Zöldinfó
Hamarosan indul az új otthonfelújítási program
A kormány úgy számol, hogy az új otthonfelújítási program 20 ezer családi ház felújítását támogatja majd.
A kormány április 5-i sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy az 1990 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítésére lehet igénybe venni a júniusban induló új otthonfelújítási programot – írja a Portfolio. A 108 milliárd forintos pályázat az uniós REPowerEU keretéből valósul meg, részben támogatás, részben hitel formájában.
A számítások alapján legalább 127 milliárd forintnyi beruházás fog elindulni. Fábián Gergely államtitkár szerint a programban a beruházási összeg maximum 7 millió forint lesz, és 20 ezer családi ház felújítását várják. A CSOK Pluszhoz hasonlóan a program a hitel tőketartozását csökkenti majd, az önerő 1 millió forint lesz, a maradék 6 millió a támogatás és hitel között oszlik meg. A támogatás összege és a felveendő hitel nagysága nem lesz azonos országosan, a kedvezőbb feltételek az alacsonyabb jövedelmű járásokban lesznek elérhetőek.
A pontos részleteket rövidesen társadalmi egyeztetésre bocsátják, a tervek szerint június elejétől már lehet is majd pályázni. Steiner Attila szerint a további, főleg EU-s forrásokból finanszírozott programok részleteiről még zajlanak az egyeztetések.
A 7 millió forintos beruházás lehet többek között szigetelés, nyílászáró-csere, használati melegvíz rendszer korszerűsítése, fűtésrendszer korszerűsítése. Fontos, hogy a projekttel legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni.
Lantos Csaba energiaügyi államtitkár korábban azt közölte, hogy a hamarosan két energia-korszerűsítési pályázatot is kiírnak. Az egyiket kifejezetten az 1945 és 1990 között épült családi házakra, azaz a Kádár-kockákra, a másikat pedig középületekre. Az új otthonfelújítási programra egyébként hónapok óta várnak az építőipar szereplői.
Hasonló pályázatot már korábban is elindítottak, az előző program 2021. január 1-jétől 2022. december 31-ig futott. Akkor akár 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást is elnyerhettek a pályázók, a kiírásnak fontos kritériuma volt, hogy az érintett, saját tulajdonú ingatlanban éljen olyan 25 év alatti, aki a résztvevő gyermeke.
Zöldinfó
A jövő épületei már nemcsak fenntarthatóak lesznek, hanem a környezetet is regenerálhatják
Kinevezték az ország első fenntartható építészetet képviselő egyetemi tanárát a PTE MIK-en.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Dr. Reith András építész, a regeneratív és fenntartható építészet és az energiahatékony épített környezet kérdéseivel foglalkozó kutató, az ABUD – Advanced Building & Urban Design – ügyvezetője egyetemi tanári kinevezést vehetett át a Pécsi Tudományegyetem tanévnyitó szenátusi ülésén, így az országban elsőként kapta meg ezen a területen szakember ezt a címet. A kinevezés túlmutat egy szakmai elismerésen: azt is jelzi, hogy a fenntartható és regeneratív építészet ma már nem csupán a tervezői gyakorlat egyik lehetséges megközelítése, hanem olyan tudományos és oktatási terület, amelynek meghatározó szerepe lehet az épített környezet jövőjének alakításában – írja az alternativenergia.hu.
A 2026-os nyár szélsőséges hőhullámai ismét rámutattak arra, hogy az épített környezet és a klímaváltozás kérdése ma már elválaszthatatlan egymástól. A következő évtizedek építészetének nem csupán az energiafelhasználást kell csökkentenie és a változó körülményekhez alkalmazkodnia: olyan épületekre és városokra van szükségünk, amelyek képesek pozitívan hatni a környezetünkre, támogatni a természeti rendszereket és javítani az életminőségünket. Ezt foglalja magában a regeneratív építészet, amely az épületet és a várost társadalmi-ökológiai rendszerként kezeli, és amelynek képesnek kell lennie az élő rendszerek megújulását támogatni. A „regeneratív” nem csupán egy címke, hanem a fenntarthatósági gyakorlat helyalapú, kölcsönös és mérhető továbbfejlesztésének az iránya. Dr. Reith András egyetemi tanári kinevezése a regeneratív építészet és a fenntartható városfejlesztés hazai térnyerésének fontos mérföldköve.
Közel harminc éve a fenntartható építészet szolgálatában
A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán (PTE MIK) oktató építész-kutató 1998 óta foglalkozik a fenntartható építészet és az energiahatékony épített környezet kérdéseivel. Szakmai pályája az épületszerkezeti és homlokzati kutatásoktól fokozatosan vezetett az energiahatékonyság, a fenntartható építészet, majd a regeneratív épület- és várostervezés felé. Munkásságának egyik meghatározó eleme a különböző léptékek mérhető összekapcsolása: az épületszerkezetektől és -homlokzatoktól az épületen át a városrészekig és a teljes városi rendszerekig vizsgálja, hogyan alakítható az épített környezet energia- és erőforrás-hatékonyabbá, ellenállóbbá és élhetőbbé. Kutatási fókusza ma elsősorban a regeneratív várostervezéshez kapcsolódik, ezen belül a digitális ikerpárok, a pozitív energiamérlegű városrészek, az energiaközösségek és a természetalapú megoldások kutatásához. Kutatási eredményeinek gyakorlati alkalmazását több nemzetközi K+F projekt is segíti: Reith András összesen 25 hazai, európai uniós és nemzetközi finanszírozású kutatási projektet vezetett vagy vezet jelenleg is. Emellett építésztervezőként is aktívan hozzájárult számos hazai és külföldi épület és városfejlesztési projekthez az elmúlt évtizedekben. Ezekben az energiahatékonyság, a környezeti teljesítmény és a komplex rendszerszemlélet már a tervezés korai szakaszában meghatározó szerepet kapott.
Az egyetemi térben válhat rendszerszintűvé a fenntarthatósági tudás
„A fenntartható építészet nem egy szűk szakmai terület ügye. Az épületeink, a városaink egyszerre hatnak az erőforrásaink felhasználására, vagy a klímára, a természeti rendszerekre és ezen keresztül az emberek életminőségére. Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy a következő építészgenerációk már rendszerszinten gondolkodjanak ezekről a kérdésekről” – véli a PTE frissen kinevezett egyetemi tanára. A fenntartható és regeneratív építészet mind határozottabban jelenik meg a hazai akadémiai gondolkodásban, és mind nagyobb szerepet kaphat abban is, hogy milyen épületeket, városokat és közösségeket tervezünk a következő generációk számára. Az épített környezet előtt álló kihívások egyre összetettebbé válásával elengedhetetlen a regeneratív szemlélet rendszerszintű gondolkodásmódja, így az egyetemi oktatásban való megerősödése hosszú távú jelentőséggel bír. Ennek elsajátításával a következő generációk építészei, mérnökei és várostervezői már olyan tudással lépnek majd a pályára, amelyben a fenntarthatóság nem kiegészítő szempont, hanem a tervezés alapvetése. Dr. Reith András egyetemi tanárrá való kinevezésével a fenntartható és regeneratív építészet egy olyan professzori szintű szakmai és tudományos képviseletet kap a Pécsi Tudományegyetemen, amely egyszerre épít a kutatásra, az oktatásra és a gyakorlati tapasztalatra.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
