Zöldinfó
Ismét változhat a napelemes rendszerek elszámolása?
Úgy tűnik, még nincs kőbe vésve a napelemes szaldó elszámolás kivezetésének mikéntje.
Lantos Csaba új energiaügyi miniszter adott interjút az Indexnek – szúrta ki a Portfolio. A beszélgetésben Lantos Csaba a szaldó elszámolás ügyére is kitért: felmerült, hogy havi alapú rendszert vezessenek be a korábbi éves elszámolás helyett. Mint elmondta, az úgynevezett energiatrilemma komoly kihívásokat okoz, ennek lábai sorban az energiabiztonság, a megfizethetőség és a fenntarthatóság. Az energetikában a fő irányt az elektrifikáció jelenti. „2030-ra a számításaink szerint 68 terrawattórát kell elérni, hogy minden igényt ki lehessen elégíteni – ez önmagában 55 százalékos emelkedés” – állapította meg, kiemelve, hogy sokkal beruházás-intenzívebb időszakra van szükség.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Lantos Csaba a napelem-elszámolási rendszer átalakításáról is részletesen beszélt. Mint ismeretes, 2024. január 1-től megszűnik a szaldó elszámolás, amelyet egy kevésbé kedvező rendszer fog felváltani – ezt egyébként egy EU-s döntés is előírja. A változás miatt jelentősen nőhet a napelemes beruházások megtérülési ideje. Lantos Csaba szerint jelenleg 163 ezer háztartási méretű kiserőmű van Magyarországon, közel 1500 megawatt teljesítménnyel, a teljes beépített napelemes kapacitás erőművekkel együtt pedig meghaladja a 4000 megawattot. Azt ugyanakkor nem lehet szabályozni, hogy a napelemek akkor termeljenek, amikor szükséges, tehát vagy a hálózatba táplálnak, vagy más erőművet kell leszabályozni. „Ha majd nagy mennyiségű akkumulátor parkunk lesz, azaz gazdaságosabban tudjuk az áramot hosszabb ideig tárolni, az egy alapvető fordulatot hoz majd, de ma még nem ez a helyzet” – tette hozzá.
A szaldóval kapcsolatban felelevenítette, hogy 2024. január 1-től a korábban beruházók is csak tíz évig maradhatnak az elszámolásban. „A másik intézkedés, amelyen még a mai napig gondolkodunk, hogy a 2024. január 1-től érvényes éves szaldóelszámolás az addigi éves alapúról havira alakul át. Ennek is megvan a logikus magyarázata, de hogy pont ennek a megszüntetése a legjobb megoldás-e, azon továbbra is gondolkodni kell” – nyilatkozta. A miniszter hozzátette, nem az a céljuk, hogy ne válasszanak napelemet azok, akik új házat építenek, de finomhangolás még várható ezen a területen. Lantos Csaba az interjúban a rezsicsökkentés és Paks ügyére is kitért, a teljes cikk az Indexen olvasható.
Zöldinfó
Pécsi siker: a modellváltás a fenntarthatóság mintaintézményévé tette a PTE-t
Magyarországon az első, a világon a 29. legzöldebb egyetem a PTE.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ismét kimagasló eredményt ért el a Pécsi Tudományegyetem (PTE) a fenntarthatóság szempontjai alapján összeállított UI GreenMetric World University Rankings nevű nemzetközi rangsorban, amely szerint 105 ország 1745 egyeteme közül a 29., Magyarországon pedig az első helyen végzett az intézmény – írja az alternativenergia.hu. A PTE hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelték, hogy az eredmény tovább erősíti az intézmény a fenntarthatóság iránt elkötelezett egyetemek között betöltött vezető szerepét, és alátámasztja az egyetem fenntarthatóság irányába mutató törekvéseit. A közleményben Szili Katalint, a PTE-t fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi tagját idézve kiemelték, hogy az universitas az elmúlt években olyan stratégiát alakított ki, amelyben a fenntarthatóság az egyetemi működés egészét átszövi. Szili Katalin szerint a modellváltás az oktatás, a kutatás és az intézményi fejlesztések összehangolása révén kézzelfogható minőségi előrelépést hozott, míg a Fenntartható Fejlődés Koordinációs Tanács létrejötte óta az egyes szakterületek között szoros összefogás alakult ki. Ennek köszönhetően több olyan fejlesztés is elindulhatott, amely egyszerre növeli a működés hatékonyságát és a környezeti felelősségvállalást – fogalmazott.
Decsi István, a PTE kancellárja közölte: arra törekednek, hogy a fenntarthatóság terén elért eredményeik túlmutassanak az intézmény határain, a gazdasági szereplők számára is hasznosítható példát jelentsenek, ezért az együttműködésekben elsődleges szempont, hogy azok konkrét, mérhető előrelépést biztosítsanak. Fedeles Tamást, a PTE oktatásért felelős rektorhelyettesét idézve közölték, hogy “a globális elvárásokra reagáló, rendszerszintű szemlélet ma már a magyar felsőoktatás versenyképességének alapfeltétele”, a PTE képzési rendszere pedig egyre több területen épít a fenntarthatóságra, legyen szó mérnöki, gazdasági vagy társadalomtudományi programokról. A lista szerint 2025-ben a világ “legzöldebb” egyeteme – megőrizve ezzel tavalyi elsőségét – a holland Wageningen University & Research, amelyet az ír University College Cork, illetve a brit Nottingham Trent University követ. Magyarországról az első száz helyezett közé még a Szegedi Tudományegyetem (41.) és a Soproni Egyetem (99.) jutott be.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó11 óra telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
