Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

IEA: Európa LNG-kereslete felhajtotta a világpiaci árakat

Az európai LNG-kereslet globális versenyt robbantott ki a meglévő forrásokért, még azzal együtt is, hogy Európa gázfelhasználási igénye összességében csökkent, az ázsiai növekedés pedig megtorpant – írta az IEA nemzetközi energiaügynökség (International Energy Agency) hétfőn publikált negyedik negyedévi gázpiaci felmérésében. Európa az idén a globális kapacitásnövekedés duplájára emeli LNG-beszerzéseit.

Létrehozva:

|

Miután Oroszország visszafogta az Európába irányuló földgáz szállítását, a piaci árak magasra emelkedtek, felborult a kereskedelmi forgalom és akut üzemanyaghiány alakult ki egyes feltörekvő és fejlődő gazdaságokban az IEA tanulmánya szerint, amely megállapítja, hogy a szűkös piaci ellátás várhatóan még 2023-ban is fennmarad. A földgáz világpiaci kereslete 2021 óta csökken, 2022-ben pedig várhatóan 0,8 százalékkal lesz alacsonyabb a globális fogyasztás, mert Európában 10 százalékkal csökken, az ázsiai és csendes-óceáni piacokon pedig nem változik a felhasználás – közölték. Jövőre a globális gázfogyasztás 0,4 százalékos növekedését jelzi előre az IEA, azzal a megjegyzéssel, hogy a prognózist nagyfokú bizonytalanság jellemzi, elsősorban a magas energiaárak gazdasági hatását és Oroszország jövőbeni intézkedéseit illetően. Az európai földgázárak és az ázsiai spot LNG-árak az idei harmadik negyedévben rekordmagasságba szöktek. az áremelkedés csökkentette a gázkeresletet, és ösztönözte az energiatermelésben más tüzelőanyagokra, például szénre és olajra való átállást az elemzés szerint.

Hozzátették, hogy egyes feltörekvő és fejlődő gazdaságokban az árrobbanások hiányt és áramkimaradásokat idéztek elő. Európa gázfogyasztása több mint 10 százalékkal csökkent az idei év első nyolc hónapjában a 2021-es év azonos időszakához képest, ezen belül a termelőipar gázfogyasztása 15 százalékkal esett vissza. Ugyanebben az időszakban Kínában és Japánban a földgáz iránti kereslet szinte változatlan maradt, míg Indiában és Koreában csökkent. Az IEA közölte: Európa az orosz gázszállítások erőteljes visszaesését LNG-importtal, valamint alternatív csővezetékes szállítással ellensúlyozta. Az európai LNG-kereslet az első nyolc hónapban 65 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, elvonva forrásokat az ázsiai-csendes-óceáni térség hagyományos vevőitől, ahol a vásárlások ugyanebben az időszakban 7 százalékkal csökkentek. Az IEA előrejelzése szerint Európa LNG-importja idén több mint 60 milliárd köbméterrel fog nőni, ami több mint kétszerese a globális LNG-exportkapacitás bővítésének. Rövid- és középtávon ez erős keresleti nyomás alatt tartja majd a nemzetközi LNG-piacot, így Ázsia LNG-importja az év hátralévő részében emiatt alacsonyabb marad a tavalyinál az IEA közlése alapján.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöldinfó

Megosztja az európaiakat az élelmiszer-innováció: a válaszadók 51 százaléka bizalmatlan

Az európaiak több mint fele negatív véleménnyel van az innovatív élelmiszerekről.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az európaiak több mint fele negatív véleménnyel van az innovatív élelmiszerekről – derült ki az Európai Bizottság megbízásából készített és közzétett Eurobarométer-felmérésből. Brüsszeli közleményében az uniós bizottság emlékeztetett: az innovatív élelmiszerek olyan új vagy jelentősen módosított élelmiszeripari termékek, melyek fejlesztése során modern technológiákat, vagy újszerű összetevőket használnak fel – írja az alternativenergia.hu. Céljuk általában a környezeti terhelés csökkentése, az egészség megőrzése, vagy a változó fogyasztói igények, köztük ételintoleranciák kiszolgálása. Az uniós bizottság szerint az élelmiszer-innováció erősítheti az európai élelmiszerrendszer ellenálló képességét, szélesítheti a termelési lehetőségeket, támogathatja az élelmezésbiztonságot és segíthet kielégíteni a változó fogyasztói igényeket.

A felmérésben a válaszadók 51 százaléka negatív, 39 százaléka pozitív véleményt fogalmazott meg az innovatív élelmiszerekről. Míg a 39 év alattiak jobban elfogadják (50 százalék) az ilyen termékeket, az 55 éves, vagy annál idősebbeknek mindössze 34 százaléka van így ezzel. Hasonló arány figyelhető meg a lakóhely szerint is: a nagyvárosokban élők több mint fele fogadja el a modern technikákkal előállított élelmiszereket, szemben a falvakban vagy vidéki területeken élőkkel. A tájékozottabb válaszadók 72 százaléka, a kevésbé tájékozottak 27 százaléka fogyasztana ilyen élelmiszert – írták.

A felmérés szerint a válaszadók 68 százaléka egyetért azzal, hogy az élelmiszer-innováció segítheti a gazdálkodókat és az élelmiszer-termelőket az olyan kihívások kezelésében, mint az éghajlatváltozás, a kártevők elleni küzdelem, az erőforráshiány és az ellátási zavarok. A felmérésben felsorolt innovatív élelmiszerek közül a legmagasabb elfogadottsági szintet az aszályhoz, a kártevőkhöz vagy a szélsőséges időjáráshoz alkalmazkodott növényekből származó gyümölcsök és zöldségek érték el. A válaszadók fele (50 százalék) mondta, hogy szívesen fogyasztana ilyen termékeket.

Advertisement

A felmérés eredménye szerint a válaszadók 85 százaléka egyetért azzal, hogy az innovatív élelmiszereknek egyértelmű megnevezéssel kell rendelkezniük, és érthető információkat kell adni arról, hogyan állították elő azokat, mit tartalmaznak és honnan származnak – derült ki az uniós bizottság felméréséből.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák