Zöldinfó
Ivóvízhelyzet Maros megyében: hosszú távú megoldásokat keresnek a sószennyezés felszámolására
Ötven napon belül iható lesz a vezetékes víz a parajdi bányakatasztrófa nyomán vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei településeken, elkezdték a sótalanító berendezések beszerelését.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A tájékoztatás szerint a dicsőszentmártoni polgármesteri hivatal már csütörtökön elrendeli a munkálatok elkezdését a Maros megyei kisváros víztisztító állomásánál. A beszerelési munkálatok 50 napig tartanak, ezek befejeztével a térségben ismét iható lesz a vezetések víz – osztotta meg az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a napokban a Maros megyei önkormányzat is elrendeli a munkálatok megkezdését Küküllőszéplak és Gyulakuta víztisztító állomásainál, ahol szintén sótalanító berendezéseket szerelnek fel a Kis-Küküllőn érkező sós víz ihatóvá tételéhez. A berendezések ugyanakkor csak rövidtávú, ideiglenes megoldást jelentenek a parajdi sóbánya katasztrófája nyomán sóval szennyezett Kis-Küküllő mentén lévő települések vízellátására. A vízügyi hatóság közlése szerint az illetékesek elkötelezettek, hogy közép- és hosszútávú megoldást találjanak, ezért szerdán Bukarestben munkamegbeszélést tartottak az érintett intézmények vezetőivel. Alternatív megoldásként hosszú távon a sóval szennyezett Kis-Küküllő helyett a Bözödújfalusi-víztározóból és a Maros folyóból biztosítanák a térség vízellátását. Jelenleg keresik a finanszírozási lehetőséget egy, az egész térségre érvényes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez – írták.
A vízügyi hatóság közleményében hangsúlyozta, hogy a környezetvédelmi minisztériummal közösen elkötelezett amellett, hogy a térség lakossága biztonságos és fenntartható forrásból jusson ivóvízhez. Maros megyében június elején 21 településen hirdettek veszélyhelyzetet a Kis-Küküllő sószennyezettsége miatt, miután a folyóba időnként sós vizet szállít az elárasztott parajdi sóbánya térségéből a beleömlő Korond-patak. A sószennyezés miatt a Kis-Küküllő völgyében épült víztisztító állomások kisebb-nagyobb megszakításokkal üzemelnek, a lakosságnak – mintegy 40 ezer embernek – a katasztrófavédelmi felügyelőség biztosítja az ivó- és háztartási vizet. A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába május végén zúdult be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bányát. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Zöldinfó
Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást
Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.
A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.
A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.
A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.
A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
