Zöldinfó
Itt a napelem, amely vasúti sínekre telepíthető
A Franciaországban kifejlesztett megoldást használaton kívüli vasútvonalakon alkalmazzák.
Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)
Az SNCF francia vasútkezelő jelentős földterületeket kínál felszíni fotovoltaikus rendszerek számára, a programban több mint 113 800 hektárnyi terület áll rendelkezésre a napenergia hasznosítására – számol be a PV Magazine. A cég leányvállalata, az AREP a nem üzemelő vasútvonalak napelemes potenciáljának kiaknázása érdekében kifejlesztett egy konténer alapú, napelemekkel párosítható akkumulátort, amelyet a síneken lehet elhelyezni és szükség szerint áttelepíteni. A Solveig projekt, amelynek célja a megoldás tesztelése, január 17-én telepítette a nyolc napelemből álló prototípust az Achères-i Műszaki Központban. A létesítményben hat hónapig tartó tesztelésnek vetik alá a rendszer. A prototípus szabványosított ISO-konténereket használ a panelek, az inverterek és a tárolóelemek vasúti telephelyekre történő szállítására, akár közúton, akár vasúton. „Kifejlesztettünk egy rendszert a napelemes panelek ISO-konténerek segítségével történő szállítására, valamint egy logisztikai megoldást a vasúti sínekre történő telepítésükhöz, ami megkönnyíti a panelek telepítését, illetve a telepítés megfordíthatóságát” – nyilatkozta Alistair Lenczner, az AREP innovációs igazgatója. Az AREP teleszkópos kart használ a panelek kirakodásához, amelyeket aztán a sínekre rögzítenek, hogy megakadályozzák a szélnek való kitettséget.
Az ideiglenes telepítés nem igényel alapozást vagy építési munkálatokat, az integrált napelemes és tárolórendszer pedig moduláris. A következő lépések során a rendszer optimalizálására összpontosítanak majd a nagyobb hatékonyság és költséghatékonyság érdekében. Jelenleg a megoldás az SNCF-en belüli energiafelhasználást és a helyi fogyasztást szolgálja ki, de már folynak azok a vizsgálatok, amelyek a szélesebb körű terjesztésre vonatkozva mérik a piaci igényeket. Lenczner szerint a megoldás exportálható Európa-szerte és a világ más pontjaira, mivel szabványosított, konténer alapú kialakítása alkalmazkodik a logisztikai korlátokhoz.
Kép: SNCF/AREP, Yann Audic
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
