Zöldinfó
Hajlandóak vagyunk többet fizetni a biológiailag lebomló műanyagért – de nem eleget
A fogyasztók hajlandóak többet fizetni a biológiailag lebomló műanyag palackokba csomagolt vízért, azonban ez nem elegendő a gyártási többletköltségek fedezésére – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatásából.
Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)
Matthew Gorton, a Corvinus Egyetem professzora, egyben a brit Nemzeti Innovációs Központ a Vidéki Vállalkozásokért szervezet munkatársa, valamint kollégái azt vizsgálták, hogy a csomagolás típusa (biológiailag lebomló műanyag vagy nem lebomló PET), a vásárláshoz kapcsolódó jótékonysági adomány, a termék származása (helyi vagy külföldi) és az ár milyen hatással van az Egyesült Királyság fogyasztóinak vásárlási hajlandóságára. A kutatók azt is elemezték, hogy a természethez való kötődés és a környezettudatos vásárláshoz kapcsolódó értékek miként befolyásolják a döntést. Az eredmények először a Journal of Environmental Management tudományos folyóiratban jelentek meg.
Az eredmények szerint a brit fogyasztók hajlandóak akár 49 pennyvel (kb. 240 forinttal) többet fizetni a biológiailag lebomló műanyag palackokba csomagolt vízért, mint a hagyományos PET-palackos változatért.
„Bár a fogyasztók készek többet fizetni a lebomló csomagolásért, jelenleg ennek költsége megegyezik vagy akár meg is haladja a kutatásban azonosított átlagos fizetési hajlandóságot” – mondja Gorton professzor. „Ezért amikor a gyártók el akarják hagyni a PET-palackokat, nehéz teljes mértékben áthárítaniuk a biológiailag lebomló műanyagok többletköltségét a fogyasztókra” – teszi hozzá kutatótársa, Török Áron, a Corvinus Egyetem docense.
Mivel az ár bizonyult a legfontosabb tényezőnek, amit egy fogyasztó mérlegel a palackos víz megvásárlásakor, a biológiailag lebomló műanyagok elterjedése a költségcsökkentő innovációkon múlik. A természethez való kötődés erősebb szintje növeli a lebomló csomagolás előnyben részesítését a nem lebomlóval szemben. Ugyanakkor azok, akik a környezeti szempontokat még erősebben figyelembe veszik a vásárláskor, inkább teljesen elkerülik, hogy palackozott vizet vegyenek.
A fogyasztók általában a helyi termékeket keresik, és készek többet fizetni értük, de a víz származási helye csak mérsékelten hatott a fizetési hajlandóságra ebben a kutatásban. Eszerint a cégeknek többet kell tenniük annál, mint hogy csupán a termék helyi eredetét hangsúlyozzák.
A kutatás azt is kimutatta, hogy a fogyasztók nagyobb valószínűséggel vásárolnak palackozott vizet, ha a vásárlással egyúttal jótékonysági adományozásban is részt vesznek.
Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem
Zöldinfó
Márciusban már számítani lehet a cinegék postaládákba költözésére
Mesterséges odúkkal is megelőzhető a széncinegék postaládákba fészkelése.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Billenőajtóval fedett bedobónyílású levélgyűjtővel, és ezzel párhuzamosan a környékre kihelyezett, megfelelő minőségű mesterséges odúkkal megelőzhető a széncinegék postaládákba fészkelése, amire március elejétől már lehet számítani a természetvédők szerint – írja az alternativenergia.hu. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülthez (MME) érkező bejelentések alapján országosan gyakorinak tekinthető, hogy a széncinegék a postaládákba előszeretettel építenek fészket, amelyek épségét a bedobott küldemények veszélyeztetik. A madarak beköltözése megelőzhető a billenőajtóval fedett bedobónyílású levélgyűjtővel, valamint a megfelelő minőségű mesterséges odúk kihelyezésével, de ha a cinegék már beköltöztek, a postaláda rendeltetésszerű használatát fel kell függeszteni. Ilyenkor a kotlás és a fiókanevelés körülbelül egy hónapnyi időtartamára érdemes felszerelni alternatív levélgyűjtőt a madarak által elfoglalt mellé, és kifüggeszteni egy tájékoztató kiírást is a postás számára.
A széncinege a legtermetesebb és a településeken is legelterjedtebb cinegefaj Magyarországon. Hagyományosan harkályodúkban költ és mesterséges odúkban is szívesen fészkel. Gyakorisága hátterében többek között változatos, a klasszikus rovartáplálék mellett meglepően nagy zsákmányfajokat is tartalmazó tápláléklistája áll, emellett évente több fészekaljat is nevelhet, valamint a más fajok számára kevéssé vonzó fészkelőhelyekbe is szívesen költözik. Utóbbira az egyik leggyakoribb példa a postaláda, de találták már fészkét kerítések és korlátok üreges részeiben, vázában, útterelő-bójában, állítva tárolt matractekercsben, felfordított virágcserépben, kandeláberben, kéményben, cserépedényben, vascsövekben vagy utcai cigarettacsikk-gyűjtőben is. Előfordul, hogy nem a fészkelőhely, hanem a fészekanyag furcsa, például amikor a széncinege teniszlabda bolyhos külső burkolatát tépkedve jut építőanyaghoz.
A széncinege a többi cinegefajhoz képest kevésbé ragaszkodik a magasan levő fészeküregekhez, ez különösen a mesterséges üregekben bővelkedő civilizációs környezetben jelent előnyt. A Magyarországon elterjedt, hagyományos postaládatípus a cinegék szemében lapos kialakítású, széles röpnyílású mesterséges odúnak tekinthető. Mivel ezek családi házas környezetben a kerítésen, jól láthatóan helyezkednek el, a cinegék táplálék- vagy fészkelőhely-keresés közben könnyen megtalálják és néhány nap alatt teljes fészket építve be is költöznek ezekbe.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó4 óra telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
