Zöldinfó
Intézkedési csomagot dolgozott ki a horvát kormány a megélhetési költségek enyhítésére
A horvát kormány csütörtöki ülésén bemutatta a megélhetési költségek emelkedése okozta válság enyhítésére kidolgozott átfogó intézkedési csomagját, amellyel csökkenti az energiahordozók és korlátozza az alapvető élelmiszerek árát, valamint növeli a támogatások mértékét – közölte a horvát közszolgálati televízió (HRT).
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a kormányülésen elmondta: az intézkedések a háztartások mellett a köz- és civil szférát, valamint a gazdaságot is megcélozzák. “Nem feledkeztünk meg azokról, akik a piacon dolgoznak és adót fizetnek, akiknek a költségeit a válság befolyásolta” – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy gondoskodnak a veszélyeztetett csoportokról is, akiknek külön csomagot állítottak össze. Plenkovic jelezte: hosszú távú irányt is meghatároztak, ez pedig a megújuló energiaforrásokra való felgyorsított átállás, hangsúlyozva, hogy “minden előretekintő társadalom ezt teszi”. Az intézkedéscsomag első része az energiahordozók árát határozza meg. Ebben korlátozzák az elektromos áram díját egy meghatározott átlagfogyasztásig.
Az áram tarifája 2500 kWh fogyasztásig hat hónap időtartamra 59 euróba (23 456 forint) kerül megawattóránként (MWh), az átlag feletti fogyasztás díja 88 euró (34 986 forint) lesz. Ez nem csak a háztartásokra, hanem az összes közintézményre, önkormányzatra, vallási intézményre, egyesületre és kommunális vállalatra is vonatkozik – tért ki a rendelet. A vállalkozások számára az áram tarifája 2500 kWh fogyasztásig szintén hat hónap időtartamra 180 euró/MWh, efelett 230 eurót kell majd fizetni. Az intézkedés október 1-jén lép hatályba és március végéig lesz érvényben. A gáz és a távfűtés ára 2023. április 1-jéig nem változik a háztartások számára. Ami a vállalkozásokat illeti, a kormány közös megoldást akar találni az áremelkedés megállítására az Európai Unióval. Az intézkedések második részében a kormány korlátozta egyes alapvető élelmiszerek árát. Így egy liter olaj 15,99 kunába (846,19 forint), a 2,8 százalékos tej 7,39 kunába (391 forint) kerül majd. A liszt kilója 5,99 (317 forint), a cukoré 7,99 (422,83 forint), az egész csirkéé, a sertés tarjáé és lapockáé 24,99 (1322,47 forint), a vegyes darálthúsé (marha és sertés) 32,99 kunára (1745,83 forint) mérséklődik, ami átlagban 30 százalékos csökkenés a jelenlegi árakhoz képest.
Zágráb növeli a szociális támogatásokat is 400 kunáról havi 500 kunára. A nyugdíjasok egyszeri támogatásban részesülnek 400-tól 1200 kunáig terjedően, a nyugdíjak nagyságától függően. A legmagasabb nyugdíj ebben az esetben nem haladhatja meg a 4360 kunát. Szociális helyzettől függően nő a családi pótlék összege, ami kiterjed az egyetemistákra is, valamint a mezőgazdasági támogatások mértéke. A kormány a közeljövőben javaslatot tesz a parlamentnek az extraprofit megadóztatására. “Azokat a cégeket akarjuk megadóztatni, amelyeknek a nyeresége különösen nőtt a válság idején” – mondta Plenkovic. Úgy vélte: egy ilyen erőteljes intézkedéscsomaghoz mindenkinek hozzá kell járulnia. “A túlzott nyereség nem megfelelő ilyen körülmények között” – szögezte le a kormányfő, de részleteket nem közölt. A teljes csomag összértéke 21 milliárd kuna (111,13 milliárd forint).
mti
Zöldinfó
Átszabják az energiahatékonysági rendszert, már 2027-ben életbe léphet
Átalakítják az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Átalakítják az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR) az iparági egyeztetések alapján – mondta Tótth András, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára háttérbeszélgetésen, Budapesten. Kiemelte: céljuk, hogy az EKR kiszámítható és fenntarthatóbb rendszer legyen, amely valódi energiamegtakarítást eredményez az ipari és lakossági felhasználóknál egyaránt – írja az alternativenergia.hu. A mostani EKR-rel a fő gond az, hogy forrásai alacsony hatásfokkal hasznosulnak, és lehetőséget ad a visszaélésekre – tette hozzá. Az EKR európai uniós elvárás alapján működik a tagországokban, Magyarországon 2021 óta írja elő az energiaszolgáltatók és energiakereskedők számára, hogy intézkedéseikkel energiamegtakarítást érjenek el a végső energiafelhasználóknál.
Az államtitkár kifejtette, fontos, hogy az EKR-ben valós megtakarításokat eredményező fejlesztések valósuljanak meg, amelyek gazdaságilag a legtöbb hasznot hozzák. Tótth András ismertette, a tervek szerint az új EKR-hez szükséges jogszabályokat még az idén elfogadják, és 2027. január elsejétől lépnek hatályba. A tervezett változtatásokról elmondta: az új EKR elsősorban az ipart motiválja majd transzparensen az energiafelhasználás csökkentésére, a lakosságnál pedig főként az energiaszegényebb háztartásokban keletkezhetnek megtakarítások.
Az új rendszer minimalizálja a visszaéléseket a több és célzott ellenőrzéssel, a szigorúbb szankcióval – emelte ki. Szakértők bevonásával átdolgozzák az EKR-ben megvalósítható projekteket felsoroló katalógust, a vitatott elemeket törlik, javítják. Ezzel a munkával várhatóan jövő év tavaszára készülnek el – tette hozzá. Céljuk, hogy a rendszer olyan stabil, kiszámítható kereteket adjon az energiaszektornak, amelyet legalább négy évig nem kell módosítani – mondta Tótth András.
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMár most látszik a klímaváltozás hatása a magyar szőlőültetvényeken
