Zöld Energia

Ilyen lesz a jövő napeleme? A mesterséges intelligencia fejleszti!

Az OptoGPT nevű mesterséges intelligencia pillanatok alatt képes terveket készíteni napelemek számára.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-01-29

Szerző:

Vanessza

A Michigani Egyetem mérnökei egy új algoritmust fejlesztettek ki, amely képes többrétegű optikai rétegszerkezeteket tervezni többek között napelemek számára – számol be a PV Magazine. Az OptoGPT (Opto Generative Pretrained Transformer) a ChatGPT alapjául szolgáló számítógépes architektúrát használja fel arra, hogy a kívánt optikai tulajdonságoktól visszafelé haladva az azokat biztosító anyagszerkezetig jusson el. A rendszer 0,1 másodpercen belül különböző anyagok egymásra helyezett vékony rétegeiből álló szerkezetek terveit hozza létre. A megfelelő struktúrákkal maximalizálhatják a fényelnyelést a napelemekben, de egyéb optikai eszközök, például távcsövek alkatrészei is fejleszthetik. Az OptoGPT konstrukciói átlagosan hat réteggel kevesebbet tartalmaznak, mint a korábbi modellek, ez pedig azt jelenti, hogy a tervei könnyebben legyárthatók. „Ezeknek a struktúráknak a tervezése általában kiterjedt képzést és szakértelmet igényel, mivel az anyagok legjobb kombinációjának és az egyes rétegek vastagságának meghatározása nem könnyű feladat” – mondta L. Jay Guo, a Michigani Egyetem munkatársa és a csapat tagja. A modell úgy működik, hogy a bizonyos vastagságú anyagokat szavakként kezeli, és bemenetként kódolja a hozzájuk tartozó optikai tulajdonságokat. Ezután megkeresi az összefüggéseket ezen „szavak” között, és megjósolja a következő szót, hogy olyan „mondatot” hozzon létre, amely eléri a kívánt tulajdonságot.

A kutatók az algoritmus képzéshez egy 10 millió mintát tartalmazó nagyméretű adathalmazt használtak, ez azonban csak egy kis töredékét fedi le az optikai többrétegű vékonyréteg-szerkezetekhez kapcsolódó kiterjedt és összetett tervezési térnek. Érdemes hozzátenni, hogy az adathalmaz korlátai miatt az OptoGPT nem feltétlenül azonosítja a mintán kívül eső lehetőségeket. Ahhoz, hogy a modell még hatékonyabb legyen, további fejlesztésekre lesz szükség, ehhez pedig más kutatócsoportokat is érdemes lesz bevonni.

Zöld Energia

Mi történne, ha a rekorderejű szelet szélturbinák hasznosítanák?

Megdőlt az országos napi szélrekord szombaton.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-16

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megdőlt az országos napi szélrekord június 13-án – közölte a HungaroMet Zrt. a honlapján vasárnap. Azt írták: szombaton egy átvonuló intenzív zápor környezetében Győr Egyetem meteorológiai állomáson kora délután óránként 99 kilométeres széllökést mértek, amellyel megdőlt az erre a napra vonatkozó legerősebb széllökés országos rekordja. Hozzátették: a korábbi, óránkénti 97,6 kilométeres rekordot Békéscsabán rögzítették, még 2018-ban – írja az alternativenergia.hu.

Mennyire volt erős a mostani szél?

A Győrben mért 99 km/órás széllökés ugyan országos napi rekordnak számít június 13-ára vonatkozóan, de messze elmarad a Magyarországon valaha mért legerősebb széltől. Az országos abszolút rekordot 172 km/órás széllökéssel tartják nyilván, amelyet a Kab-hegyen mértek 2010 decemberében. A hegyvidéki területeken rendszeresen előfordulnak a 120-150 km/órát meghaladó széllökések, míg síkvidéken a 100 km/órát meghaladó értékek már kifejezetten ritkának számítanak.

Mit jelent ez a szélenergia szempontjából?

A szélenergia-termelés szempontjából a 99 km/órás, vagyis mintegy 27,5 méter/másodperces szél rendkívül erősnek számít. A modern szélturbinák jellemzően már 10-15 km/órás szélsebességnél termelni kezdenek, a maximális teljesítményüket pedig általában 45-55 km/órás szél környékén érik el. A túl erős szelek azonban már veszélyt jelenthetnek a berendezésekre, ezért a legtöbb nagy szélturbina 90-100 km/órás szélsebesség környékén automatikusan leáll.

A világ vezető szélenergia-termelő országaiban – például Dániában, Németországban, az Egyesült Királyságban vagy Hollandiában – az éves átlagos szélsebesség a legjobb helyszíneken 20-30 km/óra között mozog, a tengeri szélerőműveknél pedig gyakran meghaladja a 35 km/órát is. A most Győrben mért 99 km/órás széllökés tehát jóval erősebb volt annál, mint amire a szélerőműveket optimálisan tervezik.

Mennyi energiát lehetne termelni ilyen széllel?

Egy korszerű, 5 megawattos szélturbina ideális körülmények között naponta akár 120 megawattóra villamos energiát is előállíthat. Ez nagyjából 30-40 magyar háztartás éves villamosenergia-fogyasztásának felel meg. Fontos azonban, hogy a 99 km/órás szél csak egy rövid ideig tartó széllökés volt, nem pedig egész nap fennálló átlagos szélsebesség. Ha elméletileg egy ilyen erősségű, de még biztonságosan hasznosítható szél egy teljes napon át fújna, egyetlen nagy szélturbina több tízezer kilowattóra energiát termelhetne, de a gyakorlatban a turbinák ilyen szélerősségnél már jellemzően leállnak a szerkezeti károk elkerülése érdekében.

Tovább olvasom