbb előrejelzésekhez – írta a szervezet a honlapján.

Létrehozva:

|

Közölték: a Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatközlő rendszerén 2023. január 16-án 11 órai kezdettel 140 állomás adatait szolgáltatják 10 percenként, valós időben. A szolgáltatott automata adatok között szerepel a nyomás, a hőmérséklet, a légnedvesség, a szél, a csapadék, a talajhőmérséklet, valamint a felhőzet- és sugárzási adatok. Ez több paramétert jelent, mint az eddigi órás adatok esetében – jegyezték meg.

Közölték azt is, ezeknek az adatoknak a nemzetközi cseréje az ultrarövid távú előrejelző rendszerek megbízhatóbb működését tudja jelentősen elősegíteni, nagyban hozzájárul a repülésmeteorológiai és az általános riasztásokhoz, az időjárási objektumok követéséhez. Emellett a minél szélesebb körben elérhető, egyre finomabb felbontású mérési adatok fontos szerepet játszanak az időjárási modellezésen belül az adatasszimilációban és az utófeldolgozási folyamatokban is. A meteorológiai szolgálat arról is írt, hogy a Meteorológiai Világszervezet idén januárban indítja útjára a Globális alap-megfigyelőhálózatot (GBON), amelynek célja világszerte javítani az időjárási, éghajlati és hidrológiai szolgáltatások és produktumok minőségét.

Megjegyezték: jelenleg még vannak olyan térségek, ahol hiányos, illetve javításra szorul a meteorológiai mérések térbeli lefedettsége. Ezt a hiányt kívánja kiküszöbölni a GBON, aminek köszönhetően egységes felszíni alapadatok lesznek elérhetőek kellő térbeli sűrűséggel, és ezeknek az időjárási modellekbe való beépítésével javul majd az időjárás-előrejelzések minősége. Ez a fejlesztés kiemelten támogatja az “Early Warnings for All” elnevezésű ENSZ-kezdeményezés megvalósítását is, amely célul tűzte ki, hogy öt éven belül a világon mindenkihez megbízható figyelmeztetések jussanak el.

Advertisement

Zöldinfó

Történelmi mélypontra apadt a Duna, beavatkozással mentik az atomerőművet

Történelmi mélypontra süllyedt a Duna vízhozama a romániai szakaszon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Történelmi mélypontra, másodpercenként 1400 köbméterre süllyedt a Duna vízhozama a romániai szakasz belépő pontján, Báziásnál – közölte a a román vízügyi hatóság szóvivője. Ana-Maria Agiu a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva kiemelte: a folyam vízhozama a hidrológusok előrejelzéséhez képest két nappal korábban csökkent a történelmi mélypontra és további apadás várható – írja az alternativenergia.hu. A szóvivő megerősítette, hogy kedden két centiméterrel emelkedett a Duna vízszintje a cernavodai atomerőműnél, miután a hadsereg utászai és búvárai felrobbantottak egy zátonyt a Duna 60 kilométernyire lévő elágazásánál, megkönnyítve a víz áramlását a Cernavoda felé vezető Öreg-Dunán.

Cernavodánál szerdán mínusz 217 centiméteres vízállást mértek, az előrejelzés szerint pedig – a napi 2-3 centiméteres apadás közepette – 6-7 napon belül érheti el a Duna a mínusz 233 centiméteres szintet, ami az erőmű még működő kettes blokkjának lekapcsolását is szükségessé teszi – magyarázta a szóvivő. Úgy értékelte: a hétfői vízszabályozási beavatkozással két értékes napot nyert Románia az atomerőmű részleges üzemben tartása számára és további 10-12 centiméteres vízszintemelkedést remélnek attól, ha a Duna elágazásánál sikerül négy kővel megrakott uszályt elsüllyeszteni, mesterséges víz alatti padkát emelve a Bala-ág medrében, és ezáltal több vizet terelni a másik ágra, az erőmű felé vezető Öreg-Dunába.

Ana-Maria Agiu szerint egy sikeres beavatkozással el lehetne kerülni a vízszint kritikus érték alá csökkenését Cernavodánál, amíg a Duna felső, ausztriai szakaszán hulló csapadék hatására el nem kezd emelkedni a vízszint a romániai atomerőmű térségében is. A román kormány pénteken készenléti állapotot hirdetett a szárazság, a Duna alacsony vízállása és az energiahiány miatt, és 7 millió lejt (485 millió forint) utalt ki azokra a munkálatokra, amelyekkel reményeik szerint a Duna további apadása esetén is a működési szinten tarthatják az erőmű hűtőrendszerét kiszolgáló tározóban a vizet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák