Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Házilag komposztálható biopolimer alapú csomagolóanyagot fejlesztenek

Házilag komposztálható biopolimer alapú csomagolóanyagot fejleszt a Q-Automotive Kft. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával – tájékoztatta a vállalkozás az MTI-t.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x) 

Az egyre növekvő környezeti terhelés miatt nő az igény a környezettel hosszútávon kompatibilis, biológiai úton lebomló műanyagok iránt. A megújuló, illetve természetes nyersanyagokból előállított biológiailag lebomló polimerek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a felhasználók körében – közölték. E polimercsoport fő előnye, egyrészről a megújuló nyersanyagbázis fenntarthatósága, másrészről pedig a jellegükből következő hulladéksemlegesség. A 945 millió forint összköltségvetésű projekt célja házilag is komposztálható, biomassza eredetű csomagolóanyag alapanyag- és gyártástechnológiájának kifejlesztése.

Ez az új típusú csomagolóanyag alkalmas lesz a nem lebomló, hagyományos műanyagok kiváltására, hozzájárulva a környezeti terhelés csökkentéséhez. A 2026 végéig tartó projekt során olyan gyártási kapacitást kívánnak létrehozni, amely lehetővé teszi megújuló nyersanyagokon alapuló polimerek előállítását. Ezek a polimerek szabályozott vízoldhatósággal és biológiai lebonthatósággal rendelkeznek, lehetővé téve a csomagolóanyagok élettartamának optimalizálását, miközben lebomlásuk során sem mikro-, sem nanoműanyag nem keletkezik.
A piacon jelenleg elérhető termoplasztikus biopolimerek, mint a politejsav vagy a termoplasztikus keményítő, ipari feldolgozást igényelnek, és nem nyújtanak kielégítő megoldást a fenntarthatósági elvárásokra – közölte a társaság.

A fejlesztés eredményeként létrehozandó új csomagolóanyag mindezekkel szemben egyszerre lesz fenntartható, könnyen feldolgozható és gazdaságosan gyártható. A vállalkozás már gyártott és forgalmazott olyan csomagolóanyagokat, amelyek házilag is komposztálhatóak voltak. Ezek előállítása jelenleg azonban két lépésben történik: az alapanyag fröccsöntését követően egy további rétegezési eljárás szükséges.

Advertisement

A projekt során a cél a gyártástechnológia egyszerűsítése oly módon, hogy a biopolimerek oldhatósági és biodegradációs tulajdonságai már az alapgyártási folyamat során kialakíthatóak legyenek. A fejlesztés végére üzemi körülmények között modellezni fogják a vékonyfalú, alacsony tömegű termékeket – evőeszközök, kupakok, fiolák, pipetták -, illetve a vastagfalú, nagy tömegű termékeket – dobozok, műszaki termékek, ládák, raklapok – gyárthatóságát is az alapanyaggal. A kutatás-fejlesztési projekt megvalósítását az NKFIH mintegy 680 millió forinttal támogatja. A kisbajomi székhelyű Q-Automotive Kft. honlapja szerint kaposvári és kecskeméti telephelyein csaknem 20 ezer négyzetméteren végzi tevékenységeit, a műanyag-feldolgozás mellett szerszámtervezéssel és -készítéssel is foglalkozik.

A nyilvánosan elérhető adatok szerint 79 alkalmazottat foglalkoztató, magyar magántulajdonban álló cég értékesítésből származó nettó árbevétele 2023-ban 2,268 milliárd forint volt, több mint 56 százalékkal haladta meg a 2022-est. Az értékesítés mintegy 10 százaléka származott exportból. A vállalkozás 2022-ben 237 millió, 2023-ban 116 millió forint adózott eredményt ért el.

Advertisement

Zöldinfó

A klímaváltozás miatt gyakoribbak lehetnek az erdőtüzek Szerbiában

Évtizedekig tarthat a leégett Delibláti-homokpuszta erdeinek helyreállítása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Évtizedekig tarthat a nyári tűzvészben súlyosan károsodott Delibláti-homokpuszta erdeinek helyreállítása, a szakemberek pedig azt vizsgálják, milyen, a szárazságnak és az erdőtüzeknek ellenállóbb fafajokkal lehetne újratelepíteni a területet – olvasható az alternativenergia.hu. A szerbiai közszolgálati televízió beszámolója szerint jelenleg nincsenek aktív tűzfészkek a homokpusztán, a tűzoltók azonban továbbra is figyelik a helyzet alakulását. A térségben korábban ritkának számítottak a nagy erdőtüzek, a globális felmelegedés következtében azonban a szakemberek szerint a jövőben gyakoribbá válhatnak. Szakemberek szerint csak a tűz okozta károk teljes felmérése körülbelül egy évet vehet igénybe. Ezt követően fokozatosan el kell távolítani a megsemmisült, félig elégett vagy meggyengült fákat, amelyek egyrészt növelhetik egy újabb tűz kialakulásának veszélyét, másrészt kedvező körülményeket teremthetnek az egészséges erdőket veszélyeztető szúfélék elszaporodásához.

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen fafajokat telepítsenek a leégett területekre. A szakértők szerint a könnyen lángra kapó tűlevelűek helyett nyír, nyár, kőris és tölgy ültetése is szóba jöhet. A feketefenyő és az akác több mint kétszáz éve része a Delibláti-homokpuszta tájképének, az ezekkel újratelepített területek azonban már az 1996-os és a 2007-es nagy tűzvészekben is jelentős károkat szenvedtek.

Az Európai Erdőtűz-információs Rendszer (EFFIS) adatai szerint 2023 és 2025 között volt ebben az évszázadban a legsúlyosabb hároméves időszak Szerbiában az erdőtüzek száma és kiterjedése alapján. Az idei nyáron a Delibláti-homokpusztát sújtó tűz volt az egyik legsúlyosabb: mintegy 4000 hektár természetvédelmi területet érintett a tűz, ebből több mint 3100 hektár erdő.

Advertisement

A Delibláti-homokpuszta a Pannon-medence egyik legértékesebb természetes területe. A dűnék, a sztyeppek, az erdők, a mocsaras élőhelyek és a Duna közelsége különleges élőhelyegyüttest alakított ki, amelyben több mint 900 növényfaj, alfaj és változat található. Ezek között számos ritka, reliktum-, endemikus és szubendemikus faj van.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák