Zöldinfó
Hurrikánok lehetnek ősszel a rendkívül felmelegedett Földközi-tengeren
Magas a kockázata annak, hogy hurrikánok vagy akár trópusi ciklonokhoz hasonló szélviharok is kialakuljanak ősszel a Földközi-tenger térségében a víz hőmérsékletének rendkívüli felmelegedése miatt – állítja egy francia klímakutató.
A Földközi-tenger teljes nyugati medencéjének partvidékein jelenleg a víz hőmérséklete 5 Celsius-fokkal magasabb az ebben az évszakban szokásosnál: megközelíti a 30 Celsius-fokot. Caroline Jane Muller, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) Osztrák Tudományos és Technológiai Intézethez kirendelt kutatója a Le Figaro című francia napilap csütörtöki számában nyilatkozva elmondta: a tenger példátlan felmelegedését két tényező egybeesése okozza. Az egyik a rendkívül magas hőmérsékletű, tartós hőhullám, a másik, hogy a tenger ebben az időszakban szinte egyáltalán tudott felkavarodni, szinte nem fújt a szél. A víztömeg így jelentős hőt halmozott fel.
A kutató rámutatott: “A tengeri hőhullámoknak sokkal nagyobb a tehetetlensége, mint a szárazföldieknek: nagyon hosszú ideig tartanak, így nincs ok arra, hogy a víz hőmérséklete a nyár vége előtt lecsökkenjen.” Ez valóságos áldás lehet azoknak, akik a nyár végén vakációznak a tengernél, ám e jelenségnek komoly következményei lehetnek a teljes flórára és faunára, de az ősz időjárására nézve is. Amikor a hőmérséklet ősszel egy kicsit alacsonyabb lesz, a víz felszínén stagnáló meleg, nedves levegő felemelkedik a légkörbe, mivel a meleg levegő könnyebb, mint a hideg levegő. Ez instabilitást okozhat, elősegítve a felhők, majd a heves esőzések és zivatarok kialakulását. A meleg tengeri levegő és a felső légkörből érkező hideg levegő találkozása pedig kedvez a heves légköri jelenségeknek. Bár ez minden nyár végén így történik a térségben, így szeptemberben többé-kevésbé heves viharok dúlnak Dél-Franciaországban, a víz extrém fölmelegedése felerősítheti ezeket a hatásokat – derül ki a Le Figaro cikkéből. Ritka esetekben még medikánok is kialakulhatnak. A “medikán” szó a mediterrán és a hurrikán szavak összevonásából keletkezett, ez olyan ciklont jelöl, amely hurrikánjegyekkel rendelkezik. A kockázat annál is nagyobb, mert a jelenséghez nem szükséges hosszú, kivételes hideghullám. Egy rövid, lokalizált hideg esemény is elég lehet akár hurrikánok kialakulásához is. A viharokat és a hurrikánokat nem tudjuk megelőzni, elkezdhetünk alkalmazkodni rendszeres jelenlétükhöz infrastruktúránk átalakításával – figyelmeztet a kutató.
Zöldinfó
Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát
Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.
A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.
A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
