Zöldinfó

Ha napelemet telepítene, akkor ezt olvassa el – a szakértő megszólalt

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-14

Szerző:

Hell

Egyre drágább és nehezebb a napelemes rendszerek kiépítése.

A nagy rendszerektől a háztartási méretű erőművekig egyre nehezebb és drágább a napelemek telepítése – írja a hvg.hu. Bár a kormány jelentősen növelné a hazai napelemes kapacitást, a hálózatra kapcsolás egyáltalán nem egyszerű. Tavasszal például kiderült, hogy a Mavir nulla szabad kapacitást hirdetett meg új energiatermelők rendszerbe állítására, és jelezte: szinkronba kell hozni az elektromos hálózat infrastruktúráját és rugalmasságát az időjárásfüggő kapacitások rohamos növekedésével. Kiss Ernő, a Magyar Napelemes és Napkollektor Szövetség elnöke szerint egy július közepén bejelentett maviros szabályváltozás miatt további költségnövekedéssel nézhetnek szembe azok a közepes társasházak, iskolák és vállalkozások, amelyek napelemes rendszert építettek ki. A rendszerirányító Üzemi Szabályzatának legújabb változata alapján minden 50 kilowattnál nagyobb teljesítményű napelemes rendszernél kötelező távolról vezérelhető akkumulátoros energiatárolókat kiépíteni, legalább a felszerelt napelemek kapacitása 30 százalékáig, két órán keresztül. A módosítás jóformán minden új napelemes rendszert érint.

Kiss Ernő szerint komoly probléma az összes folyamatban lévő beruházásra vonatkozó módosítás, és akár 50 százalékos költségnövekedést jelenthet. A szakértő úgy gondolja, a szabálynak egyébként kevés értelme van, mivel a Mavir rendszere nincs felkészülve az ilyen energiatárolók szabályozására.
A Mavir a hvg.hu megkeresésére azt közölte, hogy a szabályzat nem kizárólag akkumulátoros energiatárolók kiépítését írja elő kötelezően, hanem szabályozható, vagyis időjárástól nem függő kapacitást kell biztosítani legalább a kapacitás 30 százalékáig. Tehát gázmotor, törpe vízerőmű vagy olyan eszköz is szóba jöhet, amellyel szabályozott módon lehet elektromos áramot termelni. Az előírás minden olyan napelemet érint, amelyre új csatlakozóként vonatkozik a magyar villamosenergia-rendszer üzemi szabályzata.

Érdemes hozzátenni: az 50 kilowattos határ jóval felette van annak, ami egy átlagos családi ház energiaszükségleteit fedezné. A lakossági napelemes rendszerek nagy része tehát nem érintett, Kiss Ernő szerint inkább a vállalkozások, gyárak, társasházak és középületek esetében lehet problémás a szabály.
Ami viszont a lakosság számára is nehézséget jelenthet: a szolgáltatók immár megkövetelik, hogy a 2,5 kilowattnál nagyobb teljesítményű rendszerek telepítésére vonatkozó igények benyújtása előtt az érintett ingatlan elektromos rendszerét háromfázisúvá alakítsák. Ez több hónapos csúszáshoz vezethet a beruházásban, a szolgáltató ráadásul gyakran nem is járul hozzá a napelemtelepítéshez. Kiss Ernő szerint ez az otthonfelújítási program, illetve a 100 százalékos napelemes és fűtéskorszerűsítési támogatás keretében megvalósítandó projektek esetében egyaránt kockázatot jelent.

Zöldinfó

Ingyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója

A FORESEE legújabb verziója 2100-ig nyújt éghajlati előrejelzéseket.

Létrehozva:

