Zöldinfó
Gyakrabban közölnek adatokat a meteorológiai szolgálat mérőállomásai ezentúl
Hétfőtől gyakrabban, tízpercenként szolgáltatnak adatot az Országos Meteorológiai Szolgálat állomásai a nemzetközi adatcsere keretében, ami hozzájárul a megbízhatóbb előrejelzésekhez – írta a szervezet a honlapján.
Közölték: a Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatközlő rendszerén 2023. január 16-án 11 órai kezdettel 140 állomás adatait szolgáltatják 10 percenként, valós időben. A szolgáltatott automata adatok között szerepel a nyomás, a hőmérséklet, a légnedvesség, a szél, a csapadék, a talajhőmérséklet, valamint a felhőzet- és sugárzási adatok. Ez több paramétert jelent, mint az eddigi órás adatok esetében – jegyezték meg.
Közölték azt is, ezeknek az adatoknak a nemzetközi cseréje az ultrarövid távú előrejelző rendszerek megbízhatóbb működését tudja jelentősen elősegíteni, nagyban hozzájárul a repülésmeteorológiai és az általános riasztásokhoz, az időjárási objektumok követéséhez. Emellett a minél szélesebb körben elérhető, egyre finomabb felbontású mérési adatok fontos szerepet játszanak az időjárási modellezésen belül az adatasszimilációban és az utófeldolgozási folyamatokban is. A meteorológiai szolgálat arról is írt, hogy a Meteorológiai Világszervezet idén januárban indítja útjára a Globális alap-megfigyelőhálózatot (GBON), amelynek célja világszerte javítani az időjárási, éghajlati és hidrológiai szolgáltatások és produktumok minőségét.
Megjegyezték: jelenleg még vannak olyan térségek, ahol hiányos, illetve javításra szorul a meteorológiai mérések térbeli lefedettsége. Ezt a hiányt kívánja kiküszöbölni a GBON, aminek köszönhetően egységes felszíni alapadatok lesznek elérhetőek kellő térbeli sűrűséggel, és ezeknek az időjárási modellekbe való beépítésével javul majd az időjárás-előrejelzések minősége. Ez a fejlesztés kiemelten támogatja az “Early Warnings for All” elnevezésű ENSZ-kezdeményezés megvalósítását is, amely célul tűzte ki, hogy öt éven belül a világon mindenkihez megbízható figyelmeztetések jussanak el.
Zöldinfó
Rekordhőség és történelmi aszály sújtja Horvátországot, a folyók apadnak
Vörös riasztás van Horvátországban, két folyó napokon belül kiszáradhat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A legmagasabb, vörös fokozatú hőségriasztást adtak ki szerdára és csütörtökre egész Horvátországra – írja az alternativenergia.hu. A tartós szárazság miatt több folyó vízállása történelmi mélypontra süllyedt, két kisebb vízfolyás pedig napokon belül kiszáradhat. A horvát meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint a hőmérséklet szerdán helyenként elérheti a 39 Celsius-fokot, az ország keleti részén pedig csütörtökig akár 42 fokot is mérhetnek. Enyhülés péntektől várható, amikor eső és zivatarok érhetik el az országot, a hőmérséklet pedig csökkenhet.
A horvát vízgazdálkodási vállalat vezérigazgatója szerint néhány napon belül kiszáradhat a Pozsega térségében folyó Orljava, valamint a Varasd közelében húzódó Plitvica. A következő napokban várható csapadék mennyisége előreláthatólag nem lesz elegendő a helyzet érdemi javulásához. A Duna és a Dráva vízállása közben újabb negatív rekordokat döntött. Kiskőszegnél (Batina) a Duna vízszintje mínusz 147 centiméterre süllyedt, húsz centiméterrel az 1909-ben mért eddigi mélypont alá. Eszéknél a Dráva vízállása szintén húsz centiméterrel maradt el a korábbi rekordtól, miközben a folyón csaknem kétszáz éve végeznek méréseket.
Az alacsony vízállás miatt Eszék térségében gyakorlatilag ellehetetlenült a kereskedelmi hajózás, a Dunán pedig csökkent a szállítható árumennyiség. Több helyen leállították a kompközlekedést, és több halastó vízellátása is veszélybe került. A szárazság a lakossági vízellátást is próbára teszi. Krk szigetén, Zárában (Zadar) és Isztrián már korábban víztakarékossági intézkedéseket vezettek be. Nyugat-Szlavóniában Daruvár és három környező település vízellátó rendszerének kapacitása mintegy 20 százalékkal csökkent.
A legnagyobb problémáktól Dalmáciában tartanak, ahol a turistaszezonban jelentősen megugrik a vízfogyasztás. Zára, Biograd és Benkovac környékén helyenként már csökkent a hálózati nyomás, ezért a magasabban fekvő településrészeken fennakadások lehetnek a vízellátásban. A rendkívüli hőség az energiatermelésre is hatással van. A Száva magas vízhőmérséklete miatt a szlovén-horvát tulajdonú krskói atomerőmű 20 százalékkal mérsékli termelését. A horvát kormány ugyanakkor közölte, hogy az ország villamosenergia-ellátása nincs veszélyben. A horvát vasúttársaság eközben fokozta a pályák ellenőrzését, mivel a sínek hőmérséklete helyenként meghaladhatja a 60 Celsius-fokot, ami deformációkat és közlekedésbiztonsági kockázatokat okozhat.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
