Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Határokon átívelő együttműködés szükséges a magyar vízügyben, hangsúly az alkalmazkodáson

Közel 900 gazda jelentkezett a Vizet a tájba! programba.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Közel 900 gazda jelentkezett a vízvisszatartást célzó Vizet a tájba! programba, több mint 25 ezer hektár területet ajánlva fel a kezdeményezéshez, hiszen a víz megtartása lehet az egyik eszköz, amellyel küzdeni lehet az új éghajlati viszonyok következményei ellen – közölte Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára Luxemburgban. Az EU-tagállamok környezetügyekért felelős minisztereinek tanácskozására érkezve Raisz Anikó elmondta: a keddi tanácsülés egyik fő napirendi pontja a klímakérdések megvitatása, ezen belül az Európai Unió képviselendő álláspontja a közelgő, brazíliai ENSZ klímakonferencián. Hozzátette: reményei szerint a tanácsülésen elfogadják a klímapolitikai következtetéseket is. Kiemelte, hogy most az egyik legfontosabb téma a víz és az alkalmazkodás az új éghajlati viszonyokhoz, különösen az uniós vízstratégia kapcsán. “Nagyon örülünk annak, hogy amit az elnökségünk legelején, az informális tanácson felvetettünk, az a téma most már napirenden van, hiszen időközben a bizottság megjelentette a stratégiát” – tudatta az alternativenergia.hu.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország számára a határon átnyúló együttműködés kulcsfontosságú, és az alkalmazkodási feladatokat nem szabad kizárólag az agrárszektorra hárítani. “Nagyon sok szektornak együtt kell működnie ahhoz, hogy sikeresen tudjunk alkalmazkodni az új viszonyokhoz a vizek kapcsán” – mondta, hozzátéve: a megfelelő finanszírozás elengedhetetlen, ezért Magyarország szeretné, ha az új többéves pénzügyi keretben (MFF) is megfelelő hangsúlyt kapna ez a kérdés. Raisz Anikó kitért arra is, hogy a tanácsülés napirendjén szerepel a kémiai biztonság kérdése is, amelyet Magyarország éppen egy évvel ezelőtt, a luxembourgi ülésen vetett fel. “Fontos, hogy végre megjelenjenek ezek a kérdések a bizottság munkájában is” – hangsúlyozta.

Elmondta, hogy a megbeszélésen a közelgő nemzetközi környezetvédelmi eseményekről is szó lesz, köztük az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésének hetedik ülésszakáról. “Talán sosem volt olyan fontos a nemzetközi együttműködés, mint most” – tette hozzá. Újságírói kérdésre válaszolva Raisz Anikó a 2040-es 90 százalékos kibocsátáscsökkentési uniós klímacélokról is beszélt. “A magyar álláspont mindig a realitásokat veszi figyelembe” – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy Magyarország már elérte a 48 százalékos kibocsátáscsökkentést, miközben az uniós átlag 38 százalék. “Mi tudjuk, mit kell csinálni, és látjuk, hogy olyan országok is követelik a 90 százalékos célt, amelyeknek eddig 0,1 vagy 10 százalékot sikerült teljesíteniük. Ez közös cél, de legyünk reálisak: olyan célokat kell kitűzni, amelyek a versenyképességet szolgálják, nem pedig tönkreteszik” – mondta.

Advertisement

Zöldinfó

Tíz uniós ország változtatást kér a szén-dioxid-kibocsátási rendszer szabályain

Az uniós klímavédelem gyengítése ellen foglaltak állást európai civil szervezetek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tíz uniós tagállam, köztük Magyarország a napokban az uniós szén-dioxid-kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) gyengítését, valamint az épületekre és a közúti közlekedésre történő kiterjesztésének (ETS2) elhalasztását kérte az Európai Bizottságtól – írja az alternativenergia.hu. A tagállamok arra hivatkoztak, hogy az intézkedések növelik az energiaárakat, így veszélybe kerül az EU versenyképessége és nőnek a lakosság terhei – írta a civil szervezet. Az állásfoglalása szerint ezek az aggodalmak alaptalanok, a bevételek megfelelő újraelosztásával a rendszer nemcsak a versenyképességet növeli, hanem a társadalmi egyenlőtlenségeket és az energiaszegénységet is hatékonyan csökkentheti. A közleményben felidézték: egy közelmúltban megjelent OECD-UNDP jelentés szerint a szén-dioxid árának jelentős emelése növelheti a GDP-t. A bevételek jól megtervezett felhasználása, illetve a zöld beruházások rövid távon többletnövekedést, hosszabb távon pedig még nagyobb előnyöket hoznak. A gyakorlat is ezt igazolja: az Európai Unió eddigi kibocsátáskereskedelmi rendszere 10 százalékkal csökkentette a kibocsátást anélkül, hogy visszaesett volna a munkahelyek száma és a vállalkozások bevétele – írták.

A fosszilis tüzelőanyagokat nagy mennyiségben használó vállalkozások virágzását csak a hatalmas közvetlen és közvetett támogatások teszik lehetővé. A bevételek megfelelő újraelosztása – amelyet az ETS és az ETS2 lehetővé tesz – javítaná a tisztább cégek versenyképességét. A kibocsátáskereskedelmi rendszer megerősítése és kiterjesztése jelentősen csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok importját, így mérsékelné az árak ingadozását és javítaná az energiabiztonságot – fejtette ki a Levegő Munkacsoport.

Az EU gazdasága csak akkor lehet versenyképes, ha csökkenti energiafogyasztását, és sokkal többet fektet a tudásgazdaságba. A kibocsátáskereskedelem aláásása csak a legszennyezőbb iparágakat védi, pazarolja a közpénzt, és késlelteti az átmenetet az ellenállóbb gazdaságra – áll a közös állásfoglalásban. Kitértek arra is, hogy az ETS2 elősegítené a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését: a kormányok újraoszthatják a fosszilis támogatások csökkentéséből származó pénzt; ebből elsősorban energiahatékonysági beruházásokat kell támogatniuk, a háztartásokat pedig pénzbeli kompenzációban részesíteni, így csökkentve az energiaszegénységet is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák