Zöldinfó
Indul az őszi faültetési szezon a fővárosban
Indul az őszi faültetési szezon a fővárosban – közölte a Budapesti Közművek (BKM) Nonprofit Zrt. Főkert divíziója.
Azt írták, hogy megkezdik a fasori és parkfák őszi pótlását, ültetését. Több mint 10 ezer facsemete kerül a Merzse-, a Rákoscsabai- és a Pesterzsébeti-erdőbe, helyi védett területekre, valamint mintegy 900 új fával gazdagodik a többi között az Andrássy út, a Rottenbiller utca és a Fiumei út. Kiemelték, hogy ősszel rekordszámban ültetnek erdészeti facsemetéket. A Budapesti Közművek keretein belül önállóan működő Főkert kertészeti divízió dolgozói ebben a szezonban 876 előnevelt, koros fát ültetnek el. Ezek nagyjából kétharmada főútvonalak, nagyobb forgalmú utak és utcák fasorait gazdagítja, egyharmada a főváros parkjaiban, zöldterületein kerül végső élőhelyére.
Fákat ültet a Főkert az Andrássy úton, a Diós-árokban, a Rottenbiller utcában és a Fiumei úton. A helyszínekről az ültetéseket követően a megszokott módon a BP Fatár alkalmazásban adnak további információkat – emelték ki. A kormányrendelet értelmében a fakivágások utáni fapótlások esetében alkalmazkodni kell a meglévő fasor fafajához, de vannak olyan esetek, amelyek a fafaj cseréjét indokolják. Ilyen lehet például egy kártevő megjelenése vagy a fák életterének megváltozása – olvasható a közleményben.
mti
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
