A német üzleti lap a hírportálján közölt beszámolóban azt írta, hogy elkészült az Európai Bizottság javaslata a fosszilis energiahordozók – kőolaj, földgáz, szén – területén tevékenykedő vállalkozások különadójáról. Ezek a cégek az energia “szélsőséges drágulása” révén az ágazatban megszokottnál jóval nagyobb nyereségre tesznek szert. Ennek egy részéről a háztartásokra és vállalatokra nehezedő terhek miatt a “szolidaritás jegyében” le kell mondaniuk – idézett a Handelsblatt a jogszabálytervezetből. Mint írták, a bizottság ugyan nem tett javaslatot a szolidaritási hozzájárulásként értelmezett különadó pontos mértékéről – erről még egyeztetnek, a szövegben így konkrét szám helyett két x áll szögletes zárójelek között -, de a dokumentumból kiderül, hogy az elképzelése alapján az utóbbi három évben elért nyereség átlagát meghaladó profitot kellene megadóztatni, és ennek a többletnyereségnek a harmadát kellene elvonni. A legkésőbb az év végén bevezetendő különadóra azért van szükség, hogy legyen forrás finanszírozni az energia drágulása miatt keletkezett “válsághelyzetben a háztartásokat ipart támogató programokat” – áll a bizottsági tervezetben, amely szerint a részletkérdések szabályozása a tagállami kormányok dolga, és a bevétel is hozzájuk kerül.

Azt azonban biztosítani kell, hogy a tagállami programok mind megfeleljenek az uniós szabályoknak és hasonló célokat, a lakosság és a gazdasági szereplők terheinek csökkentését, az energiatakarékosságot, valamint a fosszilis energiahordozóktól független és az éghajlatváltozást nem fokozó – klímasemleges – gazdaság kialakítását szolgálják. Brüsszel azt is elvárja a tagállamoktól, hogy “szolidárisan” osszák el egymást között a különadóból származó bevételt. Ezt azért sürgeti az Európai Bizottság, mert a bevétel eloszlása valószínűleg egyenlőtlen lesz, mivel az érintett cégek csak bizonyos országokban kötelesek adót fizetni, az osztrák OMV például elsősorban Ausztriában, az olasz Eni pedig Olaszországban – fejtette ki a Handelsblatt. A bizottság a villamosenergia-ágazatban is új szabályokat javasol a drágulás, illetve termelők egy részénél keletkező rendkívüli nyereség miatt. A német kormány támogatását élvező elképzelés szerint le kell fölözni azt a profitot, amelyet a villamos energiát nem földgázzal, hanem olcsóbb megoldásokkal előállító cégek halmoznak fel annak révén, hogy a földgáztüzelésű erőművek költségeihez szabott áron adhatják el az olcsóbban megtermelt energiát. Az elképzelés szerint meg kell határozni egy maximális árat, amelyen a nem gáztüzelésű erőműveket működtető termelők értékesíthetik áramot, a határérték feletti bevételt pedig el kell vonni és a lakossági és vállalati terhek csökkentésére kell fordítani.

A brüsszeli testület a részletek kidolgozását ebben az ügyben is a tagállami kormányokra hagyná, azt azonban kikötné, hogy a takarékos energiafelhasználás ösztönzése érdekében a termelőktől beszedett pénzt nem szabad az áram árának általános érvényű csökkentésére fordítani, hanem csak egy korlátozott mennyiségig szabad támogatni a fogyasztást – írta a Handelsblatt.

mti