Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ingyen energiát állít elő akár a szellőből is egy új fejlesztés

Létrehozva:

|

Jelenleg fejlesztési szakaszban van az eszköz, de biztató eredményeket értek el vele a szingapúri kutatók.

A Szingapúri Nanjang Műszaki Egyetem csapata olyan olcsó eszközt fejlesztett ki, amely már az enyhe szellő energiáját is képes áramként elraktározni – számol be a Techxplore. A 2 méter per másodperces fuvallatnál erősebb szélnek kitéve a szerkezet 3 voltos feszültséget és akár 290 mikrowatt áramot is elő tud állítani. A könnyű és ellenálló berendezés nemcsak létrehozza az energiát, hanem képes el is raktározni azt. A szakértők úgy gondolják, hogy rendszerük kiválthatja azokat az akkumulátorokat, amelyekkel LED izzókat és épületállapot-monitorozó szenzorokat látnak el árammal.

Jang Jaoven, a projekt vezetője szerint a megújuló és tiszta energiának számító szélenergia területén régóta folynak a kiterjedt kutatások. A csapat célja az, hogy kisméretű energiatermelőt találjanak célzottabb funkciók, például a kisebb szenzorok és elektromos eszközök számára. Mivel az új szerkezet önellátó, nem tartalmaz nehézfémeket, és csak alkalmanként igényel karbantartást, a kisebb lítiumion-akkumulátorok alternatívájaként is szolgálhat.

Advertisement

A szakértők szerint a fejlesztés az ipar érdeklődését is felkeltette. A szingapúri kutatók most azon dolgoznak, hogy a technológiát kereskedelmi forgalomba lehessen hozni. A szerkezet váza epoxiszálból készült, míg a fő, a széllel interakcióban lévő elemet olcsó alapanyagokból, így réz, alumíniumfólia és politetrafluor-etilén felhasználásával alakították ki. A felszín egyedi dizájnjának köszönhetően a szél hatására a rendszer vibrálni kezd, aminek következtében a hozzá tartozó lemez hol megközelíti, hol távolodik ütközőjétől. Emiatt a berendezés finom rétegén töltés keletkezik.

A laboratóriumi teszteken az eszköz 4 méter per másodperces fuvallat mellett egyszerre 40 LED-et tudott ellátni árammal. Szobahőmérsékleten emellett elegendő energiát termelt ahhoz, hogy vezeték nélkül küldjenek adatokat egy mobiltelefonra. A kísérletekkel nemcsak az eszköz áramgeneráló képességét, hanem raktározási potenciálját is sikerült bizonyítani. A szakértők következő célja az, hogy tovább finomítsák a rendszert.

Advertisement

 

 

Advertisement

 

Kép: Nanyang Technological University

Advertisement

Zöldinfó

Igazságos energiaátmenet nélkül nincs klímavédelem

A hazai energiaátmenet jövője és az ahhoz kapcsolódó uniós források sorsa a következő hónapokban dőlhet el.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre – ismertette az alternativenergia.hu. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti. A sajtótájékoztatón Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója felidézte: 2022 végén az Európai Bizottság azzal a feltétellel fogadta el Magyarország 10,4 milliárd eurós (mai árfolyamon számolva nagyjából 3900 milliárd forintos) költségvetésű Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét, hogy a források folyósítását 27, a jogállamisághoz kapcsolódó „szuper mérföldkő” teljesítéséhez kötötte. Ezek elmulasztása miatt 2024-ben 1 milliárd euró, majd 2025 végével újabb 1 milliárd euró vált végérvényesen lehívhatatlanná. Egy közelmúltbeli kormányzati előterjesztés szerint pedig átcsoportosítás miatt már a teljes források egyharmada, azaz több mint 1000 milliárd forint veszne el az energiaátmenet számára.

Az MTVSZ programigazgatója hozzátette, még ha Magyarország azonnal teljesítené is a 27 szuper mérföldkövet, a 2026. augusztusi határidőig a tervezett beruházások jelentős részét már lehetetlen végrehajtani. A szervezet szerint a hiányt egyetlen alap vagy program sem tudja önmagában pótolni, ezért kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló uniós és hazai eszközök a legnagyobb energiaátmeneti és társadalmi hasznosságú beavatkozásokra, elsősorban az épületállomány energetikai korszerűsítésére koncentráljanak, ami hosszú távon kiszámítható energiaszámla-csökkentést, jobb komfortot és alacsonyabb gázfüggőséget, energetikai (gáz) importkitettséget biztosít. Ezt támasztja alá, hogy kutatások alapján egy átlagos hazai háztartás energiafelhasználásának kétharmadát a lakótér fűtése teszi ki, elemzések alapján pedig egy komplex energetikai korszerűsítés akár 70%-kal is csökkentheti egy régebbi épület energiafogyasztását.

Szabó László, a REKK igazgatója rámutatott: energiafelhasználásban és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a két legkritikusabb szektor az épületek és a közlekedés. Az előrelépéshez és a finanszírozási források növeléséhez fontos lenne, hogy az ETS2 szabályozási rendszer feltételeit megteremtsük. Ez ugyan növelné a lakossági energia- és üzemanyagárakat, de az Európai Unió által nyújtandó több száz milliárd forintos támogatás lehetőséget teremtene arra, hogy a rászorult lakossági csoportokat ezektől a hatásoktól mentesítsük.

Advertisement

A REKK vezetője kitért rá, hogy álláspontjuk szerint a fenntartható energiaátmenet gazdasági mérlege kedvező lehet, ha a beruházások kiszámítható környezetben, célzott támogatási logikával és megfelelő intézményi kapacitásokkal valósulnak meg.

Az esemény egyik fontos témája volt az energiaszegénység is, amely a legfrissebb adatok szerint a magyar háztartások 13%-át, vagyis több mint félmillió otthont érint. Itt a legfőbb kihívás, hogy a különböző lakossági programok gyakran piaci logikára épülnek, vagy jelentős saját forrást igényelnek, ezért jellemzően a jobb anyagi helyzetben lévők tudnak élni velük. Az MTVSZ álláspontja szerint ezért olyan célzott, rászorultsági szempontokat is figyelembe vevő megoldásokra van szükség, amelyek a legkiszolgáltatottabb családoknak hoznak tartós és mérhető energiamegtakarítást. Ezzel összefüggésben a sajtótájékoztatón megszólaló mindkét szakértő egyetértett abban, hogy az energiahatékonyság erősítése és ezzel a háztartások terheinek csökkentése egyszerre klímavédelmi, szociálpolitikai és versenyképességi ügy Magyarország számára.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák