Zöldinfó
Ismét változhat a napelemes rendszerek elszámolása?
Úgy tűnik, még nincs kőbe vésve a napelemes szaldó elszámolás kivezetésének mikéntje.
Lantos Csaba új energiaügyi miniszter adott interjút az Indexnek – szúrta ki a Portfolio. A beszélgetésben Lantos Csaba a szaldó elszámolás ügyére is kitért: felmerült, hogy havi alapú rendszert vezessenek be a korábbi éves elszámolás helyett. Mint elmondta, az úgynevezett energiatrilemma komoly kihívásokat okoz, ennek lábai sorban az energiabiztonság, a megfizethetőség és a fenntarthatóság. Az energetikában a fő irányt az elektrifikáció jelenti. „2030-ra a számításaink szerint 68 terrawattórát kell elérni, hogy minden igényt ki lehessen elégíteni – ez önmagában 55 százalékos emelkedés” – állapította meg, kiemelve, hogy sokkal beruházás-intenzívebb időszakra van szükség.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Lantos Csaba a napelem-elszámolási rendszer átalakításáról is részletesen beszélt. Mint ismeretes, 2024. január 1-től megszűnik a szaldó elszámolás, amelyet egy kevésbé kedvező rendszer fog felváltani – ezt egyébként egy EU-s döntés is előírja. A változás miatt jelentősen nőhet a napelemes beruházások megtérülési ideje. Lantos Csaba szerint jelenleg 163 ezer háztartási méretű kiserőmű van Magyarországon, közel 1500 megawatt teljesítménnyel, a teljes beépített napelemes kapacitás erőművekkel együtt pedig meghaladja a 4000 megawattot. Azt ugyanakkor nem lehet szabályozni, hogy a napelemek akkor termeljenek, amikor szükséges, tehát vagy a hálózatba táplálnak, vagy más erőművet kell leszabályozni. „Ha majd nagy mennyiségű akkumulátor parkunk lesz, azaz gazdaságosabban tudjuk az áramot hosszabb ideig tárolni, az egy alapvető fordulatot hoz majd, de ma még nem ez a helyzet” – tette hozzá.
A szaldóval kapcsolatban felelevenítette, hogy 2024. január 1-től a korábban beruházók is csak tíz évig maradhatnak az elszámolásban. „A másik intézkedés, amelyen még a mai napig gondolkodunk, hogy a 2024. január 1-től érvényes éves szaldóelszámolás az addigi éves alapúról havira alakul át. Ennek is megvan a logikus magyarázata, de hogy pont ennek a megszüntetése a legjobb megoldás-e, azon továbbra is gondolkodni kell” – nyilatkozta. A miniszter hozzátette, nem az a céljuk, hogy ne válasszanak napelemet azok, akik új házat építenek, de finomhangolás még várható ezen a területen. Lantos Csaba az interjúban a rezsicsökkentés és Paks ügyére is kitért, a teljes cikk az Indexen olvasható.
Zöldinfó
Nő a támogatási keret több állattartó ágazatban – biztonságosabb működés a gazdáknak
Az Agrárminisztérium emelt összegű nemzeti forrást biztosít az állattartók számára.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az idei évben több fontos állattenyésztési jogcím keretösszege emelkedik annak érdekében, hogy tovább erősödjön a gazdálkodók pénzügyi biztonsága és az állatjóléti feltételek javítása. Az állattartók számára így még nagyobb segítséget jelenthetnek a nemzeti támogatások – jelentette be az MTI-nek küldött közleményében Nagy István agrárminiszter. A miniszter elmondta, hogy a gazdálkodást veszélyeztető számos nehézségre tekintettel az állattenyésztők által igénybe vehető támogatások közül, az ágazat további erősítésének érdekében, az Agrárminisztérium egyes nemzeti támogatási jogcímek keretét jelentősen megnövelte – írja az alternativenergi.hu. A nemzeti támogatások ugyanis a közvetlen támogatásokkal együttesen biztosítják a termelés- és jövedelembiztonságot, míg a beruházási támogatások a technológiai modernizációt ösztönzik. Nagy István ismertette, hogy a sertéstartók számára a tenyészkoca- és hízóállat-jóléti támogatások forrásrendezése által, a meglévő kereteken túl további 800 millió forinttal növeli a tárca a nemzeti támogatás keretösszegét. A baromfitartók számára az állatjóléti támogatás eddigi 10 milliárd forintos kerete mintegy 900 millió forinttal bővül.
A több mint 2100 tejtermelő már hozzá is jutott az átmeneti nemzeti támogatás – az Európai Unió által megengedett maximális – 8,4 milliárd forintos előrehozott kifizetéséhez, amely forrás ugyancsak segíti a stabil működést és a piaci egyensúly megőrzését. A húsmarha-tenyésztők támogatása szintén nő, a tenyészbika-támogatás keretösszege 700 millióról 923 millió forintra emelkedik. Ezek az intézkedések erősítik a magyar állattenyésztési ágazat pénzügyi stabilitását, és hozzájárulnak az állatjóléti követelmények magasabb szintű biztosításához. Az Agrárminisztérium célja ugyanis minden nehézség közepette az, hogy a magyar gazdák továbbra is biztonságban, versenyképesen és kiszámítható környezetben dolgozhassanak – hangsúlyozta a tárcavezető.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMinden harmadik autós dízelt választana, az elektromos járművek iránt továbbra is csekély az érdeklődés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természetes erőforrások állapota közvetlenül befolyásolja a világgazdaság több mint felét
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés
