Zöldinfó
Indul az őszi faültetési szezon a fővárosban
Indul az őszi faültetési szezon a fővárosban – közölte a Budapesti Közművek (BKM) Nonprofit Zrt. Főkert divíziója.
Azt írták, hogy megkezdik a fasori és parkfák őszi pótlását, ültetését. Több mint 10 ezer facsemete kerül a Merzse-, a Rákoscsabai- és a Pesterzsébeti-erdőbe, helyi védett területekre, valamint mintegy 900 új fával gazdagodik a többi között az Andrássy út, a Rottenbiller utca és a Fiumei út. Kiemelték, hogy ősszel rekordszámban ültetnek erdészeti facsemetéket. A Budapesti Közművek keretein belül önállóan működő Főkert kertészeti divízió dolgozói ebben a szezonban 876 előnevelt, koros fát ültetnek el. Ezek nagyjából kétharmada főútvonalak, nagyobb forgalmú utak és utcák fasorait gazdagítja, egyharmada a főváros parkjaiban, zöldterületein kerül végső élőhelyére.
Fákat ültet a Főkert az Andrássy úton, a Diós-árokban, a Rottenbiller utcában és a Fiumei úton. A helyszínekről az ültetéseket követően a megszokott módon a BP Fatár alkalmazásban adnak további információkat – emelték ki. A kormányrendelet értelmében a fakivágások utáni fapótlások esetében alkalmazkodni kell a meglévő fasor fafajához, de vannak olyan esetek, amelyek a fafaj cseréjét indokolják. Ilyen lehet például egy kártevő megjelenése vagy a fák életterének megváltozása – olvasható a közleményben.
mti
Zöldinfó
Nemkívánatos lakók a természetben, látványosság a Vadasparkban
Ócsa környékén befogott nutriák érkeztek a Szegedi Vadasparkba.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ócsa környékén befogott nutriák érkeztek a Szegedi Vadasparkba, a rágcsálok a szintén a Pest megyei település környékén talált mosómedvékkel osztják meg kifutójukat – közölte az alternativenergia.hu. A nutriák (Myocastor coypus), vagy más néven hódpatkányok nagytestű, 40-60 centiméteres rágcsálók, úszóhártyás lábakkal, jól látható, narancssárga fogakkal, barnás bundával és fehér foltos pofával. A legnagyobb rágcsálók közé tartozó, akár kilenc kilogrammosra is megnövő nutria eredetileg Dél-Amerika szubtrópusi és mérsékelt övi területein őshonos. Európába gazdasági céllal, a szőrmekészítés miatt telepítették be az 1900-as évek elején. A farmokról kiszökött állatok önfenntartó populációkat hoztak létre a természetben. Terjedésüknek kedveznek az enyhe telek, az üregeikben összebújva túlélik a mínuszokat is. Magyarországon a nutria kis- és nagyüzemi tenyésztése 1992-ben megszűnt, 2010 óta pedig tilos a tartása és tenyésztése. A jelenlegi vadállományok részben külföldről – folyóvizek mentén – érkezve, részben kiszabadult egyedekből alakultak ki.
A nutria szerepel a Természetvédelmi Világszövetség által létrehozott “a világ 100 legrosszabb” inváziós faját tartalmazó listán, ugyanis a partfalba és gátakba ásott hatalmas üregeik eróziót okoznak. Emellett a naponta akár testtömege negyedének megfelelő táplálékot is elfogyasztó nutria nagy területen képes elpusztítani a vízi, vízparti növényeket, amellyel az ott élő populációk fészkelő, rejtek- és táplálkozási helyét szünteti meg. Szívesen pihen a fészkekben, ezzel a fiókákat kitúrja, a tojásokat összetöri. Komoly gazdasági károkat okoz a szántóföldi növénytermesztésben és veszélyes betegségeket – például a toxoplazmózist – terjeszt. A mosómedvékhez (Procyon lotor) hasonlóan a nutriákat is a Pest megyei Ócsa környékén fogták be vadon a természetvédelmi szakemberek, majd a Szegedi Vadaspark fogadta be őket.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRejtélyes szabotázs az Alpokban: kulcsfontosságú olajvezeték működése akadt meg
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA Duna House szerint a drágulás átalakítja a budapesti keresletet
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHidrogéntechnológia forradalmasíthatja az épületek energiaellátását
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaNagyszabású vízgazdálkodási fejlesztés kezdődik Makón
