Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hurrikánok lehetnek ősszel a rendkívül felmelegedett Földközi-tengeren

Magas a kockázata annak, hogy hurrikánok vagy akár trópusi ciklonokhoz hasonló szélviharok is kialakuljanak ősszel a Földközi-tenger térségében a víz hőmérsékletének rendkívüli felmelegedése miatt – állítja egy francia klímakutató.

Létrehozva:

|

A Földközi-tenger teljes nyugati medencéjének partvidékein jelenleg a víz hőmérséklete 5 Celsius-fokkal magasabb az ebben az évszakban szokásosnál: megközelíti a 30 Celsius-fokot. Caroline Jane Muller, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) Osztrák Tudományos és Technológiai Intézethez kirendelt kutatója a Le Figaro című francia napilap csütörtöki számában nyilatkozva elmondta: a tenger példátlan felmelegedését két tényező egybeesése okozza. Az egyik a rendkívül magas hőmérsékletű, tartós hőhullám, a másik, hogy a tenger ebben az időszakban szinte egyáltalán tudott felkavarodni, szinte nem fújt a szél. A víztömeg így jelentős hőt halmozott fel.

A kutató rámutatott: “A tengeri hőhullámoknak sokkal nagyobb a tehetetlensége, mint a szárazföldieknek: nagyon hosszú ideig tartanak, így nincs ok arra, hogy a víz hőmérséklete a nyár vége előtt lecsökkenjen.” Ez valóságos áldás lehet azoknak, akik a nyár végén vakációznak a tengernél, ám e jelenségnek komoly következményei lehetnek a teljes flórára és faunára, de az ősz időjárására nézve is. Amikor a hőmérséklet ősszel egy kicsit alacsonyabb lesz, a víz felszínén stagnáló meleg, nedves levegő felemelkedik a légkörbe, mivel a meleg levegő könnyebb, mint a hideg levegő. Ez instabilitást okozhat, elősegítve a felhők, majd a heves esőzések és zivatarok kialakulását. A meleg tengeri levegő és a felső légkörből érkező hideg levegő találkozása pedig kedvez a heves légköri jelenségeknek. Bár ez minden nyár végén így történik a térségben, így szeptemberben többé-kevésbé heves viharok dúlnak Dél-Franciaországban, a víz extrém fölmelegedése felerősítheti ezeket a hatásokat – derül ki a Le Figaro cikkéből. Ritka esetekben még medikánok is kialakulhatnak. A “medikán” szó a mediterrán és a hurrikán szavak összevonásából keletkezett, ez olyan ciklont jelöl, amely hurrikánjegyekkel rendelkezik. A kockázat annál is nagyobb, mert a jelenséghez nem szükséges hosszú, kivételes hideghullám. Egy rövid, lokalizált hideg esemény is elég lehet akár hurrikánok kialakulásához is. A viharokat és a hurrikánokat nem tudjuk megelőzni, elkezdhetünk alkalmazkodni rendszeres jelenlétükhöz infrastruktúránk átalakításával – figyelmeztet a kutató.

Advertisement

Zöldinfó

A válaszadók 77 százaléka a természetvédelmet helyezné előtérbe a Balatonnál

A magyarok többsége szigorúbban védené a Balatont a túlzott beépítéstől.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton védelmét a többség az államtól várja, és akár a természeti kockázattal járó beruházások felfüggesztését, az ilyen területeket érintő állami kisajátítást vagy az építési tilalom bevezetését is támogatná – derül ki a 21 Kutatóközpont októberi, reprezentatív országos kutatásából. A kutatóközpont kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a felmérés 2026. október 13–15. között zajlott, ezer fő megkérdezésével, az European Climate Foundation megrendelésére – írja az alternativenergia.hu. Az eredmények szerint a megkérdezettek 65 százaléka gondolja úgy, hogy a Balaton partját túlságosan beépítették az elmúlt időszakban, míg 15 százalék ezzel ellentétes véleményen van. A válaszadók ötöde nem tudott véleményt formálni a kérdésben. A megkérdezettek 60 százaléka szerint nincs elég szabadstrand a Balaton partján, 20 százalék viszont úgy véli, hogy elegendő a hozzáférhető partszakasz.

A Balaton-parti beépítésekről a válaszadók több mint háromnegyede, 77 százaléka szerint elsősorban a természetvédelmi szempontokat kellene figyelembe venni, míg 13 százalék inkább a gazdasági és befektetői szempontokat helyezné előtérbe. Azzal, hogy fel kellene-e függeszteni a beruházások engedélyezését, illetve kivitelezését mindaddig, amíg tudományos vizsgálat készül a környezeti hatásokról, a válaszadók 44 százaléka teljes mértékben egyetért. További 28 százalék inkább támogatná az intézkedést, míg 23 százalék ellenezné a felfüggesztést.

A megkérdezettek 55 százaléka szerint elsődlegesen az állam felelőssége, hogy a Balatont mint természeti értéket megőrizze. Második helyen a helyi önkormányzatok állnak 22 százalékkal, míg a lakosságot 9 százalék jelölte meg. A kérdőív két lehetséges intézkedés támogatottságára is kitért: a kisajátításra és az építési tilalomra. A válaszadók 72 százaléka támogatná, hogy az állam akár kisajátítással védje meg az érzékeny Balaton menti területeket, 21 százalékuk viszont ellenzi ezt a kezdeményezést. Emellett 57 százalék teljes mértékben, további 27 százalék pedig inkább támogatja a teljes építési tilalom bevezetését a kiemelt fontosságú Balaton-parti területeken.

Advertisement

Összességében a kutatás eredményeiből az rajzolódik ki, hogy a többség támogatná, ha az állam fellépne a Balaton természeti értékeinek védelmében a beruházókkal szemben – összegezte az eredményeket a 21 Kutatóközpont. A közlemény szerint a véleménykülönbségekben az is megmutatkozott, hogy azok, akik soha nem látogatják a Balatont, kevésbé tudtak állást foglalni a kérdésekben, és bizonyos esetekben kevésbé elkötelezettek a tó védelme mellett, mint a rendszeres látogatók. A telefonos adatfelvételben az interjúalanyok kiválasztásának súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján történt, lakóhely, nem, kor és iskolai végzettség szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák