Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Időszakosan kikapcsolják az áramot Koszovóban az energiaválság miatt

Koszovó energiaelosztó vállalata, a KEDS közölte, hogy hétfő reggel 8 órától időzített áramkimaradások lesznek a hazai energiatermelés csökkenése és az importból beszerzett üzemanyag magas ára miatt.

Létrehozva:

|

A fogyasztók minden nyolc órából hatban kapnak áramot, kettőben nem – közölte Viktor Buzhala, a KEDS szóvivője a Reuters hírügynökségnek. Azonban arról nem szólt a cég, hogy mikor ér véget a megszorítás. A szóvivő elmondta, hogy a fogyasztás jelentősen meghaladja a lignitfűtésű erőművekből és a megújuló energiaforrásokból származó hazai energiamennyiséget. Míg a felhasználható energiamennyiség mindössze 500 MWh/h, a fogyasztás eléri a 800 MWh/h-t is, a téli időszakban pedig több mint kétszeresére nőhet a háztartások fogyasztása, hiszen villamosenergiát használnak a fűtéshez is. Az ország villamosenergia-termelésének mintegy 90 százaléka szénből származik, azonban az áramszolgáltató azt közölte, hogy generátorainak csaknem felét leállította karbantartás céljából, hogy felkészítse őket a télre. A vasárnap kiadott közlemény szerint az ország a villamoshálózatának üzemeltetője, a KOSTT cég nem engedheti meg magának, hogy drágán villamos energiát importáljon, a hazai termelésre kell támaszkodnia.

Hasonló áramkimaradásokat vezettek már be tavaly decemberben is, amikor a fogyasztás rekordszintre nőtt a fagypont alatti hőmérséklet miatt. Augusztus elején a koszovói parlament 60 napos energia-szükséghelyzetet hirdetett ki, hogy a kormány meg tudjon tenni minden szükséges lépést a válság kezelésére, beleértve az áramkimaradásokat is.

Advertisement

Zöldinfó

Klímasemlegesség felé tart Európa: fontos döntés

Az EP támogatja az üvegházhatású gázkibocsátás 90 százalékos csökkentését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén támogatta azt a 2040-es éghajlat-politikai célkitűzést, mely szerint az Európai Unió 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest annak érdekében, hogy a kontinens 2050-re klímasemleges legyen – írja az alternativenergia.hu. Az Európai Parlament ülésnapján 379 szavazattal, 248 ellenében és 10 tartózkodás mellett, az uniós klímarendelet módosítására irányuló európai bizottsági javaslatról elfogadott álláspont szerint az EP-képviselők biztosítékokat szeretnének kapni arra vonatkozóan, hogy 2036-tól a nettó kibocsátáscsökkentés akár öt százaléka is származhat a partnerországoktól származó nemzetközi szén-dioxid-kibocsátási egységekből, noha az Európai Bizottság legfeljebb három százalékos felső határt javasolt. Az EP azt is szeretné, hogy a hazai állandó szén-dioxid-eltávolítást az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében (EU ETS) a nehezen csökkenthető kibocsátások kompenzálására kelljen felhasználni, valamint nagyobb rugalmasságot biztosítanának az ágazatokon és eszközökön belül és azok között a lehető legköltséghatékonyabb célok elérésére.

Az Európai Parlament támogatja a tagállamok azon javaslatát, hogy az EU ETS2 bevezetését egy évvel, 2027-ről 2028-ra halasszák. Az ETS2 az épületekben és a közúti közlekedésben keletkező tüzelőanyagok elégetéséből származó CO2-kibocsátásra terjed ki. Az EP-képviselők azt szeretnék, hogy az uniós bizottság kétévente értékelje a köztes célok felé tett előrehaladást, figyelembe véve a legfrissebb tudományos adatokat, a technológiai fejleményeket és az EU nemzetközi versenyképességét. A felülvizsgálat többek között értékelné a nettó elnyelés uniós szintű állapotát a 2040-es cél eléréséhez szükséges mértékhez képest, valamint a felvetődő nehézségeket és az uniós ipari versenyképesség fokozásának lehetőségeit. A felülvizsgálat figyelembe venné továbbá az energiaárak alakulását és azoknak a vállalkozásokra és a háztartásokra gyakorolt hatásait is.

A felülvizsgálat következtetései szerint az Európai Bizottság adott esetben javaslatot tehet majd az uniós klímarendelet módosítására, ami magában foglalhatja a 2040-es cél módosítását vagy a támogató keret megerősítésére irányuló további intézkedések meghozatalát, például az EU versenyképességének, jólétének és társadalmi egységének megőrzése érdekében. Az európai klímarendelet a klímasemlegesség 2050-ig történő elérését jogilag kötelező erejű kötelezettséggé teszi valamennyi uniós tagállam számára. Jogilag kötelező erejű célt határoz meg az EU számára, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentse a nettó üvegházhatású gázkibocsátást.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák