Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Hogyan spórolt eurómilliárdokat az Unió? Nap-és szélenergiával!

Egy friss jelentés megmutatja, miért is éri meg előnyben részesíteni a gázzal szemben a szél- és napenergiát.

Létrehozva:

|

Érdekes energetikai-gazdasági megállapításokra jut az Ember környezetvédelmi agytröszt friss jelentésében – számol be az Electrek. A szervezet szerint az ukrajnai háború kitörése óta a szél- és napelem-kapacitás növekedésének köszönhetően – az elkerült gázköltségek révén – mintegy 12 milliárd eurót spórolt meg az Európai Unió.

Oroszország egy éve, 2022. február 24-én indított támadást Ukrajna ellen. 2022. március 1. és 2023. január 31. között az EU szél- és napenergiás bővülése 50 terawattóra, azaz nagyjából 10 százalék volt a konfliktus előtti időszakhoz képest. Az érintett periódusban ez a két alternatív forrás fedezte a teljes uniós áramtermelés 23 százalékát, összesen 546 terawattórát. Az éves növekedés önmagában 90 terawattal, azaz 9 milliárd köbméterrel csökkentette a villamosenergia-termeléshez szükséges gázmennyiséget, 12 milliárd eurós megtakarítást eredményezve.

Az Ember jelentésében egy hármas energetikai krízist mutat be Európában a 2022-es évben. Ahogy az EU megpróbálta elvágni a kapcsolatait legnagyobb fosszilis ellátójával, Oroszországgal, a kontinensnek az elmúlt legalább 20 év legrosszabb víz- és atomenergiás termelésével kellett szembenéznie. A földrészt a tavalyi nyáron extrém aszály sújtotta, emellett a franciaországi és a németországi atomerőművek is problémákkal küzdöttek.

Advertisement

A kereslet csökkenése mellett a szél- és napenergia fellendülése javított a helyzeten. Ez végül nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Unió át tudja vészelni a válságot, és így elkerülhesse a fosszilis hordozókhoz való visszafordulást.

„Ukrajna orosz inváziója tettekre késztette Európát. A fosszilis energiahordozóktól való függés miatti sebezhetőség hirtelen valósággá vált” – mondta Sarah Brown, az Ember vezető elemzője, hozzátéve, hogy az elmúlt egy év ezen sebezhetőség mérséklésével telt. A szakértő szerint továbbra is kritikus fontosságú, hogy az EU gyorsan növelje szél- és napenergia-kapacitását.

Advertisement

Az Ember publikációja alapján 2023 igen kedvező lehet energetikai szempontból. A vízerőművek és a franciaországi atomlétesítmények ismét visszaállnak a normál szintre, a szél- és napenergia tovább terjeszkedik, az áramigény zuhanása folytatódik, míg a fosszilisok használata egyre csökken.

Advertisement

Zöld Energia

A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák