Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Gyakrabban közölnek adatokat a meteorológiai szolgálat mérőállomásai ezentúl

Hétfőtől gyakrabban, tízpercenként szolgáltatnak adatot az Országos Meteorológiai Szolgálat állomásai a nemzetközi adatcsere keretében, ami hozzájárul a megbízhatóbb előrejelzésekhez – írta a szervezet a honlapján.

Létrehozva:

|

Közölték: a Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatközlő rendszerén 2023. január 16-án 11 órai kezdettel 140 állomás adatait szolgáltatják 10 percenként, valós időben. A szolgáltatott automata adatok között szerepel a nyomás, a hőmérséklet, a légnedvesség, a szél, a csapadék, a talajhőmérséklet, valamint a felhőzet- és sugárzási adatok. Ez több paramétert jelent, mint az eddigi órás adatok esetében – jegyezték meg.

Közölték azt is, ezeknek az adatoknak a nemzetközi cseréje az ultrarövid távú előrejelző rendszerek megbízhatóbb működését tudja jelentősen elősegíteni, nagyban hozzájárul a repülésmeteorológiai és az általános riasztásokhoz, az időjárási objektumok követéséhez. Emellett a minél szélesebb körben elérhető, egyre finomabb felbontású mérési adatok fontos szerepet játszanak az időjárási modellezésen belül az adatasszimilációban és az utófeldolgozási folyamatokban is. A meteorológiai szolgálat arról is írt, hogy a Meteorológiai Világszervezet idén januárban indítja útjára a Globális alap-megfigyelőhálózatot (GBON), amelynek célja világszerte javítani az időjárási, éghajlati és hidrológiai szolgáltatások és produktumok minőségét.

Megjegyezték: jelenleg még vannak olyan térségek, ahol hiányos, illetve javításra szorul a meteorológiai mérések térbeli lefedettsége. Ezt a hiányt kívánja kiküszöbölni a GBON, aminek köszönhetően egységes felszíni alapadatok lesznek elérhetőek kellő térbeli sűrűséggel, és ezeknek az időjárási modellekbe való beépítésével javul majd az időjárás-előrejelzések minősége. Ez a fejlesztés kiemelten támogatja az “Early Warnings for All” elnevezésű ENSZ-kezdeményezés megvalósítását is, amely célul tűzte ki, hogy öt éven belül a világon mindenkihez megbízható figyelmeztetések jussanak el.

Advertisement

Zöldinfó

Csökkentheti az elektronikai hulladékot a BME új, lebomló elektronikai technológiája

Komposztálható elektronikai hordozót fejlesztettek a BME kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Komposztálható elektronikai hordozót fejlesztettek ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói – írja az alternativenergia.hu. Az új technológia lehetővé teszi a tömegtermékeknél használt áramkörök jelentős részének környezetbarát lebontását és újrahasznosítását – közölte a BME. Az egyetem közleménye idézte Géczy Attilát, a BME Elektronikai Technológia Tanszékének munkatársát, aki elmondta, hogy a biológiailag lebontható elektronika területén a magyar kutatócsoport a világ élvonalába tartozik. Míg a nemzetközi versenytársak elsősorban vízben oldható megoldásokkal kísérleteznek, a magyar fejlesztés a komposztálhatóságra fókuszál. Mint írták, a kutatócsoport eredményeit nemzetközi szinten is elismerik: két párhuzamos fejlesztési projektjük fut a Horizon Pathfinder (Desire4EU) és az M-ERA (Beatrice) uniós pályázati rendszerekben, és az első év után az előbbi projektben 5 különböző innovációt ismert el az Európai Unió.

A fejlesztés célja az egyre növekvő elektronikai hulladékmennyiség radikális csökkentése. A hagyományos, veszélyes anyagokat is tartalmazó műanyag komponensekkel szemben az új technológia – amelyben egy győri vállalat is közreműködik – lehetővé teszi, hogy az egyszerűbb áramkörök akár 90, a bonyolultabb alkatrészek, például a vezérlőpanelek 70-90 százaléka lebontható vagy újrahasznosítható legyen. Eddig ezeknek a hulladékoknak az újrahasznosítására nem volt bejáratott folyamat, csak égetéssel tudtak megszabadulni tőlük.

“Az ipari körülmények között végzett komposztálás során szerves anyagú törmelék lesz belőlük, abból már csak egyszerűen ki kell válogatni a fém alkotóelemeket, alkatrészeket” – magyarázta a közleményben Illés Balázs, az Elektronikai Technológia Tanszék vezetője. Illés Balázs ismertetése szerint az eljárás során a lebontható műanyagok mellett égésgátlókra, növényi forrásból (például kukoricából) származó politejsavra (PLA) és szerkezeterősítő lenvászonra van szükség. A szakemberek hangsúlyozták: a technológiát nem a nagy élettartamot igénylő területekre – például orvosi műszerekbe vagy autóiparba – szánják, hanem a gyorsan avuló kommersz elektronikai cikkek piacára, ahol az eszközök átlagos élettartama 5-10 év. A közlemény szerint a több mint 15 éves alapkutatás nyomán elért eredmények iránt már nemzetközi érdeklődés mutatkozik, így a projektben partnerként vesz részt az olasz Arduino vállalat. A konzorcium tagja még a győri Meshining Kft. és a Grenoble-i Egyetem is. A gyártás előnye, hogy nem igényel új gépsorokat, és költségei alacsonyabbak a mostaninál. A projekt jelenleg a szabadalmi bejegyeztetés és a piaci bevezetés előkészítésének szakaszában tart – közölte a BME.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák