Zöldinfó

Harmadik helyezést ért el egy magyar fotós az Európai Éghajlati Paktum fotópályázatán

A tárlat a hétköznapi emberek fenntarthatóságért és klímavédelemért tett lépéseit mutatja be látványos képeken keresztül.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-04-05

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Mókus Anita, kiskunhalasi fotós harmadik helyezést ért el az Európai Éghajlati Paktum fotópályázatán, így az ő fotográfiája képviseli Magyarországot a brüsszeli Berlaymont-on, az Európai Bizottság székháza előtti téren, az Európai Éghajlati Paktum egy hónapon keresztül látogatható, kültéri fotókiállításán.

A kiállítás az Európai Éghajlati Paktum éves eseményéhez (Together in Action 2025) kapcsolódik. Tíz nyertes fotót mutat be, amelyeket a „Capture Your Climate Action” pályázat keretében beérkezett, több mint 300 inspiráló klímavédelmi kezdeményezést bemutatató fénykép közül választottak ki. A munkák a városi zöldítés, a közösségi takarítás, az energiatakarékos otthonok kialakítása és a fenntartható közlekedési megoldások témái járják körül. A kiállítást Elina Bardram, az Európai Bizottság Éghajlatpolitikai Főigazgatóságának kommunikációért, alkalmazkodásért és civil társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta: „Minden klímavédelmi cselekedet – bármilyen kicsi is – képes változást inspirálni. Az egyéni
törekvések hullámként terjednek tovább, és közös hatást eredményeznek. Együtt hozzájárulunk az EU klímasemleges és ellenállóképes társadalmának kialakításához, valamint egy tiszta, biztonságos, igazságos jövőhöz, ahol senkit nem hagyunk hátra.”

Egy kép többet mond ezer cselekedetnél A kezdeményezés arra hívja fel a figyelmet, hogy a fenntarthatóság nemcsak politikai cél, hanem az emberek mindennapi életében jelenlévő társadalmi folyamat. Minden kép egy-egy erőteljes történetet mesél el azokról, akik lépéseket tesznek a zöldebb jövő érdekében.

Nagyon fontosnak tartom, hogy az emberek lássák: egyéni döntéseinkkel is tehetünk a klímaváltozás ellen – legyen az egy otthon kialakított rovarhotel, vagy a zöldfelületek védelme. A fotóm azt mutatja meg, hogy a természet és a közösségi összefogás kéz a kézben járhat. Projektemben a kerékpározás és fenntarthatóság témakörét boncolgattam az alfa generáció kapcsán. Véleményem szerint a kerékpározás a fenntarthatóság egyik alapvető pillére, hiszen környezetbarát közlekedési módot kínál, amely csökkenti a károsanyag- kibocsátást és enyhíti a városi forgalom terheit. Az Alfa generáció számára ez különösen nagy jelentőséggel bír, mivel ők azok, akik formálják majd a jövő társadalmi és környezeti értékrendjét. – mondta Mókus Anita, a pályázat magyar nyertese.

A kiállítás arra ösztönzi az embereket, hogy saját lakóhelyükön, közösségeikben és városaikban is lépjenek fel a zöld átmenet érdekében. A látogatók a vizuális történetmesélés erején keresztül élhetik meg, hogy milyen hatással lehetnek az egyéni és közös cselekedetek. Az Európai Éghajlati Paktum az Európai Zöld Megállapodás része, amely azt az alapelvet képviseli, hogy mindenki szerepet vállalhat egy fenntartható jövő megteremtésében. A kiállítás ennek a küldetésnek a megtestesítője: összeköti az embereket, bemutatja az innovatív megoldásokat, és cselekvésre ösztönöz
minden szinten – helyi, nemzeti és európai szinten egyaránt.

Kapcsolódó tartalom:éghajlat fenntarthatóság fotópályázat fotós kiállítás környezetvédelem

Zöldinfó

Ökológiai lábnyomunk nyomában: mit árul el a túllövés napja?

Későbbre tolódott a magyarországi túlfogyasztás napja.

Létrehozva:

7 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-25

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Későbbre tolódott a magyarországi túlfogyasztás napja, amelyet idén június 24-én értünk el – közölte a WWF Magyarország az MTI-vel. Ez csaknem egy hónappal későbbi időpont, mint az előző években, ami első látásra kedvező fejleménynek tűnhet – idézi az alternativenergia.hu. A WWF Magyarország szerint azonban fontos óvatosan értelmezni a számokat, mert a javulás mögött elsősorban nem zöld fordulat áll. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy tudatosan induljunk el a valódi fenntarthatóság irányába döntéshozói, vállalati és egyéni szinten is. A magyarországi túlfogyasztás napja azt mutatja meg, hogy ha a világon mindenki úgy élne, mint hazánk lakossága, az emberiség mikorra használná fel a Föld egy év alatt megújulni képes erőforrásait. A számítást a Global Footprint Network végzi a nemzeti ökológiai lábnyom és biokapacitás adatai alapján.

Bár 2025-ben június 2-án, 2024-ben pedig május 25-én értük el a magyarországi túlfogyasztás napját, és az idei dátum javulásnak tűnhet, Magyarország továbbra is jóval a fenntartható szint felett használja a természeti erőforrásokat. A globális átlagnál is rosszabbul teljesítünk, a globális túlfogyasztás napja ugyanis 2026-ban július 30-án fog eljönni, azaz globális szinten ekkorra éljük fel az éves erőforrásainkat. A javulás hátterében többek között az állhat, hogy az ipari termelés az elmúlt években visszaesett, ami átmenetileg mérsékelhette a hazai erőforrás-felhasználást és a környezetterhelést, illetve a fogyasztás növekedése is visszafogottabb volt, ebből a szempontból továbbra is az uniós rangsor sereghajtói közé tartozunk.

Az eltérést ezen kívül az is okozhatja, hogy a Global Footprint Network évről évre pontosítja számítási modelljeit, és a biokapacitást (a természet megújuló képességét) mérő adatsorok is változhatnak. “A túlfogyasztás napjának kitolódása önmagában örömteli fejlemény lenne, de nem szabad automatikusan azt a következtetést levonni, hogy Magyarország fenntarthatóbb pályára állt. Amennyiben a javulás hátterében a lassú gazdasági növekedés, a visszafogottabb termelés vagy a visszafogott fogyasztás áll, akkor ez nem valódi zöld átmenet” – idézi a közlemény Csontos Csabát, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi vezetőjét.

Az igazi siker az lenne, ha ugyanazt vagy még jobb életminőséget kevesebb energia-, nyersanyag- és földhasználattal tudnánk biztosítani. Ehhez rendszerszintű változásokra van szükség az energiaellátásban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az épületállományban és az anyagfelhasználásban – hangsúlyozza a közlemény. A WWF Magyarország szerint különösen időszerű, hogy a kormány – élén az újonnan létrejött Élő Környezetért Felelős Minisztériummal és a Gazdasági és Energetikai Minisztériummal – olyan komplex szakpolitikai programot indítson, amely a természeti erőforrások megőrzését és a fenntartható, zöld energia-előállítást nem a gazdasági fejlődés korlátjaként, hanem annak alapfeltételeként kezeli.

Tovább olvasom