Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ha napelemet telepítene, akkor ezt olvassa el – a szakértő megszólalt

Létrehozva:

|

Egyre drágább és nehezebb a napelemes rendszerek kiépítése.

A nagy rendszerektől a háztartási méretű erőművekig egyre nehezebb és drágább a napelemek telepítése – írja a hvg.hu. Bár a kormány jelentősen növelné a hazai napelemes kapacitást, a hálózatra kapcsolás egyáltalán nem egyszerű. Tavasszal például kiderült, hogy a Mavir nulla szabad kapacitást hirdetett meg új energiatermelők rendszerbe állítására, és jelezte: szinkronba kell hozni az elektromos hálózat infrastruktúráját és rugalmasságát az időjárásfüggő kapacitások rohamos növekedésével. Kiss Ernő, a Magyar Napelemes és Napkollektor Szövetség elnöke szerint egy július közepén bejelentett maviros szabályváltozás miatt további költségnövekedéssel nézhetnek szembe azok a közepes társasházak, iskolák és vállalkozások, amelyek napelemes rendszert építettek ki. A rendszerirányító Üzemi Szabályzatának legújabb változata alapján minden 50 kilowattnál nagyobb teljesítményű napelemes rendszernél kötelező távolról vezérelhető akkumulátoros energiatárolókat kiépíteni, legalább a felszerelt napelemek kapacitása 30 százalékáig, két órán keresztül. A módosítás jóformán minden új napelemes rendszert érint.

Kiss Ernő szerint komoly probléma az összes folyamatban lévő beruházásra vonatkozó módosítás, és akár 50 százalékos költségnövekedést jelenthet. A szakértő úgy gondolja, a szabálynak egyébként kevés értelme van, mivel a Mavir rendszere nincs felkészülve az ilyen energiatárolók szabályozására.
A Mavir a hvg.hu megkeresésére azt közölte, hogy a szabályzat nem kizárólag akkumulátoros energiatárolók kiépítését írja elő kötelezően, hanem szabályozható, vagyis időjárástól nem függő kapacitást kell biztosítani legalább a kapacitás 30 százalékáig. Tehát gázmotor, törpe vízerőmű vagy olyan eszköz is szóba jöhet, amellyel szabályozott módon lehet elektromos áramot termelni. Az előírás minden olyan napelemet érint, amelyre új csatlakozóként vonatkozik a magyar villamosenergia-rendszer üzemi szabályzata.

Advertisement

Érdemes hozzátenni: az 50 kilowattos határ jóval felette van annak, ami egy átlagos családi ház energiaszükségleteit fedezné. A lakossági napelemes rendszerek nagy része tehát nem érintett, Kiss Ernő szerint inkább a vállalkozások, gyárak, társasházak és középületek esetében lehet problémás a szabály.
Ami viszont a lakosság számára is nehézséget jelenthet: a szolgáltatók immár megkövetelik, hogy a 2,5 kilowattnál nagyobb teljesítményű rendszerek telepítésére vonatkozó igények benyújtása előtt az érintett ingatlan elektromos rendszerét háromfázisúvá alakítsák. Ez több hónapos csúszáshoz vezethet a beruházásban, a szolgáltató ráadásul gyakran nem is járul hozzá a napelemtelepítéshez. Kiss Ernő szerint ez az otthonfelújítási program, illetve a 100 százalékos napelemes és fűtéskorszerűsítési támogatás keretében megvalósítandó projektek esetében egyaránt kockázatot jelent.

Advertisement

Zöldinfó

Minierdők, úszólápok és szenzoros kertek: különleges fenntarthatósági projektek indulnak

Tizennyolc projekt részesült elismerésben az idei Föld bajnokai pályázaton.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tizennyolc projekt részesült elismerésben az E.ON óvodai, általános iskolai és gimnáziumi közösségek fenntarthatósági kezdeményezéseinek megvalósítását támogató, Föld bajnokai elnevezésű környezetvédelmi pályázaton – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Dunántúl, Pest megye és Budapest áramhálózatát üzemeltető energiacég negyedik éve futó Föld bajnokai pályázatán idén 9 óvodai, 6 általános iskolai és 3 középiskolai pályázat részesült elismerésben és egyenként legfeljebb 2,5 millió forintos támogatásban. Mint írták, a nyertesek a hőséghullámok, a folyószennyezések és a hulladék-túltermelés problémáira is szolgáltak megoldási javaslatokkal.

A zsűri tagjai Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója; Ürge-Vorsatz Diána fizikus, az ENSZ klímajelentéseket készítő testületének (IPCC) alelnöke; Pokorny Lia színésznő, egy a fenntarthatóság jegyében összeállított receptgyűjtemény szerzője; Nagy Réka újságíró, kommunikációs szakértő és Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’ Network alapítója és ügyvezetője voltak. A tájékoztatás szerint a győztesek között van a budapesti Kolozsvár Utcai Óvoda, amelynek Árnyékmentő erdő projektjében az óvodások Miyawaki-minierdő kialakítására készülnek. A szigetszentmiklósi gimnazisták több éve futó projektjük folytatásaként úszólápszigetekkel, vízminőség-méréssel és drónos megfigyeléssel segítenék a 2020-as olajszennyezés által sújtott Ráckevei-Duna-ág újjászületését.

Záhonyban a Tisza folyó kavicsos medrét és magát a folyót is kicsiben az iskolába költöztetik, és alapos vizsgálatnak vetik alá. Penészleken az óvodások az Andokban élő őslakók tudását használnák saját környezeti problémáik megoldására: földbe süllyesztett, úgynevezett “walipini üvegházuk” nyáron hűt, télen fűt, a gyerekek pedig a szüleikkel és az idősek klubjával együtt hasznos konyhakerti növényeket termesztenek majd benne. Kulcson az ország első közüzemi szélturbinája mellől indul az óvodások új, természetismereti tanösvénye, a Váci Deákvári Óvodában pedig a panelházak között egyfajta oázist terveznek létrehozni. A tótkomlósi Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában szlovák motívumokkal díszített táska és tolltartó készül kinőtt farmerekből a körforgásos gazdaság jegyében, a székesfehérvári Tóparti Gimnázium diákjai pedig a büfékukák tartalmát elemezve terveznek hulladékcsökkentő programot.

Advertisement

A budapesti Szőlőszem Óvoda szenzoros kertje az autizmussal élő gyerekek igényeire hangolódik, a Vakok Intézetének Braille-feliratos magaságyásaiban pedig a növények tapintással, illattal és ízekkel “válaszolnak” a diákoknak. A közleményben emlékeztettek arra, hogy a 2025-ös Föld bajnokai pályázat nyerteseinek munkája nyomán Vácon elkészült az ország első iskolai szivacskertje, Decsen óvodás tyúkfarm, Visegrádon denevérmonitorozó állomás működik, Kunpeszéren 800 fás klímaerdőt és lepkekertet alakítottak ki, a Budapest School pedig permakultúrás zöld oázist teremtett a főváros aszfaltján.

A pályázat révén eddig összesen 100 millió forinttal támogatta az E.ON a nyertes intézményeket Magyarországon. A gyermekek és a pedagógusok által közösen, sokszor a szülők és a települések közreműködésével valóra váltott ötletek lokálisak, de a hatásuk a szemléletformálást és a pozitív környezeti következményeket tekintve is időben és térben is sokkal messzebbre mutat – áll az összegzésben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák