Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Időszakosan kikapcsolják az áramot Koszovóban az energiaválság miatt

Koszovó energiaelosztó vállalata, a KEDS közölte, hogy hétfő reggel 8 órától időzített áramkimaradások lesznek a hazai energiatermelés csökkenése és az importból beszerzett üzemanyag magas ára miatt.

Létrehozva:

|

A fogyasztók minden nyolc órából hatban kapnak áramot, kettőben nem – közölte Viktor Buzhala, a KEDS szóvivője a Reuters hírügynökségnek. Azonban arról nem szólt a cég, hogy mikor ér véget a megszorítás. A szóvivő elmondta, hogy a fogyasztás jelentősen meghaladja a lignitfűtésű erőművekből és a megújuló energiaforrásokból származó hazai energiamennyiséget. Míg a felhasználható energiamennyiség mindössze 500 MWh/h, a fogyasztás eléri a 800 MWh/h-t is, a téli időszakban pedig több mint kétszeresére nőhet a háztartások fogyasztása, hiszen villamosenergiát használnak a fűtéshez is. Az ország villamosenergia-termelésének mintegy 90 százaléka szénből származik, azonban az áramszolgáltató azt közölte, hogy generátorainak csaknem felét leállította karbantartás céljából, hogy felkészítse őket a télre. A vasárnap kiadott közlemény szerint az ország a villamoshálózatának üzemeltetője, a KOSTT cég nem engedheti meg magának, hogy drágán villamos energiát importáljon, a hazai termelésre kell támaszkodnia.

Hasonló áramkimaradásokat vezettek már be tavaly decemberben is, amikor a fogyasztás rekordszintre nőtt a fagypont alatti hőmérséklet miatt. Augusztus elején a koszovói parlament 60 napos energia-szükséghelyzetet hirdetett ki, hogy a kormány meg tudjon tenni minden szükséges lépést a válság kezelésére, beleértve az áramkimaradásokat is.

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák