Zöldinfó

IEA: Európa LNG-kereslete felhajtotta a világpiaci árakat

Az európai LNG-kereslet globális versenyt robbantott ki a meglévő forrásokért, még azzal együtt is, hogy Európa gázfelhasználási igénye összességében csökkent, az ázsiai növekedés pedig megtorpant – írta az IEA nemzetközi energiaügynökség (International Energy Agency) hétfőn publikált negyedik negyedévi gázpiaci felmérésében. Európa az idén a globális kapacitásnövekedés duplájára emeli LNG-beszerzéseit.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-12

Szerző:

Hell

Miután Oroszország visszafogta az Európába irányuló földgáz szállítását, a piaci árak magasra emelkedtek, felborult a kereskedelmi forgalom és akut üzemanyaghiány alakult ki egyes feltörekvő és fejlődő gazdaságokban az IEA tanulmánya szerint, amely megállapítja, hogy a szűkös piaci ellátás várhatóan még 2023-ban is fennmarad. A földgáz világpiaci kereslete 2021 óta csökken, 2022-ben pedig várhatóan 0,8 százalékkal lesz alacsonyabb a globális fogyasztás, mert Európában 10 százalékkal csökken, az ázsiai és csendes-óceáni piacokon pedig nem változik a felhasználás – közölték. Jövőre a globális gázfogyasztás 0,4 százalékos növekedését jelzi előre az IEA, azzal a megjegyzéssel, hogy a prognózist nagyfokú bizonytalanság jellemzi, elsősorban a magas energiaárak gazdasági hatását és Oroszország jövőbeni intézkedéseit illetően. Az európai földgázárak és az ázsiai spot LNG-árak az idei harmadik negyedévben rekordmagasságba szöktek. az áremelkedés csökkentette a gázkeresletet, és ösztönözte az energiatermelésben más tüzelőanyagokra, például szénre és olajra való átállást az elemzés szerint.

Hozzátették, hogy egyes feltörekvő és fejlődő gazdaságokban az árrobbanások hiányt és áramkimaradásokat idéztek elő. Európa gázfogyasztása több mint 10 százalékkal csökkent az idei év első nyolc hónapjában a 2021-es év azonos időszakához képest, ezen belül a termelőipar gázfogyasztása 15 százalékkal esett vissza. Ugyanebben az időszakban Kínában és Japánban a földgáz iránti kereslet szinte változatlan maradt, míg Indiában és Koreában csökkent. Az IEA közölte: Európa az orosz gázszállítások erőteljes visszaesését LNG-importtal, valamint alternatív csővezetékes szállítással ellensúlyozta. Az európai LNG-kereslet az első nyolc hónapban 65 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, elvonva forrásokat az ázsiai-csendes-óceáni térség hagyományos vevőitől, ahol a vásárlások ugyanebben az időszakban 7 százalékkal csökkentek. Az IEA előrejelzése szerint Európa LNG-importja idén több mint 60 milliárd köbméterrel fog nőni, ami több mint kétszerese a globális LNG-exportkapacitás bővítésének. Rövid- és középtávon ez erős keresleti nyomás alatt tartja majd a nemzetközi LNG-piacot, így Ázsia LNG-importja az év hátralévő részében emiatt alacsonyabb marad a tavalyinál az IEA közlése alapján.

mti

Kapcsolódó tartalom:energiaválság iea LNG

Zöldinfó

A válaszadók 77 százaléka a természetvédelmet helyezné előtérbe a Balatonnál

A magyarok többsége szigorúbban védené a Balatont a túlzott beépítéstől.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton védelmét a többség az államtól várja, és akár a természeti kockázattal járó beruházások felfüggesztését, az ilyen területeket érintő állami kisajátítást vagy az építési tilalom bevezetését is támogatná – derül ki a 21 Kutatóközpont októberi, reprezentatív országos kutatásából. A kutatóközpont kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a felmérés 2026. október 13–15. között zajlott, ezer fő megkérdezésével, az European Climate Foundation megrendelésére – írja az alternativenergia.hu. Az eredmények szerint a megkérdezettek 65 százaléka gondolja úgy, hogy a Balaton partját túlságosan beépítették az elmúlt időszakban, míg 15 százalék ezzel ellentétes véleményen van. A válaszadók ötöde nem tudott véleményt formálni a kérdésben. A megkérdezettek 60 százaléka szerint nincs elég szabadstrand a Balaton partján, 20 százalék viszont úgy véli, hogy elegendő a hozzáférhető partszakasz.

A Balaton-parti beépítésekről a válaszadók több mint háromnegyede, 77 százaléka szerint elsősorban a természetvédelmi szempontokat kellene figyelembe venni, míg 13 százalék inkább a gazdasági és befektetői szempontokat helyezné előtérbe. Azzal, hogy fel kellene-e függeszteni a beruházások engedélyezését, illetve kivitelezését mindaddig, amíg tudományos vizsgálat készül a környezeti hatásokról, a válaszadók 44 százaléka teljes mértékben egyetért. További 28 százalék inkább támogatná az intézkedést, míg 23 százalék ellenezné a felfüggesztést.

A megkérdezettek 55 százaléka szerint elsődlegesen az állam felelőssége, hogy a Balatont mint természeti értéket megőrizze. Második helyen a helyi önkormányzatok állnak 22 százalékkal, míg a lakosságot 9 százalék jelölte meg. A kérdőív két lehetséges intézkedés támogatottságára is kitért: a kisajátításra és az építési tilalomra. A válaszadók 72 százaléka támogatná, hogy az állam akár kisajátítással védje meg az érzékeny Balaton menti területeket, 21 százalékuk viszont ellenzi ezt a kezdeményezést. Emellett 57 százalék teljes mértékben, további 27 százalék pedig inkább támogatja a teljes építési tilalom bevezetését a kiemelt fontosságú Balaton-parti területeken.

Összességében a kutatás eredményeiből az rajzolódik ki, hogy a többség támogatná, ha az állam fellépne a Balaton természeti értékeinek védelmében a beruházókkal szemben – összegezte az eredményeket a 21 Kutatóközpont. A közlemény szerint a véleménykülönbségekben az is megmutatkozott, hogy azok, akik soha nem látogatják a Balatont, kevésbé tudtak állást foglalni a kérdésekben, és bizonyos esetekben kevésbé elkötelezettek a tó védelme mellett, mint a rendszeres látogatók. A telefonos adatfelvételben az interjúalanyok kiválasztásának súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján történt, lakóhely, nem, kor és iskolai végzettség szerint.

Tovább olvasom