Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hat napig tartott a klímaaktivisták eltávolítása egy lebontásra ítélt faluból Németországban

A művelet hatodik napján, hétfőn ért véget Németországban a kiürítés egy lignitbánya bővítése miatt lebontásra váró településen, amelyet megszállva tartottak klímaaktivisták.

Létrehozva:

|

Az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli Lützerath utolsó bejelentett lakója már 2022 októberében elköltözött, miután megvásárolta ingatlanát a környékbeli lignitbányájának bővítésére készülő RWE energetikai óriáscég, a község elhagyott épületeiben 2020 nyara óta táborozó klímavédelmi aktivisták viszont nem akartak önként távozni. Az RWE január 11-én kezdte meg a település lebontását rendőri biztosítással. Eljárásának jogosságát több bírósági döntés is megerősíti, de a szénalapú energiatermelést elutasító aktivisták ragaszkodtak a bányabővítési tervek elvetéséhez. A több száz aktivista eltorlaszolta az utakat, és felépítettek egyebek között több olyan háromlábú állványt is 4-5 méter hosszú gerendákból, amelyekre odakötözték egymást. Sokan fák ágai közé épített apró kunyhókban várták a kiürítést.

Az aktivisták eltávolítására csaknem ezer rohamrendőrt mozgósítottak. Fokozatosan, szinte négyzetméterről négyzetméterre ürítették ki a területet. A “falufoglalók” sok esetben támadták meg őket kövekkel, tűzijátékokkal, gyújtópalackokkal. Szombaton rendőrségi becslés szerint 15 ezer, a szervezők adatai szerint 35 ezer ember részvételével tüntetést tartottak a bányabővítés ellen. A demonstráción történt összecsapásokban hatósági adatok szerint 70 rendőr, a szervezők tájékoztatása szerint legkevesebb 90 tüntető sérült meg. Hétfőre már csak két aktivista maradt a faluban, ők az egyik épület alá, egy alagútba húzódtak be. Délután önként elhagyták a települést, így hivatalosan véget ért Lützerath kiürítése.

Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter elítélte a klímaaktivisták tiltakozási módszereit. Hétfői közleményében kiemelte, hogy az aktivisták “felelőtlenül” jártak el, hiszen az “égő barikádok, omlásveszélyes alagutak és a magasra épített rozoga faházak” révén nemcsak magukat, hanem a rendőrök testi épségét is veszélyeztették. Hozzátette, hogy a klímaválság elleni erőfeszítések társadalmi támogatottságát is veszélyeztetik azok, akik a demokratikus diskurzus helyett “erőszakkal fejezik ki aggodalmukat”. Ugyanakkor ki kell vizsgálni a rendőrök által alkalmazott módszerekkel kapcsolatos panaszokat is – írta a belügyminiszter, kiemelve, hogy nem marad következmények nélkül, ha beigazolódnak a túlkapásokról szóló vádak

Advertisement

Zöldinfó

Ideiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport

Tovább folytatódhat a kőolajszállítás Szerbiába a Janafon keresztül április közepéig.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyoneszközöket Ellenőrző Hivatala (OFAC) újabb engedélyt adott a horvát Janaf kőolajvezeték-üzemeltető vállalatnak, amely lehetővé teszi a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) részére történő nyersolajszállítás folytatását 2026. április 17-ig – közölte a horvát társaság – ismertette az alternativenergia.hu. A vállalat tájékoztatása szerint a Janaf a horvát kormánnyal együttműködésben szerezte meg a licencet, amely a NIS-szel kötött nyersolajszállítási szerződés teljesítésének folytatását teszi lehetővé. A döntés a közel-keleti konfliktus által súlyosbított energiapiaci helyzetben különösen fontos Szerbia számára. Szerbia nyersolajimportjának jelentős része Kazahsztánból származik, a szállítmányok tengeri úton érkeznek a horvátországi Krk szigetére, majd onnan a Janaf-vezetéken jutnak el a szerbiai finomítóba. A NIS – az orosz energiaszektort érintő amerikai szankciók hatálya alatt álló vállalat – a pancsovai finomítót üzemelteti, és a legnagyobb üzemanyag-ellátó Szerbiában.

Az amerikai hatóságok korábban határidőt szabtak a NIS számára az orosz tulajdonrészek értékesítésére. A Gazprom és a Gazpromnyefty együttesen több mint 50 százalékos részesedéssel rendelkezik a vállalatban. A magyar Mol januárban kötelező érvényű megállapodást írt alá az orosz részesedés megvásárlásáról. Az ügyletben az Egyesült Arab Emírségek állami olajvállalata, az ADNOC kisebbségi befektetőként jelenhet meg. A szerb állam mintegy 30 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a NIS-ben, a fennmaradó rész kisebb részvényesek és munkavállalók kezében van.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák