Zöldinfó
Házilag komposztálható biopolimer alapú csomagolóanyagot fejlesztenek
Házilag komposztálható biopolimer alapú csomagolóanyagot fejleszt a Q-Automotive Kft. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával – tájékoztatta a vállalkozás az MTI-t.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
Az egyre növekvő környezeti terhelés miatt nő az igény a környezettel hosszútávon kompatibilis, biológiai úton lebomló műanyagok iránt. A megújuló, illetve természetes nyersanyagokból előállított biológiailag lebomló polimerek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a felhasználók körében – közölték. E polimercsoport fő előnye, egyrészről a megújuló nyersanyagbázis fenntarthatósága, másrészről pedig a jellegükből következő hulladéksemlegesség. A 945 millió forint összköltségvetésű projekt célja házilag is komposztálható, biomassza eredetű csomagolóanyag alapanyag- és gyártástechnológiájának kifejlesztése.
Ez az új típusú csomagolóanyag alkalmas lesz a nem lebomló, hagyományos műanyagok kiváltására, hozzájárulva a környezeti terhelés csökkentéséhez. A 2026 végéig tartó projekt során olyan gyártási kapacitást kívánnak létrehozni, amely lehetővé teszi megújuló nyersanyagokon alapuló polimerek előállítását. Ezek a polimerek szabályozott vízoldhatósággal és biológiai lebonthatósággal rendelkeznek, lehetővé téve a csomagolóanyagok élettartamának optimalizálását, miközben lebomlásuk során sem mikro-, sem nanoműanyag nem keletkezik.
A piacon jelenleg elérhető termoplasztikus biopolimerek, mint a politejsav vagy a termoplasztikus keményítő, ipari feldolgozást igényelnek, és nem nyújtanak kielégítő megoldást a fenntarthatósági elvárásokra – közölte a társaság.
A fejlesztés eredményeként létrehozandó új csomagolóanyag mindezekkel szemben egyszerre lesz fenntartható, könnyen feldolgozható és gazdaságosan gyártható. A vállalkozás már gyártott és forgalmazott olyan csomagolóanyagokat, amelyek házilag is komposztálhatóak voltak. Ezek előállítása jelenleg azonban két lépésben történik: az alapanyag fröccsöntését követően egy további rétegezési eljárás szükséges.
A projekt során a cél a gyártástechnológia egyszerűsítése oly módon, hogy a biopolimerek oldhatósági és biodegradációs tulajdonságai már az alapgyártási folyamat során kialakíthatóak legyenek. A fejlesztés végére üzemi körülmények között modellezni fogják a vékonyfalú, alacsony tömegű termékeket – evőeszközök, kupakok, fiolák, pipetták -, illetve a vastagfalú, nagy tömegű termékeket – dobozok, műszaki termékek, ládák, raklapok – gyárthatóságát is az alapanyaggal. A kutatás-fejlesztési projekt megvalósítását az NKFIH mintegy 680 millió forinttal támogatja. A kisbajomi székhelyű Q-Automotive Kft. honlapja szerint kaposvári és kecskeméti telephelyein csaknem 20 ezer négyzetméteren végzi tevékenységeit, a műanyag-feldolgozás mellett szerszámtervezéssel és -készítéssel is foglalkozik.
A nyilvánosan elérhető adatok szerint 79 alkalmazottat foglalkoztató, magyar magántulajdonban álló cég értékesítésből származó nettó árbevétele 2023-ban 2,268 milliárd forint volt, több mint 56 százalékkal haladta meg a 2022-est. Az értékesítés mintegy 10 százaléka származott exportból. A vállalkozás 2022-ben 237 millió, 2023-ban 116 millió forint adózott eredményt ért el.
Zöldinfó
Budapest zöldterületeit a kánikulában is öntözni kell – a Főkert indokolta a korlátozást
A fővárosban elsősorban energia- és nem víztakarékossági okokból vezettek be öntözési korlátozást.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Főkert elsősorban energiatakarékossági okokból vezetett be locsolási korlátozást, annak ellenére, hogy erre a fővárosban rendelkezésre álló vízkészlet miatt nem volt szükség, illetve kötelezettségük sem volna rá – jelentette ki a BKM Főkert Kertészeti Divízió igazgatója Budapesten. Dezsényi Péter emlékeztetett arra hogy a Vidék-és Településfejlesztési Minisztérium július 31-én elsőfokú vízkorlátozást jelentett be, amit úgy értelmeztek, hogy le kell állítani a város zöldterületei, illetve a kertek locsolását – írja az alternativenergia.hu. Ám később kiderült, hogy ilyet csak önkormányzat rendelhet el a lakosságot érintős súlyos vízhiány esetén. Annak érdekében viszont, hogy spóroljanak az elektromos energiával, leállították a szökőkutakat, a Gellért-hegyi vízesést, illetve a város zöld menedékei, 35 kiemelt zöldterület kap magasabb szintű vízellátást, azok a közparkok, ahol van automata locsolórendszer. Ilyen például a Margitsziget, a Városliget, vagy a Múzeumkert. Az igazgató hangsúlyozta: a minisztérium egy 1995-ös, mára elavult jogszabály miatt rendelte el a vízkorlátozást, amelyet utóbb visszavont. A jogszabály annál is inkább idejétmúlt, mert 20 évvel ezelőtt, elsősorban esztétikai funkciója volt a közparkoknak, míg mára közegészségügyi tényezőkké váltak.
Ebben a helyzetben nem megengedhető – folytatta -, hogy 40 fokos hőségben leállítsák a zöldterületek öntözését. Annál is inkább, mert a fővárosi parkok összértéke 400 milliárd forint. Ami pedig még ennél is fontosabb, hogy évtizedekbe kerülne a növények pótlásuk pusztulásuk esetén. Példaként említette, hogy ha 3-4 hétig nem öntöznék a fiatal fákat, ötödük elpusztulna. Miközben egy fa telepítésének és gondozásának költsége öt év alatt egymillió forint. Eközben a főváros közterületén lévő egymillió fa 30-40 százalékát le kell cserélni 10-15 éven belül elöregedés miatt. Ugyanis balesetveszélyessé válnak, illetve az öntözés szükséges az élő környezet, a madarak és a rovarok miatt is – mondta az igazgató.
Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze hangsúlyozta, hogy a fővárosban akkor is biztosított volna a vízellátás az 1,7 millió lakos számára, ha egyetlen csepp víz sem volna a Dunában, hiszen a Duna alatt van egy “párhuzamos Duna” egy kavicspad, amelynek rétegei elegendő vizet biztosíthatnak a főváros számára. Vagyis az öntözés teljes korlátozása öngyilkosság volna – fogalmazott. Ugyanakkor azt ajánlja a fővárosi kerttulajdonosoknak, hogy hajnalban és kora reggel locsoljanak, mert a napelemkapacitások ezt követően pótolni tudják a tározók visszatöltéséhez szükséges elektromos energiát, és nem keletkezik zavar az áramellátásban. Továbbá a jelenlegi válságból az is levonható tanulságként, hogy átdolgozásra szorul az 1995-ben elfogadott jogszabály. Az is elhangzott, hogy 1973 óta nem került sor új zöldterületek kialakítására a fővárosban; ezért is jelentős, hogy Rákosrendezőn a tervek szerint 35 hektáros új közpark valósul meg.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
