Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hamarosan indul az új otthonfelújítási program

A kormány úgy számol, hogy az új otthonfelújítási program 20 ezer családi ház felújítását támogatja majd.

Létrehozva:

|

A kormány április 5-i sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy az 1990 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítésére lehet igénybe venni a júniusban induló új otthonfelújítási programot – írja a Portfolio. A 108 milliárd forintos pályázat az uniós REPowerEU keretéből valósul meg, részben támogatás, részben hitel formájában.

A számítások alapján legalább 127 milliárd forintnyi beruházás fog elindulni. Fábián Gergely államtitkár szerint a programban a beruházási összeg maximum 7 millió forint lesz, és 20 ezer családi ház felújítását várják. A CSOK Pluszhoz hasonlóan a program a hitel tőketartozását csökkenti majd, az önerő 1 millió forint lesz, a maradék 6 millió a támogatás és hitel között oszlik meg. A támogatás összege és a felveendő hitel nagysága nem lesz azonos országosan, a kedvezőbb feltételek az alacsonyabb jövedelmű járásokban lesznek elérhetőek.

A pontos részleteket rövidesen társadalmi egyeztetésre bocsátják, a tervek szerint június elejétől már lehet is majd pályázni. Steiner Attila szerint a további, főleg EU-s forrásokból finanszírozott programok részleteiről még zajlanak az egyeztetések.

Advertisement

A 7 millió forintos beruházás lehet többek között szigetelés, nyílászáró-csere, használati melegvíz rendszer korszerűsítése, fűtésrendszer korszerűsítése. Fontos, hogy a projekttel legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni.

Lantos Csaba energiaügyi államtitkár korábban azt közölte, hogy a hamarosan két energia-korszerűsítési pályázatot is kiírnak. Az egyiket kifejezetten az 1945 és 1990 között épült családi házakra, azaz a Kádár-kockákra, a másikat pedig középületekre. Az új otthonfelújítási programra egyébként hónapok óta várnak az építőipar szereplői.

Advertisement

Hasonló pályázatot már korábban is elindítottak, az előző program 2021. január 1-jétől 2022. december 31-ig futott. Akkor akár 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást is elnyerhettek a pályázók, a kiírásnak fontos kritériuma volt, hogy az érintett, saját tulajdonú ingatlanban éljen olyan 25 év alatti, aki a résztvevő gyermeke.

Advertisement

Zöldinfó

A lengyelek dönthetnének az uniós klímapolitika következményeiről

A lengyel elnök népszavazást kezdeményez az uniós klímapolitika és az energiaárak ügyében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az uniós klímapolitika lengyelországi végrehajtása és az energiaárak ügyében kezdeményez népszavazást a szenátusnál a lengyel elnök – ismertette az alternativenergia.hu. “Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés. Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás “negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál.

A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: a kezdeményezés arról szól, hogy a lengyelek maguk jogosultak “a változások ütemének, körének és költségeinek meghatározására”, és kifejezné azt a “szabad és szuverén döntési jogot”, amelyet a lengyelek saját sorsukat illetően alkalmaznának. A népszavazás szenátusi jóváhagyása “az állampolgárok hangja iránti tiszteletet” tükrözné, a kezdeményezés elutasítása viszont olyan döntés lenne, “amelyről a polgárok is ítéletet mondanak majd” – fogalmazott Nawrocki.

Ahhoz, hogy a lengyel parlamenti felsőház (szenátus) jóváhagyja az államfő országos népszavazási kezdeményezését, a szavazatok abszolút többségére van szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig hatszor tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák