Zöldinfó
Intézkedési csomagot dolgozott ki a horvát kormány a megélhetési költségek enyhítésére
A horvát kormány csütörtöki ülésén bemutatta a megélhetési költségek emelkedése okozta válság enyhítésére kidolgozott átfogó intézkedési csomagját, amellyel csökkenti az energiahordozók és korlátozza az alapvető élelmiszerek árát, valamint növeli a támogatások mértékét – közölte a horvát közszolgálati televízió (HRT).
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a kormányülésen elmondta: az intézkedések a háztartások mellett a köz- és civil szférát, valamint a gazdaságot is megcélozzák. “Nem feledkeztünk meg azokról, akik a piacon dolgoznak és adót fizetnek, akiknek a költségeit a válság befolyásolta” – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy gondoskodnak a veszélyeztetett csoportokról is, akiknek külön csomagot állítottak össze. Plenkovic jelezte: hosszú távú irányt is meghatároztak, ez pedig a megújuló energiaforrásokra való felgyorsított átállás, hangsúlyozva, hogy “minden előretekintő társadalom ezt teszi”. Az intézkedéscsomag első része az energiahordozók árát határozza meg. Ebben korlátozzák az elektromos áram díját egy meghatározott átlagfogyasztásig.
Az áram tarifája 2500 kWh fogyasztásig hat hónap időtartamra 59 euróba (23 456 forint) kerül megawattóránként (MWh), az átlag feletti fogyasztás díja 88 euró (34 986 forint) lesz. Ez nem csak a háztartásokra, hanem az összes közintézményre, önkormányzatra, vallási intézményre, egyesületre és kommunális vállalatra is vonatkozik – tért ki a rendelet. A vállalkozások számára az áram tarifája 2500 kWh fogyasztásig szintén hat hónap időtartamra 180 euró/MWh, efelett 230 eurót kell majd fizetni. Az intézkedés október 1-jén lép hatályba és március végéig lesz érvényben. A gáz és a távfűtés ára 2023. április 1-jéig nem változik a háztartások számára. Ami a vállalkozásokat illeti, a kormány közös megoldást akar találni az áremelkedés megállítására az Európai Unióval. Az intézkedések második részében a kormány korlátozta egyes alapvető élelmiszerek árát. Így egy liter olaj 15,99 kunába (846,19 forint), a 2,8 százalékos tej 7,39 kunába (391 forint) kerül majd. A liszt kilója 5,99 (317 forint), a cukoré 7,99 (422,83 forint), az egész csirkéé, a sertés tarjáé és lapockáé 24,99 (1322,47 forint), a vegyes darálthúsé (marha és sertés) 32,99 kunára (1745,83 forint) mérséklődik, ami átlagban 30 százalékos csökkenés a jelenlegi árakhoz képest.
Zágráb növeli a szociális támogatásokat is 400 kunáról havi 500 kunára. A nyugdíjasok egyszeri támogatásban részesülnek 400-tól 1200 kunáig terjedően, a nyugdíjak nagyságától függően. A legmagasabb nyugdíj ebben az esetben nem haladhatja meg a 4360 kunát. Szociális helyzettől függően nő a családi pótlék összege, ami kiterjed az egyetemistákra is, valamint a mezőgazdasági támogatások mértéke. A kormány a közeljövőben javaslatot tesz a parlamentnek az extraprofit megadóztatására. “Azokat a cégeket akarjuk megadóztatni, amelyeknek a nyeresége különösen nőtt a válság idején” – mondta Plenkovic. Úgy vélte: egy ilyen erőteljes intézkedéscsomaghoz mindenkinek hozzá kell járulnia. “A túlzott nyereség nem megfelelő ilyen körülmények között” – szögezte le a kormányfő, de részleteket nem közölt. A teljes csomag összértéke 21 milliárd kuna (111,13 milliárd forint).
mti
Zöldinfó
Az Európai Unió felülvizsgálja a kvótatartalék működését
Az Európai Bizottság javaslatot tett az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének módosítására.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu szerint a javaslat az úgynevezett piaci stabilitási tartalék (MSR) működésének módosítására irányul. A bizottság azt indítványozza, hogy szüntessék meg a jelenlegi szabályt, amely szerint a tartalékban a 400 millió egységet meghaladó kibocsátási egységeket törlik. Az új rendszerben ezek az egységek megmaradnának, és kiegyensúlyozó eszközként szolgálnának a piac stabilizálására. Az MSR mechanizmusa jelenleg csökkenti a forgalomban lévő kvóták számát túlkínálat esetén, illetve növeli azt hiány idején. A tervezett módosítás célja, hogy a rendszer rugalmasabban tudjon reagálni a jövőbeni piaci változásokra, főként a várható kínálati szűkösségre. A bizottság hangsúlyozta: az EU ETS kulcsszerepet játszik a szén-dioxid-mentesítésben, jelentősen csökkentette a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását, mérsékelte az importfüggőséget és ösztönözte a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokba irányuló beruházásokat. Az uniós adatok szerint a rendszer hozzájárult ahhoz, hogy az EU belföldi kibocsátásai 1990 és 2024 között 39 százalékkal csökkentek, miközben a gazdaság 71 százalékkal nőtt.
A közlemény szerint az energiaárak ingadozása és a geopolitikai feszültségek miatt szükségessé vált a rendszer korszerűsítése, hogy továbbra is stabil és kiszámítható eszközként működjön. Az MSR 2019 óta működik szabályalapú mechanizmusként, és a 2008-as pénzügyi válságot követően felhalmozódott kvótatöbblet kezelésében játszott szerepet. 2024 végéig összesen 3,2 milliárd kibocsátási egységet vontak ki a rendszerből. A jogszabály-módosítási javaslatot az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elé terjesztik, ahol rendes jogalkotási eljárás keretében döntenek róla. Az EU ETS átfogó felülvizsgálata 2026 júliusában várható.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaEnergiafordulat Magyarországon: egyre több napelem mellé jönnek a tárolók
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÁllami pénz a korszerűsítésre: akár önerő nélkül is belevághat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaForradalmi magyar szigetelőanyag: környezetbarát és tartós megoldás szalmából
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint kétmillió hektár sorsa a tét: így védenék meg a magyar erdőket
