Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Horvátországban több mint 50 ezer sertés pusztult el – most a vaddisznókra kerül a sor

Az afrikai sertéspestis (ASP) elleni harc jegyében november 1-jéig tartó vaddisznó irtási akció indul Horvátországban.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az afrikai sertéspestis (ASP) elleni harc jegyében november 1-jéig tartó vaddisznó irtási akció indul Eszék-Baranya, Vukovár-Szerémség és részben Bród-Szávamente megyében – írja az alternativenergia.hu. David Vlajcic tárcavezető elmondta: az országban egyelőre nem erősítettek meg a sertésállományban újabb eseteket, de a horvát vadászszövetséggel és a helyi vadászegyesületekkel megállapodás született arról, hogy november 1-jéig teljes körű vaddisznóállomány irtást hajtanak végre. Ennek oka, hogy Eszék-Baranya és Vukovár-Szerémség megyében az eddig elejtett vaddisznók közül 44 bizonyult ASP-pozitívnak, ami a térség maga vírusterheltségét mutatja. Mindenki megértette a helyzet komolyságát, biztonsági kérdésről van szó, és számítunk a vadásztársaságok együttműködésére – hangsúlyozta a miniszter.

Mato Cicak, a horvát vadászszövetség elnöke kiemelte: a vadászegyesületek fokozott részvételére van szükség, hogy november 1-jéig a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a vaddisznó-populációt. Elmondta, hogy az elmúlt héten mintegy 160 vaddisznót ejtettek el a két érintett megyében. A pontos állománynagyságot nehéz meghatározni, mivel a vaddisznók 50-60 kilométert is vándorolhatnak, így fennáll a veszélye annak, hogy Szerbia, Magyarország vagy Bosznia-Hercegovina felől is új példányok jelennek meg – hangsúlyozta. Becslése szerint az érintett megyékben mintegy ötezer vadász tevékenykedik, szükség esetén pedig az ország más részeiből is bevonhatnak vadászokat. Az Eszék-Baranya megyéhez tartozó Kopácsi-rét Természetvédelmi Területen a környezetvédelmi minisztérium a vaddisznó-állomány tíz százalékra, azaz a biológiai minimumra történő csökkentését engedélyezte, ám a parkhoz tartozó vadászterületeken továbbra is a teljes kilövésre vonatkozó rendelkezés van érvényben. A horvát erdészettel együttműködésben a rezervátum szélein csapdákat is kihelyeznek, hogy megakadályozzák a vaddisznók vonulását, és egyben a járvány terjedését.

2023 óta Horvátországban valamivel több mint 50 ezer sertést kellett elpusztítani az ASP miatt, ez a teljes horvát sertésállomány mintegy 5 százaléka. Az afrikai sertéspestis a házi sertések és különféle vaddisznó fajok fertőző megbetegedése. Olyan vírusos betegség, amely ellen nincs vakcina, és nagy veszteségeket okoz a sertésállományban és a gazdaságnak. Más állatfajokra nem jelent veszélyt.

Advertisement

Zöldinfó

Megdupláznák a medvekilövési kvótát Romániában

A román államfő az alkotmánybírósághoz fordult a medveállomány ritkítására vonatkozó törvény kapcsán

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nicusor Dan szerint a jogszabály jelenlegi formájában hiányos, valamint a román alaptörvény mellett európai szabályokat is sérthet – számolt be az alternativenergia.hu. Nicusor Dan beadványában attól tart, hogy a romániai barnamedve-állomány szabályozására vonatkozó, megelőzési céllal idén 859 barnamedve kilövését engedélyező törvényben megállapított kvóta aránytalan intézkedésnek minősülhet, amennyiben nem bizonyítható tudományosan, hogy túlszaporodott a populáció, valamint az, hogy az ökológiai egyensúly és a lakosság biztonsága érdekében hozott egyéb intézkedések nem elégségesek. A törvény ebben a formában európai szabályokat is sérthet – figyelmeztet az államfő. Megítélése szerint a jogszabály jelenlegi formájában hiányos. Például bár tiltja a kétévesnél kisebb bocsokat nevelő anyamedvék kilövését, az előírás megszegése esetén nem ír elő szankciókat, így ez a cikkely kötelező érvényű jogi norma helyett pusztán erkölcsi ajánlássá válik – mutat rá.

Nicusor Dan azon aggodalmának is hangot ad, hogy nincs egy valós idejű, minden érintett számára hozzáférhető adatbázis a kvóta alakulásáról, így az több példány kilövését is lehetővé tenné, mint a megszabott felső határ. “Az a tény, hogy a megszabott kvóta túllépése esetén semmilyen szankció nem alkalmazandó, azt bizonyítja, hogy a jogalkotó az uniós előírásokkal ellentétben nem a faj tényleges védelmét tűzte ki célul, hanem egy engedékeny, jogi szigorral nem rendelkező keretet hozott létre” – idézi a beadványt az Agerpres. Az államfő azt is állítja, hogy a román parlament túllépte törvényhozói hatáskörét, amikor számszerűsítette a vadászati kvótákat, szerinte a kilőhető egyedszámokat a végrehajtó hatalomnak, a környezetvédelmi minisztériumnak kellene megszabni.

Romániában április 22-én fogadta el döntő házként a képviselőház a barnamedve-állomány ritkítását célzó vadászati kvóta megduplázását. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által előterjesztett törvénytervezet a korábbi 426 helyett 2026-ra és 2027-re évi 859 barnamedve kilövését írja elő megelőzési céllal. A jogszabály a sürgősségi kilövések számát is az eddigi kétszeresére – 55 helyett 110-re – emeli. Előírja továbbá, hogy a kétévesnél kisebb bocsokat nevelő anyamedvéket nem szabad kilőni, és a trófeavadászat is tilos. Az előterjesztő RMDSZ szerint az intézkedés célja az emberi élet és a mezőgazdasági tevékenységek védelme a Romániában védettnek minősülő nagyvadaktól, valamint a túlszaporodott állomány tudományos alapú szabályozása.

Advertisement

Az indoklása szerint az intézkedésre azért volt szükség, mivel Romániában az utóbbi két évtizedben 26 ember életét vesztette medvetámadások következtében, és több mint 274-en megsérültek. A román hatóságok az elmúlt időszakban a településekre bejáró medvék számának növekedésére figyelmeztettek. Erdélyben az elmúlt két hétben több alkalommal támadt emberre medve, Beszterce-Naszód és Hargita megyéből egy-egy halálos támadást is jelentettek. Utóbbi nyomán 22 székelyföldi polgármester kérte az államfőtől a vadászati kvótákra vonatkozó törvény mielőbbi kihirdetését. Romániában a legfrissebb genetikai populációfelmérés eredményei a barnamedvék túlszaporodását mutatják. Eszerint az országban élő nagyvadak száma 10 419 és 12 770 közöttire tehető, míg szakértők szerint az optimális egyedszám 4000 lenne.

A Digi24 hírportál szerint az alkotmánybíróság június 24-én tárgyalja az államfő beadványát. A törvénytervezetet kezdeményező Tánczos Barna szenátor, volt környezetvédelmi miniszter aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a román államfő a törvény kihirdetése helyett alkotmányossági kifogást emelt a jogszabály ellen. “A törvényben olyan arányos megelőzési és beavatkozási kvótákat javasoltunk, amelyeket a tavaly lezárult genetikai populációfelmérés eredményeire alapoztunk, azzal a céllal, hogy megfékezzük a medvék túlszaporodását, védve az emberi életet és a mezőgazdasági tevékenységet. Ugyanakkor a tudományos alapon meghatározott arányos beavatkozás összhangban van a faj védelméről szóló rendelkezésekkel és más európai gyakorlatokkal” – írta Facebook-oldalán Tánczos. Az RMDSZ politikusa hozzátette: abban bízik, hogy az alkotmánybíróság a legrövidebb időn belül megállapítja, hogy a jogszabály nem sérti az alaptörvényt, és az még a nyár folyamán megjelenhet a Hivatalos Közlönyben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák