Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hat napig tartott a klímaaktivisták eltávolítása egy lebontásra ítélt faluból Németországban

A művelet hatodik napján, hétfőn ért véget Németországban a kiürítés egy lignitbánya bővítése miatt lebontásra váró településen, amelyet megszállva tartottak klímaaktivisták.

Létrehozva:

|

Az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli Lützerath utolsó bejelentett lakója már 2022 októberében elköltözött, miután megvásárolta ingatlanát a környékbeli lignitbányájának bővítésére készülő RWE energetikai óriáscég, a község elhagyott épületeiben 2020 nyara óta táborozó klímavédelmi aktivisták viszont nem akartak önként távozni. Az RWE január 11-én kezdte meg a település lebontását rendőri biztosítással. Eljárásának jogosságát több bírósági döntés is megerősíti, de a szénalapú energiatermelést elutasító aktivisták ragaszkodtak a bányabővítési tervek elvetéséhez. A több száz aktivista eltorlaszolta az utakat, és felépítettek egyebek között több olyan háromlábú állványt is 4-5 méter hosszú gerendákból, amelyekre odakötözték egymást. Sokan fák ágai közé épített apró kunyhókban várták a kiürítést.

Az aktivisták eltávolítására csaknem ezer rohamrendőrt mozgósítottak. Fokozatosan, szinte négyzetméterről négyzetméterre ürítették ki a területet. A “falufoglalók” sok esetben támadták meg őket kövekkel, tűzijátékokkal, gyújtópalackokkal. Szombaton rendőrségi becslés szerint 15 ezer, a szervezők adatai szerint 35 ezer ember részvételével tüntetést tartottak a bányabővítés ellen. A demonstráción történt összecsapásokban hatósági adatok szerint 70 rendőr, a szervezők tájékoztatása szerint legkevesebb 90 tüntető sérült meg. Hétfőre már csak két aktivista maradt a faluban, ők az egyik épület alá, egy alagútba húzódtak be. Délután önként elhagyták a települést, így hivatalosan véget ért Lützerath kiürítése.

Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter elítélte a klímaaktivisták tiltakozási módszereit. Hétfői közleményében kiemelte, hogy az aktivisták “felelőtlenül” jártak el, hiszen az “égő barikádok, omlásveszélyes alagutak és a magasra épített rozoga faházak” révén nemcsak magukat, hanem a rendőrök testi épségét is veszélyeztették. Hozzátette, hogy a klímaválság elleni erőfeszítések társadalmi támogatottságát is veszélyeztetik azok, akik a demokratikus diskurzus helyett “erőszakkal fejezik ki aggodalmukat”. Ugyanakkor ki kell vizsgálni a rendőrök által alkalmazott módszerekkel kapcsolatos panaszokat is – írta a belügyminiszter, kiemelve, hogy nem marad következmények nélkül, ha beigazolódnak a túlkapásokról szóló vádak

Advertisement

Zöldinfó

Fák, zöldtetők és szigetelés: így hűtenék Budapestet a hőhullámok idején

A zöldítés és a passzív hűtésű épületfelújítás a válasz a klímavédelmi kihívásokra.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A főváros által indított Zöld panelprogram zöldítéssel és passzív hűtésű épületfelújításokkal adhat választ a klímavédelmi kihívásokra a főpolgármester tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. Karácsony Gergely Facebook-oldalán írt arról, hogy egy 2013 és 2025 között végzett felmérés szerint 32 vizsgált napból 24-en, vagyis az esetek 75 százalékában kimutatható volt a város pozitív hőszigethatása: Budapest 0,5-2,6 Celsius-fokkal volt melegebb az őt körülvevő területhez képest. A városban a legalacsonyabb átlagos felszínhőmérséklet a II. és a XII. kerületben, a legmagasabb a VI. és a VII. kerületben volt, a két véglet között 6,8 Celsius-fok volt a különbség, “ugyanabban a városban, ugyanabban az órában”. A Duna 6,6 fokkal hűti a környezetét, a repülőtér 5 fokkal fűti – jegyezte meg.

Hozzátette: az erre adott válasznak, a légkondicionálók használatának ára van, egy amerikai modellezés szerint a légkondicionálók hulladékhője éjszaka egyes helyszíneken 1 Celsius-foknál nagyobb átlagos léghőmérséklet-emelkedést okozott, súlyosbítva az éjszakai hőszigetet és tovább növelve a hűtési igényt. Hozzátette: Magyarországon a 2022-es népszámlálás szerint a lakások 27 százalékában van légkondicionáló készülék, Budapesten a XIII. kerület vezet az újabb építésű lakásállomány miatt, miközben a legmelegebb VI. és VII. kerületben – ahol a legrégebbi a lakásállomány -, kevesebb a klíma.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a június végi hőhullám alatt Magyarországon a napi villamosenergia-igény 23 százalékkal nőtt a hőhullám előtti napokhoz képest. A szűk keresztmetszet pedig városi szinten van: a hősziget miatt a városi éjszaka nem hűl le, a hűtési igény tovább él, a napelem viszont már nem termel, és ekkor lép be a drága gázos termelés. Úgy vélte, mindebből az alkalmazkodóképesség erősítése következik. Közterületen úgy, hogy fával, zöldfelülettel, akár mesterséges árnyékolással csökkentik a hőterhelést, a lakásokat pedig szigetelik. Megjegyezte: a szigetelt lakások védettebbek, de az egymást követő túlmelegedett éjszakák után a falak, födémek és berendezési tárgyak is hőtároló tömeggé válnak, így a jobb szigetelésnek úgynevezett passzív hűtési intézkedésekkel együtt van valóban hatása, például világos vagy zöld tetőkkel.

Advertisement

A főpolgármester közölte: hasznos és fontos felhasználása lehet az uniós forrásoknak egy átfogó épületfelújítási program, és Budapest ezt elkezdte a Zöld Panelprogrammal. Jelezte: amikor ennek folytatásáról vagy az új bérlakásépítési programról tárgyalhatnak majd a kormánnyal, választ kell találniuk a klímakihívásokhoz való alkalmazkodás összetett kérdéseire is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák