Zöldinfó
Hajlandóak vagyunk többet fizetni a biológiailag lebomló műanyagért – de nem eleget
A fogyasztók hajlandóak többet fizetni a biológiailag lebomló műanyag palackokba csomagolt vízért, azonban ez nem elegendő a gyártási többletköltségek fedezésére – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatásából.
Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)
Matthew Gorton, a Corvinus Egyetem professzora, egyben a brit Nemzeti Innovációs Központ a Vidéki Vállalkozásokért szervezet munkatársa, valamint kollégái azt vizsgálták, hogy a csomagolás típusa (biológiailag lebomló műanyag vagy nem lebomló PET), a vásárláshoz kapcsolódó jótékonysági adomány, a termék származása (helyi vagy külföldi) és az ár milyen hatással van az Egyesült Királyság fogyasztóinak vásárlási hajlandóságára. A kutatók azt is elemezték, hogy a természethez való kötődés és a környezettudatos vásárláshoz kapcsolódó értékek miként befolyásolják a döntést. Az eredmények először a Journal of Environmental Management tudományos folyóiratban jelentek meg.
Az eredmények szerint a brit fogyasztók hajlandóak akár 49 pennyvel (kb. 240 forinttal) többet fizetni a biológiailag lebomló műanyag palackokba csomagolt vízért, mint a hagyományos PET-palackos változatért.
„Bár a fogyasztók készek többet fizetni a lebomló csomagolásért, jelenleg ennek költsége megegyezik vagy akár meg is haladja a kutatásban azonosított átlagos fizetési hajlandóságot” – mondja Gorton professzor. „Ezért amikor a gyártók el akarják hagyni a PET-palackokat, nehéz teljes mértékben áthárítaniuk a biológiailag lebomló műanyagok többletköltségét a fogyasztókra” – teszi hozzá kutatótársa, Török Áron, a Corvinus Egyetem docense.
Mivel az ár bizonyult a legfontosabb tényezőnek, amit egy fogyasztó mérlegel a palackos víz megvásárlásakor, a biológiailag lebomló műanyagok elterjedése a költségcsökkentő innovációkon múlik. A természethez való kötődés erősebb szintje növeli a lebomló csomagolás előnyben részesítését a nem lebomlóval szemben. Ugyanakkor azok, akik a környezeti szempontokat még erősebben figyelembe veszik a vásárláskor, inkább teljesen elkerülik, hogy palackozott vizet vegyenek.
A fogyasztók általában a helyi termékeket keresik, és készek többet fizetni értük, de a víz származási helye csak mérsékelten hatott a fizetési hajlandóságra ebben a kutatásban. Eszerint a cégeknek többet kell tenniük annál, mint hogy csupán a termék helyi eredetét hangsúlyozzák.
A kutatás azt is kimutatta, hogy a fogyasztók nagyobb valószínűséggel vásárolnak palackozott vizet, ha a vásárlással egyúttal jótékonysági adományozásban is részt vesznek.
Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem
Zöldinfó
A fiatal fák élveznek elsőbbséget: új öntözési protokollt dolgozott ki a FŐKERT
Budapest úgy takarékoskodik a vízzel, hogy közben óvja zöldfelületeit.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Úgy kell csökkenteni a vízfelhasználást, hogy közben a lehető legkevesebb ökológiai kár keletkezzen, ennek érdekében a FŐKERT energetikai- és klímavészhelyzetre vonatkozó locsolási protokollt határozott meg – tudatta Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala közleményben az MTI-vel. A fővárosi önkormányzat mintegy 400 milliárd forint értékű zöldvagyonát kezelő Budapesti Közművek FŐKERT divíziója az energetikai- és klímavészhelyzetre vonatkozó locsolási protokollt és prioritási rendet határozott meg, hogy a rendelkezésre álló vízkészlet a legnagyobb értékű zöldvagyon megőrzését szolgálja. A FŐKERT az öntözés csökkentésének rendjét a helyreállítás ökológiai, pénzügyi és időbeli költsége alapján határozta meg – írja az alternativenergia.hu.
Mivel Budapest jelenlegi vízellátottsága nem indokolja a teljes vízfelhasználási tilalmat, a fővárosi zöldinfrastruktúra jelentős közegészségügyi tényező, az öntözés teljes leállítása pedig egyes területeken a tűzveszély kockázatát is növelheti, ezért “úgy kell csökkenteni a vízfelhasználást, hogy közben a lehető legkevesebb ökológiai kár és újratelepítési feladat keletkezzen, a zöldvagyonunk pedig át tudja vészelni az évszázad eddigi legnagyobb aszályát” -írták.
A FŐKERT 185 fővárosi kiemelt közpark, közkert és zöldfelület közül 16 olyan helyszínt jelölt ki, ahol locsolással is hozzájárulnak a hűtőképesség fokozásához, és amelyek így “zöld menedékként” állnak a fővárosi parkhasználók rendelkezésére. A FŐKERT növényi kultúrák szerint is priorizálta a zöldfelületi hálózatot. Az öntözésben a fiatal fáknak kell elsőbbséget biztosítani ültetéstől legalább 5 éves korig, mert ezek a legsérülékenyebbek. Ezeket követik a frissen telepített cserje- és évelőágyások, amelyek élettartama, ökológiai értéke és újraelőállítási költsége a legmagasabb. A prioritási sor a gyepfelületekkel zárul, ahol az életben tartás a cél. “Minden kertnek és parknak saját prioritási listára van szüksége: oda kell irányítani a korlátozott mennyiségű vizet, ahol annak elmaradása a legsúlyosabb és legnehezebben helyreállítható károkat okozná” – áll a főpolgármesteri hivatal közleményében.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat