Zöld Energia
Hogyan spórolt eurómilliárdokat az Unió? Nap-és szélenergiával!
Egy friss jelentés megmutatja, miért is éri meg előnyben részesíteni a gázzal szemben a szél- és napenergiát.
Érdekes energetikai-gazdasági megállapításokra jut az Ember környezetvédelmi agytröszt friss jelentésében – számol be az Electrek. A szervezet szerint az ukrajnai háború kitörése óta a szél- és napelem-kapacitás növekedésének köszönhetően – az elkerült gázköltségek révén – mintegy 12 milliárd eurót spórolt meg az Európai Unió.
Oroszország egy éve, 2022. február 24-én indított támadást Ukrajna ellen. 2022. március 1. és 2023. január 31. között az EU szél- és napenergiás bővülése 50 terawattóra, azaz nagyjából 10 százalék volt a konfliktus előtti időszakhoz képest. Az érintett periódusban ez a két alternatív forrás fedezte a teljes uniós áramtermelés 23 százalékát, összesen 546 terawattórát. Az éves növekedés önmagában 90 terawattal, azaz 9 milliárd köbméterrel csökkentette a villamosenergia-termeléshez szükséges gázmennyiséget, 12 milliárd eurós megtakarítást eredményezve.
Az Ember jelentésében egy hármas energetikai krízist mutat be Európában a 2022-es évben. Ahogy az EU megpróbálta elvágni a kapcsolatait legnagyobb fosszilis ellátójával, Oroszországgal, a kontinensnek az elmúlt legalább 20 év legrosszabb víz- és atomenergiás termelésével kellett szembenéznie. A földrészt a tavalyi nyáron extrém aszály sújtotta, emellett a franciaországi és a németországi atomerőművek is problémákkal küzdöttek.
A kereslet csökkenése mellett a szél- és napenergia fellendülése javított a helyzeten. Ez végül nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Unió át tudja vészelni a válságot, és így elkerülhesse a fosszilis hordozókhoz való visszafordulást.
„Ukrajna orosz inváziója tettekre késztette Európát. A fosszilis energiahordozóktól való függés miatti sebezhetőség hirtelen valósággá vált” – mondta Sarah Brown, az Ember vezető elemzője, hozzátéve, hogy az elmúlt egy év ezen sebezhetőség mérséklésével telt. A szakértő szerint továbbra is kritikus fontosságú, hogy az EU gyorsan növelje szél- és napenergia-kapacitását.
Az Ember publikációja alapján 2023 igen kedvező lehet energetikai szempontból. A vízerőművek és a franciaországi atomlétesítmények ismét visszaállnak a normál szintre, a szél- és napenergia tovább terjeszkedik, az áramigény zuhanása folytatódik, míg a fosszilisok használata egyre csökken.
Zöld Energia
2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
Magyarország egyik legnagyobb szélerőmű-beruházása indul a Kisalföldön.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Nagyszabású szélerőmű-fejlesztést indít a Green Energy Investhor Zrt. (GEI) a Kisalföldön, a Vadosfa térségében tervezett beruházás 70 korszerű szélturbinával összesen 499 megawatt (MW) új beépített kapacitást hoz létre, éves szinten így várhatóan 1200 gigawattóra (GWh) villamosenergia-termelést biztosít majd – közölte az alternativenergia.hu. Magyarországon jelenleg mintegy 330 MW beépített szélerőművi kapacitás működik, amely az elmúlt évtizedben érdemben nem bővült. A hazai energiarendszer zöld átállásában eddig elsősorban a napenergia játszott meghatározó szerepet, a szélenergia ugyanakkor kiaknázatlanul maradt – jelezték. A Green Energy Investhor új fejlesztése Vadosfa 15 kilométeres körzetében 70 darab, 7-7,2 MW egységteljesítményű turbinával valósul meg. A technológia éves kihasználtsága, a mintegy 2500 üzemóra a naperőművek átlagának közel kétszerese.
A közlemény szerint a beruházás jelenleg az építési engedélyezési szakaszban tart. Januárban zárultak le az egy éven át tartó környezetvédelmi megfigyelések és mérések, ezek adatainak birtokában indulhatott el az engedélyezési folyamat. A helyszínen megkezdődtek a régészeti mintafeltárások. A csatlakozó és felhordó hálózat kiépítése 2026 végén indulhat, az első torony felállítását pedig 2028 első negyedévére tervezik. A teljes szélerőműpark 2029 végén, 2030 elején állhat üzembe. A turbinák toronymagassága elérheti a 130 métert, a teljes építménymagasság a 220 métert, a 90 méteres rotorátmérő pedig alacsonyabb fordulatszám mellett is hatékony működést biztosít. Az elemek kiválasztása során alapvető szempont, hogy a zaj- és rezgésértékek minden napszakban a szabályozási határértékek alatt maradjanak, a lakó- és üdülőövezetektől a jogszabályban meghatározott legalább 700 méteres táv helyett jellemzően 1 kilométert meghaladó távolságot tartva – ismertette a vállalat.
A GEI hangsúlyozta: a fejlesztés során kiemelt figyelmet fordítanak a térség természeti értékeinek megóvására. A cél nem pusztán a jogszabályi megfelelés, hanem az, hogy a szélerőműpark működése hosszú távon is összehangolható legyen a helyi ökoszisztéma sajátosságaival. A GEI az engedélyezési eljárások során és azon túl is biztosítja a helyi közösségek bevonását, párbeszédet folytat az érintett önkormányzatokkal, ingatlantulajdonosokkal és gazdálkodókkal, valamint környezeti nevelési és edukációs programokat készít elő a térségben – közölték.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁramszünet, dráguló áram, elektromos autó? Állami támogatással energiatároló!
-
Zöld Energia13 óra telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMagyar fejlesztésű, Európában is egyedülálló klímaélmény-program indul Budapesten
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több társasház élne a digitális fűtési költségmegosztás lehetőségével
