Zöld Energia
Hogyan spórolt eurómilliárdokat az Unió? Nap-és szélenergiával!
Egy friss jelentés megmutatja, miért is éri meg előnyben részesíteni a gázzal szemben a szél- és napenergiát.
Érdekes energetikai-gazdasági megállapításokra jut az Ember környezetvédelmi agytröszt friss jelentésében – számol be az Electrek. A szervezet szerint az ukrajnai háború kitörése óta a szél- és napelem-kapacitás növekedésének köszönhetően – az elkerült gázköltségek révén – mintegy 12 milliárd eurót spórolt meg az Európai Unió.
Oroszország egy éve, 2022. február 24-én indított támadást Ukrajna ellen. 2022. március 1. és 2023. január 31. között az EU szél- és napenergiás bővülése 50 terawattóra, azaz nagyjából 10 százalék volt a konfliktus előtti időszakhoz képest. Az érintett periódusban ez a két alternatív forrás fedezte a teljes uniós áramtermelés 23 százalékát, összesen 546 terawattórát. Az éves növekedés önmagában 90 terawattal, azaz 9 milliárd köbméterrel csökkentette a villamosenergia-termeléshez szükséges gázmennyiséget, 12 milliárd eurós megtakarítást eredményezve.
Az Ember jelentésében egy hármas energetikai krízist mutat be Európában a 2022-es évben. Ahogy az EU megpróbálta elvágni a kapcsolatait legnagyobb fosszilis ellátójával, Oroszországgal, a kontinensnek az elmúlt legalább 20 év legrosszabb víz- és atomenergiás termelésével kellett szembenéznie. A földrészt a tavalyi nyáron extrém aszály sújtotta, emellett a franciaországi és a németországi atomerőművek is problémákkal küzdöttek.
A kereslet csökkenése mellett a szél- és napenergia fellendülése javított a helyzeten. Ez végül nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Unió át tudja vészelni a válságot, és így elkerülhesse a fosszilis hordozókhoz való visszafordulást.
„Ukrajna orosz inváziója tettekre késztette Európát. A fosszilis energiahordozóktól való függés miatti sebezhetőség hirtelen valósággá vált” – mondta Sarah Brown, az Ember vezető elemzője, hozzátéve, hogy az elmúlt egy év ezen sebezhetőség mérséklésével telt. A szakértő szerint továbbra is kritikus fontosságú, hogy az EU gyorsan növelje szél- és napenergia-kapacitását.
Az Ember publikációja alapján 2023 igen kedvező lehet energetikai szempontból. A vízerőművek és a franciaországi atomlétesítmények ismét visszaállnak a normál szintre, a szél- és napenergia tovább terjeszkedik, az áramigény zuhanása folytatódik, míg a fosszilisok használata egyre csökken.
Zöld Energia
15 év helyett 6-8 év? Gyorsabb napelemes megtérülést hozhat az új pályázat
Mikor térül meg a lakossági energiatároló? Konkrét számok és saját tapasztalatok.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A kormány február elején elindította a lakossági energiatároló programot, amelyben kétféle pályázati konstrukció közül lehet választani – írja az alternativenergia.hu. Az egyik lehetőség egy meglévő napelemes rendszerhez energiatároló telepítése, a másik pedig inverterre és energiatárolóra vonatkozó pályázat, ebben az esetben azonban vállalni kell a napelemes rendszer kiépítését is. A pályázati űrlap beadása mondhatni pofonegyszerű, de mielőtt az ember rákattint a „beküldés” gombra, érdemes végiggondolni: valóban megéri-e a telepítéssel járó macera. Ha a magam tapasztalatait veszem alapul, akkor egy napelemes rendszer energiatárolóval, saját forrásból finanszírozva, korábban nem érte volna meg számunkra. A megtérülési idő akár 15 év is lehetett volna, ami magában hordozza annak kockázatát, hogy addigra az inverter vagy az akkumulátor cserére szorul.
A házunk 2023-ban épült, BB energetikai besorolású, télen h-tarifáról működő hőszivattyús fűtéssel, ősszel és tavasszal pedig két klímával oldjuk meg a temperálást. Az átlagos havi villanyszámlánk körülbelül 15 ezer forint, amiben minden benne van. Emiatt az elmúlt években mindig elvetettük a napelemes rendszer gondolatát – még akkor is, amikor elérhetők voltak különféle támogatások, amelyek rövidíthették volna a megtérülési időt.
Mi változott most, és miért döntöttünk mégis a pályázat beadása mellett?
Az egyik legerősebb érv a rendszertől való függetlenedés volt. Emellett egyre gyakrabban felmerül az elektromos autó vásárlásának gondolata is: városi közlekedésre hosszú távon jóval költséghatékonyabb lenne, ha a saját háznál megtermelt energiát tudnánk erre a célra felhasználni.
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ahogy bővül a családunk, egyre több fogyasztó kerül a háztartásba. Tervezünk további klímák felszerelését is, ami biztosan megemeli majd az eddig kifejezetten kedvező villanyszámlákat.
Nézzük konkrét számokkal ezt a kérdést!
Vegyünk alapul egy 5 kilowattos napelemes rendszert. Piaci áron, inverterrel együtt, akkumulátor nélkül ez nagyjából 2,5–3 millió forintba kerül. Havi 15–20 ezer forintos villanyszámla mellett az éves költség 180–240 ezer forint, vagyis ennyit lehetne ideális esetben megtakarítani. Ezzel számolva a megtérülés körülbelül 12–15 év, de ennyi idő alatt előfordulhat, hogy alkatrész cserére lesz szükség a rendszerben.
Ha ugyanezt a rendszert energiatárolóval egészítjük ki, a beruházás költsége még tovább nő. Egy 5 kilowattos napelemes rendszer akkumulátorral együtt akár 4,5–5 millió forintba is kerülhet támogatás nélkül, de itt is csak a csillagos ég szabhat határt, hiszen vannak olcsóbb és drágább panelek és inverterek is. Ugyan az energiatárolóval több megtermelt energiát tudunk saját magunk felhasználni, pusztán piaci alapon nézve a megtérülési idő ebben az esetben akár 15 évnél is hosszabb lehet.
A most elérhető lakossági energiatároló pályázat azonban egy teljesen új szintre helyezi a megtérülési időt. A támogatás révén akár 2,5 millió forintos összegig a program fedezi az akkumulátor és az inverter költségeit, és elszámolható továbbá a terveztetés, engedélyeztetés, illetve a mérőhely szabványosítása is. Ennek köszönhetően egy korábban említett 5 kilowattos rendszer megtérülése 6–8 évre csökken, ami már gazdaságilag vállalhatóbb, és kisebb műszaki kockázatot jelent.
Összességében még alacsony villanyszámla mellett sem fekete-fehér kérdés, a számok mellett végig kell gondolni azt is, hogy mik a jövőre nézve a tervek. A támogatás nemcsak a megtérülési időt rövidíti le jelentősen, hanem csökkenti a hosszú távú műszaki kockázatokat is, miközben nagyobb energiafüggetlenséget kínál. A végső döntésnél ezért nemcsak a jelenlegi villanyszámlát érdemes figyelembe venni, hanem a háztartás jövőbeli energiaigényét és azokat az élethelyzeteket is, amelyek néhány éven belül teljesen átírhatják a fogyasztási szokásokat.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás óta29 vonalon járnak az új maximidi buszok a fővárosban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaLegeltetéssel a természetvédelemért: nagyszabású fejlesztés indul a Hortobágyon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Velencei-tó jövője a tét: sürgetik a Pátkai-víztározó ökológiai rehabilitációját
