Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Itt az öngyógyító napelem

A Solestial napelemes cellái tíz éven át keringtek az űrben egy teszt során.

Létrehozva:

|

A francia Alternatívenergia- és Atomenergia-ügyi Bizottság (CEA) megerősítette, hogy az arizonai székhelyű Solestial kifejezetten űri körülményekre gyártott fotovoltaikus cellái képesek a sugárzás okozta károsodások helyreállítására – számol be a PV Magazine. A tesztek alátámasztották, hogy a szilíciumcellák a sugárzás miatti károkat napfényben, 90 Celsius-fokos hőmérsékleten hatékonyan állítják helyre.

Az anyagtudományban az utólagos hőkezelés lényege, hogy lassú hűtéssel kezelik az anyag belső feszültségeit. A Solestial szilícium napelemcelláinak nyitott áramköri feszültsége mindössze 4 százalékkal csökkent, miután tíz évig alacsony Föld körüli pályán voltak kitéve a sugárzásnak. Az automatikus hőkezelés 90 Celsius-fokon zajlott, a vállalat szerint 20 mikron vastagságú cellái több mint 20 százalékos hatékonyságot mutattak.

A cégnél úgy vélik, a tesztek bizonyították az öngyógyító napelemek megvalósíthatóságát a sugárzás okozta degradáció jelentős csökkentése mellett. Ez különösen fontos szempont az űrbe telepített napelemek esetében, amelyeket komoly behatás ér, és amelyeknél hosszú távú működésre van szükség. A Solestial szerint a technológia komoly előnye, hogy szilíciumalapú, míg sok más, az űrben használt napelem gyakran ritkább vagy drágább anyagokból készül.

Advertisement

„A szilíciumban a sugárzás okozta károsodások kezelése magas, például 200 és 250 Celsius-fok közötti hőmérsékleten egyszerűen elvégezhető, de ez nem hasznos az űrben történő alkalmazáskor, hiszen ilyen hőmérsékletet ritkán vagy egyáltalán nem tapasztalni ebben a környezetben” – mondta Romain Cariou, a CEA szakértője. Mint hozzátette, a Solestial cellái a sugárzáshoz köthető károsodást az űrben lévő napelemek normál üzemi hőmérsékletén is képesek gyógyítani, ilyen technológia jelenleg nem érhető el a piacon.

„Várjuk az elkövetkező hónapokban a CEA-val közösen elvégzett további vizsgálatokat, hogy még alacsonyabb hőmérsékleten validáljuk az eredményeket” – nyilatkozta Stanislau Herasimenka, a Solestial vezérigazgatója. „Izgatottan várjuk, hogy megmutathassuk az űriparnak a Solestial ultravékony szilícium napelemeinek és burkolatainak számtalan előnyét” – tette hozzá.

Advertisement

Zöld Energia

Szélenergia igen, de nem bárhol – új térkép segítheti a természetbarát beruházásokat

Szélerőmű-madár konfliktustérképet készített az MME.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szélerőmű-madár konfliktustérképet készített a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), azzal a céllal, hogy a szélerőmű-hálózat fejlesztése során a természet- és madárvédelmi szempontokat a gazdasági érvekkel egyenrangú súllyal vegyék figyelembe a beruházók, tervezők és döntéshozók. Az MME levélben is megkereste Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert, arra a bejelentésére reagálva, miszerint augusztus végén a kormány jelentős szélerőmű-építési pályázatot ír ki – tájékoztat az alternativenergia.hu. Közleményük szerint az energetikai és környezetvédelmi célok közül kiemelkedik a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú bevezetése, amelyen belül Magyarországon aktuálisan a szélenergia kihasználásának jelentős növelése kap teret.

Forrás: MME Szélerőművek által veszélyeztetett madárfajok összesített előfordulási térképe Magyarországon, 20 területi kategória felhasználásával. A madárvédelmi szempontból fontos területek az alacsony pontszámot (piros jelölést) kapták. (A legkevésbé fontos kategóriába nem esik egy UTM-négyzet sem, ezért nem szerepel a 20. kategória a jelmagyarázatban.)

Az MME üdvözli és támogatja a megújuló energiaforrások, köztük a szélenergia arányának növelését, ám figyelmeztet: ez csak úgy valósulhat meg felelősen, ha a fejlesztések nem okoznak jelentős természetvédelmi károkat. A szélerőművek elővilágra gyakorolt negatív hatásai már az 1970-es évek óta ismertek, és az utóbbi évtizedben már a Kárpát-medencében is születtek vizsgálatok a ragadozómadarak vagy a túzokállomány érintettségéről. Ezek a vizsgálatok kimutatták, hogy az ütközések okozta közvetlen pusztulás mellett a szélerőművek és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiépülése miatt jelentős élőhelyvesztést is okoznak az ilyen fejlesztések.

Az MME hangsúlyozta: a közeljövőben kialakítandó szélerőmű-hálózat évtizedeken keresztül fogja befolyásolni a hazai élővilágot, és egyes veszélyeztetett madár- vagy denevérfajok esetében akár kritikus szintű és visszavonhatatlan hatásokat is okozhat, ha a tervezésnél nem veszik kellő súllyal figyelembe a természetvédelmi szempontokat. A jogszabályalkotási és tervezési folyamat elősegítése érdekében az MME értékelte a madárfajok szélerőművek általi veszélyeztetettségét és természetvédelmi helyzetét, feldolgozta a potenciálisan érintett madárfajok előfordulási adatait, és egy súlyozásos pontrendszer alapján 2,5 km-es felbontású országos konfliktustérképet állított össze.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák