Zöldinfó

Itt az app, amely megkönnyíti az energiahasználatot

A SolarEdge a Vaillant-tal és a Samsunggal hoz létre egy együttműködést, a cél a napenergia és a hőszivattyúk intelligens felhasználása, kombinálása.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-07-12

Szerző:

Vanessza

A SolarEdge a Vaillanttal és a Samsunggal kezdeményezett együttműködést, hogy otthoni ökoszisztémáiba integrálhassa utóbbiak hőszivattyúit – számol be a PV Magazine. A megoldásnak köszönhetően a háztulajdonosok a jövőben képesek lesznek optimalizálni energiafogyasztásukat a felesleges napenergia felhasználásával, valamint a fogyasztás optimális energiaárakhoz való igazításával.

Az izraeli székhelyű SolarEdge inverterek gyártásával foglalkozik, a vállalat a közelmúltban a német Vaillanttal és a dél-koreai Samsunggal kötött együttműködést. Ennek lényege, hogy utóbbi cégek hőszivattyúi integrálhatóak legyenek a lakossági fotovoltaikus rendszerekbe. „Ez a fejlesztés lehetővé teszi a végfelhasználók számára, hogy a hőszivattyút a felesleges napenergiával táplálják, mindezt egyetlen pontról, a mySolarEdge alkalmazáson keresztül vezérelve” – nyilatkozta a SolarEdge szóvivője a PV Magazine-nak.

A felhasználók az alkalmazáson keresztül az otthoni hőmérsékletet is állíthatják majd. A beszámolók szerint a rendszer lehetővé teszi a háztulajdonosok számára, hogy optimalizálják energiafogyasztásukat az el nem használt, napelemek által termelt áram, valamint az optimális energiaáraknak megfelelően eltolt fogyasztás révén.

A SolarEdge becslései alapján a hőszivattyú energiafelhasználásának alternatív időpontokban történő optimalizálásával évente mintegy 100 euró (közel 37 ezer forint) megtakarítást érhet el egy-egy háztartás. „Az intelligens otthonok eddig főként a kényelemről és az összekapcsolhatóságról szóltak, a következő lépés azonban egy átfogó és integrált ökoszisztéma kiépítése” – mondta Alfred Karlstetter, a SolarEdge Europe ügyvezető igazgatója. Mint hozzátette, a Vaillanttal való összefogással élen járnak abban, hogy az intelligens napenergia erejét még több ember számára tegyék elérhetőbbé, intuitívabbá és kényelmesebbé. Az integráció várhatóan az év második felében válik elérhetővé.

Kapcsolódó tartalom:applikáció energia energiafelhasználás energiahasználat fogyasztás inverter

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

12 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom