Zöldinfó
Harmadik helyezést ért el egy magyar fotós az Európai Éghajlati Paktum fotópályázatán
A tárlat a hétköznapi emberek fenntarthatóságért és klímavédelemért tett lépéseit mutatja be látványos képeken keresztül.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Mókus Anita, kiskunhalasi fotós harmadik helyezést ért el az Európai Éghajlati Paktum fotópályázatán, így az ő fotográfiája képviseli Magyarországot a brüsszeli Berlaymont-on, az Európai Bizottság székháza előtti téren, az Európai Éghajlati Paktum egy hónapon keresztül látogatható, kültéri fotókiállításán.
A kiállítás az Európai Éghajlati Paktum éves eseményéhez (Together in Action 2025) kapcsolódik. Tíz nyertes fotót mutat be, amelyeket a „Capture Your Climate Action” pályázat keretében beérkezett, több mint 300 inspiráló klímavédelmi kezdeményezést bemutatató fénykép közül választottak ki. A munkák a városi zöldítés, a közösségi takarítás, az energiatakarékos otthonok kialakítása és a fenntartható közlekedési megoldások témái járják körül. A kiállítást Elina Bardram, az Európai Bizottság Éghajlatpolitikai Főigazgatóságának kommunikációért, alkalmazkodásért és civil társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta: „Minden klímavédelmi cselekedet – bármilyen kicsi is – képes változást inspirálni. Az egyéni
törekvések hullámként terjednek tovább, és közös hatást eredményeznek. Együtt hozzájárulunk az EU klímasemleges és ellenállóképes társadalmának kialakításához, valamint egy tiszta, biztonságos, igazságos jövőhöz, ahol senkit nem hagyunk hátra.”
Egy kép többet mond ezer cselekedetnél A kezdeményezés arra hívja fel a figyelmet, hogy a fenntarthatóság nemcsak politikai cél, hanem az emberek mindennapi életében jelenlévő társadalmi folyamat. Minden kép egy-egy erőteljes történetet mesél el azokról, akik lépéseket tesznek a zöldebb jövő érdekében.
Nagyon fontosnak tartom, hogy az emberek lássák: egyéni döntéseinkkel is tehetünk a klímaváltozás ellen – legyen az egy otthon kialakított rovarhotel, vagy a zöldfelületek védelme. A fotóm azt mutatja meg, hogy a természet és a közösségi összefogás kéz a kézben járhat. Projektemben a kerékpározás és fenntarthatóság témakörét boncolgattam az alfa generáció kapcsán. Véleményem szerint a kerékpározás a fenntarthatóság egyik alapvető pillére, hiszen környezetbarát közlekedési módot kínál, amely csökkenti a károsanyag- kibocsátást és enyhíti a városi forgalom terheit. Az Alfa generáció számára ez különösen nagy jelentőséggel bír, mivel ők azok, akik formálják majd a jövő társadalmi és környezeti értékrendjét. – mondta Mókus Anita, a pályázat magyar nyertese.
A kiállítás arra ösztönzi az embereket, hogy saját lakóhelyükön, közösségeikben és városaikban is lépjenek fel a zöld átmenet érdekében. A látogatók a vizuális történetmesélés erején keresztül élhetik meg, hogy milyen hatással lehetnek az egyéni és közös cselekedetek. Az Európai Éghajlati Paktum az Európai Zöld Megállapodás része, amely azt az alapelvet képviseli, hogy mindenki szerepet vállalhat egy fenntartható jövő megteremtésében. A kiállítás ennek a küldetésnek a megtestesítője: összeköti az embereket, bemutatja az innovatív megoldásokat, és cselekvésre ösztönöz
minden szinten – helyi, nemzeti és európai szinten egyaránt.
Zöldinfó
A szennyezés már nem érheti meg: emelkednek a környezetvédelmi bírságok
A szennyezők pénzügyi felelősségének növelése miatt emelte meg a kormány a környezetvédelmi bírságok összegét.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A szennyezők pénzügyi felelősségének növelése miatt emelte meg a kormány a környezetvédelmi bírságok összegét, a szigorítás egyúttal a lakosság mellett a tisztességesen működő vállalkozások érdekeit is szolgálja – közölte az alternativenergia.hu. A tárca a Magyar Közlönyben múlt héten pénteken megjelent kormányrendelettel kapcsolatban válaszában kifejtette, hogy a módosítása értelmében a 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű vállalkozásoknál az engedélytől eltérő tevékenység miatt kiszabható környezetvédelmi bírság felső határa 2 milliárdról 5 milliárd forintra emelkedik, az előző évi nettó árbevétel 5 százalékában meghatározott korlát megállapításával.
Amennyiben a vállalkozást a megelőző öt évben legalább kétszer környezetszennyezés miatt bírságolták vagy ebben az időszakban környezetveszélyeztetést, illetve környezetkárosítást okozó jogsértést követett el, akkor – a végleges hatósági döntésekkel megállapított előzmények alapján – az újabb bírságnak el kell érnie az előző évi nettó árbevétel 0,5 százalékát, de legalább az 5 millió forintot, a felső korlát figyelembevételével. A jogi személyek és más szervezetek hulladékgazdálkodási bírságának eddigi főszabály szerinti 500 millió forintos felső határa megszűnik: az összeget továbbra is a rendeleti tételek és számítási szabályok határozzák meg. A természetes személyek 50 millió forintos hulladékbírság-maximuma változatlan marad.
Ezeket a lépéseket az ÉKFM azzal indokolta, hogy egyes nagy környezetterheléssel járó tevékenységek jelentős nyereséget hozhatnak, miközben a szennyezés következményeit sokszor a környéken élők és a társadalom viseli. Az intézkedés célja, hogy ne érje meg a bírságot előre betervezni a működés költségei közé és annak megfizetésével ne lehessen elkerülni az egészség és a környezet védelméhez szükséges intézkedéseket, így “a szabályok betartása legyen gazdaságilag is az észszerűbb döntés” – fogalmazott válaszában a minisztérium.
Egyúttal hangsúlyozták, a környezetvédelmi bírság nem adó: kizárólag jogsértés esetén szabható ki. Ezért a szigorítás arra is szolgál, hogy a szabályokat betartó cégek ne kerüljenek versenyhátrányba azokkal szemben, amelyek a környezetvédelmi kötelezettségeik megszegésével takarítanak meg költségeket. Közölték, a környezetvédelmi bírságok összegének emelése elsősorban a jelentős környezeti igénybevétellel járó, engedélyköteles tevékenységeket érintheti, így például az akkumulátorgyártást, a vegyipart, az energiaipart, valamint a nagy kapacitású mezőgazdasági és élelmiszeripari létesítményeket.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a Magyar Közlönyben október 9-én kihirdetett rendelet október 25-én lép hatályba. A köztes időszak a felkészülést szolgálja, ami alatt az érintett vállalkozások vezetői, környezetvédelmi szakemberei és jogi képviselői megismerhetik a szigorúbb jogkövetkezményeket és áttekinthetik belső ellenőrzési gyakorlatukat, a hatóságok pedig felkészülhetnek az új bírságszabályok egységes alkalmazására.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell