Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Januárban nyílik az ipari energiatárolókat támogató kiírás

Nincs megállás: felpörgött a Jedlik-program biogáz-biometán felhasználást ösztönző pályázata.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A csütörtökön zárult első körben 39 jelentkezőtől összesen 60 milliárd forint támogatási igény érkezett be. Az október végén megnyílt lehetőség péntektől már a második szakaszába lép – írja az alternativenergia.hu. Az Energiaügyi Minisztérium a biogáz és biometán előállító kapacitások építését, bővítését segíti a 40 milliárd forintos keretösszeggel. A támogatott vállalkozások az elnyert forrásokat az alapanyagok gyűjtésétől a maradékanyagok, melléktermékek további hasznosításáig az egész folyamatot lefedő beruházásokra, eszközbeszerzésekre fordíthatják majd. Kisméretű üzemek létesítésére, korszerűsítésére 18 milliárd forintot különítettek el. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) jelentése szerint a biogázok fenntartható termelési potenciálja a globális földgázigény negyedének feleltethető meg. Magyarországon évente mintegy 200 millió köbméter biogázt termelnek, 2030-ra e kiinduló érték háromszorosára növelése a cél.

A minisztérium ismertette: a nagyvállalatok a beruházási érték kevesebb mint felét, a mikro- és kisvállalkozások közel kétharmadát hívhatják le vissza nem térítendő forrásként. A beérkezett pályázatokban 168 millió forinttól majdnem 5 milliárd forintig kértek állami hozzájárulást a cégek. A várhatóan 15-30 támogatott fejlesztés megvalósításának határideje egységesen 2028 vége. A Jedlik Ányos Energetikai Programban mostanáig 256 milliárd forint forrás vált elérhetővé elsősorban vállalati energiahatékonysági fejlesztésekre, az energiahasználat zöldítésére. A mostanáig elrajtolt hat felhívásban 246 milliárd forint támogatásra tartottak igényt a lehetséges kedvezményezettek – összegezte a minisztérium. A folytatásban a legjobban várt programelem, az ipari energiatárolók telepítését akár megújuló kapacitás létesítésével, bővítésével együtt is segítő kiírás nyílik meg januárban – írta az EM.

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák