Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ha napelemet telepítene, akkor ezt olvassa el – a szakértő megszólalt

Létrehozva:

|

Egyre drágább és nehezebb a napelemes rendszerek kiépítése.

A nagy rendszerektől a háztartási méretű erőművekig egyre nehezebb és drágább a napelemek telepítése – írja a hvg.hu. Bár a kormány jelentősen növelné a hazai napelemes kapacitást, a hálózatra kapcsolás egyáltalán nem egyszerű. Tavasszal például kiderült, hogy a Mavir nulla szabad kapacitást hirdetett meg új energiatermelők rendszerbe állítására, és jelezte: szinkronba kell hozni az elektromos hálózat infrastruktúráját és rugalmasságát az időjárásfüggő kapacitások rohamos növekedésével. Kiss Ernő, a Magyar Napelemes és Napkollektor Szövetség elnöke szerint egy július közepén bejelentett maviros szabályváltozás miatt további költségnövekedéssel nézhetnek szembe azok a közepes társasházak, iskolák és vállalkozások, amelyek napelemes rendszert építettek ki. A rendszerirányító Üzemi Szabályzatának legújabb változata alapján minden 50 kilowattnál nagyobb teljesítményű napelemes rendszernél kötelező távolról vezérelhető akkumulátoros energiatárolókat kiépíteni, legalább a felszerelt napelemek kapacitása 30 százalékáig, két órán keresztül. A módosítás jóformán minden új napelemes rendszert érint.

Kiss Ernő szerint komoly probléma az összes folyamatban lévő beruházásra vonatkozó módosítás, és akár 50 százalékos költségnövekedést jelenthet. A szakértő úgy gondolja, a szabálynak egyébként kevés értelme van, mivel a Mavir rendszere nincs felkészülve az ilyen energiatárolók szabályozására.
A Mavir a hvg.hu megkeresésére azt közölte, hogy a szabályzat nem kizárólag akkumulátoros energiatárolók kiépítését írja elő kötelezően, hanem szabályozható, vagyis időjárástól nem függő kapacitást kell biztosítani legalább a kapacitás 30 százalékáig. Tehát gázmotor, törpe vízerőmű vagy olyan eszköz is szóba jöhet, amellyel szabályozott módon lehet elektromos áramot termelni. Az előírás minden olyan napelemet érint, amelyre új csatlakozóként vonatkozik a magyar villamosenergia-rendszer üzemi szabályzata.

Advertisement

Érdemes hozzátenni: az 50 kilowattos határ jóval felette van annak, ami egy átlagos családi ház energiaszükségleteit fedezné. A lakossági napelemes rendszerek nagy része tehát nem érintett, Kiss Ernő szerint inkább a vállalkozások, gyárak, társasházak és középületek esetében lehet problémás a szabály.
Ami viszont a lakosság számára is nehézséget jelenthet: a szolgáltatók immár megkövetelik, hogy a 2,5 kilowattnál nagyobb teljesítményű rendszerek telepítésére vonatkozó igények benyújtása előtt az érintett ingatlan elektromos rendszerét háromfázisúvá alakítsák. Ez több hónapos csúszáshoz vezethet a beruházásban, a szolgáltató ráadásul gyakran nem is járul hozzá a napelemtelepítéshez. Kiss Ernő szerint ez az otthonfelújítási program, illetve a 100 százalékos napelemes és fűtéskorszerűsítési támogatás keretében megvalósítandó projektek esetében egyaránt kockázatot jelent.

Advertisement

Zöldinfó

A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek

Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.

A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák