Zöldinfó

Ingyen energiát állít elő akár a szellőből is egy új fejlesztés

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-11-21

Szerző:

Hell

Jelenleg fejlesztési szakaszban van az eszköz, de biztató eredményeket értek el vele a szingapúri kutatók.

A Szingapúri Nanjang Műszaki Egyetem csapata olyan olcsó eszközt fejlesztett ki, amely már az enyhe szellő energiáját is képes áramként elraktározni – számol be a Techxplore. A 2 méter per másodperces fuvallatnál erősebb szélnek kitéve a szerkezet 3 voltos feszültséget és akár 290 mikrowatt áramot is elő tud állítani. A könnyű és ellenálló berendezés nemcsak létrehozza az energiát, hanem képes el is raktározni azt. A szakértők úgy gondolják, hogy rendszerük kiválthatja azokat az akkumulátorokat, amelyekkel LED izzókat és épületállapot-monitorozó szenzorokat látnak el árammal.

Jang Jaoven, a projekt vezetője szerint a megújuló és tiszta energiának számító szélenergia területén régóta folynak a kiterjedt kutatások. A csapat célja az, hogy kisméretű energiatermelőt találjanak célzottabb funkciók, például a kisebb szenzorok és elektromos eszközök számára. Mivel az új szerkezet önellátó, nem tartalmaz nehézfémeket, és csak alkalmanként igényel karbantartást, a kisebb lítiumion-akkumulátorok alternatívájaként is szolgálhat.

A szakértők szerint a fejlesztés az ipar érdeklődését is felkeltette. A szingapúri kutatók most azon dolgoznak, hogy a technológiát kereskedelmi forgalomba lehessen hozni. A szerkezet váza epoxiszálból készült, míg a fő, a széllel interakcióban lévő elemet olcsó alapanyagokból, így réz, alumíniumfólia és politetrafluor-etilén felhasználásával alakították ki. A felszín egyedi dizájnjának köszönhetően a szél hatására a rendszer vibrálni kezd, aminek következtében a hozzá tartozó lemez hol megközelíti, hol távolodik ütközőjétől. Emiatt a berendezés finom rétegén töltés keletkezik.

A laboratóriumi teszteken az eszköz 4 méter per másodperces fuvallat mellett egyszerre 40 LED-et tudott ellátni árammal. Szobahőmérsékleten emellett elegendő energiát termelt ahhoz, hogy vezeték nélkül küldjenek adatokat egy mobiltelefonra. A kísérletekkel nemcsak az eszköz áramgeneráló képességét, hanem raktározási potenciálját is sikerült bizonyítani. A szakértők következő célja az, hogy tovább finomítsák a rendszert.

Kép: Nanyang Technological University

Kapcsolódó tartalom:energia szélenergia szélturbina

Zöldinfó

A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek

Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.

Létrehozva:

19 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.

A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.

A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.

Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.

A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.

Tovább olvasom