Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ha napelemet telepítene, akkor ezt olvassa el – a szakértő megszólalt

Létrehozva:

|

Egyre drágább és nehezebb a napelemes rendszerek kiépítése.

A nagy rendszerektől a háztartási méretű erőművekig egyre nehezebb és drágább a napelemek telepítése – írja a hvg.hu. Bár a kormány jelentősen növelné a hazai napelemes kapacitást, a hálózatra kapcsolás egyáltalán nem egyszerű. Tavasszal például kiderült, hogy a Mavir nulla szabad kapacitást hirdetett meg új energiatermelők rendszerbe állítására, és jelezte: szinkronba kell hozni az elektromos hálózat infrastruktúráját és rugalmasságát az időjárásfüggő kapacitások rohamos növekedésével. Kiss Ernő, a Magyar Napelemes és Napkollektor Szövetség elnöke szerint egy július közepén bejelentett maviros szabályváltozás miatt további költségnövekedéssel nézhetnek szembe azok a közepes társasházak, iskolák és vállalkozások, amelyek napelemes rendszert építettek ki. A rendszerirányító Üzemi Szabályzatának legújabb változata alapján minden 50 kilowattnál nagyobb teljesítményű napelemes rendszernél kötelező távolról vezérelhető akkumulátoros energiatárolókat kiépíteni, legalább a felszerelt napelemek kapacitása 30 százalékáig, két órán keresztül. A módosítás jóformán minden új napelemes rendszert érint.

Kiss Ernő szerint komoly probléma az összes folyamatban lévő beruházásra vonatkozó módosítás, és akár 50 százalékos költségnövekedést jelenthet. A szakértő úgy gondolja, a szabálynak egyébként kevés értelme van, mivel a Mavir rendszere nincs felkészülve az ilyen energiatárolók szabályozására.
A Mavir a hvg.hu megkeresésére azt közölte, hogy a szabályzat nem kizárólag akkumulátoros energiatárolók kiépítését írja elő kötelezően, hanem szabályozható, vagyis időjárástól nem függő kapacitást kell biztosítani legalább a kapacitás 30 százalékáig. Tehát gázmotor, törpe vízerőmű vagy olyan eszköz is szóba jöhet, amellyel szabályozott módon lehet elektromos áramot termelni. Az előírás minden olyan napelemet érint, amelyre új csatlakozóként vonatkozik a magyar villamosenergia-rendszer üzemi szabályzata.

Advertisement

Érdemes hozzátenni: az 50 kilowattos határ jóval felette van annak, ami egy átlagos családi ház energiaszükségleteit fedezné. A lakossági napelemes rendszerek nagy része tehát nem érintett, Kiss Ernő szerint inkább a vállalkozások, gyárak, társasházak és középületek esetében lehet problémás a szabály.
Ami viszont a lakosság számára is nehézséget jelenthet: a szolgáltatók immár megkövetelik, hogy a 2,5 kilowattnál nagyobb teljesítményű rendszerek telepítésére vonatkozó igények benyújtása előtt az érintett ingatlan elektromos rendszerét háromfázisúvá alakítsák. Ez több hónapos csúszáshoz vezethet a beruházásban, a szolgáltató ráadásul gyakran nem is járul hozzá a napelemtelepítéshez. Kiss Ernő szerint ez az otthonfelújítási program, illetve a 100 százalékos napelemes és fűtéskorszerűsítési támogatás keretében megvalósítandó projektek esetében egyaránt kockázatot jelent.

Advertisement

Zöldinfó

Az ökogazdálkodás lehet a mezőgazdaság egyik válasza az egyre gyakoribb aszályokra

Az ökogazdálkodásban termesztett növények ellenállóbbak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ökogazdálkodásban termesztett növények ellenállóbbak az egyre gyakori aszályokkal szemben, a talaj vízháztartása is sokkal jobb, mint a hagyományosnak tekintett gazdálkodásnál – mondta Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának megjelent adásában, amely a Youtube-on is megtekinthető. Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Drexler Dórával, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet alapítójával és ügyvezetőjével beszélgetett az adásban. A műsorból kiderült, hogy az ökogazdálkodásban 15-20 százalékkal alacsonyabb egy vetésforgóra vetítve a terméshozam, de épp a legnagyobb hozzáadott értékkel rendelkező terményeknél, mint a csemegekukorica vagy zöldborsó, minimális, 10 százalékos a különbség – idézi az alternativenergia.hu. Nincs ugyanakkor műtrágyaköltség, és 10-15 százalékkal több vizet tud megtartani egy ökológiailag művelt talaj. Drexler Dóra ugyanakkor rámutatott, hogy jó lenne jobban megszervezni a hazai értékesítést, mert a gazdák nem tudják érvényesíteni az árban a bio minősítést.

Ismertette, az intézet együtt dolgozik a gazdálkodókkal, már az induláskor bevonták a termelőket a kutatási programok kialakításába, a gyakorlati hasznosításra fókuszálva. Kifejtette, az érdeklődő gazdálkodók vetőmagokat kapnak, és megnézik, hogy az ő körülményei között ezek a fajták, fajok, kultúrák hogyan teljesítenek öko vagy extenzív művelési módon, majd ebből ajánlást is készítenek az ország különböző térségeire. Technológiákon is dolgoznak, ezek között említette, hogyan lehet ellenállóbbá tenni a szőlőművelést a hősokkoknak, de az öt éve zajló kutatás eredménye az is, hogy rengeteg adatuk van az amerikai szőlőkabócáról, ami most az egyik legnagyobb veszély. Együttműködnek az érdemi előzményekkel rendelkező hazai szervezetekkel, így a martonvásári és tápiószelei génbankkal.

Áder János finanszírozásra és együttműködésre vonatkozó kérdéseire kiderült, a projektfinanszírozások 50 százalékát az Agrárminisztérium tette lehetővé, másik felét az Európai Unió pályázatai, jelenleg 17 elnyert uniós kutatási pályázata van az intézetnek, ez az egyik legtöbb az országban agrárterületen. Áder János megfogalmazta, az ökogazdálkodás négy alapelve az egészség, az ökológia, a méltányosság és a törődés, és ezen elmélet kifejtésére kérte vendégét, aki azt mondta, az ökogazdálkodás értékrendet tükröz.

Advertisement

Ennek része, hogy nem használnak szintetikus kémiai szereket, GMO-mentesen kell gazdálkodni, az állattartás terén jelentős különbség, hogy meg kell adni az állatnak a természetes viselkedéshez való hozzáférési lehetőséget, és nem szabad csonkítani az állatokat, például nem szabad lecsípni a csirke csőrét. A műsor vendége – mint Áder János elmondta – két kerekasztalbeszélgetésen is részt vett a Kék Bolygó Alapítvány által szervezett Budapest Planeten, és meghatározó élménynek nevezte, hogy sok fiatal volt a közönség soraiban, ismertetése szerint az ökológiai gazdálkodók életkora 10 évvel fiatalabb a teljes országos átlagnál, a szakirányú végzettséggel rendelkezők száma pedig duplája ezen a területen.

A beszélgetésben elhangzott, hogy az ország egyedüli ökogazdálkodásra specializálódott kutatóintézetét 2010-ben alapították, az Esterházy Melinda által létrehozott alapítványok kezdeményezésére, közhasznú társaságként működik 48 munkatárssal. Évente több mint 30 rendezvényt tartanak műhelymunkákkal, kétévente 500 fős nagyrendezvényt tartanak, több százezer emberrel vannak kapcsolatban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák