Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Harmadik helyezést ért el egy magyar fotós az Európai Éghajlati Paktum fotópályázatán

A tárlat a hétköznapi emberek fenntarthatóságért és klímavédelemért tett lépéseit mutatja be látványos képeken keresztül.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Mókus Anita, kiskunhalasi fotós harmadik helyezést ért el az Európai Éghajlati Paktum fotópályázatán, így az ő fotográfiája képviseli Magyarországot a brüsszeli Berlaymont-on, az Európai Bizottság székháza előtti téren, az Európai Éghajlati Paktum egy hónapon keresztül látogatható, kültéri fotókiállításán.

A kiállítás az Európai Éghajlati Paktum éves eseményéhez (Together in Action 2025) kapcsolódik. Tíz nyertes fotót mutat be, amelyeket a „Capture Your Climate Action” pályázat keretében beérkezett, több mint 300 inspiráló klímavédelmi kezdeményezést bemutatató fénykép közül választottak ki. A munkák a városi zöldítés, a közösségi takarítás, az energiatakarékos otthonok kialakítása és a fenntartható közlekedési megoldások témái járják körül. A kiállítást Elina Bardram, az Európai Bizottság Éghajlatpolitikai Főigazgatóságának kommunikációért, alkalmazkodásért és civil társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta: „Minden klímavédelmi cselekedet – bármilyen kicsi is – képes változást inspirálni. Az egyéni
törekvések hullámként terjednek tovább, és közös hatást eredményeznek. Együtt hozzájárulunk az EU klímasemleges és ellenállóképes társadalmának kialakításához, valamint egy tiszta, biztonságos, igazságos jövőhöz, ahol senkit nem hagyunk hátra.”

Egy kép többet mond ezer cselekedetnél A kezdeményezés arra hívja fel a figyelmet, hogy a fenntarthatóság nemcsak politikai cél, hanem az emberek mindennapi életében jelenlévő társadalmi folyamat. Minden kép egy-egy erőteljes történetet mesél el azokról, akik lépéseket tesznek a zöldebb jövő érdekében.

Advertisement

Nagyon fontosnak tartom, hogy az emberek lássák: egyéni döntéseinkkel is tehetünk a klímaváltozás ellen – legyen az egy otthon kialakított rovarhotel, vagy a zöldfelületek védelme. A fotóm azt mutatja meg, hogy a természet és a közösségi összefogás kéz a kézben járhat. Projektemben a kerékpározás és fenntarthatóság témakörét boncolgattam az alfa generáció kapcsán. Véleményem szerint a kerékpározás a fenntarthatóság egyik alapvető pillére, hiszen környezetbarát közlekedési módot kínál, amely csökkenti a károsanyag- kibocsátást és enyhíti a városi forgalom terheit. Az Alfa generáció számára ez különösen nagy jelentőséggel bír, mivel ők azok, akik formálják majd a jövő társadalmi és környezeti értékrendjét. – mondta Mókus Anita, a pályázat magyar nyertese.

A kiállítás arra ösztönzi az embereket, hogy saját lakóhelyükön, közösségeikben és városaikban is lépjenek fel a zöld átmenet érdekében. A látogatók a vizuális történetmesélés erején keresztül élhetik meg, hogy milyen hatással lehetnek az egyéni és közös cselekedetek. Az Európai Éghajlati Paktum az Európai Zöld Megállapodás része, amely azt az alapelvet képviseli, hogy mindenki szerepet vállalhat egy fenntartható jövő megteremtésében. A kiállítás ennek a küldetésnek a megtestesítője: összeköti az embereket, bemutatja az innovatív megoldásokat, és cselekvésre ösztönöz
minden szinten – helyi, nemzeti és európai szinten egyaránt.

Advertisement

Zöldinfó

Kerékpáros turistákra építve fejlesztik a Balaton nyugati térségét

Elsősorban a kerékpáros és bakancsos turisták számára indulnak fejlesztések a Balaton-part zalai szakaszán és a Kis-Balaton térségében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Nagy Bálint, aki egyben a térség országgyűlési képviselője is, a projektindító rendezvényen arról beszélt, hogy a most induló Zala-Balaton kreatív-aktív hálózat elnevezésű projekt révén mintegy 700 millió forintos turisztikai fejlesztés valósulhat meg a következő két évben – ismertette az alternativenergia.hu. A Bakonyerdő részvételével és az érintett települések együttműködésében az itt élők és az ide látogató vendégek számára is minőségi szolgáltatásokat kínálnak majd az aktív turizmus kedvelői számára, hálózattá szervezve egyúttal az egyes fejlesztési pontokat – mondta. Nyul Zoltán, az ÉKM magasépítésért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a beruházás során figyelni kell arra, hogy a tervezett funkciók a környezet adottságainak maximális megőrzésével valósuljanak meg, gazdaságosak, fenntarthatóak és esztétikusak legyenek, és ne terheljék a térség természeti erőforrásait. Jagicza Attila, a Bakonyerdő Zrt. vagyongazdálkodási főmérnöke elmondta: a balatoni kerékpárút forgalomszámlálóinak adatai szerint 2023-ban Balatonedericsnél több mint 120 ezer, Keszthelynél csaknem 170 ezer, Fenékpusztánál pedig 80 ezret meghaladó számú kerékpárost regisztráltak.

A térségi projekt keretében a gyenesdiási Nagymezőn a környezet rendezése mellett kerékpártámaszokat, padokat és mozgásfejlesztő pályát állítanak fel, a vonyarcvashegyi Festetics élményponton hullámpadokat és kerékpártámaszokat helyeznek el, a balatongyöröki Bélapi élményponton pedig család- és gyerekbarát attrakciófejlesztést valósítanak meg. Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere (független) úgy fogalmazott: a Balaton legnagyobb lélekszámú nagyközsége “négyévszakos”, családbarát hely, ahol a kerékpáros, a bakancsos és a lovas turizmusnak egyaránt kiemelkedő szerepe van. A mostani projekt Zalaapátitól Balatongyörökig köti össze a Balaton és a Kis-Balaton térségében lévő településeket, a természeti környezet megismertetésének céljával.

Gyenesdiáson megújul a települési központ, a látógatóközpont, játszóterek és a balatoni sétány környezete, továbbá az 1551-ben épült Talabér-vízimalom. Hozzátette, hogy az ökoturisztika kitörési pontja lehet a Balatonnak és Zala vármegyének is. Pénzes Erszébet, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség szakmai vezetője arról beszélt, hogy a térségben elkészült kerékpárút-hálózatot, a balatoni bringakörutat és a BalatonBike 365 kijelölt kerékpáros úthálózatát egyaránt érintik a fejlesztések. Az útvonalak szolgáltatóhelyeit úgy fejlesztik, hogy azok minőségi kiszolgálást biztosítsanak a turistáknak, de ezzel együtt az is feladatuk, hogy információkat adjanak a háttérterületekről és a kerékpározók környezeti szemléletmódját is formálják.

Advertisement

 

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák