Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Itt az app, amely megkönnyíti az energiahasználatot

A SolarEdge a Vaillant-tal és a Samsunggal hoz létre egy együttműködést, a cél a napenergia és a hőszivattyúk intelligens felhasználása, kombinálása.

Létrehozva:

|

A SolarEdge a Vaillanttal és a Samsunggal kezdeményezett együttműködést, hogy otthoni ökoszisztémáiba integrálhassa utóbbiak hőszivattyúit – számol be a PV Magazine. A megoldásnak köszönhetően a háztulajdonosok a jövőben képesek lesznek optimalizálni energiafogyasztásukat a felesleges napenergia felhasználásával, valamint a fogyasztás optimális energiaárakhoz való igazításával.

Az izraeli székhelyű SolarEdge inverterek gyártásával foglalkozik, a vállalat a közelmúltban a német Vaillanttal és a dél-koreai Samsunggal kötött együttműködést. Ennek lényege, hogy utóbbi cégek hőszivattyúi integrálhatóak legyenek a lakossági fotovoltaikus rendszerekbe. „Ez a fejlesztés lehetővé teszi a végfelhasználók számára, hogy a hőszivattyút a felesleges napenergiával táplálják, mindezt egyetlen pontról, a mySolarEdge alkalmazáson keresztül vezérelve” – nyilatkozta a SolarEdge szóvivője a PV Magazine-nak.

A felhasználók az alkalmazáson keresztül az otthoni hőmérsékletet is állíthatják majd. A beszámolók szerint a rendszer lehetővé teszi a háztulajdonosok számára, hogy optimalizálják energiafogyasztásukat az el nem használt, napelemek által termelt áram, valamint az optimális energiaáraknak megfelelően eltolt fogyasztás révén.

Advertisement

A SolarEdge becslései alapján a hőszivattyú energiafelhasználásának alternatív időpontokban történő optimalizálásával évente mintegy 100 euró (közel 37 ezer forint) megtakarítást érhet el egy-egy háztartás. „Az intelligens otthonok eddig főként a kényelemről és az összekapcsolhatóságról szóltak, a következő lépés azonban egy átfogó és integrált ökoszisztéma kiépítése” – mondta Alfred Karlstetter, a SolarEdge Europe ügyvezető igazgatója. Mint hozzátette, a Vaillanttal való összefogással élen járnak abban, hogy az intelligens napenergia erejét még több ember számára tegyék elérhetőbbé, intuitívabbá és kényelmesebbé. Az integráció várhatóan az év második felében válik elérhetővé.

Advertisement

Zöldinfó

A klímaváltozás már itt van: forróbb nyarak, szélsőségesebb esőzések várnak Magyarországra

Egyre hosszabb hőhullámok és hevesebb esők alakítják át Magyarország éghajlatát.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás már egyértelműen látható a magyarországi mérési adatokban: a nyarak és a telek melegszenek, a hőhullámok pedig egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek – írja az alternativenergia.hu. A század végére évente akár több mint negyven hőségnap is lehet Magyarországon, miközben hosszabb száraz időszakokra és hevesebb esőzésekre kell felkészülni – hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Biztos Hang című podcastjában. Az MTA MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a magyarországi mérési adatok alapján az éghajlatváltozás hatásai már nem csupán a jövőre vonatkozó előrejelzésekben jelennek meg. Az évszakok közül a nyarak melegedtek a legerősebben, de a telek hőmérséklete is jelentősen emelkedett. Az átmeneti évszakokban egyelőre mérsékeltebb a változás.

Lakatos Mónika, a HungaroMet éghajlatkutatója szerint a hazai melegedés az 1980-as évektől vált különösen intenzívvé. A magas hőmérséklethez kapcsolódó szélsőségek az 1990-es évektől kezdtek látványosan gyakoribbá válni, 2000 után pedig tovább erősödött a folyamat. Jól mutatja a változás ütemét, hogy Magyarország tíz legmelegebb nyara közül mindössze egy, az 1992-es volt 2000 előtt. A 2026. júniusi rendkívüli hőhullám újabb figyelmeztetés: a szakértő szerint 2007 óta ez volt a legsúlyosabb hazai hőhullám. Hőhullámos napokról akkor beszélünk, amikor a napi középhőmérséklet 25 fok feletti. Ekkor már általában elég magas maximumok lépnek fel, és éjszaka sem feltétlenül hűl le a levegő. Minél többi ilyen nap követi egymást, annál súlyosabb a hőhullám. A Kárpát-medencében a felmelegedés egyik legnyilvánvalóbb jele éppen az, hogy ezek az időszakok gyakoribbá, hosszabbá és intenzívebbé válnak.

Közben maga a hőhullámos évszak is egyre hosszabb. Korábban a tartós hőség elsősorban július végére és augusztus elejére volt jellemző, ma azonban már májusban vagy június elején megkezdődhet, és akár szeptemberben is kialakulhat hőhullám – figyelmeztet a kutató. A klímamodellek szerint a következő évtizedekben tovább nő a szélsőségesen meleg napok száma. Az 1971-2000-es időszakban Magyarországon évente átlagosan 17 hőségnapot regisztráltak. Ehhez képest a század közepére legalább nyolccal, a század végére pedig akár huszonhéttel emelkedhet az éves számuk. Ez azt jelenti, hogy az évszázad végén már több mint negyven hőségnappal kellhet számolni egy átlagos évben – fűzte hozzá.

Advertisement

A területi különbségek sem lesznek elhanyagolhatók. A század közepére az Alföldön és a Dél-Dunántúlon szinte biztosan legalább tíz nappal nő a másodfokú hőhullámos napok száma. A század végére a modellek már az ország egész területén gyakorlatilag biztosra veszik legalább ekkora növekedést. Nemcsak a hőmérséklet, hanem a csapadék eloszlása is szélsőségesebbé válhat. Kis Anna, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa szerint nyáron hosszabb csapadékmentes időszakokra, ugyanakkor hevesebb esőzésekre kell számítani. A napi 20-40 millimétert meghaladó extrém csapadékesemények gyakoriságában már most növekvő tendencia látható, a modellek pedig ennek folytatódását vetítik előre.

A rövid idő alatt lezúduló nagy vízmennyiség azonban nem képes pótolni a csendes, áztató esőt. Az intenzív záporok vizének kisebb része szivárog be a talajba, nagyobb része gyorsan elfolyik, ezért a növényzet és a mezőgazdaság számára kevésbé hasznosul. Így a heves esőzések gyakoribbá válása együtt járhat a nyári aszálykockázat növekedésével.

Advertisement

Magyarország ettől még nem válik egyszerűen mediterrán éghajlatú országgá. Bár a hőmérséklet egyes mediterrán városok jelenlegi klímájához közelíthet, a csapadék éven belüli eloszlása eltérő marad. A mediterrán térségekben a nyár rendszerint nagyon száraz, Magyarországon viszont várhatóan továbbra is a nyár lesz a legcsapadékosabb évszak – csak egyre egyenetlenebbül eloszló esőkkel.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák