Zöldinfó
Hamarosan indul az új otthonfelújítási program
A kormány úgy számol, hogy az új otthonfelújítási program 20 ezer családi ház felújítását támogatja majd.
A kormány április 5-i sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy az 1990 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítésére lehet igénybe venni a júniusban induló új otthonfelújítási programot – írja a Portfolio. A 108 milliárd forintos pályázat az uniós REPowerEU keretéből valósul meg, részben támogatás, részben hitel formájában.
A számítások alapján legalább 127 milliárd forintnyi beruházás fog elindulni. Fábián Gergely államtitkár szerint a programban a beruházási összeg maximum 7 millió forint lesz, és 20 ezer családi ház felújítását várják. A CSOK Pluszhoz hasonlóan a program a hitel tőketartozását csökkenti majd, az önerő 1 millió forint lesz, a maradék 6 millió a támogatás és hitel között oszlik meg. A támogatás összege és a felveendő hitel nagysága nem lesz azonos országosan, a kedvezőbb feltételek az alacsonyabb jövedelmű járásokban lesznek elérhetőek.
A pontos részleteket rövidesen társadalmi egyeztetésre bocsátják, a tervek szerint június elejétől már lehet is majd pályázni. Steiner Attila szerint a további, főleg EU-s forrásokból finanszírozott programok részleteiről még zajlanak az egyeztetések.
A 7 millió forintos beruházás lehet többek között szigetelés, nyílászáró-csere, használati melegvíz rendszer korszerűsítése, fűtésrendszer korszerűsítése. Fontos, hogy a projekttel legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni.
Lantos Csaba energiaügyi államtitkár korábban azt közölte, hogy a hamarosan két energia-korszerűsítési pályázatot is kiírnak. Az egyiket kifejezetten az 1945 és 1990 között épült családi házakra, azaz a Kádár-kockákra, a másikat pedig középületekre. Az új otthonfelújítási programra egyébként hónapok óta várnak az építőipar szereplői.
Hasonló pályázatot már korábban is elindítottak, az előző program 2021. január 1-jétől 2022. december 31-ig futott. Akkor akár 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást is elnyerhettek a pályázók, a kiírásnak fontos kritériuma volt, hogy az érintett, saját tulajdonú ingatlanban éljen olyan 25 év alatti, aki a résztvevő gyermeke.
Zöldinfó
Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.
Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.
A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta986 lóerő, 530 kilométeres hatótáv és négy ajtó – új korszakot nyitott a Ferrari
