Zöldinfó
Házilag komposztálható biopolimer alapú csomagolóanyagot fejlesztenek
Házilag komposztálható biopolimer alapú csomagolóanyagot fejleszt a Q-Automotive Kft. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával – tájékoztatta a vállalkozás az MTI-t.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
Az egyre növekvő környezeti terhelés miatt nő az igény a környezettel hosszútávon kompatibilis, biológiai úton lebomló műanyagok iránt. A megújuló, illetve természetes nyersanyagokból előállított biológiailag lebomló polimerek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a felhasználók körében – közölték. E polimercsoport fő előnye, egyrészről a megújuló nyersanyagbázis fenntarthatósága, másrészről pedig a jellegükből következő hulladéksemlegesség. A 945 millió forint összköltségvetésű projekt célja házilag is komposztálható, biomassza eredetű csomagolóanyag alapanyag- és gyártástechnológiájának kifejlesztése.
Ez az új típusú csomagolóanyag alkalmas lesz a nem lebomló, hagyományos műanyagok kiváltására, hozzájárulva a környezeti terhelés csökkentéséhez. A 2026 végéig tartó projekt során olyan gyártási kapacitást kívánnak létrehozni, amely lehetővé teszi megújuló nyersanyagokon alapuló polimerek előállítását. Ezek a polimerek szabályozott vízoldhatósággal és biológiai lebonthatósággal rendelkeznek, lehetővé téve a csomagolóanyagok élettartamának optimalizálását, miközben lebomlásuk során sem mikro-, sem nanoműanyag nem keletkezik.
A piacon jelenleg elérhető termoplasztikus biopolimerek, mint a politejsav vagy a termoplasztikus keményítő, ipari feldolgozást igényelnek, és nem nyújtanak kielégítő megoldást a fenntarthatósági elvárásokra – közölte a társaság.
A fejlesztés eredményeként létrehozandó új csomagolóanyag mindezekkel szemben egyszerre lesz fenntartható, könnyen feldolgozható és gazdaságosan gyártható. A vállalkozás már gyártott és forgalmazott olyan csomagolóanyagokat, amelyek házilag is komposztálhatóak voltak. Ezek előállítása jelenleg azonban két lépésben történik: az alapanyag fröccsöntését követően egy további rétegezési eljárás szükséges.
A projekt során a cél a gyártástechnológia egyszerűsítése oly módon, hogy a biopolimerek oldhatósági és biodegradációs tulajdonságai már az alapgyártási folyamat során kialakíthatóak legyenek. A fejlesztés végére üzemi körülmények között modellezni fogják a vékonyfalú, alacsony tömegű termékeket – evőeszközök, kupakok, fiolák, pipetták -, illetve a vastagfalú, nagy tömegű termékeket – dobozok, műszaki termékek, ládák, raklapok – gyárthatóságát is az alapanyaggal. A kutatás-fejlesztési projekt megvalósítását az NKFIH mintegy 680 millió forinttal támogatja. A kisbajomi székhelyű Q-Automotive Kft. honlapja szerint kaposvári és kecskeméti telephelyein csaknem 20 ezer négyzetméteren végzi tevékenységeit, a műanyag-feldolgozás mellett szerszámtervezéssel és -készítéssel is foglalkozik.
A nyilvánosan elérhető adatok szerint 79 alkalmazottat foglalkoztató, magyar magántulajdonban álló cég értékesítésből származó nettó árbevétele 2023-ban 2,268 milliárd forint volt, több mint 56 százalékkal haladta meg a 2022-est. Az értékesítés mintegy 10 százaléka származott exportból. A vállalkozás 2022-ben 237 millió, 2023-ban 116 millió forint adózott eredményt ért el.
Zöldinfó
Megoldhatják a megújulók Európa energiaár-problémáját
Az EU kiszivárgott terve szerint a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése és a megújulók jobb integrálása lehet a kulcs az alacsonyabb energiaárakhoz.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unió új intézkedéseket készíthet elő az energiaárak mérséklése és az európai gazdaság versenyképességének javítása érdekében – írja az alternativenergia.hu. A Bloomberg által ismertetett, kiszivárgott európai bizottsági tervezet szerint Brüsszel a megújuló energiából előállított villamos energia adóterheinek csökkentésével, az elektromos hálózatok fejlesztésével és az intelligens energiafelhasználás ösztönzésével kívánja mérsékelni a fogyasztók és a vállalatok energiaköltségeit. A tervek hátterében az áll, hogy az Európai Unió energiafogyasztásának több mint fele továbbra is fosszilis energiahordozókból származik, miközben a nemzetközi geopolitikai feszültségek és a közel-keleti konfliktusok ismét jelentős nyomást helyeznek az energiaárakra. Az Európai Bizottság szerint Európa túlzottan függ az importált olajtól és földgáztól, ezért fel kell gyorsítani a tiszta energiára való átállást.
A Bloomberg által idézett dokumentum szerint a villamos energia jövedéki adóját a földgázénál alacsonyabb szinten határoznák meg, ami kedvezőbb helyzetbe hozhatná az elektromos alapú energiafelhasználást. Emellett az energiaintenzív iparágak célzott adókedvezményekhez juthatnának, enyhítve az elmúlt években jelentősen emelkedő energiaköltségek hatásait. Az ipari szereplők régóta figyelmeztetnek arra, hogy a magas energiaárak rontják az európai vállalatok versenyképességét, és egyes esetekben termeléscsökkentéshez vagy akár üzembezárásokhoz vezethetnek.
A javaslat másik fontos eleme az elektromos hálózatok korszerűsítése. A cél, hogy a rendszerek hatékonyabban tudják kezelni a nap- és szélerőművek időjárásfüggő termelését, így kevesebb megújuló energiát kelljen korlátozni vagy elveszíteni a hálózati kapacitások hiánya miatt.
Brüsszel emellett jelentősen felgyorsítaná az intelligens fogyasztásmérők telepítését is. A kiszivárgott tervek szerint 2030-ra minden tagállamban a fogyasztók legalább 50 százalékának, 2033-ra pedig legalább 65 százalékának okosmérővel kellene rendelkeznie. Ezek az eszközök lehetővé teszik, hogy a háztartások és vállalkozások a kedvezőbb árú időszakokban használják fel az energiát, ami csökkentheti a villamosenergia-rendszer terhelését és a fogyasztói költségeket is.
A Reuters korábban arról számolt be, hogy az Európai Unió egy átfogó energiastratégián dolgozik, amelynek célja az importált fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése. Ennek részeként nagyobb hangsúlyt kapna az energiahatékonyság, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák alkalmazása és az intelligens energiahálózatok fejlesztése.
A megújuló energiaforrások térnyerése az elmúlt években ugyan jelentős volt, de a kitűzött célok eléréséhez további gyorsulásra lesz szükség. Az EU-ban a megújuló energia részaránya 2015 és 2024 között 17,8 százalékról 25,2 százalékra nőtt, míg Magyarországon 14,5 százalékról 18,3 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2030-ra 42,5 százalékos, Magyarország pedig 30 százalékos arányt tűzött ki célul, amelyhez a jelenleginél lényegesen gyorsabb bővülésre lesz szükség a következő években. Az Európai Bizottság egyelőre nem kommentálta a kiszivárgott dokumentum tartalmát, a hivatalos javaslat benyújtására várhatóan a következő hónapban kerülhet sor.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaNégy elektromos modellel készül a Suzuki 2030-ig, köztük az új e-Vitarával
