Zöldinfó
Ha napelemet telepítene, akkor ezt olvassa el – a szakértő megszólalt
Egyre drágább és nehezebb a napelemes rendszerek kiépítése.
A nagy rendszerektől a háztartási méretű erőművekig egyre nehezebb és drágább a napelemek telepítése – írja a hvg.hu. Bár a kormány jelentősen növelné a hazai napelemes kapacitást, a hálózatra kapcsolás egyáltalán nem egyszerű. Tavasszal például kiderült, hogy a Mavir nulla szabad kapacitást hirdetett meg új energiatermelők rendszerbe állítására, és jelezte: szinkronba kell hozni az elektromos hálózat infrastruktúráját és rugalmasságát az időjárásfüggő kapacitások rohamos növekedésével. Kiss Ernő, a Magyar Napelemes és Napkollektor Szövetség elnöke szerint egy július közepén bejelentett maviros szabályváltozás miatt további költségnövekedéssel nézhetnek szembe azok a közepes társasházak, iskolák és vállalkozások, amelyek napelemes rendszert építettek ki. A rendszerirányító Üzemi Szabályzatának legújabb változata alapján minden 50 kilowattnál nagyobb teljesítményű napelemes rendszernél kötelező távolról vezérelhető akkumulátoros energiatárolókat kiépíteni, legalább a felszerelt napelemek kapacitása 30 százalékáig, két órán keresztül. A módosítás jóformán minden új napelemes rendszert érint.
Kiss Ernő szerint komoly probléma az összes folyamatban lévő beruházásra vonatkozó módosítás, és akár 50 százalékos költségnövekedést jelenthet. A szakértő úgy gondolja, a szabálynak egyébként kevés értelme van, mivel a Mavir rendszere nincs felkészülve az ilyen energiatárolók szabályozására.
A Mavir a hvg.hu megkeresésére azt közölte, hogy a szabályzat nem kizárólag akkumulátoros energiatárolók kiépítését írja elő kötelezően, hanem szabályozható, vagyis időjárástól nem függő kapacitást kell biztosítani legalább a kapacitás 30 százalékáig. Tehát gázmotor, törpe vízerőmű vagy olyan eszköz is szóba jöhet, amellyel szabályozott módon lehet elektromos áramot termelni. Az előírás minden olyan napelemet érint, amelyre új csatlakozóként vonatkozik a magyar villamosenergia-rendszer üzemi szabályzata.
Érdemes hozzátenni: az 50 kilowattos határ jóval felette van annak, ami egy átlagos családi ház energiaszükségleteit fedezné. A lakossági napelemes rendszerek nagy része tehát nem érintett, Kiss Ernő szerint inkább a vállalkozások, gyárak, társasházak és középületek esetében lehet problémás a szabály.
Ami viszont a lakosság számára is nehézséget jelenthet: a szolgáltatók immár megkövetelik, hogy a 2,5 kilowattnál nagyobb teljesítményű rendszerek telepítésére vonatkozó igények benyújtása előtt az érintett ingatlan elektromos rendszerét háromfázisúvá alakítsák. Ez több hónapos csúszáshoz vezethet a beruházásban, a szolgáltató ráadásul gyakran nem is járul hozzá a napelemtelepítéshez. Kiss Ernő szerint ez az otthonfelújítási program, illetve a 100 százalékos napelemes és fűtéskorszerűsítési támogatás keretében megvalósítandó projektek esetében egyaránt kockázatot jelent.
Zöldinfó
Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.
Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.
A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta986 lóerő, 530 kilométeres hatótáv és négy ajtó – új korszakot nyitott a Ferrari
