Zöldinfó
Hajlandóak vagyunk többet fizetni a biológiailag lebomló műanyagért – de nem eleget
A fogyasztók hajlandóak többet fizetni a biológiailag lebomló műanyag palackokba csomagolt vízért, azonban ez nem elegendő a gyártási többletköltségek fedezésére – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatásából.
Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)
Matthew Gorton, a Corvinus Egyetem professzora, egyben a brit Nemzeti Innovációs Központ a Vidéki Vállalkozásokért szervezet munkatársa, valamint kollégái azt vizsgálták, hogy a csomagolás típusa (biológiailag lebomló műanyag vagy nem lebomló PET), a vásárláshoz kapcsolódó jótékonysági adomány, a termék származása (helyi vagy külföldi) és az ár milyen hatással van az Egyesült Királyság fogyasztóinak vásárlási hajlandóságára. A kutatók azt is elemezték, hogy a természethez való kötődés és a környezettudatos vásárláshoz kapcsolódó értékek miként befolyásolják a döntést. Az eredmények először a Journal of Environmental Management tudományos folyóiratban jelentek meg.
Az eredmények szerint a brit fogyasztók hajlandóak akár 49 pennyvel (kb. 240 forinttal) többet fizetni a biológiailag lebomló műanyag palackokba csomagolt vízért, mint a hagyományos PET-palackos változatért.
„Bár a fogyasztók készek többet fizetni a lebomló csomagolásért, jelenleg ennek költsége megegyezik vagy akár meg is haladja a kutatásban azonosított átlagos fizetési hajlandóságot” – mondja Gorton professzor. „Ezért amikor a gyártók el akarják hagyni a PET-palackokat, nehéz teljes mértékben áthárítaniuk a biológiailag lebomló műanyagok többletköltségét a fogyasztókra” – teszi hozzá kutatótársa, Török Áron, a Corvinus Egyetem docense.
Mivel az ár bizonyult a legfontosabb tényezőnek, amit egy fogyasztó mérlegel a palackos víz megvásárlásakor, a biológiailag lebomló műanyagok elterjedése a költségcsökkentő innovációkon múlik. A természethez való kötődés erősebb szintje növeli a lebomló csomagolás előnyben részesítését a nem lebomlóval szemben. Ugyanakkor azok, akik a környezeti szempontokat még erősebben figyelembe veszik a vásárláskor, inkább teljesen elkerülik, hogy palackozott vizet vegyenek.
A fogyasztók általában a helyi termékeket keresik, és készek többet fizetni értük, de a víz származási helye csak mérsékelten hatott a fizetési hajlandóságra ebben a kutatásban. Eszerint a cégeknek többet kell tenniük annál, mint hogy csupán a termék helyi eredetét hangsúlyozzák.
A kutatás azt is kimutatta, hogy a fogyasztók nagyobb valószínűséggel vásárolnak palackozott vizet, ha a vásárlással egyúttal jótékonysági adományozásban is részt vesznek.
Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem
Zöldinfó
Minusz tíz fok alatt: nő az import, apadnak a tározók Romániában
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A szokatlanul hideg idő miatt január 20-án 663 GWh-ra nőtt Románia teljes gázfogyasztása – írja az alternativenergia.hu. Ennél nagyobb értékre legutóbb 2021. január 19-én volt példa, amikor az országos fogyasztás 673 GWh volt. Az országos gázelosztó hálózatot üzemeltető állami vállalat, a Transgaz valós idejű adatai azt mutatják, hogy 250 GWh-t a belső termelés fedez, 277 GWh-nak megfelelő mennyiségű földgázt a tározókból emelnek ki, mintegy 135 GWh pedig importból származik. Románia teljes importja 210 GWh (19,8 millió köbméter), míg az export hozzávetőleg 76 GWh (7,2 millió köbméter). Az importált földgáz Bulgárián (175,5 MWh, 16,8 millió köbméter) és Magyarországon (32 GWh, 3 millió köbméter) keresztül érkezik. Románia Moldovába (57 GWh, 5,4 millió köbméter) és Ukrajnába (19 GWh, 1,8 millió köbméter) exportál földgázt. A napi gázfogyasztás abszolút romániai rekordját a 2017. január 10-én mért 735 GWh jelenti. Akkor 300 GWh-t fedezett a belső termelés, 280 GWh származott a gáztározókból, 155 GWh pedig importból.
Január 18-án a romániai gáztározókban tárolt energia mennyisége 20,2 TWh volt, ami 59,8 százalékos telítettségnek felel meg. Ez hozzávetőleg 10 százalékkal haladta meg az Európai Unió átlagát, és közel 5 százalékkal az egy évvel korábbi romániai értéket. Január 19-éről 20-ára virradóra Románia nagy részén a hőmérséklet mínusz 10 C fok alá csökkent, s kedden napközben sem emelkedik fagypont fölé.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
