Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hamarosan megnyílik a Biodóm: ritka állatokkal és óriási vízeséssel várják a látogatókat

Nagy erővel zajlanak a munkálatok a Fővárosi Állatkert Biodómjában.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nagy erővel zajlanak a munkálatok a Fővárosi Állat- és Növénykert Biodómjában, amely július 1-jétől várja majd a közönséget ritka növény- és állatfajok bemutatásával – írja az alternativenergia.hu. Legutóbb 2019 decemberében tartott az intézmény bejárást a sajtó részére az épületben, azóta néhány rendezvényt is szerveztek, például a kínai lampionfesztivált, és több fotókiállítást, amelyeknek köszönhetően eddig több mint 230 ezer látogató járt már az épületben – mondta el a Biodómban tartott sajtótájékoztatón Sós Endre, az Állatkert főigazgatója. Kiemelte: kollégáival az első pillanattól fogva azon dolgoztak, hogy az épület működhessen, ezért 2024 augusztusában megnyitották a külső kifutókat is, és beköltöztették oda a tevéket, bár ezeknek az állatoknak nem ez lesz majd a végleges helyük.

A főigazgató kiemelte, hogy jelenleg az épület július 1-jei megnyitása a fő projektje az állatkertnek. Sós Endre elmondta, hogy a Biodóm-projekt jelenlegi fejlesztése nagyjából 350 millió forintba kerül, amelyből 300 millió az intézmény tavalyi, saját működési bevételéből származik, további 50 millió forintot pedig a Fővárosi Önkormányzat nyújt támogatásként. Az épület eredeti koncepciója a miocénkori Magyarország megjelenítése volt, de ez az elmúlt években jelentősen változott, és az új tervek alapján az ember és természet együttélését fogják itt bemutatni, valamint helyet kap a térben számos kifutó, sőt egy dínókiállítás is, ahol 30 különböző dinoszaurusz szobor lesz látható. Köztük olyanoké is, mint a Brachioszaurusz, amely 22 méter hosszú és 10 méter magas lesz. A szobrok mellett a közönség a magyarországi dinoszaurusz-ásatásokról is tájékozódhat majd.

A helyszínen alapvetően ázsiai, afrikai fajokat láthat majd a közönség, nemcsak növényeket, hiszen lesznek teknősök, különböző hüllőfajok, gekkók, gyíkok és madagaszkári békafajok is. A Biodómba kerülnek át az állatbemutatók is a Varázshegyből, így a térben például szabadon repülő madarakat is lehet majd látni. A különleges állatfajok közt említette az igazgató többek közt a bali seregélyt, amelyet csupán 115 intézményben tartanak világszerte, vagy a pávafácánt, amely 54 intézményben látható. Elmondta továbbá, hogy sok állatnak a hosszú távú elhelyezését oldja majd meg a Biodóm, amely a fajvédelem és a természetvédelem szempontjából is kiemelt jelentőségű. “Olyan fajokat próbálunk itt bemutatni, tartani, amelyeknek a tenyészprogramjához, vagy épp a fennmaradásukhoz járulunk hozzá az állatkerti gondozással” – emelte ki. “A bali seregély gyakorlatilag majdnem eltűnt a vadonból, visszatelepítési program zajlik a fajnál, amelynek lényeges része a fogságban tartott madarak gondozása” – fűzte hozzá.

Advertisement

Az épületben helyet kap továbbá egy 14 méter magas vízesés, egy különleges, a zajterhelés csökkentését segítő burkolattal, valamint két vendéglátóipari egység, több fotópont és mosdók is. Az épület fenntartásáról szólva úgy fogalmazott: “Ez egy abszolút gazdaságos épület” – hiszen 2025-ben összesen 42 millió forintot fizettek a Biodóm fűtésére, amelyet részben termálgőzzel oldanak meg, és csupán négy hét volt a téli időszakban, amikor távfűtésre kellett váltani.

A villamosenergia-felhasználás 2025-ben az egész állatkert területén 347 millió forintba került, ennek 70 százalékát a történeti állatkert, 30 százalékát a Biodóm használta fel. Az igazgató szerint ez az arány a Biodóm megnyitásával meg fog fordulni, valószínűleg 60-40 arányban, azonban tárgyalásokat folytatnak már napelemek felszerelésről, amellyel további 10 százalékot tudnának az előzetes becslések szerint megtakarítani. Az épület szellőztetését tetőzsaluk segítségével, a hűtést a nyári időszakban speciális árnyékolók felszerelésével igyekeznek megoldani, további klimatizált hűtésre éves szinten két hónapra kalkulálnak. A mostani időjárási adatok alapján úgy számolnak, hogy nagyjából 200 millió forint plusz forrásra lesz szüksége az intézménynek félévente, de bíznak menne, hogy a Biodóm miatt megemelkedő látogatószám kitermeli majd a megemelkedett fenntartási költségeket.

Advertisement

Zöldinfó

Új reményt adhat az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben egy szegedi felfedezés

Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak az SZBK kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai, felfedezésük, melyről a Nature Communications folyóiratban számoltak be, új lehetőséget nyithat többek között az antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni küzdelemben – tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet az MTI-t. A közlemény szerint a bakteriofágok baktériumokat fertőző vírusok, nem emberi kórokozók. Az SZBK kutatói azonban kimutatták, hogy egyes fágok mégis közvetlen fizikai kapcsolatba léphetnek az emberi sejtekkel: felszíni fehérjéik segíthetik a megtapadást, a sejtekbe jutást és a szervezetben való hosszabb jelenlétet. A kutatók olyan tapadást segítő fehérjemodulokat azonosítottak, amelyek molekuláris kapaszkodóként működnek, és segítik a fágokat abban, hogy megtapadjanak az emberi sejtek felszínén. Az azonosított fehérjék szerepét a kutatók kísérletesen is ellenőrizték: génsebészeti módszerekkel áthelyezték a “tapadófehérjéket” kódoló géneket egy olyan fágba, amely eredetileg nem rendelkezett ezzel a képességgel.

A kutatóközpontban széles körű összefogással elért eredmény egyértelmű volt: a módosított fágok hatékonyan kapcsolódtak emberi sejtekhez, bejutottak azokba, és egerek szervezetében is hosszabb ideig maradtak jelen a bélrendszerben. Az eredeti, nem módosított fágok ezzel szemben órákon belül kiürültek. Mint Apjok Gábor, a tanulmány egyik első szerzője kifejtette, a fágokra sokáig baktériumvadász vírusokként tekintettek, viszont úgy tűnik, a fágok ennél összetettebb szereplők: közvetlenül kapcsolódhatnak az emberi sejtek felszínéhez is. Nem emberi vírusokká válnak, hanem olyan molekuláris kapaszkodókat használnak, amelyek később akár célzottabb fágterápiák tervezésében is fontosak lehetnek.

A fágok ugyanakkor nem fertőzik meg az emberi sejteket, hiszen evolúciósan teljesen inkompatibilisek egymással. A folyamat és a kutatás lényege a fizikai kapcsolat. A fág megtapad a sejtfelszínen, majd a sejt saját anyagfelvételi mechanizmusai révén bekerülhet a sejt belsejébe. A sejt ilyenkor apró membránhólyagba csomagolja a hozzá kötődő részecskét, és befelé szállítja.

Advertisement

A sejten belüli útvonal a kutatás egyik legfontosabb megállapítása: sok kívülről felvett anyag a sejt lebontó rendszerébe kerül. A vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy a módosított fágok egy része nem kizárólag ilyen útvonalra jut, hanem a Golgi-készülék és az endoplazmatikus retikulum irányába is eljuthat. Ezek a sejt belső szállítási és feldolgozási rendszerei. Ezt a kutatók mikroszkopikus képelemzéssel is bizonyították: nemcsak láthatóvá tették a sejtekbe jutó fágokat, hanem számszerűen is megmérték, milyen arányban kerülnek be a sejtekbe, és mely sejten belüli állomásokhoz jutnak közel.

A felfedezés a baktériumok mellett vírusokban is gazdag mikrobiomról alkotott képet is árnyalja. A mostani eredmények szerint egyes fágok nemcsak a baktériumokkal, hanem közvetlenül a bélhám felszínével is kapcsolatba léphetnek. Az ilyen tapadást segítő géneket hordozó fágok több gyakori bélfágcsoportban is megtalálhatók. Az elemzések alapján egészséges emberek bélvírus-közösségében nagyobb arányban lehetnek jelen. Ez nem azt jelenti, hogy önmagukban egészséget okoznak, hanem azt, hogy egy ép, jól működő bélnyálkahártya környezetében stabilabban fennmaradhatnak akár indikátorként is szolgálva.

Advertisement

Az eredmények a – baktériumok ellen vírusokat használó – fágterápia szempontjából is fontosak. Ezek a vírusok természetes módon képesek felismerni bizonyos baktériumokat, bejutni a baktériumsejtbe, majd elpusztítani azt. Ez az antibiotikum-rezisztencia miatt különösen fontos irány, hiszen egyre több kórokozóval szemben válnak kevésbé hatékonnyá a megszokott antibiotikumok.

Kintses Bálint, a kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, a fágterápia célzott baktériumpusztító lehetőséget kínálhat az antibiotikum-rezisztencia korában, de ahhoz, hogy ezeket a vírusokat terápiásan is pontosabban tudják használni, meg kell érteni, hogyan jutnak el a megfelelő helyre, hogyan maradnak ott, és milyen kapcsolatba léphetnek az emberi szövetekkel.

Advertisement

Ha a szakemberek pontosabban megértik, mely fehérjék irányítják a fágok kötődését az emberi szövetekhez, később olyan fágokat tervezhetnek, amelyek célzottabban jutnak el a szervezet különböző pontjaira, és ott hosszabb ideig megmaradnak. Ez különösen fontos lehet olyan fertőzések kezelésében, ahol a baktériumok nehezen hozzáférhető szöveti környezetben, nyálkahártyák közelében vagy akár emberi sejtek belsejében maradnak fenn.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák