Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ismét változhat a napelemes rendszerek elszámolása?

Úgy tűnik, még nincs kőbe vésve a napelemes szaldó elszámolás kivezetésének mikéntje.

Létrehozva:

|

Lantos Csaba új energiaügyi miniszter adott interjút az Indexnek – szúrta ki a Portfolio. A beszélgetésben Lantos Csaba a szaldó elszámolás ügyére is kitért: felmerült, hogy havi alapú rendszert vezessenek be a korábbi éves elszámolás helyett. Mint elmondta, az úgynevezett energiatrilemma komoly kihívásokat okoz, ennek lábai sorban az energiabiztonság, a megfizethetőség és a fenntarthatóság. Az energetikában a fő irányt az elektrifikáció jelenti. „2030-ra a számításaink szerint 68 terrawattórát kell elérni, hogy minden igényt ki lehessen elégíteni – ez önmagában 55 százalékos emelkedés” – állapította meg, kiemelve, hogy sokkal beruházás-intenzívebb időszakra van szükség.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Lantos Csaba a napelem-elszámolási rendszer átalakításáról is részletesen beszélt. Mint ismeretes, 2024. január 1-től megszűnik a szaldó elszámolás, amelyet egy kevésbé kedvező rendszer fog felváltani – ezt egyébként egy EU-s döntés is előírja. A változás miatt jelentősen nőhet a napelemes beruházások megtérülési ideje. Lantos Csaba szerint jelenleg 163 ezer háztartási méretű kiserőmű van Magyarországon, közel 1500 megawatt teljesítménnyel, a teljes beépített napelemes kapacitás erőművekkel együtt pedig meghaladja a 4000 megawattot. Azt ugyanakkor nem lehet szabályozni, hogy a napelemek akkor termeljenek, amikor szükséges, tehát vagy a hálózatba táplálnak, vagy más erőművet kell leszabályozni. „Ha majd nagy mennyiségű akkumulátor parkunk lesz, azaz gazdaságosabban tudjuk az áramot hosszabb ideig tárolni, az egy alapvető fordulatot hoz majd, de ma még nem ez a helyzet” – tette hozzá.

A szaldóval kapcsolatban felelevenítette, hogy 2024. január 1-től a korábban beruházók is csak tíz évig maradhatnak az elszámolásban. „A másik intézkedés, amelyen még a mai napig gondolkodunk, hogy a 2024. január 1-től érvényes éves szaldóelszámolás az addigi éves alapúról havira alakul át. Ennek is megvan a logikus magyarázata, de hogy pont ennek a megszüntetése a legjobb megoldás-e, azon továbbra is gondolkodni kell” – nyilatkozta. A miniszter hozzátette, nem az a céljuk, hogy ne válasszanak napelemet azok, akik új házat építenek, de finomhangolás még várható ezen a területen. Lantos Csaba az interjúban a rezsicsökkentés és Paks ügyére is kitért, a teljes cikk az Indexen olvasható.

Advertisement

Zöld Energia

Energiatárolók telepítésé pályázhatnak a hazai vállalkozások

A cégeknél folytatódik a tárolói forradalom.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Megnyílik a Jedlik Ányos Energetikai Program legjobban várt pályázata, a hazai vállalkozások az 50 milliárd forintos keretből keddtől igényelhetnek támogatást ipari energiatárolók telepítéséhez – jelentette be Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára a tárca közleménye szerint. A teljes forrásmennyiség felét a mikro-, kis- és középvállalkozások számára különítik el. Az Otthoni Energiatároló Programmal együtt 2026 elején legalább 800 megawattnyi tároló kiépítését támogatja a kormány, ezzel megötszörözve a meglévő kapacitást – írta meg az alternativenergia.hu. A közleményben jelezték: Magyarország világelső a naperőművekkel megtermelt áram részarányában. A tiszta energiahordozó még hatékonyabb hasznosításához a tárolási képességeinket is meg kell erősíteni. A korszerű akkumulátorok beszerzésével a cégek és családok nagyobb arányban tudják a saját eszközzel megtermelt zöldenergiával fedezni áramigényeiket. A támogatásoknak köszönhetően mérséklődnek az importkitettségek, rendszerszinten és az egyes fogyasztóknál is csökkennek a költségek – hangsúlyozták.

A Jedlik Ányos Energetikai Program kedden élesedő felhívásában összesen 50 milliárd forint áll a hazai cégek rendelkezésére. Az energiatároló kötelező telepítése mellett a támogatás megújuló áram- és/vagy hőtermelő rendszer (napelem, szélkerék vagy hőszivattyú) kiépítésére, akár bővítésére is fordítható. A vissza nem térítendő forrás a mikro- és kisvállalkozások esetében az elszámolható költségek felét, középvállalatoknál 40 százalékát, míg nagyvállalatoknál 30 százalékát fedezheti, annak legfeljebb 30 százaléka előlegként igényelhető – ismertették. Egy pályázó egy helyszínen megvalósuló fejlesztéshez kérhet legalább 10 millió és legfeljebb 1 milliárd forintot. Az élénk érdeklődést kiváltó programelem mintegy 2500 új beruházás létrejöttét segítheti elő 2028 végéig a tárca közlése szerint. A jelentkezéseket 2026. február 10-én 10 órától a pályázat felfüggesztéséről szóló közlemény megjelenéséig lehet benyújtani.

Czepek Gábor kiemelte: a zöldenergia “elspájzolásával” tehermentesítjük az áramhálózatot, még kevésbé szorulunk költséges importra, a támogatott családok és cégek rezsiterhei csökkennek. Az atomenergiára, megújulókra és tárolásra építő patrióta zöldpolitika sikeres megvalósításával 2030-ra a teljes önellátás a cél a villamosenergia-felhasználásban. Azon dolgozunk, hogy az energiatárolásban is az európai élvonalba zárkózzunk fel a következő évtized elejéig – fogalmazott.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák