Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hat napig tartott a klímaaktivisták eltávolítása egy lebontásra ítélt faluból Németországban

A művelet hatodik napján, hétfőn ért véget Németországban a kiürítés egy lignitbánya bővítése miatt lebontásra váró településen, amelyet megszállva tartottak klímaaktivisták.

Létrehozva:

|

Az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli Lützerath utolsó bejelentett lakója már 2022 októberében elköltözött, miután megvásárolta ingatlanát a környékbeli lignitbányájának bővítésére készülő RWE energetikai óriáscég, a község elhagyott épületeiben 2020 nyara óta táborozó klímavédelmi aktivisták viszont nem akartak önként távozni. Az RWE január 11-én kezdte meg a település lebontását rendőri biztosítással. Eljárásának jogosságát több bírósági döntés is megerősíti, de a szénalapú energiatermelést elutasító aktivisták ragaszkodtak a bányabővítési tervek elvetéséhez. A több száz aktivista eltorlaszolta az utakat, és felépítettek egyebek között több olyan háromlábú állványt is 4-5 méter hosszú gerendákból, amelyekre odakötözték egymást. Sokan fák ágai közé épített apró kunyhókban várták a kiürítést.

Az aktivisták eltávolítására csaknem ezer rohamrendőrt mozgósítottak. Fokozatosan, szinte négyzetméterről négyzetméterre ürítették ki a területet. A “falufoglalók” sok esetben támadták meg őket kövekkel, tűzijátékokkal, gyújtópalackokkal. Szombaton rendőrségi becslés szerint 15 ezer, a szervezők adatai szerint 35 ezer ember részvételével tüntetést tartottak a bányabővítés ellen. A demonstráción történt összecsapásokban hatósági adatok szerint 70 rendőr, a szervezők tájékoztatása szerint legkevesebb 90 tüntető sérült meg. Hétfőre már csak két aktivista maradt a faluban, ők az egyik épület alá, egy alagútba húzódtak be. Délután önként elhagyták a települést, így hivatalosan véget ért Lützerath kiürítése.

Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter elítélte a klímaaktivisták tiltakozási módszereit. Hétfői közleményében kiemelte, hogy az aktivisták “felelőtlenül” jártak el, hiszen az “égő barikádok, omlásveszélyes alagutak és a magasra épített rozoga faházak” révén nemcsak magukat, hanem a rendőrök testi épségét is veszélyeztették. Hozzátette, hogy a klímaválság elleni erőfeszítések társadalmi támogatottságát is veszélyeztetik azok, akik a demokratikus diskurzus helyett “erőszakkal fejezik ki aggodalmukat”. Ugyanakkor ki kell vizsgálni a rendőrök által alkalmazott módszerekkel kapcsolatos panaszokat is – írta a belügyminiszter, kiemelve, hogy nem marad következmények nélkül, ha beigazolódnak a túlkapásokról szóló vádak

Advertisement

Zöldinfó

Győr környékén is nagyszabású madárvédelmi fejlesztéseket hajt végre az E.ON

Az idén már 3300 fészek várja a gólyákat az E.ON áramhálózatán.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A vállalat 70 új gólyafészek telepítésével, 80 meglévő fészek újjáépítésével, 250 villanyoszlop madárbaráttá alakításával és Győr környékén 8,5 kilométeres madárvédelmi beruházással teszi biztonságosabbá a madarak fészkelését – közölte az E.ON Hungária Csoport. Az alternativenergia.hu közleménye szerint a Dunántúl, Pest vármegye és Budapest áramhálózatát működtető vállalat idén több mint 250 villanyoszlop madárbarát átalakítását tervezi, és a munkák jelentős része még a gólyák érkezése előtt elkészül. Az oszlopokra madárbarát burkolatot, hosszú szigetelőket, madárkiülőket telepítenek, valamint áramkötéscseréket hajtanak végre a madarak biztonságáért. A gólyák költését masszív fészektartókkal segítik, ezekből idén 70 darabot szerelnek fel. A viharban megsérült fészkeket újjáépítik, a mázsás súlyú és leborulás-veszélyes fészkek súlyát pedig természetvédelmi szakemberek csökkentik.

Összesen 80 helyszínen újítanak fel gólyafészkeket. Így idén már 3300 biztonságos, új vagy megerősített fészkelőhely várja a gólyapárokat az E.ON áramhálózatán. Kiemelik: a legtöbb fészeképítést és javítást ősszel és télen végzik, hogy tavasszal ne zavarják a költést. Az új fészkek helyét a nemzeti parkok szakemberei jelölik ki, jellemzően olyan oszlopokon, ahol a gólyák korábban próbálkoztak már költéssel vagy hordtak fel fészekanyagot. A közleményben kitérnek arra, hogy több nagy volumenű madárvédelmi beruházást végez az E.ON Győr környéki áramhálózatai kapcsán. Mintegy 8,5 kilométeres nyomvonalhosszban építi át a középfeszültségű légvezetékeit madárbarát fejszerkezet alkalmazásával, emellett számos helyen telepít madárvédő burkolatokat, a madarakat a vezetéktől távol tartó hosszú szigetelőket, alul vezetett burkolt áramkötéseket. A madarak biztonságos megkapaszkodását a hálózatra szerelt madárkiülőkkel segítik majd.

A fejlesztések ebben a régióban majdnem 20 településen áthaladó áramhálózatot érintenek, a legnagyobb beruházásokat Halászi, Sarród, Kapuvár, Szil, Pér, Magyarkeresztúr, Kisbajcs, Rábacsanak és Győr Sashegypuszta térségében valósítja meg az E.ON. Ezenkívül gólyafészek-javításokat, új fészektartó kihelyezéseket is jelentős számban végeznek a cég szakemberei Győr környékén. A vércséket, sólymokat új költőládák telepítésével segíti a cég, mivel ezek a nagy testű madarak nem építenek saját fészket, helyette más madarakét foglalják el. Az E.ON nagyfeszültségű oszlopain már 120 biztonságos műfészek található, és idén továbbiakat helyeznek ki a szakemberek, illetve együttműködve a nemzeti parkokkal segítenek a fiókák gyűrűzésében is – áll a közleményben.

Advertisement

Kiemelik: az E.ON madárvédelmi beruházásai éves szinten 350-400 millió forintos költséget jelentenek, amelyet az energiacég saját forrásból finanszíroz. Mint írják, 2025-ben rekordszámú, 912 gólyafiókát gyűrűztek az E.ON segítségével a Dunántúlon a madárvédelemért felelős szakemberek: a legtöbb gyűrűt – összesen 253-at – Veszprém vármegyében helyezték a fiókák lábára, Győr-Moson-Sopronban 157, Tolnában 144, Fejér vármegyében 114 fióka kapott távolról leolvasható, egyedi ornitológiai jelzést.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák