Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hárommilliárd ember él majd a globális felmelegedés gócpontjain 2050-ben

Bő 25 év múlva már hárommilliárd ember él majd a világ globális felmelegedés által leginkább érintett gócpontjain, amelyek túlnyomó részt Közép-Amerikában, a Közel-Keleten, Ázsia egyes részein, Közép- és Kelet-Afrikában találhatók – mondták el klímakutatók csütörtökön Sarm-es-Sejkben, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27)

Létrehozva:

|

Ezekben a régiókban sokkal gyakoribbak lesznek az áradások, aszályok és viharok. Ennek következtében az érintett országokban a halálozás 15 százalékkal lehet magasabb, mint azokban a régiókban, amelyeket kevésbé érint a globális felmelegedés. Mindez még több embert késztet majd otthona elhagyására: a következő évtizedekben a globális felmelegedés miatt milliók kelhetnek útra. A Tíz új felismerés az éghajlat-tudományban című 2022-es jelentés elkészítésében több tucatnyi tudós vett részt. Simon Stiel, az ENSZ klímavédelmi vezetője a jelentés új megállapításait “riasztónak” nevezve hangsúlyozta: a katasztrófákat már nem lehet elhárítani, de az érintett országoknak kártérítést kell fizetniük. “Ennek most jött el az ideje” – szögezte le. Johan Rockström, a potsdami Klímakutató Intézet igazgatója szerint ki kell számolni az üvegházhatású gázok – elsősorban a légkörbe került szén-dioxid és metán – által okozott károkat. A tudós szerint a kikalkulált ár ösztönzően hatna az éghajlatbarát gazdasági rendszerre való áttérésre.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Átszabják az energiahatékonysági rendszert, már 2027-ben életbe léphet

Átalakítják az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Átalakítják az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR) az iparági egyeztetések alapján – mondta Tótth András, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára háttérbeszélgetésen, Budapesten. Kiemelte: céljuk, hogy az EKR kiszámítható és fenntarthatóbb rendszer legyen, amely valódi energiamegtakarítást eredményez az ipari és lakossági felhasználóknál egyaránt – írja az alternativenergia.hu. A mostani EKR-rel a fő gond az, hogy forrásai alacsony hatásfokkal hasznosulnak, és lehetőséget ad a visszaélésekre – tette hozzá. Az EKR európai uniós elvárás alapján működik a tagországokban, Magyarországon 2021 óta írja elő az energiaszolgáltatók és energiakereskedők számára, hogy intézkedéseikkel energiamegtakarítást érjenek el a végső energiafelhasználóknál.

Az államtitkár kifejtette, fontos, hogy az EKR-ben valós megtakarításokat eredményező fejlesztések valósuljanak meg, amelyek gazdaságilag a legtöbb hasznot hozzák. Tótth András ismertette, a tervek szerint az új EKR-hez szükséges jogszabályokat még az idén elfogadják, és 2027. január elsejétől lépnek hatályba. A tervezett változtatásokról elmondta: az új EKR elsősorban az ipart motiválja majd transzparensen az energiafelhasználás csökkentésére, a lakosságnál pedig főként az energiaszegényebb háztartásokban keletkezhetnek megtakarítások.

Az új rendszer minimalizálja a visszaéléseket a több és célzott ellenőrzéssel, a szigorúbb szankcióval – emelte ki. Szakértők bevonásával átdolgozzák az EKR-ben megvalósítható projekteket felsoroló katalógust, a vitatott elemeket törlik, javítják. Ezzel a munkával várhatóan jövő év tavaszára készülnek el – tette hozzá. Céljuk, hogy a rendszer olyan stabil, kiszámítható kereteket adjon az energiaszektornak, amelyet legalább négy évig nem kell módosítani – mondta Tótth András.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák