Zöldinfó
Itt az app, amely megkönnyíti az energiahasználatot
A SolarEdge a Vaillant-tal és a Samsunggal hoz létre egy együttműködést, a cél a napenergia és a hőszivattyúk intelligens felhasználása, kombinálása.
A SolarEdge a Vaillanttal és a Samsunggal kezdeményezett együttműködést, hogy otthoni ökoszisztémáiba integrálhassa utóbbiak hőszivattyúit – számol be a PV Magazine. A megoldásnak köszönhetően a háztulajdonosok a jövőben képesek lesznek optimalizálni energiafogyasztásukat a felesleges napenergia felhasználásával, valamint a fogyasztás optimális energiaárakhoz való igazításával.
Az izraeli székhelyű SolarEdge inverterek gyártásával foglalkozik, a vállalat a közelmúltban a német Vaillanttal és a dél-koreai Samsunggal kötött együttműködést. Ennek lényege, hogy utóbbi cégek hőszivattyúi integrálhatóak legyenek a lakossági fotovoltaikus rendszerekbe. „Ez a fejlesztés lehetővé teszi a végfelhasználók számára, hogy a hőszivattyút a felesleges napenergiával táplálják, mindezt egyetlen pontról, a mySolarEdge alkalmazáson keresztül vezérelve” – nyilatkozta a SolarEdge szóvivője a PV Magazine-nak.
A felhasználók az alkalmazáson keresztül az otthoni hőmérsékletet is állíthatják majd. A beszámolók szerint a rendszer lehetővé teszi a háztulajdonosok számára, hogy optimalizálják energiafogyasztásukat az el nem használt, napelemek által termelt áram, valamint az optimális energiaáraknak megfelelően eltolt fogyasztás révén.
A SolarEdge becslései alapján a hőszivattyú energiafelhasználásának alternatív időpontokban történő optimalizálásával évente mintegy 100 euró (közel 37 ezer forint) megtakarítást érhet el egy-egy háztartás. „Az intelligens otthonok eddig főként a kényelemről és az összekapcsolhatóságról szóltak, a következő lépés azonban egy átfogó és integrált ökoszisztéma kiépítése” – mondta Alfred Karlstetter, a SolarEdge Europe ügyvezető igazgatója. Mint hozzátette, a Vaillanttal való összefogással élen járnak abban, hogy az intelligens napenergia erejét még több ember számára tegyék elérhetőbbé, intuitívabbá és kényelmesebbé. Az integráció várhatóan az év második felében válik elérhetővé.
Zöldinfó
Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.
Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.
Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.
A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
