Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Harmadik helyezést ért el egy magyar fotós az Európai Éghajlati Paktum fotópályázatán

A tárlat a hétköznapi emberek fenntarthatóságért és klímavédelemért tett lépéseit mutatja be látványos képeken keresztül.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Mókus Anita, kiskunhalasi fotós harmadik helyezést ért el az Európai Éghajlati Paktum fotópályázatán, így az ő fotográfiája képviseli Magyarországot a brüsszeli Berlaymont-on, az Európai Bizottság székháza előtti téren, az Európai Éghajlati Paktum egy hónapon keresztül látogatható, kültéri fotókiállításán.

A kiállítás az Európai Éghajlati Paktum éves eseményéhez (Together in Action 2025) kapcsolódik. Tíz nyertes fotót mutat be, amelyeket a „Capture Your Climate Action” pályázat keretében beérkezett, több mint 300 inspiráló klímavédelmi kezdeményezést bemutatató fénykép közül választottak ki. A munkák a városi zöldítés, a közösségi takarítás, az energiatakarékos otthonok kialakítása és a fenntartható közlekedési megoldások témái járják körül. A kiállítást Elina Bardram, az Európai Bizottság Éghajlatpolitikai Főigazgatóságának kommunikációért, alkalmazkodásért és civil társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta: „Minden klímavédelmi cselekedet – bármilyen kicsi is – képes változást inspirálni. Az egyéni
törekvések hullámként terjednek tovább, és közös hatást eredményeznek. Együtt hozzájárulunk az EU klímasemleges és ellenállóképes társadalmának kialakításához, valamint egy tiszta, biztonságos, igazságos jövőhöz, ahol senkit nem hagyunk hátra.”

Egy kép többet mond ezer cselekedetnél A kezdeményezés arra hívja fel a figyelmet, hogy a fenntarthatóság nemcsak politikai cél, hanem az emberek mindennapi életében jelenlévő társadalmi folyamat. Minden kép egy-egy erőteljes történetet mesél el azokról, akik lépéseket tesznek a zöldebb jövő érdekében.

Advertisement

Nagyon fontosnak tartom, hogy az emberek lássák: egyéni döntéseinkkel is tehetünk a klímaváltozás ellen – legyen az egy otthon kialakított rovarhotel, vagy a zöldfelületek védelme. A fotóm azt mutatja meg, hogy a természet és a közösségi összefogás kéz a kézben járhat. Projektemben a kerékpározás és fenntarthatóság témakörét boncolgattam az alfa generáció kapcsán. Véleményem szerint a kerékpározás a fenntarthatóság egyik alapvető pillére, hiszen környezetbarát közlekedési módot kínál, amely csökkenti a károsanyag- kibocsátást és enyhíti a városi forgalom terheit. Az Alfa generáció számára ez különösen nagy jelentőséggel bír, mivel ők azok, akik formálják majd a jövő társadalmi és környezeti értékrendjét. – mondta Mókus Anita, a pályázat magyar nyertese.

A kiállítás arra ösztönzi az embereket, hogy saját lakóhelyükön, közösségeikben és városaikban is lépjenek fel a zöld átmenet érdekében. A látogatók a vizuális történetmesélés erején keresztül élhetik meg, hogy milyen hatással lehetnek az egyéni és közös cselekedetek. Az Európai Éghajlati Paktum az Európai Zöld Megállapodás része, amely azt az alapelvet képviseli, hogy mindenki szerepet vállalhat egy fenntartható jövő megteremtésében. A kiállítás ennek a küldetésnek a megtestesítője: összeköti az embereket, bemutatja az innovatív megoldásokat, és cselekvésre ösztönöz
minden szinten – helyi, nemzeti és európai szinten egyaránt.

Advertisement

Zöldinfó

Fordulat kell a vízgazdálkodásban: nem elvezetni, hanem megtartani kell a vizet

Tíz éven belül egymillió magyar élhet sivatagos környezetben, ha nem lesz változás a vízgazdálkodásban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás miatt a vízgazdálkodásban a víz minél gyorsabb elvezetése helyett annak megtartására és tudatos felhasználására kell helyezni a hangsúlyt – írja az alternativenergia.hu. Amennyiben nem történik változás, akkor tíz éven belül egymillió ember élhet Magyarországon sivatagos környezetben – közölte az élő környezetért felelős miniszter a Facebook-oldalán közzétett videóban. Gajdos László kiemelte: az elmúlt években folyók tűntek el és tavak száradtak ki, miközben a magyar vízgazdálkodás hagyományosan az árvíz elleni védekezésre, illetve a felesleges víz gyors elvezetésére rendezkedett be. Míg az 1995-ös vízgazdálkodási törvényben több mint 80 alkalommal szerepel az árvíz elleni védekezés, az aszály viszont mindössze négyszer. A jogszabályt ezért a megváltozott körülményekhez igazítják, és módosítják – fogalmazott.

A tárcavezető szerint új szemléletre van szükség, amelynek középpontjában a rendelkezésre álló vízkészletekkel való gazdálkodás, valamint a víz megtartása áll. “Gazdálkodnunk kell a vizünkkel, be kell osztanunk a vizeinket, és szükség van minden olyan területre, ahol vizet lehet megtartani” – jegyezte meg. A miniszter elmondta, hogy a vízmegtartást szolgálja a nemrég elfogadott Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Terv, és emellett a kormány új klímatörvényt készít elő. A tárcavezető hangsúlyozta: a változásokhoz a lakosság együttműködésére is szükség van.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák