Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Javaslataink a biológiai sokféleség védelmére és az éghajlati válság elhárítására

Egyre többen döbbenek rá hazánkban, hogy a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlati válság nem csak a jövendő generációk életlehetőségét veszélyezteti, de a mai emberekre is kihat.

Létrehozva:

|

Az európai uniós szakpolitikák jelentősen befolyásolják a magyar környezeti állapotot. Hogyan tudjuk csökkenteni az erdőkre, vizekre, gyepekre és egyéb természeti erőforrásainkra nehezedő gazdasági nyomást? Lesz-e elég forrás a természet megőrzésére és helyreállítására? Mivel tehetjük hatékonyabbá a klímavédelmet és az energiaátmenetet?

A Magyar Természetvédők Szövetsége egy javaslatcsomagot állított össze az európai parlamentbe igyekvő pártok számára. Célunk, hogy megtaláljuk a közös pontokat az általunk képviselt civilek és a magyarországi EU parlamenti képviselők között a biológiai sokféleség és az éghajlat védelme érdekében.

Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák