

Zöldinfó
Ingyen energiát állít elő akár a szellőből is egy új fejlesztés
Jelenleg fejlesztési szakaszban van az eszköz, de biztató eredményeket értek el vele a szingapúri kutatók.
A Szingapúri Nanjang Műszaki Egyetem csapata olyan olcsó eszközt fejlesztett ki, amely már az enyhe szellő energiáját is képes áramként elraktározni – számol be a Techxplore. A 2 méter per másodperces fuvallatnál erősebb szélnek kitéve a szerkezet 3 voltos feszültséget és akár 290 mikrowatt áramot is elő tud állítani. A könnyű és ellenálló berendezés nemcsak létrehozza az energiát, hanem képes el is raktározni azt. A szakértők úgy gondolják, hogy rendszerük kiválthatja azokat az akkumulátorokat, amelyekkel LED izzókat és épületállapot-monitorozó szenzorokat látnak el árammal.
Jang Jaoven, a projekt vezetője szerint a megújuló és tiszta energiának számító szélenergia területén régóta folynak a kiterjedt kutatások. A csapat célja az, hogy kisméretű energiatermelőt találjanak célzottabb funkciók, például a kisebb szenzorok és elektromos eszközök számára. Mivel az új szerkezet önellátó, nem tartalmaz nehézfémeket, és csak alkalmanként igényel karbantartást, a kisebb lítiumion-akkumulátorok alternatívájaként is szolgálhat.
A szakértők szerint a fejlesztés az ipar érdeklődését is felkeltette. A szingapúri kutatók most azon dolgoznak, hogy a technológiát kereskedelmi forgalomba lehessen hozni. A szerkezet váza epoxiszálból készült, míg a fő, a széllel interakcióban lévő elemet olcsó alapanyagokból, így réz, alumíniumfólia és politetrafluor-etilén felhasználásával alakították ki. A felszín egyedi dizájnjának köszönhetően a szél hatására a rendszer vibrálni kezd, aminek következtében a hozzá tartozó lemez hol megközelíti, hol távolodik ütközőjétől. Emiatt a berendezés finom rétegén töltés keletkezik.
A laboratóriumi teszteken az eszköz 4 méter per másodperces fuvallat mellett egyszerre 40 LED-et tudott ellátni árammal. Szobahőmérsékleten emellett elegendő energiát termelt ahhoz, hogy vezeték nélkül küldjenek adatokat egy mobiltelefonra. A kísérletekkel nemcsak az eszköz áramgeneráló képességét, hanem raktározási potenciálját is sikerült bizonyítani. A szakértők következő célja az, hogy tovább finomítsák a rendszert.
Kép: Nanyang Technological University

Zöldinfó
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.
A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.
Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
A hálózattól az otthonig: a Swatten új szintre emeli az energiatárolást
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta
Modern Mercedes buszok érkeznek Budapest utcáira