Zöldinfó

Itt az app, amely megkönnyíti az energiahasználatot

A SolarEdge a Vaillant-tal és a Samsunggal hoz létre egy együttműködést, a cél a napenergia és a hőszivattyúk intelligens felhasználása, kombinálása.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-07-12

Szerző:

Vanessza

A SolarEdge a Vaillanttal és a Samsunggal kezdeményezett együttműködést, hogy otthoni ökoszisztémáiba integrálhassa utóbbiak hőszivattyúit – számol be a PV Magazine. A megoldásnak köszönhetően a háztulajdonosok a jövőben képesek lesznek optimalizálni energiafogyasztásukat a felesleges napenergia felhasználásával, valamint a fogyasztás optimális energiaárakhoz való igazításával.

Az izraeli székhelyű SolarEdge inverterek gyártásával foglalkozik, a vállalat a közelmúltban a német Vaillanttal és a dél-koreai Samsunggal kötött együttműködést. Ennek lényege, hogy utóbbi cégek hőszivattyúi integrálhatóak legyenek a lakossági fotovoltaikus rendszerekbe. „Ez a fejlesztés lehetővé teszi a végfelhasználók számára, hogy a hőszivattyút a felesleges napenergiával táplálják, mindezt egyetlen pontról, a mySolarEdge alkalmazáson keresztül vezérelve” – nyilatkozta a SolarEdge szóvivője a PV Magazine-nak.

A felhasználók az alkalmazáson keresztül az otthoni hőmérsékletet is állíthatják majd. A beszámolók szerint a rendszer lehetővé teszi a háztulajdonosok számára, hogy optimalizálják energiafogyasztásukat az el nem használt, napelemek által termelt áram, valamint az optimális energiaáraknak megfelelően eltolt fogyasztás révén.

A SolarEdge becslései alapján a hőszivattyú energiafelhasználásának alternatív időpontokban történő optimalizálásával évente mintegy 100 euró (közel 37 ezer forint) megtakarítást érhet el egy-egy háztartás. „Az intelligens otthonok eddig főként a kényelemről és az összekapcsolhatóságról szóltak, a következő lépés azonban egy átfogó és integrált ökoszisztéma kiépítése” – mondta Alfred Karlstetter, a SolarEdge Europe ügyvezető igazgatója. Mint hozzátette, a Vaillanttal való összefogással élen járnak abban, hogy az intelligens napenergia erejét még több ember számára tegyék elérhetőbbé, intuitívabbá és kényelmesebbé. Az integráció várhatóan az év második felében válik elérhetővé.

Kapcsolódó tartalom:applikáció energia energiafelhasználás energiahasználat fogyasztás inverter

Zöldinfó

A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek

Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.

A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.

A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.

Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.

A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.

Tovább olvasom