10 óra telt el a létrehozás óta

2025-12-12

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis új, továbbfejlesztett változata, amely átfogó, szabadon hozzáférhető információkat nyújt Közép-Európa múltbeli és jövőbeli éghajlatáról 2100-ig – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Mint írják, a rendszer az 1951 és 2100 közötti időszakra tartalmaz megfigyelt adatokat és klímaelőrejelzéseket, napi időbeli és finom térbeli felbontással. A FORESEE a régió alapvető meteorológiai változóit – többek között a maximum- és minimum-hőmérsékletet, a csapadékot és a Napból származó besugárzást – teszi elérhetővé bárki számára. A rendszer jelenleg két alapvető részből áll. Az első egy kiterjedt, több közép-európai országot lefedő adatbázis (ez maga a FORESEE). Ezt az adatbázist az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (ÉNML) keretében egy új komponenssel bővítették: ez a FORESEE-HUN, amely kizárólag Magyarország területére nyújt a korábbinál megbízhatóbb adatokat. A FORESEE különlegessége, hogy a múltbeli megfigyeléseket szakadás- és hibamentesen kombinálja a legújabb projekciókkal, vagyis lehetséges jövőképekkel, oly módon, hogy az 1951-2100-as időszakra – a FORESEE-HUN esetén az 1971-2100-as időszakra – harmonizált adatsorok érhetők el.

A közlemény szerint az adatbázis megtervezésekor elsősorban a hatásvizsgálatok támogatása és az adatok könnyű elérhetősége volt a cél. Ezt elősegítve készült el 2025 őszén az új webes lekérő felület az ÉNML támogatásával, ahol egy adott régióra vonatkozóan a nem hozzáértők is könnyedén hozzáférhetnek napi szintű klímaadatokhoz a böngészőn keresztül, néhány kattintás segítségével. Az adatok ezután akár Excelben is feldolgozhatók. A múltbeli alapadatok származtatása állomási mérések térbeli interpolációjaként történt (úgynevezett HUCLIM adatbázis, amelyet a HungaroMet tett közzé az ODP adatportálon keresztül). A jövőre vonatkozó becslések az EURO-CORDEX projekt 14 regionális klímamodelljén alapulnak, két üvegházhatású gáz kibocsátási forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) felhasználásával.

Az RCP4.5 optimistább forgatókönyv szerint Közép-Európa éves átlaghőmérséklete 1,5-1,7 Celsius-fokkal emelkedhet 2071-2100-ra a 1991-2020-as időszakhoz képest. A csapadékváltozások térben erősen eltérhetnek, a becslések alapján -1,6 százalék és +6,9 százalék közötti módosulás várható a régióban az éves összegek vonatkozásában – áll a közleményben. Mint írják, az RCP 8.5 pesszimistább jövőképet fest, e szerint a melegedés mértéke akár a 3,3-3,7 Celsius-fokot is elérheti. A csapadékváltozás mértéke itt bizonytalan, és még az előjele is kérdéses. Az adatbázis létrehozásának fő oka, hogy bizonyítottan pontatlan eredményekhez vezethet, ha csak egy vagy néhány klímamodellre támaszkodunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve: sokkal megbízhatóbb a több modellből álló, úgynevezett ensemble megközelítés. Ezt biztosítja a FORESEE-ben szereplő 14 különböző projekció, amelyek az RCP 4.5 és 8.5 forgatókönyvekkel együtt összesen 28 lehetséges jövőbeli klímaképet mutatnak be.

A FORESEE létrehozásának alapötlete Barcza Zoltántól származik, aki jelenleg az ÉNML 5C alprojektjének a vezetője. Az adatbázis folyamatos frissítéséről Kern Anikó és Hollós Roland, az ELTE kutatói gondoskodnak, az évek során több kutató és doktorandusz is részt vett a rendszer kialakításában. A közleményben kiemelik, hogy a FORESEE új verziója kulcsfontosságú adatforrás a közép-európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásában: segítséget nyújt a mezőgazdasági, erdészeti, hidrológiai és környezeti szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak hosszú távú stratégiai tervek kialakításában. Az adatbázis szabadon hozzáférhető, és folyamatosan bővülő tudományos hátterével a régió egyik legfontosabb nyílt hozzáférésű éghajlati információs platformjává vált – hangsúlyozzák.

Az ÉNML alprojektjének (RRF-2.3.1-21-2022-00014) célja, hogy korszerű modellezési és kísérleti eszközökkel megbízható előrejelzéseket és hatásvizsgálati alapokat nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel a klimatológiai bizonytalanságok, a jövőbeli vulkáni hatások és a mezőgazdasági következmények vizsgálatára. Kiemelt feladata a hazai FORESEE klímaadatbázis fejlesztése és a martonvásári FACE kísérlet fenntartása. Az ÉNML ELTE-s koordinátora Mádlné Szőnyi Judit.

Tovább olvasom