Zöldinfó
Handelsblatt: Brüsszel az energiaipari különadó megosztását kéri a tagállamoktól
Az energiaiparban keletkező rendkívüli nyereségét megadóztató úgynevezett szolidaritási hozzájárulás egymás közti megosztására ösztönzi az Európai Bizottság a tagállami kormányokat egy jogszabálytervezetben, amelyet a napokban mutatnak be – jelentette a Handelsblatt kedden.
A német üzleti lap a hírportálján közölt beszámolóban azt írta, hogy elkészült az Európai Bizottság javaslata a fosszilis energiahordozók – kőolaj, földgáz, szén – területén tevékenykedő vállalkozások különadójáról. Ezek a cégek az energia “szélsőséges drágulása” révén az ágazatban megszokottnál jóval nagyobb nyereségre tesznek szert. Ennek egy részéről a háztartásokra és vállalatokra nehezedő terhek miatt a “szolidaritás jegyében” le kell mondaniuk – idézett a Handelsblatt a jogszabálytervezetből. Mint írták, a bizottság ugyan nem tett javaslatot a szolidaritási hozzájárulásként értelmezett különadó pontos mértékéről – erről még egyeztetnek, a szövegben így konkrét szám helyett két x áll szögletes zárójelek között -, de a dokumentumból kiderül, hogy az elképzelése alapján az utóbbi három évben elért nyereség átlagát meghaladó profitot kellene megadóztatni, és ennek a többletnyereségnek a harmadát kellene elvonni. A legkésőbb az év végén bevezetendő különadóra azért van szükség, hogy legyen forrás finanszírozni az energia drágulása miatt keletkezett “válsághelyzetben a háztartásokat ipart támogató programokat” – áll a bizottsági tervezetben, amely szerint a részletkérdések szabályozása a tagállami kormányok dolga, és a bevétel is hozzájuk kerül.
Azt azonban biztosítani kell, hogy a tagállami programok mind megfeleljenek az uniós szabályoknak és hasonló célokat, a lakosság és a gazdasági szereplők terheinek csökkentését, az energiatakarékosságot, valamint a fosszilis energiahordozóktól független és az éghajlatváltozást nem fokozó – klímasemleges – gazdaság kialakítását szolgálják. Brüsszel azt is elvárja a tagállamoktól, hogy “szolidárisan” osszák el egymást között a különadóból származó bevételt. Ezt azért sürgeti az Európai Bizottság, mert a bevétel eloszlása valószínűleg egyenlőtlen lesz, mivel az érintett cégek csak bizonyos országokban kötelesek adót fizetni, az osztrák OMV például elsősorban Ausztriában, az olasz Eni pedig Olaszországban – fejtette ki a Handelsblatt. A bizottság a villamosenergia-ágazatban is új szabályokat javasol a drágulás, illetve termelők egy részénél keletkező rendkívüli nyereség miatt. A német kormány támogatását élvező elképzelés szerint le kell fölözni azt a profitot, amelyet a villamos energiát nem földgázzal, hanem olcsóbb megoldásokkal előállító cégek halmoznak fel annak révén, hogy a földgáztüzelésű erőművek költségeihez szabott áron adhatják el az olcsóbban megtermelt energiát. Az elképzelés szerint meg kell határozni egy maximális árat, amelyen a nem gáztüzelésű erőműveket működtető termelők értékesíthetik áramot, a határérték feletti bevételt pedig el kell vonni és a lakossági és vállalati terhek csökkentésére kell fordítani.
A brüsszeli testület a részletek kidolgozását ebben az ügyben is a tagállami kormányokra hagyná, azt azonban kikötné, hogy a takarékos energiafelhasználás ösztönzése érdekében a termelőktől beszedett pénzt nem szabad az áram árának általános érvényű csökkentésére fordítani, hanem csak egy korlátozott mennyiségig szabad támogatni a fogyasztást – írta a Handelsblatt.
mti
Zöld Energia
Újabb terhet kapna a napenergia-ipar: 2027-től jöhet az új adó
Kasztília és León 2027-től új, területalapú környezetterhelési adót vetne ki a nagyobb földi naperőművekre, amit a spanyol napenergia-ipar indokolatlannak és túlzott tehernek tart.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Spanyolország egyik autonóm közössége, Kasztília és León azt tervezi, hogy 2027-től környezetterhelési adót vet ki a földre telepített, nagyobb napelemes rendszerekre, írja az alternativenergia.hu hírportál. A javaslat egy olyan törvénytervezet része, amely a jelenleg szélerőművekre, vízerőművi tározókra és nagyfeszültségű villamos vezetékekre alkalmazott adó hatályát bővítené. A tervezett intézkedés a napenergia-ipar ellenállását váltotta ki: a spanyol napelemes szövetség, az UNEF szerint az új közteher indokolatlan, és tovább növelné a már most is jelentős adóterheket. A regionális kormányzat azzal indokolja a módosítást, hogy a nagyméretű naperőművek hatással lehetnek a tájképre, a növény- és állatvilágra, valamint a földhasználatra. A tervezet az Európai Unióban is alkalmazott „szennyező fizet” elvére hivatkozik. A kormányzat emellett arra is rámutatott, hogy Kasztília és León nettó megújulóenergia-exportőr, vagyis a térségben megtermelt villamos energia egy része más területek fogyasztását szolgálja, miközben a termelés környezeti hatásai helyben jelentkeznek. Az adó mértékét a napelemes létesítmények által elfoglalt földterület nagysága alapján határoznák meg. A fizetési kötelezettség a rendszer leállítása után is fennmaradna egészen addig, amíg a berendezéseket teljesen el nem bontják, és a területet vissza nem állítják eredeti állapotába.
A tervezet bizonyos mentességeket is tartalmaz. A tetőre telepített napelemes rendszerek, valamint az öt hektárnál kisebb területet elfoglaló földi telepítésű rendszerek mentesülnének az új adó alól. Az ennél nagyobb, saját fogyasztást szolgáló földi rendszerek csak meghatározott feltételekkel kaphatnának mentességet: a csúcsidőszaki, P1 tarifasávban lekötött teljesítménynek el kellene érnie a beépített termelőkapacitás legalább 50 százalékát. Ha ez nem teljesül, a hatóságok úgy ítélhetik meg, hogy a létesítmény elsődleges célja a hálózati értékesítés, így az adó hatálya alá kerülhet.
Az UNEF főigazgatója, José Donoso szerint az intézkedés valójában bevételszerzést szolgál, és nem rendelkezik megfelelő környezetvédelmi indoklással. A szövetség emlékeztetett arra, hogy a napelemes beruházásokra már most is többféle országos és helyi adó vonatkozik, köztük a gazdasági tevékenységek adója, a villamosenergia-termelés adója, az építési és beruházási adó, valamint az ingatlanadó. Az UNEF becslése szerint a naperőműveknek otthont adó települések évente megawattként mintegy 10 ezer euró adóbevételhez jutnak.
A szervezet azt is kifogásolja, hogy a bevételt nem feltétlenül az érintett települések környezeti és területhasználati problémáinak kezelésére fordítanák, hanem a regionális költségvetés általános bevételei közé kerülne. Emellett igazságtalannak tartják a területalapú számítást, mivel két azonos méretű naperőmű eltérő mennyiségű villamos energiát termelhet a napsugárzás, a berendezések hatékonysága és a műszaki kialakítás függvényében.
Ha a javaslatot elfogadják, Kasztília és León lenne Spanyolország harmadik autonóm közössége, amely különadót vezet be a fotovoltaikus létesítményekre Aragónia és La Rioja után. Az UNEF szerint a most tervezett adó a másik két régióban alkalmazott terheknél is magasabb lehet.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó19 óra telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKatasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják az áradásokkal érintett spanyol településeket
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaVisszaszorul a benzin és a dízel, előretörnek az elektromos autók Európában
