Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hulladékból energia: biometánüzemet adtak át Szarvason

Átadták a Mol szarvasi biometángyártó egységét.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Biometángyártó egységet adtak át a Mol-csoport szarvasi biogázüzemében, a beruházást 2,7 milliárd forintból valósították meg. Bacsa György, a Mol Magyarország stratégiai ügyvezető igazgatója elmondta: az új üzemben éves szinten több mint 7 millió köbméter biometánt állítanak elő, amely mintegy 8500 háztartás éves gázigényének felel meg – írja az alternativenergia.hu. Az új egység a 2011 óta működő biogázüzemben termelt biogázt speciális eljárással tisztítja meg a szén-dioxidtól, az így előálló biometán közvetlenül betáplálható a gázhálózatba – tette hozzá. Az egységben jelenleg a tesztfázis zajlik, de még októberben elkezdődik a tényleges termelés, ezzel a szarvasi lesz a Mol-csoport első, Magyarország harmadik biometánt előállító üzeme.

Bacsa György, a Mol Magyarország stratégiai ügyvezető igazgatója elmondta: az új üzemben éves szinten több mint 7 millió köbméter biometánt állítanak elő, amely mintegy 8500 háztartás éves gázigényének felel meg. Az új egység a 2011 óta működő biogázüzemben termelt biogázt speciális eljárással tisztítja meg a szén-dioxidtól, az így előálló biometán közvetlenül betáplálható a gázhálózatba – tette hozzá. Az egységben jelenleg a tesztfázis zajlik, de még októberben elkezdődik a tényleges termelés, ezzel a szarvasi lesz a Mol-csoport első, Magyarország harmadik biometánt előállító üzeme. Bacsa György mérföldkőnek nevezte az eseményt, aláhúzva, hogy a beruházás kézzel fogható eredménye a fenntarthatósági céloknak, továbbá az energetika és az agrárium együttműködésének.

Hozzátette, a biometánt CNG vagy LNG formájában közlekedési célokra is lehetne használni, de ehhez még kutatás-fejlesztésre lenne szükség, amelyhez partnereket keresnek. Bacsa György elmondta, a Mol több hasonló beruházást tervez Szlovákiában, Horvátországban és több kelet-közép-európai országban, ezek zöldmezős és – a szarvasihoz hasonló – barnamezős beruházások lesznek. Megjegyezte, a Mol-csoport mintegy egy hónapja adott át a Csongrád megyei Algyőn egy napelemparkot és a hozzá kapcsolódó akkumulátoros tárolót, amivel szintén a zöld-, megújuló energiatermelést bővítette.

Advertisement

Horváth Ádám, a Mol-csoport Downstream új és fenntartható üzletágak igazgatója kifejtette, a Békés megyei Szarvason 2011 óta működő biogázüzemet 2023-ban vásárolta meg a Mol. Az üzem mintegy 40 ezer tonna, a térség hús- és élelmiszertermeléséből származó szerves hulladékot, 50 ezer tonna trágyát és 20 ezer tonna mezőgazdasági szubsztrátot dolgoz fel, amiből évi 12 millió köbméter nyers biogázt állít elő. Jelenleg a biogázt gázmotorokban hasznosítják: évente közel 24 gigawattóra zöldáramot és kapcsolt hőenergiát állítanak elő; ipari gőzt és meleg energiát például a közeli, pulykafeldolgozással foglalkozó Gallicoop Zrt.-nek adnak el. Melléktermékként olyan úgynevezett fermenté keletkezik, amelyet a közeli földekre visszajuttatva a műtrágyafelhasználást csökkentik.

Gombár Dávid (Tisza Párt), a térség országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Gazdasági és energetikai bizottságának tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházás a helyi, vidéki gazdaságot erősíti, munkahelyek megtartását segíti, emellett zöld fejlesztés és hozzájárul Magyarország energiaellátásának diverzifikálásához. Az üzembejárás során az MTI megtudta, hogy a biogázüzembe a szomszédos sertéstelepről trágya, a közeli Szarvasi Mozzarella Kft.-től tejsavó, a környező földekről egyebek mellett kukoricaszár érkezik; a legmesszebbről, mintegy 150 kilométerről pedig nagy energiatartalmú kukoricaszirup érkezik alapanyagként. Összesen csaknem húszféle alapanyagot használnak fel az üzemben.

Advertisement

Naponta 300 tonna szilárd és folyékony alapanyagot használnak fel megfelelő elegyben, az alapanyagok négy darab 2000 és három darab 3700 köbméteres tárolóban 40-50 nap alatt, 40 Celsius-fokon biogázzá bomlanak, amelyet még tisztítani kell különböző szerves vegyületektől és kéntől. A szarvasi üzemben jelenleg húszan dolgoznak. Magyarországon mintegy 50 biogázüzem működik; biometánt a kaposvári cukorgyár és a dunaföldvári Pannonia Bio gyárt, mindkettő saját alapanyagot dolgoz fel.

Advertisement

Zöldinfó

Környezetbarát esőkabátot fejlesztettek Magyarországon, nemzetközi siker előtt állhat

Környezetbarát, komposztálható esőkabátot fejlesztett egy zalacsányi vállalkozás.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Környezetbarát, komposztálható esőkabátot fejlesztett egy zalacsányi családi vállalkozás, a tömegrendezvényeken jól használható, innovatív termék iránt külföldi rendezvények szervezői is érdeklődést mutatnak – írja az alternativenergia.hu. Badacsonyi Tamás ötletgazda, a zalacsányi Örvényesvölgy Fesztivál alapítója és igazgatója az MTI-nek felidézte, hogy 2023-ban a rendezvényüket sújtó intenzív eső alkalmával szembesültek azzal, hogy a látogatóknak gyorsan szétosztott műanyag esőkabátok húsz perc múlva a szemetesbe kerültek. Ekkor jött az ötlet, hogy meg kellene alkotni egy olyan esőkabátot, ami komposztálható, de akár újrahasznosítható is, természetesen vízálló, és nem utolsó szempontként szagtalan.

Az alapanyagot egy kínai partnerük laboratóriumában közösen kísérletezték ki, így jutottak el a gyártáshoz szükséges fóliáig – ismertette a fesztiváligazgató. A termék már több teszten és kísérleten van túl, jelenleg három külföldi helyszínen zajlanak a minősítést szolgáló a laboratóriumi vizsgálatok, ez a folyamat a későbbi szabadalmaztatáshoz is hozzájárulhat. Nagy-Britanniában a természetes eredetű alapanyag, vagyis a bioösszetevők mértékének meghatározása folyik, Belgiumban a komposztálhatóságot vizsgálják, az Egyesült Államokban pedig az ottani Mezőgazdasági Minisztérium által kiadott biominősítés megszerzésén dolgoznak.

Badacsonyi Tamás elmondása szerint a Rainraver Festiponchooh! elnevezésű esőkabáttal Magyarországon az idén már több kisebb zenei fesztiválon megismerkedhettek a résztvevők, emellett Monacóban az E-Formula futamon, az egyesült államokbeli Pasadenában pedig a hagyományos januári Rose Parade felvonuláson tesztelték a szervezők. Érdeklődik a fesztiválponcsó iránt a FIFA is, a futball-világbajnokság torontói megnyitóján használták a termékmintáikat, valamint a Niagara Vízesés Nemzeti Parkból is kaptak megkeresést.

Advertisement

Badacsonyi Tamás jelezte, az amerikai forgalmazásra már önálló céget is alapítottak. A leginkább előrehaladott tárgyalásokat a londoni Természettudományi Múzeummal folytatják, ahol saját logós termékként szeretnék árusítani, miután elkészül a biológiai összetevők arányára vonatkozó minősítés. Arra is kitért, hogy eddig saját forrásból, pályázati tanácsadó vállalkozásuk és a Zalacsányban működő szálláshelyük bevételéből finanszírozták a környezetbarát esőkabát fejlesztését és gyártását. Mostanáig húszmilliós nagyságrendben költöttek a termékükre, 25 ezer darabot gyártottak Kínában. A további kutatás-fejlesztésre és piaci bevezetésre 50-100 millió forintot fordítanának saját erő és pályázati forrás felhasználásával, esetleg új partner bevonásával.

Badacsonyi Tamás a termék sikereiről beszámolva elmondta, hogy nemrégiben a Nemzetközi Fesztivál és Rendezvény Szövetség (International Festivals & Events Association) éves díjátadóján az IFEA/Haas & Wilkerson Pinnacle Awards-szal ismerte el az innovációjukat, korábban pedig Párizsban a Change Now nemzetközi konferencia Official Selection ajánlásába került be a fesztiválponcsó, mint ajánlott fenntartható megoldás. A környezetbarát esőkabát a hagyományos műanyag termékeknél valamivel drágább, de akik ezt használják, a fenntarthatóságot tartják szem előtt, ez pedig a világ számos tömegrendezvényén ma már kiemelt szempont – tette hozzá Badacsonyi Tamás.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák