Zöldinfó
Házilag komposztálható biopolimer alapú csomagolóanyagot fejlesztenek
Házilag komposztálható biopolimer alapú csomagolóanyagot fejleszt a Q-Automotive Kft. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával – tájékoztatta a vállalkozás az MTI-t.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
Az egyre növekvő környezeti terhelés miatt nő az igény a környezettel hosszútávon kompatibilis, biológiai úton lebomló műanyagok iránt. A megújuló, illetve természetes nyersanyagokból előállított biológiailag lebomló polimerek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a felhasználók körében – közölték. E polimercsoport fő előnye, egyrészről a megújuló nyersanyagbázis fenntarthatósága, másrészről pedig a jellegükből következő hulladéksemlegesség. A 945 millió forint összköltségvetésű projekt célja házilag is komposztálható, biomassza eredetű csomagolóanyag alapanyag- és gyártástechnológiájának kifejlesztése.
Ez az új típusú csomagolóanyag alkalmas lesz a nem lebomló, hagyományos műanyagok kiváltására, hozzájárulva a környezeti terhelés csökkentéséhez. A 2026 végéig tartó projekt során olyan gyártási kapacitást kívánnak létrehozni, amely lehetővé teszi megújuló nyersanyagokon alapuló polimerek előállítását. Ezek a polimerek szabályozott vízoldhatósággal és biológiai lebonthatósággal rendelkeznek, lehetővé téve a csomagolóanyagok élettartamának optimalizálását, miközben lebomlásuk során sem mikro-, sem nanoműanyag nem keletkezik.
A piacon jelenleg elérhető termoplasztikus biopolimerek, mint a politejsav vagy a termoplasztikus keményítő, ipari feldolgozást igényelnek, és nem nyújtanak kielégítő megoldást a fenntarthatósági elvárásokra – közölte a társaság.
A fejlesztés eredményeként létrehozandó új csomagolóanyag mindezekkel szemben egyszerre lesz fenntartható, könnyen feldolgozható és gazdaságosan gyártható. A vállalkozás már gyártott és forgalmazott olyan csomagolóanyagokat, amelyek házilag is komposztálhatóak voltak. Ezek előállítása jelenleg azonban két lépésben történik: az alapanyag fröccsöntését követően egy további rétegezési eljárás szükséges.
A projekt során a cél a gyártástechnológia egyszerűsítése oly módon, hogy a biopolimerek oldhatósági és biodegradációs tulajdonságai már az alapgyártási folyamat során kialakíthatóak legyenek. A fejlesztés végére üzemi körülmények között modellezni fogják a vékonyfalú, alacsony tömegű termékeket – evőeszközök, kupakok, fiolák, pipetták -, illetve a vastagfalú, nagy tömegű termékeket – dobozok, műszaki termékek, ládák, raklapok – gyárthatóságát is az alapanyaggal. A kutatás-fejlesztési projekt megvalósítását az NKFIH mintegy 680 millió forinttal támogatja. A kisbajomi székhelyű Q-Automotive Kft. honlapja szerint kaposvári és kecskeméti telephelyein csaknem 20 ezer négyzetméteren végzi tevékenységeit, a műanyag-feldolgozás mellett szerszámtervezéssel és -készítéssel is foglalkozik.
A nyilvánosan elérhető adatok szerint 79 alkalmazottat foglalkoztató, magyar magántulajdonban álló cég értékesítésből származó nettó árbevétele 2023-ban 2,268 milliárd forint volt, több mint 56 százalékkal haladta meg a 2022-est. Az értékesítés mintegy 10 százaléka származott exportból. A vállalkozás 2022-ben 237 millió, 2023-ban 116 millió forint adózott eredményt ért el.
Zöldinfó
Egyre nagyobb arányban áll át örökerdő-gazdálkodásra a Vérteserdő
Gyarapodott a Vérteserdő Zrt. élőfa-állománya tavaly.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Vérteserdő Zrt. által kezelt 46 ezer hektárnyi állami erdőterület faállományában 2025-ben közel 190 ezer köbméter növedék keletkezett, ezzel elmúlt 25-30 év eredményeként a kezelésüben lévő erdők élőfakészlete már mintegy 8,9 millió köbméter – közölte az alternativenergia.hu. A tavalyi évet összegezve ismertették, hogy a társaság 124 ezer köbméter faanyagot termelt ki, ez tűzifaként, a tatabányai távfűtés energia-alapanyagaként, valamint fafeldolgozó üzemek alapanyagaként hasznosult. A rönkértékesítés megközelítette a 10 ezer köbmétert, a papír- és rostlemezipari értékesítés pedig 15 ezer köbmétert tett ki. A fiatal és középkorú erdőkben 2480 hektáron végeztek nevelővágásokat, amelyek az állományok stabilitását és ellenálló képességét javították. Kármegelőzést szolgáló, egészségügyi célú termelésekre 673 hektáron volt szükség, tarvágás 65 hektáron történt, jellemzően nemesnyárasokban és akácosokban.
A társaság az őszi-tavaszi erdősítési időszakban 318 mázsa makkot vetett, és 1,1 millió csemetét ültetett el. Új erdőtelepítést 13 hektáron végeztek, 7 hektáron pedig korábbi telepítések aszálykárait pótolták. A jövő erdeinek utánpótlására az Agostyáni Arborétum csemetekertjében burkolt gyökerű, szárazságtűrőbb példányokat nevelnek, ezzek mintegy 300 hektáron segíthetik a természeti állapot javítását. A Vérteserdő Zrt. a genetikai értékek megőrzése érdekében 2025-ben két új génrezervátumot jelölt ki, molyhos tölgyre 650, virágos kőrisre 300 hektáron. Emellett két új magtermőállomány jött létre, és 127 kiemelkedő tulajdonságú törzsfát azonosítottak.
A társaság által kezelt erdők 20,7 százalékán, összesen 8700 hektáron már nem vágásos erdőfenntartás folyik. A tervek szerint ez az arány 2026-ban 25 százalékra emelkedik, további 1000 hektár faanyagtermelést nem szolgáló erdő és 900 hektár örökerdő kijelölésével. A Vérteserdő három vadászterületen, összesen 28,5 ezer hektáron lát el vadgazdálkodási feladatokat. Tavaly kiemelt figyelmet kapott az afrikai sertéspestis terjedésének megelőzése. A mezőgazdasági területekre és a lakott térségekre nehezedő vadnyomás mérséklése érdekében 3400 vad került terítékre, ennek közel fele vaddisznó volt. A közjóléti és oktatási programok keretében közel 3100 diák vett részt erdőpedagógiai foglalkozásokon, az Agostyáni Arborétum látogatószáma meghaladta a 10 ezer főt. Kiemelt közösségi siker volt, hogy a Szárligetet Csákvárral összekötő erdei útszakasz elnyerte az “Év Erdei Kerékpárútja 2025” címet. A Vérteserdő Zrt. a déli Gerecse, a Súri-Bakonyalja, a Győr-Tatai-teraszvidék és a Vértes hegység erdeit gondozza, Komárom-Esztergom, Fejér és kis részben Győr-Moson-Sopron vármegyében, mintegy 46 200 hektáron.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autósok: igazságtalan a dupla parkolási díj terve Budapesten
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaSzupergyors töltőket és új márkát hoz Magyarországra a BYD
