Zöldinfó
Hamarosan indul az új otthonfelújítási program
A kormány úgy számol, hogy az új otthonfelújítási program 20 ezer családi ház felújítását támogatja majd.
A kormány április 5-i sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy az 1990 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítésére lehet igénybe venni a júniusban induló új otthonfelújítási programot – írja a Portfolio. A 108 milliárd forintos pályázat az uniós REPowerEU keretéből valósul meg, részben támogatás, részben hitel formájában.
A számítások alapján legalább 127 milliárd forintnyi beruházás fog elindulni. Fábián Gergely államtitkár szerint a programban a beruházási összeg maximum 7 millió forint lesz, és 20 ezer családi ház felújítását várják. A CSOK Pluszhoz hasonlóan a program a hitel tőketartozását csökkenti majd, az önerő 1 millió forint lesz, a maradék 6 millió a támogatás és hitel között oszlik meg. A támogatás összege és a felveendő hitel nagysága nem lesz azonos országosan, a kedvezőbb feltételek az alacsonyabb jövedelmű járásokban lesznek elérhetőek.
A pontos részleteket rövidesen társadalmi egyeztetésre bocsátják, a tervek szerint június elejétől már lehet is majd pályázni. Steiner Attila szerint a további, főleg EU-s forrásokból finanszírozott programok részleteiről még zajlanak az egyeztetések.
A 7 millió forintos beruházás lehet többek között szigetelés, nyílászáró-csere, használati melegvíz rendszer korszerűsítése, fűtésrendszer korszerűsítése. Fontos, hogy a projekttel legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni.
Lantos Csaba energiaügyi államtitkár korábban azt közölte, hogy a hamarosan két energia-korszerűsítési pályázatot is kiírnak. Az egyiket kifejezetten az 1945 és 1990 között épült családi házakra, azaz a Kádár-kockákra, a másikat pedig középületekre. Az új otthonfelújítási programra egyébként hónapok óta várnak az építőipar szereplői.
Hasonló pályázatot már korábban is elindítottak, az előző program 2021. január 1-jétől 2022. december 31-ig futott. Akkor akár 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást is elnyerhettek a pályázók, a kiírásnak fontos kritériuma volt, hogy az érintett, saját tulajdonú ingatlanban éljen olyan 25 év alatti, aki a résztvevő gyermeke.
Zöldinfó
Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.
Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.
Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.
A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
