Zöldinfó
Hamarosan megnyílik a Biodóm: ritka állatokkal és óriási vízeséssel várják a látogatókat
Nagy erővel zajlanak a munkálatok a Fővárosi Állatkert Biodómjában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nagy erővel zajlanak a munkálatok a Fővárosi Állat- és Növénykert Biodómjában, amely július 1-jétől várja majd a közönséget ritka növény- és állatfajok bemutatásával – írja az alternativenergia.hu. Legutóbb 2019 decemberében tartott az intézmény bejárást a sajtó részére az épületben, azóta néhány rendezvényt is szerveztek, például a kínai lampionfesztivált, és több fotókiállítást, amelyeknek köszönhetően eddig több mint 230 ezer látogató járt már az épületben – mondta el a Biodómban tartott sajtótájékoztatón Sós Endre, az Állatkert főigazgatója. Kiemelte: kollégáival az első pillanattól fogva azon dolgoztak, hogy az épület működhessen, ezért 2024 augusztusában megnyitották a külső kifutókat is, és beköltöztették oda a tevéket, bár ezeknek az állatoknak nem ez lesz majd a végleges helyük.
A főigazgató kiemelte, hogy jelenleg az épület július 1-jei megnyitása a fő projektje az állatkertnek. Sós Endre elmondta, hogy a Biodóm-projekt jelenlegi fejlesztése nagyjából 350 millió forintba kerül, amelyből 300 millió az intézmény tavalyi, saját működési bevételéből származik, további 50 millió forintot pedig a Fővárosi Önkormányzat nyújt támogatásként. Az épület eredeti koncepciója a miocénkori Magyarország megjelenítése volt, de ez az elmúlt években jelentősen változott, és az új tervek alapján az ember és természet együttélését fogják itt bemutatni, valamint helyet kap a térben számos kifutó, sőt egy dínókiállítás is, ahol 30 különböző dinoszaurusz szobor lesz látható. Köztük olyanoké is, mint a Brachioszaurusz, amely 22 méter hosszú és 10 méter magas lesz. A szobrok mellett a közönség a magyarországi dinoszaurusz-ásatásokról is tájékozódhat majd.
A helyszínen alapvetően ázsiai, afrikai fajokat láthat majd a közönség, nemcsak növényeket, hiszen lesznek teknősök, különböző hüllőfajok, gekkók, gyíkok és madagaszkári békafajok is. A Biodómba kerülnek át az állatbemutatók is a Varázshegyből, így a térben például szabadon repülő madarakat is lehet majd látni. A különleges állatfajok közt említette az igazgató többek közt a bali seregélyt, amelyet csupán 115 intézményben tartanak világszerte, vagy a pávafácánt, amely 54 intézményben látható. Elmondta továbbá, hogy sok állatnak a hosszú távú elhelyezését oldja majd meg a Biodóm, amely a fajvédelem és a természetvédelem szempontjából is kiemelt jelentőségű. “Olyan fajokat próbálunk itt bemutatni, tartani, amelyeknek a tenyészprogramjához, vagy épp a fennmaradásukhoz járulunk hozzá az állatkerti gondozással” – emelte ki. “A bali seregély gyakorlatilag majdnem eltűnt a vadonból, visszatelepítési program zajlik a fajnál, amelynek lényeges része a fogságban tartott madarak gondozása” – fűzte hozzá.
Az épületben helyet kap továbbá egy 14 méter magas vízesés, egy különleges, a zajterhelés csökkentését segítő burkolattal, valamint két vendéglátóipari egység, több fotópont és mosdók is. Az épület fenntartásáról szólva úgy fogalmazott: “Ez egy abszolút gazdaságos épület” – hiszen 2025-ben összesen 42 millió forintot fizettek a Biodóm fűtésére, amelyet részben termálgőzzel oldanak meg, és csupán négy hét volt a téli időszakban, amikor távfűtésre kellett váltani.
A villamosenergia-felhasználás 2025-ben az egész állatkert területén 347 millió forintba került, ennek 70 százalékát a történeti állatkert, 30 százalékát a Biodóm használta fel. Az igazgató szerint ez az arány a Biodóm megnyitásával meg fog fordulni, valószínűleg 60-40 arányban, azonban tárgyalásokat folytatnak már napelemek felszerelésről, amellyel további 10 százalékot tudnának az előzetes becslések szerint megtakarítani. Az épület szellőztetését tetőzsaluk segítségével, a hűtést a nyári időszakban speciális árnyékolók felszerelésével igyekeznek megoldani, további klimatizált hűtésre éves szinten két hónapra kalkulálnak. A mostani időjárási adatok alapján úgy számolnak, hogy nagyjából 200 millió forint plusz forrásra lesz szüksége az intézménynek félévente, de bíznak menne, hogy a Biodóm miatt megemelkedő látogatószám kitermeli majd a megemelkedett fenntartási költségeket.
Zöldinfó
Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást
Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.
A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.
A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.
A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.
A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
