Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hárommilliárd ember él majd a globális felmelegedés gócpontjain 2050-ben

Bő 25 év múlva már hárommilliárd ember él majd a világ globális felmelegedés által leginkább érintett gócpontjain, amelyek túlnyomó részt Közép-Amerikában, a Közel-Keleten, Ázsia egyes részein, Közép- és Kelet-Afrikában találhatók – mondták el klímakutatók csütörtökön Sarm-es-Sejkben, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27)

Létrehozva:

|

Ezekben a régiókban sokkal gyakoribbak lesznek az áradások, aszályok és viharok. Ennek következtében az érintett országokban a halálozás 15 százalékkal lehet magasabb, mint azokban a régiókban, amelyeket kevésbé érint a globális felmelegedés. Mindez még több embert késztet majd otthona elhagyására: a következő évtizedekben a globális felmelegedés miatt milliók kelhetnek útra. A Tíz új felismerés az éghajlat-tudományban című 2022-es jelentés elkészítésében több tucatnyi tudós vett részt. Simon Stiel, az ENSZ klímavédelmi vezetője a jelentés új megállapításait “riasztónak” nevezve hangsúlyozta: a katasztrófákat már nem lehet elhárítani, de az érintett országoknak kártérítést kell fizetniük. “Ennek most jött el az ideje” – szögezte le. Johan Rockström, a potsdami Klímakutató Intézet igazgatója szerint ki kell számolni az üvegházhatású gázok – elsősorban a légkörbe került szén-dioxid és metán – által okozott károkat. A tudós szerint a kikalkulált ár ösztönzően hatna az éghajlatbarát gazdasági rendszerre való áttérésre.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Óriási adatbázist tett közzé a HungaroMet az éghajlatváltozásról

Új éghajlati portált indított a HungaroMet.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nyilvánosan is elérhetővé tette új éghajlati portálját a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. – írja az alternativenergia.hu. A felület egy helyen teszi hozzáférhetővé az intézmény éghajlatváltozással kapcsolatos tudását, adatait, szolgáltatásait és fejlesztéseit. A szervezet szerdán az MTI-nek küldött közleményében azt írta, az éghajlatváltozás hatásai Magyarországon is egyre gyakrabban jelentkeznek a szélsőséges időjárási események, a hőhullámok, az aszályok vagy villámárvizek formájában. A megalapozott döntésekhez ezért egyre nagyobb szükség van hiteles, tudományosan alátámasztott éghajlati információkra és könnyen hozzáférhető adatokra.

Hozzátették: a HungaroMet az Éghajlatváltozási Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium keretében az elmúlt években számos fejlesztést valósított meg az éghajlatkutatás, az adatszolgáltatás és az alkalmazkodást támogató szolgáltatások területén. A felhalmozott szakmai tudás, adatvagyon és információk átláthatóbb bemutatását szolgálja az új éghajlati portál, amely június 3-ával mindenki számára elérhetővé vált. A portál fejlesztése során a szakemberek 200 év mérési és modellezési adataira támaszkodtak, amelyek segítségével a felhasználók részletes képet kaphatnak a magyarországi éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról.

A felületen éghajlati és alkalmazkodási adatbázisok is helyet kaptak: az oldalon egy helyen érhető el többek között a Meteorológiai Adattár, a Klimadat és a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer, illetve a rendszeres éghajlati visszatekintők. Újdonság az oldalon Magyarország digitális éghajlati atlasza számos meteorológiai elemre és klímaindikátorra vonatkozó információval. Az egyedi szolgáltatásokat bemutató oldalon az érdeklődők ágazatok szerint válogatott éghajlati információkhoz juthatnak hozzá, többek között a mezőgazdaság, a turizmus, a vízgazdálkodás vagy a mérnöki tervezés területén. Az oldalon lehetőség nyílik egyedi igények és ajánlatkérések benyújtására is.

Advertisement

Az új portálon emellett a HungaroMet kapcsolódó rendezvényeiről szóló információk, klímaváltozás témájú hírek, tanulmányok, kiadványok és videós tartalmak is elérhetők. A felület (https://eghajlat.met.hu) célja, hogy a klímaváltozással kapcsolatos tudományos eredmények és adatok minél szélesebb körben hasznosulhassanak, támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodási feladatokban – írták.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák