Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ingyen energiát állít elő akár a szellőből is egy új fejlesztés

Létrehozva:

|

Jelenleg fejlesztési szakaszban van az eszköz, de biztató eredményeket értek el vele a szingapúri kutatók.

A Szingapúri Nanjang Műszaki Egyetem csapata olyan olcsó eszközt fejlesztett ki, amely már az enyhe szellő energiáját is képes áramként elraktározni – számol be a Techxplore. A 2 méter per másodperces fuvallatnál erősebb szélnek kitéve a szerkezet 3 voltos feszültséget és akár 290 mikrowatt áramot is elő tud állítani. A könnyű és ellenálló berendezés nemcsak létrehozza az energiát, hanem képes el is raktározni azt. A szakértők úgy gondolják, hogy rendszerük kiválthatja azokat az akkumulátorokat, amelyekkel LED izzókat és épületállapot-monitorozó szenzorokat látnak el árammal.

Jang Jaoven, a projekt vezetője szerint a megújuló és tiszta energiának számító szélenergia területén régóta folynak a kiterjedt kutatások. A csapat célja az, hogy kisméretű energiatermelőt találjanak célzottabb funkciók, például a kisebb szenzorok és elektromos eszközök számára. Mivel az új szerkezet önellátó, nem tartalmaz nehézfémeket, és csak alkalmanként igényel karbantartást, a kisebb lítiumion-akkumulátorok alternatívájaként is szolgálhat.

Advertisement

A szakértők szerint a fejlesztés az ipar érdeklődését is felkeltette. A szingapúri kutatók most azon dolgoznak, hogy a technológiát kereskedelmi forgalomba lehessen hozni. A szerkezet váza epoxiszálból készült, míg a fő, a széllel interakcióban lévő elemet olcsó alapanyagokból, így réz, alumíniumfólia és politetrafluor-etilén felhasználásával alakították ki. A felszín egyedi dizájnjának köszönhetően a szél hatására a rendszer vibrálni kezd, aminek következtében a hozzá tartozó lemez hol megközelíti, hol távolodik ütközőjétől. Emiatt a berendezés finom rétegén töltés keletkezik.

A laboratóriumi teszteken az eszköz 4 méter per másodperces fuvallat mellett egyszerre 40 LED-et tudott ellátni árammal. Szobahőmérsékleten emellett elegendő energiát termelt ahhoz, hogy vezeték nélkül küldjenek adatokat egy mobiltelefonra. A kísérletekkel nemcsak az eszköz áramgeneráló képességét, hanem raktározási potenciálját is sikerült bizonyítani. A szakértők következő célja az, hogy tovább finomítsák a rendszert.

Advertisement

 

 

Advertisement

 

Kép: Nanyang Technological University

Advertisement

Zöldinfó

A Balaton is érintett: egyre sürgetőbb a tavak védelme

A tavak védelmében ma kell cselekedni a jövő érdekében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tavak világnapjának legfontosabb üzente, hogy ma kell cselekedni a jövő érdekében – mondta az Országgyűlés elnöke a világnap alkalmából rendezett szakmai konferencián Balatonfüreden – olvasható az alternativenergia.hu. Forsthoffer Ágnes felhívta a figyelmet az Európai Bizottság környezetvédelemért, vízminőségért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztosa, Jessika Roswall részvételére a balatoni rendezvényen, hangsúlyozva: ennek üzenete, hogy a tavak problémái, a klímaváltozás, az aszályok, a szélsőséges időjárás, a vízszintváltozás, a szennyezések, a biodiverzitás csökkenése közös európai kihívás. Ezekre közösen, európai és nemzetközi szinten, egymással együttműködve lehet csak válaszolni – tette hozzá. A házelnök a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség rendezvényén kitért arra is, egy ország hozzáállását megmutatja, milyen szinten foglalkozik a környezetvédelemmel. Megjegyezte, büszke arra, hogy május óta önálló minisztérium felelős az élő környezetért.

Rámutatott, hogy az unió tavakat is érintő stratégiája fontos irányt jelöl ki a vízi ökoszisztémák védelmében, a víz hatékonyabb használatában és a fenntartható vízgazdálkodásba történő beruházásoknál. Hangsúlyozta: a Balaton egyszerre ökoszisztéma, ivóvízbázis, gazdasági erőforrás, turisztikai célpont, élőhely és közösségi tér. “Ezért is nagy szorongással tölt el bennünket, amikor azt látjuk, hogy a tó esetleg nincs jól, amikor azzal szembesülünk, hogy a víz mennyire érzékeny rendszer” – fogalmazott. Forsthoffer Ágnes hangsúlyozta, nem akkor kell foglalkozni a tóval, amikor megtörtént a baj, védelme mindennapos feladat a költségvetésben, a környezetvédelmi intézkedésekben, a településvédelmi döntésekben.

Rámutatott arra is, hogy komoly kihívás ezekhez kellő forrást rendelni, és olyan hosszútávú döntéseket hozni, amelyek ma kerülnek pénzbe, de a gyerekeink jövőjét biztosítják. “Ebben szükségünk van az európai unióra, a nemzeti kormányunkra, az önkormányzatokra, a tudományra, a gazdasági szereplőkre, a civil szervezetekre, tehát mindannyiunk együttműködésére” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke. A konferencián bemutatták Kazuhiko Takemoto, a Nemzetközi Tóvédelmi Bizottság (ILEC) elnökének videóüzenetét is. A japán vezető kifejtette, hogy a tavak egyre összetettebb és egymással szorosan összefüggő kihívásokkal néznek szembe.

Advertisement

Ebben a helyzetben a tudósok, döntéshozók, szakemberek és civil társadalmi szervezetek számára globális fórumot biztosító tavak világnapja is hozzájárulhat ahhoz, hogy világszerte nagyobb figyelmet kapjon a fenntartható tógazdálkodás, és erősödjenek a kihívások kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítések – fogalmazott. A világ egyik legfontosabb tavának nevezte a Balatont, amelynek tudományos kutatása és fenntartó kezelését célzó gyakorlati intézkedései hosszú múltra tekintenek vissza.

Jessika Roswall kiemelte: a tavak az egyik legfontosabb erőforrásnak számítanak a Földön. Az unióban eközben minden tíz tó közül csak négynek megfelelő az ökológiai állapota, az utóbbiak közé sorolta a Balatont is. A tavak állapotában a nem fenntartható vízgazdálkodás okozza a problémát, és az, hogy végtelen erőforrásnak tekintik ezeket a vizeket – mondta. Az aszályokra is tekintettel különösen sürgősnek nevezte a tavak megvédését, amit szolgál az Európai Vízreziliencia Stratégia is – hangsúlyozta. Ismertetése szerint az unió fontos célja a vízkörforgás helyreállítása, amihez intézkedéseket dolgoztak ki. Első lépésnek a hatékony vízfelhasználás elérését nevezte, amelynek részeként 2030-ig 10 százalékkal kell csökkenteni a vízfelhasználást. Mint mondta, fontos az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás is, ezért a tagálamokkal aszálykezelési terveket dolgoznak ki.

Advertisement

Második lépésnek nevezte a vízinfrastruktúrák javítását. Az Európai Befektetési Bank 2027 végén 15 milliárd eurót kíván biztosítani ezekre a célokra, a vízreziliencia projektekre pedig a bizottság nyújt további 3 milliárd eurós forrást – ismertette. A harmadik lépés a digitális eszközök használatának ösztönzése a kutatásban, innovációkban – tette hozzá. Megszülettek a megfelelő jogszabályok, de kellő elszántság kell a vizek ellenállóképességének javításához. Magyarország számára ez azért is fontos, mert vízkészletének 97 százaléka külföldről érkezik – jegyezte meg. Végül szót ejtett arról is, hogy egyre nagyobb a figyelem és a tudatosság a vizek védelmének ügyében, amelynek fontos állomása lesz az ENSZ decemberi konferenciája Abu Dhabiban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák