Zöldinfó
Hajlandóak vagyunk többet fizetni a biológiailag lebomló műanyagért – de nem eleget
A fogyasztók hajlandóak többet fizetni a biológiailag lebomló műanyag palackokba csomagolt vízért, azonban ez nem elegendő a gyártási többletköltségek fedezésére – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatásából.
Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)
Matthew Gorton, a Corvinus Egyetem professzora, egyben a brit Nemzeti Innovációs Központ a Vidéki Vállalkozásokért szervezet munkatársa, valamint kollégái azt vizsgálták, hogy a csomagolás típusa (biológiailag lebomló műanyag vagy nem lebomló PET), a vásárláshoz kapcsolódó jótékonysági adomány, a termék származása (helyi vagy külföldi) és az ár milyen hatással van az Egyesült Királyság fogyasztóinak vásárlási hajlandóságára. A kutatók azt is elemezték, hogy a természethez való kötődés és a környezettudatos vásárláshoz kapcsolódó értékek miként befolyásolják a döntést. Az eredmények először a Journal of Environmental Management tudományos folyóiratban jelentek meg.
Az eredmények szerint a brit fogyasztók hajlandóak akár 49 pennyvel (kb. 240 forinttal) többet fizetni a biológiailag lebomló műanyag palackokba csomagolt vízért, mint a hagyományos PET-palackos változatért.
„Bár a fogyasztók készek többet fizetni a lebomló csomagolásért, jelenleg ennek költsége megegyezik vagy akár meg is haladja a kutatásban azonosított átlagos fizetési hajlandóságot” – mondja Gorton professzor. „Ezért amikor a gyártók el akarják hagyni a PET-palackokat, nehéz teljes mértékben áthárítaniuk a biológiailag lebomló műanyagok többletköltségét a fogyasztókra” – teszi hozzá kutatótársa, Török Áron, a Corvinus Egyetem docense.
Mivel az ár bizonyult a legfontosabb tényezőnek, amit egy fogyasztó mérlegel a palackos víz megvásárlásakor, a biológiailag lebomló műanyagok elterjedése a költségcsökkentő innovációkon múlik. A természethez való kötődés erősebb szintje növeli a lebomló csomagolás előnyben részesítését a nem lebomlóval szemben. Ugyanakkor azok, akik a környezeti szempontokat még erősebben figyelembe veszik a vásárláskor, inkább teljesen elkerülik, hogy palackozott vizet vegyenek.
A fogyasztók általában a helyi termékeket keresik, és készek többet fizetni értük, de a víz származási helye csak mérsékelten hatott a fizetési hajlandóságra ebben a kutatásban. Eszerint a cégeknek többet kell tenniük annál, mint hogy csupán a termék helyi eredetét hangsúlyozzák.
A kutatás azt is kimutatta, hogy a fogyasztók nagyobb valószínűséggel vásárolnak palackozott vizet, ha a vásárlással egyúttal jótékonysági adományozásban is részt vesznek.
Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem
Zöldinfó
Rugalmasan csökkenthető az üzemanyagok áfája
A horvát parlament jóváhagyta a lebegő áfa bevezetését az üzemanyagokra.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A horvát parlament sürgősségi eljárásban jóváhagyta az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását, amely szükséghelyzet esetén lehetővé teszi az úgynevezett lebegő áfa bevezetését az olajszármazékokra – írja az alternativenergia.hu. A törvénymódosítást 107 képviselő támogatta, 18 tartózkodott, egy pedig ellene szavazott. A jogszabály értelmében a kormány rendelettel, nem pedig a törvény ismételt módosításával csökkentheti az olajszármazékokra vonatkozó adókulcsot, legfeljebb tíz százalékponttal. Erre kizárólag a közel-keleti konfliktus további eszkalációja és az energiaárak ebből fakadó erőteljesebb emelkedése esetén kerülhet sor. A kormány felhatalmazást kap arra is, hogy rendeletben, korlátozott időre meghatározza a jövedéki adó hatálya alá tartozó energiahordozók áfakulcsát. Horvátországban az üzemanyagokra jelenleg a 25 százalékos általános áfakulcs vonatkozik, az európai uniós irányelvek szerint azonban az energiahordozók áfája legfeljebb 15 százalékig csökkenthető.
A szavazást megelőző parlamenti vitában az ellenzéki képviselők az áremelkedések miatt bírálták a kormányt. A horvát statisztikai hivatal csütörtökön közölt első becslése szerint a márciusi 4,8 százalékról áprilisban 5,8 százalékra gyorsult az infláció éves összevetésben. Nikola Grmoja, a Híd (Most) képviselője szerint a kormány megoldásként lebegő áfát kínál, miközben szerinte nem érzékeli megfelelően az állampolgárok mindennapi megélhetési gondjait. Jelena Milos, a Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség képviselője azt mondta: Horvátországban már a közel-keleti válság előtt is magas volt az infláció. Szövetsége különadót sürget azokra az extraprofitokra, amelyek szerinte az inflációból hasznot húzó vállalatoknál keletkeztek.
Marko Pavic, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselője válaszában azt mondta: a közel-keleti válság nélkül az infláció 3,06 százalék lenne. Szerinte ezt mutatja, hogy leginkább az energiahordozók ára emelkedett, 17,5 százalékkal. Hozzátette: biztató, hogy az energiaárak növekedése nem gyűrűzöt át az élelmiszerek és italok árába. A kormányülést követően Tomislav Coric pénzügyminiszter azt mondta: az energiapiaci helyzet miatt az áprilisi inflációs adat várható volt, és azt elsősorban a közel-keleti konfliktus okozta energiapiaci sokk idézte elő. Ugyanakkor ismét figyelmeztetett a szolgáltatások árának emelkedésére, ami szerinte nem kedvező a turisztikai főszezon előtt. Hozzátette: Horvátország fiskális és más gazdaságpolitikai eszközökkel sem képes teljesen kivédeni az importált energiapiaci sokkokat és az importált inflációt.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
