Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Indul az őszi faültetési szezon a fővárosban

Indul az őszi faültetési szezon a fővárosban – közölte a Budapesti Közművek (BKM) Nonprofit Zrt. Főkert divíziója.

Létrehozva:

|

Azt írták, hogy megkezdik a fasori és parkfák őszi pótlását, ültetését. Több mint 10 ezer facsemete kerül a Merzse-, a Rákoscsabai- és a Pesterzsébeti-erdőbe, helyi védett területekre, valamint mintegy 900 új fával gazdagodik a többi között az Andrássy út, a Rottenbiller utca és a Fiumei út. Kiemelték, hogy ősszel rekordszámban ültetnek erdészeti facsemetéket. A Budapesti Közművek keretein belül önállóan működő Főkert kertészeti divízió dolgozói ebben a szezonban 876 előnevelt, koros fát ültetnek el. Ezek nagyjából kétharmada főútvonalak, nagyobb forgalmú utak és utcák fasorait gazdagítja, egyharmada a főváros parkjaiban, zöldterületein kerül végső élőhelyére.
Fákat ültet a Főkert az Andrássy úton, a Diós-árokban, a Rottenbiller utcában és a Fiumei úton. A helyszínekről az ültetéseket követően a megszokott módon a BP Fatár alkalmazásban adnak további információkat – emelték ki. A kormányrendelet értelmében a fakivágások utáni fapótlások esetében alkalmazkodni kell a meglévő fasor fafajához, de vannak olyan esetek, amelyek a fafaj cseréjét indokolják. Ilyen lehet például egy kártevő megjelenése vagy a fák életterének megváltozása – olvasható a közleményben.

 

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

A klímaváltozás miatt gyakoribbak lehetnek az erdőtüzek Szerbiában

Évtizedekig tarthat a leégett Delibláti-homokpuszta erdeinek helyreállítása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Évtizedekig tarthat a nyári tűzvészben súlyosan károsodott Delibláti-homokpuszta erdeinek helyreállítása, a szakemberek pedig azt vizsgálják, milyen, a szárazságnak és az erdőtüzeknek ellenállóbb fafajokkal lehetne újratelepíteni a területet – olvasható az alternativenergia.hu. A szerbiai közszolgálati televízió beszámolója szerint jelenleg nincsenek aktív tűzfészkek a homokpusztán, a tűzoltók azonban továbbra is figyelik a helyzet alakulását. A térségben korábban ritkának számítottak a nagy erdőtüzek, a globális felmelegedés következtében azonban a szakemberek szerint a jövőben gyakoribbá válhatnak. Szakemberek szerint csak a tűz okozta károk teljes felmérése körülbelül egy évet vehet igénybe. Ezt követően fokozatosan el kell távolítani a megsemmisült, félig elégett vagy meggyengült fákat, amelyek egyrészt növelhetik egy újabb tűz kialakulásának veszélyét, másrészt kedvező körülményeket teremthetnek az egészséges erdőket veszélyeztető szúfélék elszaporodásához.

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen fafajokat telepítsenek a leégett területekre. A szakértők szerint a könnyen lángra kapó tűlevelűek helyett nyír, nyár, kőris és tölgy ültetése is szóba jöhet. A feketefenyő és az akác több mint kétszáz éve része a Delibláti-homokpuszta tájképének, az ezekkel újratelepített területek azonban már az 1996-os és a 2007-es nagy tűzvészekben is jelentős károkat szenvedtek.

Az Európai Erdőtűz-információs Rendszer (EFFIS) adatai szerint 2023 és 2025 között volt ebben az évszázadban a legsúlyosabb hároméves időszak Szerbiában az erdőtüzek száma és kiterjedése alapján. Az idei nyáron a Delibláti-homokpusztát sújtó tűz volt az egyik legsúlyosabb: mintegy 4000 hektár természetvédelmi területet érintett a tűz, ebből több mint 3100 hektár erdő.

Advertisement

A Delibláti-homokpuszta a Pannon-medence egyik legértékesebb természetes területe. A dűnék, a sztyeppek, az erdők, a mocsaras élőhelyek és a Duna közelsége különleges élőhelyegyüttest alakított ki, amelyben több mint 900 növényfaj, alfaj és változat található. Ezek között számos ritka, reliktum-, endemikus és szubendemikus faj van.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák