Zöldinfó
HM: megtisztítják az egykori taszári repülőtér területét
Megtisztítják az egykori taszári repülőtér területét – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) hétfőn az MTI-vel.
A közleményben hangsúlyozták: a környezet védelme és a környezettudatosság elválaszthatatlan a mai modern haderő képétől, így a HM irányításával – a haderő fejlesztésével párhuzamosan – környezetvédelmi programok gondoskodnak az egykori honvédségi területek kármentesítéséről. Ezekben a napokban a Somogy vármegyei Taszáron folyó munka került előtérbe – tették hozzá. “A katonai repülőtér területén két üzemanyagtelep szolgálta ki a közúti és vasúti üzemanyag beszállítását, lefejtését, szétosztását, ugyanitt föld alatti tartályokban tároltak benzint, gázolajat és kerozint. A tárolótartályok műszaki állapota az idők során leromlott, a bennük tárolt szénhidrogén pedig szennyezte a talajt és a talajvizet” – írták.
A környezeti szennyeződés megszüntetésének alapfeltétele a szennyező források – a tartályok – felszámolása volt, melyet a szennyezett talaj és talajvíz megtisztítása követett. A projekt a tervezéssel és az előkészítő munkákkal még 2019-ben kezdődött, majd 2021 közepétől kezdetét vette a szennyezett terület kármentesítése – ismertették. A tartálybontás után a szénhidrogénnel átitatott talajt kitermelték és a repülőtér kifutópályájára terítették, ahol a későbbiekben mikrobiológiai lebontással tisztítják meg. A nyitott munkagödrökből a szennyezett talajvíz tisztítása mobil víztisztító berendezéssel történik, a vizet megtisztítás után a Taszári-vízfolyásba vezetik. Ezután a megtisztított talajt visszatöltik, humuszt terítenek rá és füvesítik a területet.
A kármentesítési munkák lezárását követően talajvízfigyelő-kutakat alakítanak ki, melyek célja a kármentesítés hatékonyságának nyomon követése szabályos időközönként vízmintavétellel és laboratóriumi vizsgálattal. Kiemelték: a szennyezett területeken a kedvezőtlen környezeti hatások megszüntetését és a kármentesítést a rendeletek előírásai és a Somogy Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, illetve a Baranya Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatósági kötelezései alapján végzik a szakemberek. A taszári repülőtér üzemanyagtelepeinek kármentesítési beavatkozási programja várhatóan 2023 végén zárul – jelezték. A kármentesítési beavatkozást a Terra-Log Mélyépítő Kft. és a Dél-Alföldi Környezettechnika Kft. alkotta konzorcium végzi közbeszerzési eljárást követően kötött szerződés alapján.
A taszári kármentesítési munkák az Európai Unió és Magyarország kormánya támogatásával valósulhatnak meg, összesen 4,1 milliárd forint vissza nem térítendő forrásból. A Környezeti- és Energiahatékonysági Operatív Program keretében megvalósuló projekt a Honvédelmi Minisztérium gyakorlatában nem egyedülálló. A tárca Taszár mellett jelenleg további három kármentesítési KEHOP-programot is koordinál országszerte, valamint a 2007 és 2015 közötti időszakban öt helyszínen zárt sikeres kármentesítési munkálatokat, hozzájárulva a felszíni és felszín alatti vizeink állapotának javításához – áll a közleményben.
Zöldinfó
Legeltetéssel a természetvédelemért: nagyszabású fejlesztés indul a Hortobágyon
Természetvédelmi fejlesztések zajlanak a Hortobágyon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A természetvédelmi fejlesztési források több mint kétharmadát a leromlott állapotú élőhelyek helyreállítására, veszélyeztetett fajok megőrzésére, valamint a rendszeres természetvédelmi kezelés feltételeinek javítására fordítja a kormány – mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára Hortobágy községben. Rácz András A legeltetéshez, mint természetvédelmi célú kezeléshez kapcsolódó infrastrukturális feltételek komplex fejlesztése a Hortobágyi Nonprofit Kft.-nél című projekt nyitórendezvényén kiemelte: a 2022-ben jóváhagyott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) révén 42 milliárd forint áll rendelkezésre természetvédelmi beruházásokra. E forráskeret felhasználásával 2025 ben 60 kiemelt beruházás megvalósítása indult el, amelyek együttesen közel százezer hektárnyi Natura 2000 területet érintenek. Rácz András utalt rá, hogy ez szerves folytatása az 2014-2020 közötti fejlesztéseknek, amikor ugyancsak 42 milliárd forint támogatással 109 természetvédelmi beruházás valósult meg, amelyek 180 ezer hektárnyi védett természeti területet és Natura 2000 területet érintettek – írja az alternativenergia.hu.
A hortobágyi projekt hárommilliárd forint támogatással, az Építési és Közlekedési Minisztérium, mint konzorciumi partner bevonásával valósul meg a magyar szürke szarvasmarhával és házi bivallyal legeltetéssel kezelt több mint hatezer hektár védett területen 39 hónap alatt: ebben az időszakban három téli állattartó telep és egy gépműhely újul meg – hangzott el a projektnyitón. Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) magasépítésért felelős helyettes államtitkára hozzátette: a 3 milliárdos fejlesztésből 2,4 milliárd forintot fordítanak az épületek megújítására, amelynek során fontos szempont a hosszútávú fenntarthatóság mind a környezet, mind a gazdaságos üzemeltetés tekintetében. A környezetbe való beavatkozás a “szükséges és elégséges” elv alapján történik, szeretnének minőségi épített környezettel hozzájárulni a fejlesztéshez – mutatott rá a helyettes államtitkár, aki az együttműködést nevezte a projekt megvalósítása alapfeltételének.
Bodó Sándor (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője a hétezer hektáron elterülő Hortobágyot különleges helynek, az állattartó, a legeltetési és a pásztorhagyományokat különleges értéknek, az ott élőket különleges embereknek nevezte. “Itt nem követelőző emberek élnek, mindenki tudja a dolgát”, amit a hely szelleme, a tradíciók folytatása határoznak meg – mondta. A projektnyitón Budai Bernadett, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője részletesen is bemutatta a beruházási programot megjegyezve, hogy az állattartó telepek komplex felújítása mellett megújulnak a gulyás szállások is. A tanácskozás kapcsán emlékeztek meg a Vizes élőhelyek világnapjáról. Rácz András felidézte, hogy 1971-ben kötötték meg a vizes élőhelyek és vízimadarak védelméről szóló Ramsari egyezményt, amelyhez napjainkig már 172 ország csatlakozott. A világon 2,5 millió négyzetkilométeren 2500 “ramsari területet” tartanak nyilván – fűzte hozzá megjegyezve, hogy Magyarország 1979-ben csatlakozott a szervezethez, 29 “ramsari hely” van az országban 260 ezer hektáron.
Az idén a világnap jelmondata a – Vizes élőhelyek és a hagyományos tudás: a vizes élőhelyekhez kötődő kulturális örökség védelme – témakör jól tükrözi a Ramsari egyezmény szellemiségét, ami támogatja a vizes élőhelyek “bölcs hasznosítását”, a vizes ökoszisztémák működésének fenntartását – jelezte Rácz András.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
