Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hat napig tartott a klímaaktivisták eltávolítása egy lebontásra ítélt faluból Németországban

A művelet hatodik napján, hétfőn ért véget Németországban a kiürítés egy lignitbánya bővítése miatt lebontásra váró településen, amelyet megszállva tartottak klímaaktivisták.

Létrehozva:

|

Az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli Lützerath utolsó bejelentett lakója már 2022 októberében elköltözött, miután megvásárolta ingatlanát a környékbeli lignitbányájának bővítésére készülő RWE energetikai óriáscég, a község elhagyott épületeiben 2020 nyara óta táborozó klímavédelmi aktivisták viszont nem akartak önként távozni. Az RWE január 11-én kezdte meg a település lebontását rendőri biztosítással. Eljárásának jogosságát több bírósági döntés is megerősíti, de a szénalapú energiatermelést elutasító aktivisták ragaszkodtak a bányabővítési tervek elvetéséhez. A több száz aktivista eltorlaszolta az utakat, és felépítettek egyebek között több olyan háromlábú állványt is 4-5 méter hosszú gerendákból, amelyekre odakötözték egymást. Sokan fák ágai közé épített apró kunyhókban várták a kiürítést.

Az aktivisták eltávolítására csaknem ezer rohamrendőrt mozgósítottak. Fokozatosan, szinte négyzetméterről négyzetméterre ürítették ki a területet. A “falufoglalók” sok esetben támadták meg őket kövekkel, tűzijátékokkal, gyújtópalackokkal. Szombaton rendőrségi becslés szerint 15 ezer, a szervezők adatai szerint 35 ezer ember részvételével tüntetést tartottak a bányabővítés ellen. A demonstráción történt összecsapásokban hatósági adatok szerint 70 rendőr, a szervezők tájékoztatása szerint legkevesebb 90 tüntető sérült meg. Hétfőre már csak két aktivista maradt a faluban, ők az egyik épület alá, egy alagútba húzódtak be. Délután önként elhagyták a települést, így hivatalosan véget ért Lützerath kiürítése.

Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter elítélte a klímaaktivisták tiltakozási módszereit. Hétfői közleményében kiemelte, hogy az aktivisták “felelőtlenül” jártak el, hiszen az “égő barikádok, omlásveszélyes alagutak és a magasra épített rozoga faházak” révén nemcsak magukat, hanem a rendőrök testi épségét is veszélyeztették. Hozzátette, hogy a klímaválság elleni erőfeszítések társadalmi támogatottságát is veszélyeztetik azok, akik a demokratikus diskurzus helyett “erőszakkal fejezik ki aggodalmukat”. Ugyanakkor ki kell vizsgálni a rendőrök által alkalmazott módszerekkel kapcsolatos panaszokat is – írta a belügyminiszter, kiemelve, hogy nem marad következmények nélkül, ha beigazolódnak a túlkapásokról szóló vádak

Advertisement

Zöldinfó

Aszály ellen is hatékony lehet a magyar fejlesztésű gyapjúpellet

Magyar fejlesztésű készítmény segíthet a növénytermesztésben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Segítheti a növénytermesztést egy magyar fejlesztésű készítmény, a FitoWool gyapjúpellet, amely előnyös tulajdonságainak köszönhetően széles körben alkalmazható termék lehet nemzetközi szinten is – mondta Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának megjelent adásában, amely a legnépszerűbb videómegosztón is megtekinthető. Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Veres Andrea növényorvossal, talaj-előgazdálkodási szakmérnökkel beszélgetett az adásban – részletezi tovább az alternativenergia.hu. A fenntartható növénytermesztési rendszerek kutatója a gyapjúpelletet létrehozó és gyártó Agrologica Kft. társalapítójaként kifejtette: az állattartók a gyapjút nem tudják hasznosítani, noha előnyös tulajdonságokkal rendelkező alapanyagként hasznos termék készíthető belőle. A kedvező hatások közül kiemelte, hogy a gyapjú stabil fehérjekoncentrátum, amelyből mikrobiológiai úton szabadulnak fel a tápanyagok, támogatva a növények élettani folyamatait, segítve az ellenállóságukat a kórokozókkal és kártevőkkel szemben.

Aszályos időkben különösen értékes tulajdonsága, hogy jó vízmegkötő, lassú lebomlása révén pedig egyenletes tápanyagellátást biztosít. Alkalmazásában a fokozatosság nagyon fontos, mert a mű- és szerves trágya is káros lehet, ha hirtelen túltáplálja a növényeket és károsítja a talaj mikroorganizmusait. A gyapjúpellet előnye az is, hogy lebontására a kórokozók alkalmatlanok, a hasznos gombák viszont képesek – tette hozzá. Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a termék javíthatja a homokos talajok vízháztartását és akár erdőtelepítésekben is segíthet, de ma még sok más talajregenerálónál drágább. Veres Andrea azt mondta, hogy ár alapján más trágyapelletekkel nem hasonlítható össze, többek között azért, mert nem ipari állattartásból származik, tehát nem tartalmaz antibiotikumokat, hormonokat, ami fontos a növények ellenálló képességét erősítő mikroorganizmusok számára.

Hozzátette, hogy a számításaik alapján nagyobb volumenű gyártásnál csökkenhetnének az előállítás költségei, de vállalati együttműködések keretében keresik a felhasználás más lehetőségeit is. A volt államfő bízik benne, hogy a gyapjú újra keresett alapanyag lesz, hiszen évszázadokon át az volt Európa-szerte. Reméli továbbá, hogy a magyar kutatói kísérletei is eredményekre vezetnek, a gyapjú hasznosítását pedig alacsonyabb költségekkel egyre szélesebb körben lehet ösztönözni.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák