Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hat napig tartott a klímaaktivisták eltávolítása egy lebontásra ítélt faluból Németországban

A művelet hatodik napján, hétfőn ért véget Németországban a kiürítés egy lignitbánya bővítése miatt lebontásra váró településen, amelyet megszállva tartottak klímaaktivisták.

Létrehozva:

|

Az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli Lützerath utolsó bejelentett lakója már 2022 októberében elköltözött, miután megvásárolta ingatlanát a környékbeli lignitbányájának bővítésére készülő RWE energetikai óriáscég, a község elhagyott épületeiben 2020 nyara óta táborozó klímavédelmi aktivisták viszont nem akartak önként távozni. Az RWE január 11-én kezdte meg a település lebontását rendőri biztosítással. Eljárásának jogosságát több bírósági döntés is megerősíti, de a szénalapú energiatermelést elutasító aktivisták ragaszkodtak a bányabővítési tervek elvetéséhez. A több száz aktivista eltorlaszolta az utakat, és felépítettek egyebek között több olyan háromlábú állványt is 4-5 méter hosszú gerendákból, amelyekre odakötözték egymást. Sokan fák ágai közé épített apró kunyhókban várták a kiürítést.

Az aktivisták eltávolítására csaknem ezer rohamrendőrt mozgósítottak. Fokozatosan, szinte négyzetméterről négyzetméterre ürítették ki a területet. A “falufoglalók” sok esetben támadták meg őket kövekkel, tűzijátékokkal, gyújtópalackokkal. Szombaton rendőrségi becslés szerint 15 ezer, a szervezők adatai szerint 35 ezer ember részvételével tüntetést tartottak a bányabővítés ellen. A demonstráción történt összecsapásokban hatósági adatok szerint 70 rendőr, a szervezők tájékoztatása szerint legkevesebb 90 tüntető sérült meg. Hétfőre már csak két aktivista maradt a faluban, ők az egyik épület alá, egy alagútba húzódtak be. Délután önként elhagyták a települést, így hivatalosan véget ért Lützerath kiürítése.

Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter elítélte a klímaaktivisták tiltakozási módszereit. Hétfői közleményében kiemelte, hogy az aktivisták “felelőtlenül” jártak el, hiszen az “égő barikádok, omlásveszélyes alagutak és a magasra épített rozoga faházak” révén nemcsak magukat, hanem a rendőrök testi épségét is veszélyeztették. Hozzátette, hogy a klímaválság elleni erőfeszítések társadalmi támogatottságát is veszélyeztetik azok, akik a demokratikus diskurzus helyett “erőszakkal fejezik ki aggodalmukat”. Ugyanakkor ki kell vizsgálni a rendőrök által alkalmazott módszerekkel kapcsolatos panaszokat is – írta a belügyminiszter, kiemelve, hogy nem marad következmények nélkül, ha beigazolódnak a túlkapásokról szóló vádak

Advertisement

Zöldinfó

Jelentős áramhálózat-fejlesztést zárt le az E.ON

Befejezte 115 milliárd forintos hálózatfejlesztését az E.ON.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az E.ON Hungária Csoport lezárta 2022-ben indult 114,919 milliárd forintos átfogó áramhálózat-fejlesztési programját, amelynek keretében több mint 1800 kilométer hálózat és több mint 2800 transzformátor fejlesztése fejeződött be – írja az alternativenergia.hu. A beruházások eredményeként az érintett vonalakon a mindennapokban ritkábbak és rövidebbek lehetnek a kiesések. A modernizált rendszer révén gyorsabbá és pontosabbá vált a hibák azonosítása, amely felgyorsítja a helyreállítási folyamatokat. A fejlesztések részben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból valósultak meg az Európai Unió támogatásával, részben pedig önerőből finanszírozta az E.ON Hungária Csoport.

A beruházások célja volt az is, hogy a hálózat minél nagyobb mértékben képes legyen fogadni az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokból származó áramot, különösen a lakossági napelemes rendszerek által termelt energiát. A projektekben hat új alállomás épült, és több meglévő létesítmény is bővült. A beruházások teljes térségek energiaellátását biztosítják, mint például a Szekszárd térségét ellátó Tolna-Mözs alállomás, a zöldtetős Kelenföld alállomás, valamint a Budapesten megvalósult Őrmező alállomás. Emellett több helyszínen – például Ráckevén, Biatorbágyon, Dunavarsányban, Angyalföldön és Zuglóban – történt kapacitásbővítés. Egyes állomások nagyobb teljesítményű transzformátort kaptak, máshol új berendezések telepítésével nőtt a hálózat kapacitása.

Több mint 1800 kilométernyi kis- és középfeszültségű hálózat épült vagy újult meg, és több mint 2800 új vagy korszerűsített transzformátor állt üzembe a növekvő energiaigények kiszolgálása érdekében. Emellett több ezer digitalizációs és üzemirányítási fejlesztés is megvalósult, amelyek hozzájárulnak az áramellátás biztonságához és az áramszünetek gyorsabb kezeléséhez. A teljes fejlesztéssorozat révén több mint 1000 megawatt (MW) többletkapacitás jött létre, amely új napelemes kapacitások csatlakozását tette lehetővé. 2020 óta jelentősen nőtt a naperőművek száma az E.ON hálózatán. Magyarországon jelenleg mintegy 350 ezer lakossági napelem (HMKE) működik, ezek közül több mint 200 ezer az E.ON szolgáltatási területén – tették hozzá.

Advertisement

Az észak-dunántúli térségben mintegy 45 milliárd, a dél-dunántúliban 30 milliárd, míg Budapesten és Pest vármegyében 40 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. A hálózatbiztonság mellett a környezeti szempontok is fontos szerepet kaptak: a Budai Tájvédelmi Körzetben például 50 kilométernyi földkábel épült, és 450 oszlopot bontottak el. A most lezárult program után a fejlesztések nem állnak meg: a vállalatcsoport párhuzamosan több új hálózatfejlesztési programot készített elő és indított el a jövő kihívásaira való eredményes felkészülés érdekében – írta az E.ON.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák