Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Ilyen lesz a jövő napeleme? A mesterséges intelligencia fejleszti!

Az OptoGPT nevű mesterséges intelligencia pillanatok alatt képes terveket készíteni napelemek számára.

Létrehozva:

|

A Michigani Egyetem mérnökei egy új algoritmust fejlesztettek ki, amely képes többrétegű optikai rétegszerkezeteket tervezni többek között napelemek számára – számol be a PV Magazine. Az OptoGPT (Opto Generative Pretrained Transformer) a ChatGPT alapjául szolgáló számítógépes architektúrát használja fel arra, hogy a kívánt optikai tulajdonságoktól visszafelé haladva az azokat biztosító anyagszerkezetig jusson el. A rendszer 0,1 másodpercen belül különböző anyagok egymásra helyezett vékony rétegeiből álló szerkezetek terveit hozza létre. A megfelelő struktúrákkal maximalizálhatják a fényelnyelést a napelemekben, de egyéb optikai eszközök, például távcsövek alkatrészei is fejleszthetik. Az OptoGPT konstrukciói átlagosan hat réteggel kevesebbet tartalmaznak, mint a korábbi modellek, ez pedig azt jelenti, hogy a tervei könnyebben legyárthatók. „Ezeknek a struktúráknak a tervezése általában kiterjedt képzést és szakértelmet igényel, mivel az anyagok legjobb kombinációjának és az egyes rétegek vastagságának meghatározása nem könnyű feladat” – mondta L. Jay Guo, a Michigani Egyetem munkatársa és a csapat tagja. A modell úgy működik, hogy a bizonyos vastagságú anyagokat szavakként kezeli, és bemenetként kódolja a hozzájuk tartozó optikai tulajdonságokat. Ezután megkeresi az összefüggéseket ezen „szavak” között, és megjósolja a következő szót, hogy olyan „mondatot” hozzon létre, amely eléri a kívánt tulajdonságot.

A kutatók az algoritmus képzéshez egy 10 millió mintát tartalmazó nagyméretű adathalmazt használtak, ez azonban csak egy kis töredékét fedi le az optikai többrétegű vékonyréteg-szerkezetekhez kapcsolódó kiterjedt és összetett tervezési térnek. Érdemes hozzátenni, hogy az adathalmaz korlátai miatt az OptoGPT nem feltétlenül azonosítja a mintán kívül eső lehetőségeket. Ahhoz, hogy a modell még hatékonyabb legyen, további fejlesztésekre lesz szükség, ehhez pedig más kutatócsoportokat is érdemes lesz bevonni.

Advertisement

Zöld Energia

A nap erejével hajtott tudomány – Szeged lett a zöld innováció fővárosa

Elkészült az ELI ALPS szegedi lézeres kutatóközpont naperőmű parkja.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ELI ALPS szegedi lézeres kutatóközpont naperőmű parkja megtestesíti azt az elvet, hogy az energiát megpróbáljuk minél hatékonyabban és kevesebb károsanyag-kibocsátással előállítani ott, ahol arra szükség van – jelentette ki az energiaügyi miniszter Szegeden. Lantos Csaba az Energiaügyi Minisztérium támogatásával megvalósult, kétmilliárd forintos költségvetésű beruházás ünnepélyes átadásán azt mondta, a kormány eddig 25 milliárd forinttal támogatta az ELI ALPS és az egyetemi Science Park infrastruktúrájának kiépítését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: bízik benne, ez a jövőben is folytatódik. A miniszter kifejtette, a magyar energiapolitikának két karbonsemleges pillére van, a nukleáris ipar és a megújulók – köztük a nap- és a szélenergia – hasznosítása. Lantos Csaba emlékeztetett: a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy fűtőelemet vásárolnak a paksi erőműbe a Westinghouse svéd gyárából, használni fogják a kiégett fűtőelemek tárolására alkalmas amerikai fejlesztésű zártkazettás rendszert, valamint a gazdaságosságot előtérbe állító kis moduláris reaktorok (SMR) is épülhetnek Magyarországon. A miniszter hangsúlyozta, az ország az észszerűség határain belül igyekszik diverzifikálni energiabeszerzését, hogy minél nagyobb energiaszuverenitást érjen el.

Magyarországon jelenleg 8200 MW-nyi naperőművi kapacitás működik. Áprilistól szeptember végéig – amikor a napelemek nagy mennyiségben termelnek – napközben az országnak áramtöbblete van. Idén 15 napon Magyarország nettó áramexportőr volt – tudatta a miniszter. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, idén 340 olyan óra volt, amikor nulla vagy negatív volt az áram ára, ezért szükség van energiatároló kapacitások kiépítésére. Lantos Csaba kitért arra is, hogy 15 év után megváltozott a politika, lehetőség nyílik új szélerőművek építésére, melyek valamelyest ki tudják egészíteni a napelemes kapacitásokat. Hozzátette, a jó földrajzi adottságoknak köszönhetően komoly lehetőségek rejlenek a geotermiában, valamint a biomassza hasznosításban is.

Szabó Gábor akadémikus, az ELI ALPS ügyvezetője hangsúlyozta, a lézeres kutatóközpont a világ legzöldebb tudományos nagy berendezése. Jelenleg az energiaigény 35 százalékát fedezik megújuló forrásból, optimalizált tárolási kapacitások kialakításával ez az arány rövidesen 50 százalékra nőhet. A beruházás során összesen 13 460 darab magas hatásfokú, alacsony degradációjú, kétoldalas napelemet építettek be. A központ mellett 4,07 megavolt-amper teljesítményű (MVA AC), fix tartószerkezetes napelemeket telepítettek. A dolgozói parkolóban 0,6 MVA AC teljesítményű carport rendszerű naperőmű épült, 0,04 MVA AC teljesítményű a legkisebb, kéttengelyes, napkövető rendszerű erőmű. A központ melletti záportározón pedig elkészült az ország egyik első úszó naperőműve, amely 0,19 MVA AC teljesítményű. Az ügyvezető kifejtette, a kutatóintézet energiafelhasználásának túlnyomó részét a légkezelőrendszer hűtésére fordítják. Annak érdekében, hogy a tavaszi, nyári időszak során a napelemek által termelt villamos energia felhasználását hatékonyabbá tegyék jégkásás tároló kialakítását tervezik.

Advertisement

Jelenleg pilot projektként egy 5 köbméteres tartályt próbálnak ki, amennyiben ez sikeres, összesen 100 köbméternyi tárolót alakítanak ki, amely akár hajnali 2-ig is fedezné az éjszaka egyébként is lecsökkenő hűtési igényt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák