Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Jelentősen visszaesett az új autók forgalomba helyezése az első három negyedévben

Az idei első kilenc hónapban 85 769 új személygépkocsi forgalomba helyezésével 9,3 százalékot esett vissza a belföldi autópiac – közölte az MTI-vel hétfőn a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE).

Létrehozva:

|

A Datahouse adatai alapján a tavalyi azonos időszakhoz képest az elektromos autók száma jelentősen nőtt, közel másfélszer annyi, 3437 új elektromos autót regisztráltak idén az első kilenc hónapban, mint 2021-ben. Ennek ellenére a regisztrált új autók mindössze 4 százaléka tisztán elektromos és hasonló arányt képviselnek a tölthető hibrid modellek. Ez az összességében 8 százalékos piaci részesedés, amelyet a tisztán elektromos vagy tölthető hibrid autók adnak, igen alacsony és mivel a növekvő energiaárak sokakat elrettenthetnek az ilyen modellek vásárlásától, a növekedés lelassulhat a közeljövőben – közölte az MGE. A használt személyautók forgalma 99 292 darabos behozatallal alig változott éves összevetésben, és június óta a tavalyi szint alatt van, a visszaesés oka elsősorban forint/euró árfolyam növekedése.

Az MGE éves szinten 125 ezer új személyautó forgalomba helyezésével számolt a januári előrejelzésében. Ehhez most annyit tettek hozzá, hogy akkor még nem volt háború, a járvány lecsengésével a piac helyreállására lehetett készülni. Ma már tudható, hogy az autóipar két nehéz év után az idén sem lélegezhet fel, a piac az utóbbi évtizedek legnehezebb időszakába jutott, beleértve a javítási szolgáltatásokat is – tették hozzá. Az ukrajnai háború csak tetézte az amúgy is akut csip- és alkatrészhiányt, illetve teljes káoszt okozott az ellátási láncokban. A megrendeléseket a márkaimportőrök csak jelentős csúszással tudják teljesíteni, a kínálat szűkült, a modellválaszték hiányos. Az energiaárak rohamos emelkedése, az üzemanyagokkal kapcsolatos bizonytalanság és a tartósan gyenge forint további lassulást feltételez a hazai autópiacon – írták.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Közlekedés

Teljes életciklus alapján kell vizsgálni az elektromos autók hatását

Fordulópont előtt áll az elektromos autózás Magyarországon – közölte a Magyar Mérnöki Kamara.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A dokumentum átfogó elemzést nyújt a hazai és nemzetközi szabályozási környezetről, a járműállomány alakulásáról, valamint az elektromos közlekedés valós környezeti hatásairól – írja az alternativenergia.hu. A Magyar Mérnöki Kamara javaslata egy olyan integrált ösztönzőmodell kialakítása, amely egyszerre szolgálja a környezeti célokat, a gazdasági fenntarthatóságot és a társadalmi igazságosságot. A kamara közleményében kiemelte, a szakmai anyag szerint Magyarország megfelelő stratégiai irány mellett nemcsak követője, hanem alakítója is lehet az elektromobilitási trendeknek a régióban. A kamara célja, hogy a tanulmány megállapításaira építve szakmai párbeszédet indítson és hozzájáruljon egy hosszú távon működőképes, fenntartható mobilitási rendszer kialakításához.

A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy az elektromos járművek megítélése csak teljes életciklusuk vizsgálatával ad reális képet, amely figyelembe veszi a gyártástól a használaton át az újrahasznosításig tartó folyamatokat. A tanulmány másik fontos megállapítása, hogy bár a gyártási szakasz energiaigénye magasabb, a használat során jelentkező alacsony kibocsátás rövid időn belül kiegyenlíti ezt a különbséget, így hosszú távon egyértelmű környezeti előny mutatható ki – írták a közleményben. A kamara hangsúlyozta, az elektromobilitás nem önálló technológiai kérdés, hanem az energiarendszerrel, és a közlekedési infrastruktúrával szorosan összekapcsolódó komplex rendszer.

Kiemelték, a tanulmány rámutat arra, hogy az elektromos autózás Magyarországon kedvező helyzetben van a régióban, ugyanakkor a további fejlődéshez szemléletváltásra van szükség. Jelenleg ugyanis az ösztönzőrendszerek elsősorban a járműbeszerzést támogatják, miközben a jövőben a tényleges használat és a mérhető környezeti hatás kerülhet a középpontba. A szakmai anyag szerint a hosszú távon fenntartható fejlődést nem a támogatások nagysága, hanem azok célzottsága és hatékonysága határozza meg. A dokumentum külön kitér arra, hogy az elektromos mobilitás klímaelőnye nagymértékben függ az energiarendszer összetételétől, ezért a megújuló energiaforrások szerepe kulcsfontosságú. A töltési infrastruktúra fejlesztése, az otthoni energiamenedzsment és az okos hálózati megoldások integrációja egyre fontosabb tényezővé válik.

Advertisement

A tanulmány szerint a jövő ösztönzőrendszereinek képesnek kell lenniük arra, hogy a felhasználók valós energiafelhasználását, és a rendszerhez való hozzájárulását is figyelembe vegyék. Ebben kiemelt szerepet kap a hiteles mérésen és adatalapú ellenőrzésen alapuló megközelítés. A szakmai anyag szerint Magyarország megfelelő stratégiai irány mellett nemcsak követője, hanem alakítója is lehet az elektromobilitási trendeknek a régióban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák