Zöldinfó
Hajlandóak vagyunk többet fizetni a biológiailag lebomló műanyagért – de nem eleget
A fogyasztók hajlandóak többet fizetni a biológiailag lebomló műanyag palackokba csomagolt vízért, azonban ez nem elegendő a gyártási többletköltségek fedezésére – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatásából.
Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)
Matthew Gorton, a Corvinus Egyetem professzora, egyben a brit Nemzeti Innovációs Központ a Vidéki Vállalkozásokért szervezet munkatársa, valamint kollégái azt vizsgálták, hogy a csomagolás típusa (biológiailag lebomló műanyag vagy nem lebomló PET), a vásárláshoz kapcsolódó jótékonysági adomány, a termék származása (helyi vagy külföldi) és az ár milyen hatással van az Egyesült Királyság fogyasztóinak vásárlási hajlandóságára. A kutatók azt is elemezték, hogy a természethez való kötődés és a környezettudatos vásárláshoz kapcsolódó értékek miként befolyásolják a döntést. Az eredmények először a Journal of Environmental Management tudományos folyóiratban jelentek meg.
Az eredmények szerint a brit fogyasztók hajlandóak akár 49 pennyvel (kb. 240 forinttal) többet fizetni a biológiailag lebomló műanyag palackokba csomagolt vízért, mint a hagyományos PET-palackos változatért.
„Bár a fogyasztók készek többet fizetni a lebomló csomagolásért, jelenleg ennek költsége megegyezik vagy akár meg is haladja a kutatásban azonosított átlagos fizetési hajlandóságot” – mondja Gorton professzor. „Ezért amikor a gyártók el akarják hagyni a PET-palackokat, nehéz teljes mértékben áthárítaniuk a biológiailag lebomló műanyagok többletköltségét a fogyasztókra” – teszi hozzá kutatótársa, Török Áron, a Corvinus Egyetem docense.
Mivel az ár bizonyult a legfontosabb tényezőnek, amit egy fogyasztó mérlegel a palackos víz megvásárlásakor, a biológiailag lebomló műanyagok elterjedése a költségcsökkentő innovációkon múlik. A természethez való kötődés erősebb szintje növeli a lebomló csomagolás előnyben részesítését a nem lebomlóval szemben. Ugyanakkor azok, akik a környezeti szempontokat még erősebben figyelembe veszik a vásárláskor, inkább teljesen elkerülik, hogy palackozott vizet vegyenek.
A fogyasztók általában a helyi termékeket keresik, és készek többet fizetni értük, de a víz származási helye csak mérsékelten hatott a fizetési hajlandóságra ebben a kutatásban. Eszerint a cégeknek többet kell tenniük annál, mint hogy csupán a termék helyi eredetét hangsúlyozzák.
A kutatás azt is kimutatta, hogy a fogyasztók nagyobb valószínűséggel vásárolnak palackozott vizet, ha a vásárlással egyúttal jótékonysági adományozásban is részt vesznek.
Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem
Zöldinfó
Rekordigény az otthonfelújításra: 73 milliárdos keret kötött ki a lakosságnál
Több mint tízezer ingatlan energiakorszerűsítéséhez járulhat hozzá az Otthonfelújítási Program
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Élénk érdeklődés kísérte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) koordinációjában megvalósuló, uniós társfinanszírozású energiahatékonysági Otthonfelújítási Programokat; a rendelkezésre álló 73 milliárd forint keretösszegű programok forrásait lekötötték, így várhatóan több mint tízezer otthonban valósulhatnak meg energiahatékonysági korszerűsítések – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Tájékoztatásuk szerint a 2025 január óta elérhető KEHOP Plusz Otthonfelújítási Program népszerűsége folyamatos volt. Tavaly októbertől pedig az elérhető finanszírozási összeg (ezzel a vissza nem térítendő támogatás) emelése, a megnövekedett futamidő, valamint az önerő mérséklése is ösztönzően hatott, ezért jelentősen nőtt a pályázók száma. A lakossági igényekhez igazodó változtatásokkal még több magánszemély döntött a korszerűsítés mellett, így kétszeresére emelkedett a heti átlagos igénylésszám a korábbiakhoz képest – írták. Március második felétől a heti befogadott kérelmek száma tízszeresére nőtt. A legtöbb kérelem Pest vármegyében és a Dél-Alföldi Régióban lévő ingatlanok korszerűsítésére érkezett. Az átlagos finanszírozási igény 7,3 millió forint volt, amely a tavalyi módosításokkal 5,6 millió forintról októbert követően 8,6 millió forintra nőtt.
A korszerűsíteni tervezett ingatlanok 88 százaléka 1950 és 2000 között épült. A lakóépületek 78 százaléka a három legalacsonyabb energetikai besorolásba esik (G-I). A megvalósuló korszerűsítések után az ingatlanok energetikai besorolása várhatóan átlagosan három kategóriát javul. Az igénylők többsége hőszigetelésre, nyílászáró cserére pályázott, fűtéskorszerűsítés az ügyletek 16 százalékában szerepelt a tervezett célok között – ismertették. A KEHOP Plusz energiahatékonysági Otthonfelújítási Programokra több mint 12 ezer kérelmet fogadott be a lakossági MFB Pont Plusz fiókhálózat, több mint 95 milliárd forint értékben, így az ezen programokat megelőzően rendelkezésre álló RRF-REP-10.13.1-24 Otthonfelújítási Programmal együtt csaknem 13 ezer lakóingatlan korszerűsítésének támogatása valósulhat meg az MFB szerint. Az MFB 2016-ban kezdte az uniós hitelprogramok közvetítését, melyre hatékony és egyedi megoldást dolgozott ki az MFB Pontok, majd az MFB Pont Plusz hálózat formájában. Az MFB a kereskedelmi bankfiókokban biztosított szakértő segítséggel továbbra is a lehető legegyszerűbb formában és az igénylők lakóhelyéhez legközelebb kívánja biztosítani a kedvezményes forrásokat a vállalkozások, illetve a magánszemélyek számára – közölték.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
