Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ha napelemet telepítene, akkor ezt olvassa el – a szakértő megszólalt

Létrehozva:

|

Egyre drágább és nehezebb a napelemes rendszerek kiépítése.

A nagy rendszerektől a háztartási méretű erőművekig egyre nehezebb és drágább a napelemek telepítése – írja a hvg.hu. Bár a kormány jelentősen növelné a hazai napelemes kapacitást, a hálózatra kapcsolás egyáltalán nem egyszerű. Tavasszal például kiderült, hogy a Mavir nulla szabad kapacitást hirdetett meg új energiatermelők rendszerbe állítására, és jelezte: szinkronba kell hozni az elektromos hálózat infrastruktúráját és rugalmasságát az időjárásfüggő kapacitások rohamos növekedésével. Kiss Ernő, a Magyar Napelemes és Napkollektor Szövetség elnöke szerint egy július közepén bejelentett maviros szabályváltozás miatt további költségnövekedéssel nézhetnek szembe azok a közepes társasházak, iskolák és vállalkozások, amelyek napelemes rendszert építettek ki. A rendszerirányító Üzemi Szabályzatának legújabb változata alapján minden 50 kilowattnál nagyobb teljesítményű napelemes rendszernél kötelező távolról vezérelhető akkumulátoros energiatárolókat kiépíteni, legalább a felszerelt napelemek kapacitása 30 százalékáig, két órán keresztül. A módosítás jóformán minden új napelemes rendszert érint.

Kiss Ernő szerint komoly probléma az összes folyamatban lévő beruházásra vonatkozó módosítás, és akár 50 százalékos költségnövekedést jelenthet. A szakértő úgy gondolja, a szabálynak egyébként kevés értelme van, mivel a Mavir rendszere nincs felkészülve az ilyen energiatárolók szabályozására.
A Mavir a hvg.hu megkeresésére azt közölte, hogy a szabályzat nem kizárólag akkumulátoros energiatárolók kiépítését írja elő kötelezően, hanem szabályozható, vagyis időjárástól nem függő kapacitást kell biztosítani legalább a kapacitás 30 százalékáig. Tehát gázmotor, törpe vízerőmű vagy olyan eszköz is szóba jöhet, amellyel szabályozott módon lehet elektromos áramot termelni. Az előírás minden olyan napelemet érint, amelyre új csatlakozóként vonatkozik a magyar villamosenergia-rendszer üzemi szabályzata.

Advertisement

Érdemes hozzátenni: az 50 kilowattos határ jóval felette van annak, ami egy átlagos családi ház energiaszükségleteit fedezné. A lakossági napelemes rendszerek nagy része tehát nem érintett, Kiss Ernő szerint inkább a vállalkozások, gyárak, társasházak és középületek esetében lehet problémás a szabály.
Ami viszont a lakosság számára is nehézséget jelenthet: a szolgáltatók immár megkövetelik, hogy a 2,5 kilowattnál nagyobb teljesítményű rendszerek telepítésére vonatkozó igények benyújtása előtt az érintett ingatlan elektromos rendszerét háromfázisúvá alakítsák. Ez több hónapos csúszáshoz vezethet a beruházásban, a szolgáltató ráadásul gyakran nem is járul hozzá a napelemtelepítéshez. Kiss Ernő szerint ez az otthonfelújítási program, illetve a 100 százalékos napelemes és fűtéskorszerűsítési támogatás keretében megvalósítandó projektek esetében egyaránt kockázatot jelent.

Advertisement

Zöldinfó

Laborból az ipar felé: szabadalmaztatott aerogél új lehetőségeket nyit az értékesfém-kivonásban

Hulladékból arany – szabadalmaztatják a debreceni hallgató innovációját.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A szó átvitt és a szó szoros értelmében is aranyat ér a Debreceni Egyetem fiatal kutatóinak felfedezése. Bukta Balázs József és Herman Petra egy olyan aerogélt fejlesztett ki, amely az eddigi leghatékonyabb és legfenntarthatóbb módon segít a nemesfémet visszanyerni az elektronikai hulladékokból – írja az alternativenergia.hu. Nem csoda, hogy ez a már szabadalmaztatás alatt álló tudományos eredmény elnyerte az I. innOTDK Nagydíját is. Bukta Balázs József a DE Természettudományi és Technológiai Karának vegyészmérnök mesterszakos hallgatója. A Kémiai Intézet Aerogél kutatócsoportjának tagjaként két éve kezdett abba a tudományos munkába, amely alapján az intézmény Kutatáshasznosítási és Technológiatranszfer Központja szabadalmi bejelentést tett.

Már korábban is léteztek módszerek arra, hogy az elektronikai hulladékból visszanyerjék az aranyat. Ezekkel összehasonlítva azonban a mi technikánk sokkal hatékonyabb, hiszen mennyiségileg több nemesfémet tudunk vele megkötni és – ami a legfontosabb – mindezt olcsón és környezetbarát módon – részletezte a vegyészmérnök hallgató, aki témavezetőjével, Herman Petrával közösen ötletelve jutott el idáig.

Balázs több tehetséggondozó programban részt vesz, ehhez a munkához is nagyon lelkiismeretesen és motiváltan állt hozzá. Minden kísérletet ő maga végzett el, csak minimális útmutatásra volt szüksége ahhoz, hogy egy igazán innovatív és fenntartható megoldást tudjunk kidolgozni a problémára – fogalmazott a DE TTK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék adjunktusa.

Advertisement

A Rezorcin-formaldehid alapú aerogélek arany vegyületek szelektív megkötésére című projektjével Bukta Balázs József különdíjat nyert áprilisban a 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK), majd nevezett az I. innOTDK-ra is. A megmérettetést azzal a céllal hirdették meg, hogy az innovációs elemeket tartalmazó legjobb pályamunkák szerzői mentori és anyagi támogatást kaphassanak, aminek köszönhetően könnyebben megvalósíthatják kutatásuk tárgyát.

A beérkezett 80 pályázat közül a legjobb 28 jutott a döntőbe. A fiatal kutatók itt röviden bemutathatták munkájukat, majd a szakmai zsűri kiválasztotta a kilenc legígéretesebb projektet, amelyek az utolsó fordulóban mérkőztek meg az innOTDK Nagydíjért és az innOTDK Díjért. A döntőbe jutott projektek kimagasló tudományos színvonalat képviseltek, és magas megvalósíthatósági potenciállal rendelkeznek. A versennyel nem titkolt célunk, hogy ezt a személetet minél több fiatal kutató helyezze előtérbe munkája során – hangsúlyozta Mátyus László, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja, az OTDT megválasztott leendő elnöke.

Advertisement

A hallgatóink ilyen sikerei kiválóan mutatják, hogy karunkon sikerült megerősítenünk az alkalmazásorientált és hasznosíthatóságra épülő szemléletet a hagyományosan magas színvonalú alapkutatási tevékenység mellett. Külön öröm, hogy a tehetséges fiatal kutatóink nemcsak tudományos igényességgel dolgoznak, hanem az ipari és társadalmi hasznosítás irányába is bátran nyitnak, példát mutatva az egész közösségünk számára – tette hozzá Kun Ferenc, a DE Természettudományi és Technológiai Kar dékánja annak kapcsán, hogy Bukta Balázs József elnyerte az I. innOTDK Nagydíját.

A fiatal kutató projektje már egy laboratóriumban kidolgozott megoldásként került a zsűri elé, de a munka itt még nem ért véget, hiszen már egy külföldi kollaborációban készül vizsgálni az innováció ipari szintű hasznosíthatóságát. Emellett újabb gélek előállítását is tervezi, amikkel az értékes ritkaföldfémeket szeretné kivonni különböző hulladékokból.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák