Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Harmadik helyezést ért el egy magyar fotós az Európai Éghajlati Paktum fotópályázatán

A tárlat a hétköznapi emberek fenntarthatóságért és klímavédelemért tett lépéseit mutatja be látványos képeken keresztül.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Mókus Anita, kiskunhalasi fotós harmadik helyezést ért el az Európai Éghajlati Paktum fotópályázatán, így az ő fotográfiája képviseli Magyarországot a brüsszeli Berlaymont-on, az Európai Bizottság székháza előtti téren, az Európai Éghajlati Paktum egy hónapon keresztül látogatható, kültéri fotókiállításán.

A kiállítás az Európai Éghajlati Paktum éves eseményéhez (Together in Action 2025) kapcsolódik. Tíz nyertes fotót mutat be, amelyeket a „Capture Your Climate Action” pályázat keretében beérkezett, több mint 300 inspiráló klímavédelmi kezdeményezést bemutatató fénykép közül választottak ki. A munkák a városi zöldítés, a közösségi takarítás, az energiatakarékos otthonok kialakítása és a fenntartható közlekedési megoldások témái járják körül. A kiállítást Elina Bardram, az Európai Bizottság Éghajlatpolitikai Főigazgatóságának kommunikációért, alkalmazkodásért és civil társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta: „Minden klímavédelmi cselekedet – bármilyen kicsi is – képes változást inspirálni. Az egyéni
törekvések hullámként terjednek tovább, és közös hatást eredményeznek. Együtt hozzájárulunk az EU klímasemleges és ellenállóképes társadalmának kialakításához, valamint egy tiszta, biztonságos, igazságos jövőhöz, ahol senkit nem hagyunk hátra.”

Egy kép többet mond ezer cselekedetnél A kezdeményezés arra hívja fel a figyelmet, hogy a fenntarthatóság nemcsak politikai cél, hanem az emberek mindennapi életében jelenlévő társadalmi folyamat. Minden kép egy-egy erőteljes történetet mesél el azokról, akik lépéseket tesznek a zöldebb jövő érdekében.

Advertisement

Nagyon fontosnak tartom, hogy az emberek lássák: egyéni döntéseinkkel is tehetünk a klímaváltozás ellen – legyen az egy otthon kialakított rovarhotel, vagy a zöldfelületek védelme. A fotóm azt mutatja meg, hogy a természet és a közösségi összefogás kéz a kézben járhat. Projektemben a kerékpározás és fenntarthatóság témakörét boncolgattam az alfa generáció kapcsán. Véleményem szerint a kerékpározás a fenntarthatóság egyik alapvető pillére, hiszen környezetbarát közlekedési módot kínál, amely csökkenti a károsanyag- kibocsátást és enyhíti a városi forgalom terheit. Az Alfa generáció számára ez különösen nagy jelentőséggel bír, mivel ők azok, akik formálják majd a jövő társadalmi és környezeti értékrendjét. – mondta Mókus Anita, a pályázat magyar nyertese.

A kiállítás arra ösztönzi az embereket, hogy saját lakóhelyükön, közösségeikben és városaikban is lépjenek fel a zöld átmenet érdekében. A látogatók a vizuális történetmesélés erején keresztül élhetik meg, hogy milyen hatással lehetnek az egyéni és közös cselekedetek. Az Európai Éghajlati Paktum az Európai Zöld Megállapodás része, amely azt az alapelvet képviseli, hogy mindenki szerepet vállalhat egy fenntartható jövő megteremtésében. A kiállítás ennek a küldetésnek a megtestesítője: összeköti az embereket, bemutatja az innovatív megoldásokat, és cselekvésre ösztönöz
minden szinten – helyi, nemzeti és európai szinten egyaránt.

Advertisement

Zöldinfó

Flamingók otthona kerülhet veszélybe: sürgős beavatkozásra van szükség Montenegróban

Veszélyben Európa egyik legfontosabb madárélőhelye, az ulcinji sólepárló.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egyre sürgetőbbé válik a montenegrói Ulcinj egykori sólepárlójának megmentése, mivel a 2013-ban leállt sótermelés következtében folyamatosan romlik az Adria egyik legfontosabb vizes élőhelyének ökológiai állapota – közölte az alternativenergia.hu. Természetvédők szerint a terület megőrzésének kulcsa a vízgazdálkodási rendszer helyreállítása és a sótermelés újraindítása. Az Ulcinj melletti, mintegy 15 négyzetkilométeres sólepárló a Földközi-tenger egyik legjelentősebb madárélőhelye. A terület rózsás flamingók, gödények és több tucat más vonuló madárfaj számára nélkülözhetetlen pihenő- és táplálkozóhely.

A természetes lagúnából a XX. század elején alakították ki a sólepárlót. A mesterséges medencék és csatornák nemcsak a sótermelést szolgálták, hanem egy különleges ökoszisztémát is létrehoztak. A sótermelést végző vállalat 2013-as csődje után azonban leálltak a vízszintet szabályozó szivattyúk, megszűnt a medencék folyamatos tengervíz-utánpótlása, a területet benőtte a növényzet, csökkent a víz sótartalma, és romlani kezdtek a madarak, növények és rovarok életfeltételei. Zenepa Lika természetvédő szerint a sólepárló teljes egészében mesterségesen fenntartott rendszer, amelynek működéséhez folyamatos vízutánpótlás szükséges. Korábban másodpercenként mintegy 3000 liter tengervizet szivattyúztak a medencékbe egy 37 kilométeres csatornahálózaton keresztül, jelenleg azonban mindössze egy szivattyú működik. A szakember arra figyelmeztetett, hogy ha rövid időn belül nem kezdődik meg a rehabilitáció, néhány éven belül visszafordíthatatlanul megváltozhat a terület élővilága.

A sólepárlót 2019-ben természeti parkká nyilvánították, és felkerült a ramszári egyezmény által védett, nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek listájára is. A természetvédők szerint azonban a jogi védelem önmagában nem elegendő, mert a terület állapota tovább romlik, miközben az értékes tengerparti fekvése miatt az ingatlanfejlesztők érdeklődése sem csökkent. A montenegrói kormány és Ulcinj önkormányzata bejelentette, hogy négymillió eurós közös vállalatot hoznak létre a természetvédelmi terület kezelésére és a sótermelés fokozatos újraindítására. A projekt Podgorica európai uniós csatlakozási törekvéseinek is része: az Európai Bizottság a környezetvédelemről szóló 27-es tárgyalási fejezet keretében többször is sürgette a sólepárló helyreállítását.

Advertisement

Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a teljes rehabilitáció akár öt-tíz évet is igénybe vehet, és a korábbi becslések szerint a beruházás költsége elérheti a 20 millió eurót. A természetvédők szerint az ulcinji sólepárló megőrzése nem csupán montenegrói ügy: a terület a kelet-adriai térség egyik legfontosabb madárvonulási állomása, eltűnése pedig egész Európa biodiverzitására érezhető hatással lenne.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák