Zöldinfó
Házilag komposztálható biopolimer alapú csomagolóanyagot fejlesztenek
Házilag komposztálható biopolimer alapú csomagolóanyagot fejleszt a Q-Automotive Kft. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával – tájékoztatta a vállalkozás az MTI-t.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
Az egyre növekvő környezeti terhelés miatt nő az igény a környezettel hosszútávon kompatibilis, biológiai úton lebomló műanyagok iránt. A megújuló, illetve természetes nyersanyagokból előállított biológiailag lebomló polimerek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a felhasználók körében – közölték. E polimercsoport fő előnye, egyrészről a megújuló nyersanyagbázis fenntarthatósága, másrészről pedig a jellegükből következő hulladéksemlegesség. A 945 millió forint összköltségvetésű projekt célja házilag is komposztálható, biomassza eredetű csomagolóanyag alapanyag- és gyártástechnológiájának kifejlesztése.
Ez az új típusú csomagolóanyag alkalmas lesz a nem lebomló, hagyományos műanyagok kiváltására, hozzájárulva a környezeti terhelés csökkentéséhez. A 2026 végéig tartó projekt során olyan gyártási kapacitást kívánnak létrehozni, amely lehetővé teszi megújuló nyersanyagokon alapuló polimerek előállítását. Ezek a polimerek szabályozott vízoldhatósággal és biológiai lebonthatósággal rendelkeznek, lehetővé téve a csomagolóanyagok élettartamának optimalizálását, miközben lebomlásuk során sem mikro-, sem nanoműanyag nem keletkezik.
A piacon jelenleg elérhető termoplasztikus biopolimerek, mint a politejsav vagy a termoplasztikus keményítő, ipari feldolgozást igényelnek, és nem nyújtanak kielégítő megoldást a fenntarthatósági elvárásokra – közölte a társaság.
A fejlesztés eredményeként létrehozandó új csomagolóanyag mindezekkel szemben egyszerre lesz fenntartható, könnyen feldolgozható és gazdaságosan gyártható. A vállalkozás már gyártott és forgalmazott olyan csomagolóanyagokat, amelyek házilag is komposztálhatóak voltak. Ezek előállítása jelenleg azonban két lépésben történik: az alapanyag fröccsöntését követően egy további rétegezési eljárás szükséges.
A projekt során a cél a gyártástechnológia egyszerűsítése oly módon, hogy a biopolimerek oldhatósági és biodegradációs tulajdonságai már az alapgyártási folyamat során kialakíthatóak legyenek. A fejlesztés végére üzemi körülmények között modellezni fogják a vékonyfalú, alacsony tömegű termékeket – evőeszközök, kupakok, fiolák, pipetták -, illetve a vastagfalú, nagy tömegű termékeket – dobozok, műszaki termékek, ládák, raklapok – gyárthatóságát is az alapanyaggal. A kutatás-fejlesztési projekt megvalósítását az NKFIH mintegy 680 millió forinttal támogatja. A kisbajomi székhelyű Q-Automotive Kft. honlapja szerint kaposvári és kecskeméti telephelyein csaknem 20 ezer négyzetméteren végzi tevékenységeit, a műanyag-feldolgozás mellett szerszámtervezéssel és -készítéssel is foglalkozik.
A nyilvánosan elérhető adatok szerint 79 alkalmazottat foglalkoztató, magyar magántulajdonban álló cég értékesítésből származó nettó árbevétele 2023-ban 2,268 milliárd forint volt, több mint 56 százalékkal haladta meg a 2022-est. Az értékesítés mintegy 10 százaléka származott exportból. A vállalkozás 2022-ben 237 millió, 2023-ban 116 millió forint adózott eredményt ért el.
Zöldinfó
A fenntarthatóság fiatal nagyköveteit ünnepelték a Fővárosi Állatkertben
AlmaZöld díjátadóval zárult a 2026. évi Fenntarthatósági Témahét.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Közel 100 diákot díjaztak a 11. Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahét AlmaZöld díjátadóján a Fővárosi Állat- és Növénykertben 2026. június 17-én – írja az alternativenergia.hu. Az eseményen a Témahét diák- és iskolapályázatainak nyertesei, felkészítő pedagógusaik és iskoláik képviselői vehették át az elismeréseket. A díjakat az Oktatás és Gyermekügyi Minisztérium, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium és a Témahét további támogatói adták át. Az ünnepséget állatbemutatók, a nyertes videópályázatok vetítése, valamint állatkerti programok egészítették ki. A 2026. évi Fenntarthatósági Témahéthez közel 2000 iskola – köztük több mint 50 határon túli intézmény – csatlakozott. A regisztrációs adatok szerint több mint 20 000 osztály mintegy 420 000 diákja vett részt a programsorozat legalább egy elemében.
Közel ezer pályamű érkezett
Az AlmaZöld díjátadót a Fővárosi Állat- és Növénykert Varázshegy – Csillagtér helyszínén rendezték meg. A rendezvényt Matolcsy Miklós, az Alapértékek Nonprofit Kft. ügyvezetője, a Fenntarthatósági Témahét programvezetője nyitotta meg, aki „legörömtelibb” eseményként aposztrofálta a díjátadó ünnepséget, hiszen ezen a napon valóban minden résztvevő győztesnek érezheti magát. A díjakat a pályázatok szakmai partnerei, a zsűrik képviselői és a Témahét támogatói adták át. Az eseményen részt vett Kertész-Káldosi Zsuzsanna, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium államtitkára, aki kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia korában még inkább felértékelődnek a saját gondolatokkal átszőtt pályaművek, melyeket így külön öröm volt zsűrizni. Sipos Imre, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium helyettes államtitkára a díjak átadása előtt a Fenntarthatósági Témahét küldetésére hívta fel a figyelmet, s pozitív példaként említette a kötelező tanórákon kívüli remek programlehetőségeket.
Szőnyi Zsófia, a HungaroMet Nonprofit Zrt. kommunikációs szakértője kiemelte, hogy a Környezetbarát Termék védjegyek, vagyis az EU ÖKOcímkék igen komoly kutatómunkát igényelnek, amelyet a fiatalok nagy alapossággal valósítottak meg. Kisfilmjeiket siker övezte a Varázshegy publikumának körében is. A díjátadók között szerepelt még Molnár Gergely stratégiai kiemelt szakértő a MÁV-csoporttól, Pompor Zoltán, a Magyar Olvasástársaság elnöke; Turbék Attila, a CET Filmstúdió & Média Kft-től, Kőhalmi-Bánki Andrea, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Közoktatási Államtitkárságának kormányfőtanácsosa; Bóka Attila, a Nextfoto Fotóstúdió képviselője; dr. Halbritter András egyetemi docens; valamint Sinkovics Lili, a Maradék Nélkül Alapítvány képviselője. A pályázatok az erdők, a mozgás és egészség, a fenntartható közlekedés, a tudatos vásárlás, az ökocímkék és a hulladék témáit dolgozták fel. A kiírt pályázatokra közel ezer pályamű érkezett be. A díjátadón a nyertes videópályázatok vetítésére is sor került, a hivatalos program végeztével pedig a fiatalok az Állatkertet is bejárhatták.
A díjazott pályázatok:
• Legaktívabb Iskola díj
• Az Örökerdő csodái – prózaíró pályázat
• Elkapott lendület – rajz- és fotópályázat
• Átszállás a zöld jövőbe – kreatív pályázat
• Figyelj a jelekre! – videópályázat
• Kert-kóstolgató pályázat
• Legyél Te is Fenntarthatósági Nagykövet! országos csapatverseny
A 2026. évi fenntarthatósági témahét főbb eredményei
A 11. Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahetet 2026. április 20–24. között rendezték meg. A program célja a fenntarthatóság komplexitásának bemutatása, a diákok szemléletformálása az aktív közreműködésre építő ösztönző programok keretében, rávilágítva az egyén és a közösség szerepére, felelősségére és cselekvési lehetőségeire. Az iskolai munkát három korosztály számára készült óra- és projekttervek, kreatív pályázatok, versenyek és tanórán kívüli programok támogatták. A pedagógusok felkészítésében több mint 40 mesterpedagógus vett részt: 15 hazai pedagógiai oktatási központban, három egyházi és öt határon túli helyszínen összesen 860 pedagógust készítettek fel. A megvalósítást közel 50 új szakmai anyag – óravázlat, projektterv, sajátos nevelési igényű tanulóknak szóló foglalkozásterv és egyéb kiegészítő tartalom – segítette.
A Zöld Föld Kupa fenntarthatósági tudásversenyein több mint 22 000 diák indult. A megújult versenyrendszer a 3–12. évfolyamos tanulókat Tökmag, Magonc, Palánta és Haladó korosztályokban szólította meg. A Zöld Híd szakértői programhoz közel 60 óraadó és csaknem 80 külső programhelyszínt biztosító szolgáltató csatlakozott. A szakértők mintegy 750 iskolai csoportnak kínáltak tanórai foglalkozásokat, a szolgáltatók pedig több mint 800 osztály számára biztosítottak részvételi lehetőséget 126 programban. A kezdeményezés így közel 40 000 diákot ért el. A Diákok a fenntarthatóságról kutatási program hetedik alkalommal valósult meg, közel 8500 diák, pedagógus és szülő részvételével. A felmérés az iskolai fenntarthatóságra nevelés megítélését, valamint a tanulók környezeti attitűdjeit, cselekvési kompetenciáit és környezetbarát szokásait vizsgálta.
Az AlmaZöld díjátadó méltó lezárása volt a 11. Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahétnek: a Fővárosi
Állat- és Növénykertben közel 100 diák vehette át elismerését a Témahét pályázatain elért eredményéért. Az esemény azt is megmutatta, mennyi kreativitás, tudás és a fenntarthatóság iránti elkötelezettség van a diákokban, amely gondolataikban, ötleteikben és alkotásaikban egyaránt megmutatkozik.
-
Zöld Közlekedés10 óra telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok
