Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hat napig tartott a klímaaktivisták eltávolítása egy lebontásra ítélt faluból Németországban

A művelet hatodik napján, hétfőn ért véget Németországban a kiürítés egy lignitbánya bővítése miatt lebontásra váró településen, amelyet megszállva tartottak klímaaktivisták.

Létrehozva:

|

Az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli Lützerath utolsó bejelentett lakója már 2022 októberében elköltözött, miután megvásárolta ingatlanát a környékbeli lignitbányájának bővítésére készülő RWE energetikai óriáscég, a község elhagyott épületeiben 2020 nyara óta táborozó klímavédelmi aktivisták viszont nem akartak önként távozni. Az RWE január 11-én kezdte meg a település lebontását rendőri biztosítással. Eljárásának jogosságát több bírósági döntés is megerősíti, de a szénalapú energiatermelést elutasító aktivisták ragaszkodtak a bányabővítési tervek elvetéséhez. A több száz aktivista eltorlaszolta az utakat, és felépítettek egyebek között több olyan háromlábú állványt is 4-5 méter hosszú gerendákból, amelyekre odakötözték egymást. Sokan fák ágai közé épített apró kunyhókban várták a kiürítést.

Az aktivisták eltávolítására csaknem ezer rohamrendőrt mozgósítottak. Fokozatosan, szinte négyzetméterről négyzetméterre ürítették ki a területet. A “falufoglalók” sok esetben támadták meg őket kövekkel, tűzijátékokkal, gyújtópalackokkal. Szombaton rendőrségi becslés szerint 15 ezer, a szervezők adatai szerint 35 ezer ember részvételével tüntetést tartottak a bányabővítés ellen. A demonstráción történt összecsapásokban hatósági adatok szerint 70 rendőr, a szervezők tájékoztatása szerint legkevesebb 90 tüntető sérült meg. Hétfőre már csak két aktivista maradt a faluban, ők az egyik épület alá, egy alagútba húzódtak be. Délután önként elhagyták a települést, így hivatalosan véget ért Lützerath kiürítése.

Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter elítélte a klímaaktivisták tiltakozási módszereit. Hétfői közleményében kiemelte, hogy az aktivisták “felelőtlenül” jártak el, hiszen az “égő barikádok, omlásveszélyes alagutak és a magasra épített rozoga faházak” révén nemcsak magukat, hanem a rendőrök testi épségét is veszélyeztették. Hozzátette, hogy a klímaválság elleni erőfeszítések társadalmi támogatottságát is veszélyeztetik azok, akik a demokratikus diskurzus helyett “erőszakkal fejezik ki aggodalmukat”. Ugyanakkor ki kell vizsgálni a rendőrök által alkalmazott módszerekkel kapcsolatos panaszokat is – írta a belügyminiszter, kiemelve, hogy nem marad következmények nélkül, ha beigazolódnak a túlkapásokról szóló vádak

Advertisement

Zöldinfó

Erősödik a természetvédelmi őrszolgálat a magyar nemzeti parkokban

Természetvédelmi fejlesztés lesz a nemzeti parkokban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elkövetkező években 42 milliárd forintból 60 természetvédelmi projekt valósul meg a tíz hazai nemzeti parkban – jelezte az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpontjában. Balczó Bertalan azt mondta, a projektek középpontjában elsősorban az élőhelyek helyreállítása szerepel, de fontos célkitűzés a környezeti állapot, a természetvédelem bemutatása, őrzése, monitorozása is – írja az alternativenergia.hu. A természetvédelmi őrök jelentős részt vállalnak a zoológiai állapotfelmérésben, a területek felmérésében, kezelésében, de csatlakoznak a környezeti neveléshez is – mondta a helyettes államtitkár. Hozzátette: az ország tíz nemzeti parkjában 240 természetvédelmi őr dolgozik, 849 ezer hektár parki terület mellett 20 millió hektár Natura 2000-es terület védelmét látják el, de feladatuk a védett növények és állatfajok megóvása és az élőhelyek helyreállítása is. Balczó Bertalan jelezte: egy természetvédelmi őrre kilencezer hektár földterület jut, ahol a konkrét őrzési feladatokat kell ellátniuk. “Akkor adjunk eszközöket is hozzá, hogy a munkájuk hatékony legyen” – fűzte hozzá a helyettes államtitkár.

Megjegyezte, ez a program nem most kezdődött: korábban a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében 1,6 milliárd forintot fordítottak a terület fejlesztésére. Ebből hat új területi irodát építettek, kilencet felújítottak, és mintegy száz gépkocsit is beszereztek a természetvédelmi őröknek – sorolta. Balczó Bertalan kiemelte, a természeti örökség a nemzet aranytartaléka, amelynek megóvásán elhivatott, szakmailag felkészült emberek dolgoznak, a megfelelő feltételeket biztosítani kell a számukra. Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) magasépítésért felelős helyettes államtitkára az együttműködés fontosságát hangoztatta, mert “ettől működőképes a projekt”. Konzorciumi partnerként a tárcájuk a munkakörülmények javításával járul hozzá a projekt sikeréhez, a fejlesztésre fordított összeg jó helyre megy, hozzá tud járulni a gazdaságos működtetéshez – hangsúlyozta.

Bodó Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselő kiemelte: a projekt azoknak a természetvédelmi őröknek a munkakörülményeit javítja, akik naponta találkoznak az emberekkel, és a beruházások a jó munkahelyi hangulatot is megalapozzák. A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) területén a természetvédelmi őrszolgálat terepi jelenlétének fejlesztésére indított projekt nyitórendezvényén Medgyesi Gergely Árpád, a HNP igazgatója ismertette, hogy a HNP 630 millió forintot nyert el a projektre a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) pályázatán. Ebből az összegből megújítják a gépkocsiparkjukat, a megfigyelő és adatgyűjtő rendszereket, de jut irodai infrastruktúra-fejlesztésre is – tette hozzá az igazgató.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák