Zöld Energia
Ilyen lesz a jövő napeleme? A mesterséges intelligencia fejleszti!
Az OptoGPT nevű mesterséges intelligencia pillanatok alatt képes terveket készíteni napelemek számára.
A Michigani Egyetem mérnökei egy új algoritmust fejlesztettek ki, amely képes többrétegű optikai rétegszerkezeteket tervezni többek között napelemek számára – számol be a PV Magazine. Az OptoGPT (Opto Generative Pretrained Transformer) a ChatGPT alapjául szolgáló számítógépes architektúrát használja fel arra, hogy a kívánt optikai tulajdonságoktól visszafelé haladva az azokat biztosító anyagszerkezetig jusson el. A rendszer 0,1 másodpercen belül különböző anyagok egymásra helyezett vékony rétegeiből álló szerkezetek terveit hozza létre. A megfelelő struktúrákkal maximalizálhatják a fényelnyelést a napelemekben, de egyéb optikai eszközök, például távcsövek alkatrészei is fejleszthetik. Az OptoGPT konstrukciói átlagosan hat réteggel kevesebbet tartalmaznak, mint a korábbi modellek, ez pedig azt jelenti, hogy a tervei könnyebben legyárthatók. „Ezeknek a struktúráknak a tervezése általában kiterjedt képzést és szakértelmet igényel, mivel az anyagok legjobb kombinációjának és az egyes rétegek vastagságának meghatározása nem könnyű feladat” – mondta L. Jay Guo, a Michigani Egyetem munkatársa és a csapat tagja. A modell úgy működik, hogy a bizonyos vastagságú anyagokat szavakként kezeli, és bemenetként kódolja a hozzájuk tartozó optikai tulajdonságokat. Ezután megkeresi az összefüggéseket ezen „szavak” között, és megjósolja a következő szót, hogy olyan „mondatot” hozzon létre, amely eléri a kívánt tulajdonságot.
A kutatók az algoritmus képzéshez egy 10 millió mintát tartalmazó nagyméretű adathalmazt használtak, ez azonban csak egy kis töredékét fedi le az optikai többrétegű vékonyréteg-szerkezetekhez kapcsolódó kiterjedt és összetett tervezési térnek. Érdemes hozzátenni, hogy az adathalmaz korlátai miatt az OptoGPT nem feltétlenül azonosítja a mintán kívül eső lehetőségeket. Ahhoz, hogy a modell még hatékonyabb legyen, további fejlesztésekre lesz szükség, ehhez pedig más kutatócsoportokat is érdemes lesz bevonni.
Zöld Energia
Szénhidrogén-lelőhelyek feltárását készíti elő az INA Horvátországban
A horvát kormány kutatási és kitermelési engedélyt adott az INA horvát olajipari vállalatnak két új szárazföldi szénhidrogén-kutatási területre.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint az engedélyeket nemzetközi pályázaton nyerte el a társaság, a kormány pedig jóváhagyta az engedélyek kiadását, a szerződéskötést az INA-val. A két területen az első kutatási szakasz három évig tart, amely alatt geológiai és geofizikai vizsgálatokat végeznek az új olaj- és gázlelőhelyek feltárásának igazolására. A program részeként 3D szeizmikus méréseket hajtanak végre, feltáró kutakat fúrnak. A Sava-10/1 kutatási blokk 1848 négyzetkilométeres területen fekszik a Bród-Szávamente, Eszék-Baranya és főként a Vukovar-Szerémség megye területén. A Drava-02/02 blokk 1732 négyzetkilométert foglal magában, és kiterjed a Kapronca-Körös, Belovár-Bilogora és Verőce-Drávamente megye egyes részeire. Josip Bubnic, az INA kutatási és termelési üzletágának operatív igazgatója közölte: a két új engedéllyel, a Drava-03 és a Sava-07 blokkokkal együtt a vállalat rendelkezik a legnagyobb kutatási és kitermelési területtel Horvátországban. Hozzátette: a két blokkban tervezett beruházások értéke több tízmillió euró, ami hozzájárulhat Horvátország energiabiztonságának erősítéséhez.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
