Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Gyakrabban közölnek adatokat a meteorológiai szolgálat mérőállomásai ezentúl

Hétfőtől gyakrabban, tízpercenként szolgáltatnak adatot az Országos Meteorológiai Szolgálat állomásai a nemzetközi adatcsere keretében, ami hozzájárul a megbízhatóbb előrejelzésekhez – írta a szervezet a honlapján.

Létrehozva:

|

Közölték: a Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatközlő rendszerén 2023. január 16-án 11 órai kezdettel 140 állomás adatait szolgáltatják 10 percenként, valós időben. A szolgáltatott automata adatok között szerepel a nyomás, a hőmérséklet, a légnedvesség, a szél, a csapadék, a talajhőmérséklet, valamint a felhőzet- és sugárzási adatok. Ez több paramétert jelent, mint az eddigi órás adatok esetében – jegyezték meg.

Közölték azt is, ezeknek az adatoknak a nemzetközi cseréje az ultrarövid távú előrejelző rendszerek megbízhatóbb működését tudja jelentősen elősegíteni, nagyban hozzájárul a repülésmeteorológiai és az általános riasztásokhoz, az időjárási objektumok követéséhez. Emellett a minél szélesebb körben elérhető, egyre finomabb felbontású mérési adatok fontos szerepet játszanak az időjárási modellezésen belül az adatasszimilációban és az utófeldolgozási folyamatokban is. A meteorológiai szolgálat arról is írt, hogy a Meteorológiai Világszervezet idén januárban indítja útjára a Globális alap-megfigyelőhálózatot (GBON), amelynek célja világszerte javítani az időjárási, éghajlati és hidrológiai szolgáltatások és produktumok minőségét.

Megjegyezték: jelenleg még vannak olyan térségek, ahol hiányos, illetve javításra szorul a meteorológiai mérések térbeli lefedettsége. Ezt a hiányt kívánja kiküszöbölni a GBON, aminek köszönhetően egységes felszíni alapadatok lesznek elérhetőek kellő térbeli sűrűséggel, és ezeknek az időjárási modellekbe való beépítésével javul majd az időjárás-előrejelzések minősége. Ez a fejlesztés kiemelten támogatja az “Early Warnings for All” elnevezésű ENSZ-kezdeményezés megvalósítását is, amely célul tűzte ki, hogy öt éven belül a világon mindenkihez megbízható figyelmeztetések jussanak el.

Advertisement

Zöldinfó

Erdei élőhelyeket és gyepterületeket mentenek meg Magyarországon

Két jelentős természetvédelmi beruházás indul el a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleményében idézte Rácz Andrást, az AM természetvédelemért felelős államtitkárát, aki szerdán a Jókai-kertben megrendezett projektnyitó rendezvényen elmondta, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a jelenlegi uniós ciklusban hat projektet valósít meg csaknem 2,5 milliárd forintból, amelyek kétharmada klasszikus élőhely-rekonstrukció. A most induló, összesen 625 millió forintos uniós támogatású fejlesztések két kulcsterületre koncentrálnak, az erdei vizes élőhelyek megőrzésére, valamint a természetvédelmi kezelési infrastruktúra fejlesztésére. A közleményben az államtitkár ismertette, az Erdei élőhelyek megőrzését és természeti értékeik bemutatását célzó beruházások című projekt 500 millió forintos támogatásból valósul meg. A fejlesztés célja az erdei vizes élőhelyek vízháztartásának stabilizálása, a kiszáradási folyamatok mérséklése és a természetes élőhelyek állapotának javítása, több mint 1680 hektár Natura 2000 területet érintve. A forrásoknak köszönhetően vízvisszatartással és élőhely-rekonstrukcióval erősítik a természet ellenálló képességét a klímaváltozás hatásaival szemben, egyszerre szolgálva természetvédelmi, klímaalkalmazkodási és szemléletformálási célokat.

Rámutattak, hogy a projekt egyik legfontosabb fókusza a szárazodás és a vízhiány kezelése, a vízháztartás javítása. Ennek érdekében a Budai-hegységben és a Pilis-Visegrádi-hegység térségében jönnek létre vagy állnak helyre erdei kisvizes élőhelyek, tókák, dagonyák, amelyek kulcsfontosságú élőhelyet biztosítanak kétéltűek, rovarok, vízi gerinctelenek és madarak számára. Az Ócsai tájegységben, a Homokhátság peremén a vízmegtartás érdekében vízvisszatartó műtárgyak, töltések és kisebb gátak épülnek, az Ipoly völgyében pedig szintén a víz helyben tartását segítő beavatkozások valósulnak meg. A másik program, az Ipolyvecei állattartó telep természetvédelmi kezelési funkcióinak fejlesztése címmel 125 millió forintos támogatásból valósul meg. A természetvédelmi kezelés egyik leghatékonyabb eszköze a hagyományos legeltetés, amely segít fenntartani a nyílt gyepeket és megakadályozza azok cserjésedését, erdősülését. Ez a módszer megőrzi a gyepterületek fajgazdagságát, biztosítja a védett növény- és állatfajok élőhelyét, valamint hozzájárul a táj hagyományos arculatának megőrzéséhez. A jelenlegi korszerűsítés célja a természetvédelmi célú állattartás és legeltetés infrastruktúrájának korszerűsítése, amely kulcsfontosságú eszköz a védett gyepterületek és élőhelyek fenntartásában.

A két projekt egyaránt hozzájárul a természetes élőhelyek állapotának javításához, a biológiai sokféleség megőrzéséhez, valamint a természetvédelem és a társadalom közötti kapcsolat erősítéséhez – ismertette Rácz András az AM közleménye szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák