Zöldinfó
IEA: Európa LNG-kereslete felhajtotta a világpiaci árakat
Az európai LNG-kereslet globális versenyt robbantott ki a meglévő forrásokért, még azzal együtt is, hogy Európa gázfelhasználási igénye összességében csökkent, az ázsiai növekedés pedig megtorpant – írta az IEA nemzetközi energiaügynökség (International Energy Agency) hétfőn publikált negyedik negyedévi gázpiaci felmérésében. Európa az idén a globális kapacitásnövekedés duplájára emeli LNG-beszerzéseit.
Miután Oroszország visszafogta az Európába irányuló földgáz szállítását, a piaci árak magasra emelkedtek, felborult a kereskedelmi forgalom és akut üzemanyaghiány alakult ki egyes feltörekvő és fejlődő gazdaságokban az IEA tanulmánya szerint, amely megállapítja, hogy a szűkös piaci ellátás várhatóan még 2023-ban is fennmarad. A földgáz világpiaci kereslete 2021 óta csökken, 2022-ben pedig várhatóan 0,8 százalékkal lesz alacsonyabb a globális fogyasztás, mert Európában 10 százalékkal csökken, az ázsiai és csendes-óceáni piacokon pedig nem változik a felhasználás – közölték. Jövőre a globális gázfogyasztás 0,4 százalékos növekedését jelzi előre az IEA, azzal a megjegyzéssel, hogy a prognózist nagyfokú bizonytalanság jellemzi, elsősorban a magas energiaárak gazdasági hatását és Oroszország jövőbeni intézkedéseit illetően. Az európai földgázárak és az ázsiai spot LNG-árak az idei harmadik negyedévben rekordmagasságba szöktek. az áremelkedés csökkentette a gázkeresletet, és ösztönözte az energiatermelésben más tüzelőanyagokra, például szénre és olajra való átállást az elemzés szerint.
Hozzátették, hogy egyes feltörekvő és fejlődő gazdaságokban az árrobbanások hiányt és áramkimaradásokat idéztek elő. Európa gázfogyasztása több mint 10 százalékkal csökkent az idei év első nyolc hónapjában a 2021-es év azonos időszakához képest, ezen belül a termelőipar gázfogyasztása 15 százalékkal esett vissza. Ugyanebben az időszakban Kínában és Japánban a földgáz iránti kereslet szinte változatlan maradt, míg Indiában és Koreában csökkent. Az IEA közölte: Európa az orosz gázszállítások erőteljes visszaesését LNG-importtal, valamint alternatív csővezetékes szállítással ellensúlyozta. Az európai LNG-kereslet az első nyolc hónapban 65 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, elvonva forrásokat az ázsiai-csendes-óceáni térség hagyományos vevőitől, ahol a vásárlások ugyanebben az időszakban 7 százalékkal csökkentek. Az IEA előrejelzése szerint Európa LNG-importja idén több mint 60 milliárd köbméterrel fog nőni, ami több mint kétszerese a globális LNG-exportkapacitás bővítésének. Rövid- és középtávon ez erős keresleti nyomás alatt tartja majd a nemzetközi LNG-piacot, így Ázsia LNG-importja az év hátralévő részében emiatt alacsonyabb marad a tavalyinál az IEA közlése alapján.
mti
Zöldinfó
Megdupláznák a medvekilövési kvótát Romániában
A román államfő az alkotmánybírósághoz fordult a medveállomány ritkítására vonatkozó törvény kapcsán
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nicusor Dan szerint a jogszabály jelenlegi formájában hiányos, valamint a román alaptörvény mellett európai szabályokat is sérthet – számolt be az alternativenergia.hu. Nicusor Dan beadványában attól tart, hogy a romániai barnamedve-állomány szabályozására vonatkozó, megelőzési céllal idén 859 barnamedve kilövését engedélyező törvényben megállapított kvóta aránytalan intézkedésnek minősülhet, amennyiben nem bizonyítható tudományosan, hogy túlszaporodott a populáció, valamint az, hogy az ökológiai egyensúly és a lakosság biztonsága érdekében hozott egyéb intézkedések nem elégségesek. A törvény ebben a formában európai szabályokat is sérthet – figyelmeztet az államfő. Megítélése szerint a jogszabály jelenlegi formájában hiányos. Például bár tiltja a kétévesnél kisebb bocsokat nevelő anyamedvék kilövését, az előírás megszegése esetén nem ír elő szankciókat, így ez a cikkely kötelező érvényű jogi norma helyett pusztán erkölcsi ajánlássá válik – mutat rá.
Nicusor Dan azon aggodalmának is hangot ad, hogy nincs egy valós idejű, minden érintett számára hozzáférhető adatbázis a kvóta alakulásáról, így az több példány kilövését is lehetővé tenné, mint a megszabott felső határ. “Az a tény, hogy a megszabott kvóta túllépése esetén semmilyen szankció nem alkalmazandó, azt bizonyítja, hogy a jogalkotó az uniós előírásokkal ellentétben nem a faj tényleges védelmét tűzte ki célul, hanem egy engedékeny, jogi szigorral nem rendelkező keretet hozott létre” – idézi a beadványt az Agerpres. Az államfő azt is állítja, hogy a román parlament túllépte törvényhozói hatáskörét, amikor számszerűsítette a vadászati kvótákat, szerinte a kilőhető egyedszámokat a végrehajtó hatalomnak, a környezetvédelmi minisztériumnak kellene megszabni.
Romániában április 22-én fogadta el döntő házként a képviselőház a barnamedve-állomány ritkítását célzó vadászati kvóta megduplázását. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által előterjesztett törvénytervezet a korábbi 426 helyett 2026-ra és 2027-re évi 859 barnamedve kilövését írja elő megelőzési céllal. A jogszabály a sürgősségi kilövések számát is az eddigi kétszeresére – 55 helyett 110-re – emeli. Előírja továbbá, hogy a kétévesnél kisebb bocsokat nevelő anyamedvéket nem szabad kilőni, és a trófeavadászat is tilos. Az előterjesztő RMDSZ szerint az intézkedés célja az emberi élet és a mezőgazdasági tevékenységek védelme a Romániában védettnek minősülő nagyvadaktól, valamint a túlszaporodott állomány tudományos alapú szabályozása.
Az indoklása szerint az intézkedésre azért volt szükség, mivel Romániában az utóbbi két évtizedben 26 ember életét vesztette medvetámadások következtében, és több mint 274-en megsérültek. A román hatóságok az elmúlt időszakban a településekre bejáró medvék számának növekedésére figyelmeztettek. Erdélyben az elmúlt két hétben több alkalommal támadt emberre medve, Beszterce-Naszód és Hargita megyéből egy-egy halálos támadást is jelentettek. Utóbbi nyomán 22 székelyföldi polgármester kérte az államfőtől a vadászati kvótákra vonatkozó törvény mielőbbi kihirdetését. Romániában a legfrissebb genetikai populációfelmérés eredményei a barnamedvék túlszaporodását mutatják. Eszerint az országban élő nagyvadak száma 10 419 és 12 770 közöttire tehető, míg szakértők szerint az optimális egyedszám 4000 lenne.
A Digi24 hírportál szerint az alkotmánybíróság június 24-én tárgyalja az államfő beadványát. A törvénytervezetet kezdeményező Tánczos Barna szenátor, volt környezetvédelmi miniszter aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a román államfő a törvény kihirdetése helyett alkotmányossági kifogást emelt a jogszabály ellen. “A törvényben olyan arányos megelőzési és beavatkozási kvótákat javasoltunk, amelyeket a tavaly lezárult genetikai populációfelmérés eredményeire alapoztunk, azzal a céllal, hogy megfékezzük a medvék túlszaporodását, védve az emberi életet és a mezőgazdasági tevékenységet. Ugyanakkor a tudományos alapon meghatározott arányos beavatkozás összhangban van a faj védelméről szóló rendelkezésekkel és más európai gyakorlatokkal” – írta Facebook-oldalán Tánczos. Az RMDSZ politikusa hozzátette: abban bízik, hogy az alkotmánybíróság a legrövidebb időn belül megállapítja, hogy a jogszabály nem sérti az alaptörvényt, és az még a nyár folyamán megjelenhet a Hivatalos Közlönyben.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autósok: igazságtalan a dupla parkolási díj terve Budapesten
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaSzupergyors töltőket és új márkát hoz Magyarországra a BYD
