

Zöldinfó
Intézkedési csomagot dolgozott ki a horvát kormány a megélhetési költségek enyhítésére
A horvát kormány csütörtöki ülésén bemutatta a megélhetési költségek emelkedése okozta válság enyhítésére kidolgozott átfogó intézkedési csomagját, amellyel csökkenti az energiahordozók és korlátozza az alapvető élelmiszerek árát, valamint növeli a támogatások mértékét – közölte a horvát közszolgálati televízió (HRT).
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a kormányülésen elmondta: az intézkedések a háztartások mellett a köz- és civil szférát, valamint a gazdaságot is megcélozzák. “Nem feledkeztünk meg azokról, akik a piacon dolgoznak és adót fizetnek, akiknek a költségeit a válság befolyásolta” – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy gondoskodnak a veszélyeztetett csoportokról is, akiknek külön csomagot állítottak össze. Plenkovic jelezte: hosszú távú irányt is meghatároztak, ez pedig a megújuló energiaforrásokra való felgyorsított átállás, hangsúlyozva, hogy “minden előretekintő társadalom ezt teszi”. Az intézkedéscsomag első része az energiahordozók árát határozza meg. Ebben korlátozzák az elektromos áram díját egy meghatározott átlagfogyasztásig.
Az áram tarifája 2500 kWh fogyasztásig hat hónap időtartamra 59 euróba (23 456 forint) kerül megawattóránként (MWh), az átlag feletti fogyasztás díja 88 euró (34 986 forint) lesz. Ez nem csak a háztartásokra, hanem az összes közintézményre, önkormányzatra, vallási intézményre, egyesületre és kommunális vállalatra is vonatkozik – tért ki a rendelet. A vállalkozások számára az áram tarifája 2500 kWh fogyasztásig szintén hat hónap időtartamra 180 euró/MWh, efelett 230 eurót kell majd fizetni. Az intézkedés október 1-jén lép hatályba és március végéig lesz érvényben. A gáz és a távfűtés ára 2023. április 1-jéig nem változik a háztartások számára. Ami a vállalkozásokat illeti, a kormány közös megoldást akar találni az áremelkedés megállítására az Európai Unióval. Az intézkedések második részében a kormány korlátozta egyes alapvető élelmiszerek árát. Így egy liter olaj 15,99 kunába (846,19 forint), a 2,8 százalékos tej 7,39 kunába (391 forint) kerül majd. A liszt kilója 5,99 (317 forint), a cukoré 7,99 (422,83 forint), az egész csirkéé, a sertés tarjáé és lapockáé 24,99 (1322,47 forint), a vegyes darálthúsé (marha és sertés) 32,99 kunára (1745,83 forint) mérséklődik, ami átlagban 30 százalékos csökkenés a jelenlegi árakhoz képest.
Zágráb növeli a szociális támogatásokat is 400 kunáról havi 500 kunára. A nyugdíjasok egyszeri támogatásban részesülnek 400-tól 1200 kunáig terjedően, a nyugdíjak nagyságától függően. A legmagasabb nyugdíj ebben az esetben nem haladhatja meg a 4360 kunát. Szociális helyzettől függően nő a családi pótlék összege, ami kiterjed az egyetemistákra is, valamint a mezőgazdasági támogatások mértéke. A kormány a közeljövőben javaslatot tesz a parlamentnek az extraprofit megadóztatására. “Azokat a cégeket akarjuk megadóztatni, amelyeknek a nyeresége különösen nőtt a válság idején” – mondta Plenkovic. Úgy vélte: egy ilyen erőteljes intézkedéscsomaghoz mindenkinek hozzá kell járulnia. “A túlzott nyereség nem megfelelő ilyen körülmények között” – szögezte le a kormányfő, de részleteket nem közölt. A teljes csomag összértéke 21 milliárd kuna (111,13 milliárd forint).
mti

Zöldinfó
Megduplázódott az örökerdők területe, új erdőtelepítési pályázatok dömpingje zajlik
Megalakult az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum az ágazati szereplők részvételével, hogy megfelelő szakmai alapot teremtsen az erdők túlélésének biztosítására.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nagy István az országfásítási program és az örökerdő-gazdálkodás eredményeiről tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a világ erdei sérülékenyek, általános jelenség az erdők állapotának romlása – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette, hogy a most alakult klímaadaptációs központ segít megteremteni azokat a jogi lehetőségeket, amelyek hosszú távon is szolgálják az erdei ökoszisztéma megtartását és fenntartását. A fórum számára a kormány feladatul szabta meg cselekvési terv elkészítését, amely a jövő nemzedékek érdekében hosszú távon is gondoskodik az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodásáról és annak fennmaradásáról – ismertette az agrárminiszter. Közölte: a kormány elkötelezett az erdők megóvásában, leginkább azért, mert az erdők az ország zöld vagyonának legfontosabb elemét képezik. Hozzátette, a zöld vagyon olyan kiemelt közcélokat szolgál, mint a klímavédelem, a szénmegkötés és a biodiverzitás növelése.
Az agrártárca vezetője elmondta: jelenleg az ország területének 25,4 százalékát, összesen 2,3 millió hektárt borítanak erdei fák és cserjefák. Hozzátette, hogy a 2,3 millió hektár területből több mint 2 millió hektár az, amin tervszerű erdőgazdálkodásra folyik, ez az ország területének 22,3 százaléka. Nagy István kifejtette: az agrártárca 2019-ben elindított országfásítási programjában 2024 végéig 197 millió fát ültettek. Ennek része a rendszerváltozás óta indított legnagyobb belterületi fásítás, a Településfásítási Program: a tervek szerint 2020 és 26 között 77 ezer nagyméretű sorfát ültetnek el a 10 ezer fő alatti településeken. Célunk az, hogy ez a szám minél hamarabb elérje a százezret – mondta.
Hozzátette, a kormány a Klíma és Természetvédelmi Akciótervben azt vállalta, hogy legalább 10 fát ültet el minden megszületendő gyermek után, az Újszülöttek erdeje programban. A programot kivitelező állami erdészeti társaságok 2019 és 24 között 4,3 millió fát ültettek el, ezzel 624 hektárnyi új erdőt hoztak létre. Az agrárminiszter elmondta: a kormány célja, hogy a jelenlegi 25,4 százalékról 27 százalékra emelje az ország fával borított területének arányát, amihez hozzáigazította támogatáspolitikáját. A Vidékfejlesztési Programban 2014 és 2023 között 67 milliárd forintot költött a kormány új erdőtelepítésre, a most érvényes Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben pedig, a rövidebb időszak alatt is, mintegy 64 milliárd forintot fordít 2027-ig erre a kormány.
A miniszter utalt arra, hogy az erdőtelepítések az országfásítási program 2019-es meghirdetésével vettek új lendületet és azóta csaknem 32 ezer hektár új erdőt telepítettek a gazdák, akik további 10 ezer hektárra már támogatói döntéssel rendelkeznek. “Idén a Közös Agrárpolitika erdőtelepítési pályázatainak tavaszi és nyári beadási időszakában további 3412 hektárra nyújtottak be pályázatot magyar gazdák, amelyekkel kapcsolatban a döntések a napokban várhatók” – fűzte hozzá Nagy István.
Nagy István beszélt arról is, hogy az erdőborítás folyamatosságát fenntartó módon kezelt erdők területe 2010 óta megduplázódott, most eléri a 200 ezer hektárt, ami az országos erdőterület 10 százaléka. Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára elmondta, hogy a rendszerváltozás óta egyetlen egy kormányzat sem tartotta fontosnak, hogy az erdőkkel államtitkári szinten foglalkozzon, a jelenlegi kormány működési ideje alatt azonban már két ciklus óta így van. Hozzátette, hogy “mi nemcsak beszélünk arról, hogy mit kellene tenni az erdők, erdőgazdaságok, az erdészetek, a természetvédelem érdekében, hanem aktívan cselekszünk, és a létrehozott szakmai szervezetek útján gondoskodunk a magyar erdők fenntartásáról, bővítéséről”.
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás óta
Épületeink energiahasználata a technológiai szemléletváltáson múlik
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Nem fogod elhinni, milyen felszereltségű kukásautók járnak már a Tisza-tónál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Elektromos járművek és szigorú szabályok: így lett Hollandia uniós zöldpélda
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Egyre több bolt csatlakozik: új lendületet kap a visszaváltás vidéken is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Csehországban építi első elektromosautó-üzemét Európában a Toyota