Zöld Energia
Ilyen lesz a jövő napeleme? A mesterséges intelligencia fejleszti!
Az OptoGPT nevű mesterséges intelligencia pillanatok alatt képes terveket készíteni napelemek számára.
A Michigani Egyetem mérnökei egy új algoritmust fejlesztettek ki, amely képes többrétegű optikai rétegszerkezeteket tervezni többek között napelemek számára – számol be a PV Magazine. Az OptoGPT (Opto Generative Pretrained Transformer) a ChatGPT alapjául szolgáló számítógépes architektúrát használja fel arra, hogy a kívánt optikai tulajdonságoktól visszafelé haladva az azokat biztosító anyagszerkezetig jusson el. A rendszer 0,1 másodpercen belül különböző anyagok egymásra helyezett vékony rétegeiből álló szerkezetek terveit hozza létre. A megfelelő struktúrákkal maximalizálhatják a fényelnyelést a napelemekben, de egyéb optikai eszközök, például távcsövek alkatrészei is fejleszthetik. Az OptoGPT konstrukciói átlagosan hat réteggel kevesebbet tartalmaznak, mint a korábbi modellek, ez pedig azt jelenti, hogy a tervei könnyebben legyárthatók. „Ezeknek a struktúráknak a tervezése általában kiterjedt képzést és szakértelmet igényel, mivel az anyagok legjobb kombinációjának és az egyes rétegek vastagságának meghatározása nem könnyű feladat” – mondta L. Jay Guo, a Michigani Egyetem munkatársa és a csapat tagja. A modell úgy működik, hogy a bizonyos vastagságú anyagokat szavakként kezeli, és bemenetként kódolja a hozzájuk tartozó optikai tulajdonságokat. Ezután megkeresi az összefüggéseket ezen „szavak” között, és megjósolja a következő szót, hogy olyan „mondatot” hozzon létre, amely eléri a kívánt tulajdonságot.
A kutatók az algoritmus képzéshez egy 10 millió mintát tartalmazó nagyméretű adathalmazt használtak, ez azonban csak egy kis töredékét fedi le az optikai többrétegű vékonyréteg-szerkezetekhez kapcsolódó kiterjedt és összetett tervezési térnek. Érdemes hozzátenni, hogy az adathalmaz korlátai miatt az OptoGPT nem feltétlenül azonosítja a mintán kívül eső lehetőségeket. Ahhoz, hogy a modell még hatékonyabb legyen, további fejlesztésekre lesz szükség, ehhez pedig más kutatócsoportokat is érdemes lesz bevonni.
Zöld Energia
Rekordokat döntő úszó szélerőművet állított üzembe Kína a Dél-kínai-tengeren
Hálózatra kapcsolták a világ első úszó szélerőmű-platformját Dél-Kínában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Hálózatra kapcsolták a világ első 16 megawattos, feszített kikötésű, úszó szélerőmű-platformját a dél-kínai Kuangtung tartomány partjainál fekvő Lufeng tengeri olajmezőn, ahol a létesítmény közvetlenül az olajkitermelés energiaellátását szolgálja – írja az alternativenergia.hu. A platformot a China National Offshore Oil Corporation (CNOOC) leányvállalata, az Offshore Oil Engineering Co. (COOEC) építette. A szerkezet a tengerszinttől mérve csaknem egy 110 emeletes épület magasságának felel meg. A létesítmény Sencsentől mintegy 200 kilométerre délkeletre, 136 méter mély vízben helyezkedik el.
A 16 megawatt teljesítményű szélturbinával felszerelt platform évente várhatóan 54 millió kilowattóra villamosenergiát termel az olajmező számára, amellyel évente mintegy 35 ezer tonnával csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás. A kínai vállalat szerint ez az első feszített kikötésű úszó szélerőmű-platform az országban, amely egyúttal világrekordot jelent kategóriájában a működési vízmélység (136 méter), a parttól mért távolság (136 kilométer) és az egyetlen egységre jutó beépített teljesítmény tekintetében.
A projekt egyik vezetője közölte, hogy a platformot úgy tervezték, hogy a rendkívül erős tájfunoknak is ellenálljon. A kínai országos energiaügyi hivatal júliusban jelentette be, hogy a 2026 és 2030 közötti 15. ötéves terv időszakában az ország megújulóenergia-ágazata a nagy léptékű bővítés, a hatékonyság javítása és a fosszilis energiaforrások fokozatos kiváltása felé mozdul el. A tervek szerint ebben az időszakban országszerte mintegy 100 millió kilowatt új tengeri szélerőmű-kapacitás létesül.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
