Zöldinfó
Ivóvízhelyzet Maros megyében: hosszú távú megoldásokat keresnek a sószennyezés felszámolására
Ötven napon belül iható lesz a vezetékes víz a parajdi bányakatasztrófa nyomán vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei településeken, elkezdték a sótalanító berendezések beszerelését.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A tájékoztatás szerint a dicsőszentmártoni polgármesteri hivatal már csütörtökön elrendeli a munkálatok elkezdését a Maros megyei kisváros víztisztító állomásánál. A beszerelési munkálatok 50 napig tartanak, ezek befejeztével a térségben ismét iható lesz a vezetések víz – osztotta meg az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a napokban a Maros megyei önkormányzat is elrendeli a munkálatok megkezdését Küküllőszéplak és Gyulakuta víztisztító állomásainál, ahol szintén sótalanító berendezéseket szerelnek fel a Kis-Küküllőn érkező sós víz ihatóvá tételéhez. A berendezések ugyanakkor csak rövidtávú, ideiglenes megoldást jelentenek a parajdi sóbánya katasztrófája nyomán sóval szennyezett Kis-Küküllő mentén lévő települések vízellátására. A vízügyi hatóság közlése szerint az illetékesek elkötelezettek, hogy közép- és hosszútávú megoldást találjanak, ezért szerdán Bukarestben munkamegbeszélést tartottak az érintett intézmények vezetőivel. Alternatív megoldásként hosszú távon a sóval szennyezett Kis-Küküllő helyett a Bözödújfalusi-víztározóból és a Maros folyóból biztosítanák a térség vízellátását. Jelenleg keresik a finanszírozási lehetőséget egy, az egész térségre érvényes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez – írták.
A vízügyi hatóság közleményében hangsúlyozta, hogy a környezetvédelmi minisztériummal közösen elkötelezett amellett, hogy a térség lakossága biztonságos és fenntartható forrásból jusson ivóvízhez. Maros megyében június elején 21 településen hirdettek veszélyhelyzetet a Kis-Küküllő sószennyezettsége miatt, miután a folyóba időnként sós vizet szállít az elárasztott parajdi sóbánya térségéből a beleömlő Korond-patak. A sószennyezés miatt a Kis-Küküllő völgyében épült víztisztító állomások kisebb-nagyobb megszakításokkal üzemelnek, a lakosságnak – mintegy 40 ezer embernek – a katasztrófavédelmi felügyelőség biztosítja az ivó- és háztartási vizet. A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába május végén zúdult be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bányát. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Zöldinfó
Fokozott állatorvosi ellenőrzés indult a szerbiai járvány megfékezésére
Fokozott állatorvosi ellenőrzést vezettek be Dél-Szerbiában juh- és kecskehimlő miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Fokozott állatorvosi ellenőrzést vezettek be a dél-szerbiai Raska környékén, miután juh- és kecskehimlőt mutattak ki egy helyi gazdaságban – írja az alternativenergia.hu. A hatóságok szerint minden szükséges intézkedést megtettek a fertőzés továbbterjedésének megakadályozására. A betegséget egy olyan gazdaságban azonosították, ahol 67 juhot és 60 bárányt tartottak. A laboratóriumi vizsgálatok kevesebb mint 24 órán belül megerősítették a fertőzést, ezt követően pedig az állategészségügyi előírásoknak megfelelően mind a 127 állatot leölték. Ez az első, juh- és kecskehimlővel kapcsolatos megerősített járványgóc Szerbiában 2026-ban.
A fertőzött gazdaság környezetében szigorú állategészségügyi felügyeletet rendeltek el, ellenőrzik az állatok mozgatását, és fokozott megfigyelés alatt tartják a környező tenyészeteket. Az állatorvosok a közeli településeken is vizsgálják az állományokat, hogy időben kiszűrjék az esetleges újabb fertőzéseket. Dragan Glamocic szerb mezőgazdasági miniszter szerint a vírus feltehetően illegális állatszállítás útján, Koszovó felől jutott Szerbiába. Hozzátette, hogy a juh- és kecskehimlő kevésbé jelentős gazdasági károkat okozhat, mint az afrikai sertéspestis, és emlékeztetett arra, hogy egy hasonló járványt tavaly mintegy két hónap alatt sikerült felszámolni. A juh- és kecskehimlő rendkívül fertőző vírusos állatbetegség, amely kizárólag a juhokat és a kecskéket érinti, emberre nem veszélyes.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
