Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Jó hír annak, aki még idén napelemet telepítene

Létrehozva:

|

Akár támogatással is megvalósíthatjuk a napelemes beruházást, amely így gyorsabban térülhet meg.

Az otthoni napelemek világszerte, így hazánkban is egyre terjednek, ami nem csoda, hiszen az ilyen rendszerekkel rengeteget spórolhat a befektető. Az utóbbi időszakban ugyanakkor jelentős drágulás volt tapasztalható a piacon. Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke a Pénzcentrumnak azt nyilatkozta, ennek hátterében nem csak a koronavírus-világjárvány, illetve az orosz-ukrán háború áll, tavaly például a kínai kormány döntései is növelték az árakat. Ezen felül Európában komoly hiány van olyan, a rendszerekhez köthető anyagokból, mint amilyen a tartószerkezetekhez szükséges acél.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai alapján 2021-ben a beépített kapacitás és a kiserőművek darabszáma is nőtt, kérdés viszont, hogy a háború miként hat majd a folyamatra. A trendben komoly szerepe volt azoknak az állami programoknak, amelyek révén támogatást lehet szerezni a napelemes projektekre.

Advertisement

Kiss Ernő szerint az esetleges beruházás előtt alaposan át kell gondolni, kit választunk. „A leggyakoribb hiba, hogy olyan olcsóbb vállalkozást és ajánlatot választanak a megrendelők, akik nem tartoznak szakmai szervezethez. Nincs múltjuk, referenciáik, szakképzett munkatársi gárdájuk, gépeik, eszközeik. Sőt, sokszor még magyarországi címük sem, így sok frissen alakult próbálkozónak esnek áldozatul a napelemre vágyó ügyfelek, akiknek egy ilyen átverés után el is megy a kedvük az egésztől” – mondta a szakember.

Még a választás előtt mindenképp érdemes kiszámolni az éves villamosenergia-fogyasztást, és azzal is kalkulálni kell, hogy ha például a gázfűtést is elektromosra cserélnénk, az növelni fogja az energiaigényt. Az elektromos fűtési rendszerek révén az áramfogyasztás akár három-négyszeresére is emelkedhet.

Advertisement

Kiss Ernő szerint azt is fontos tudni, hogy alanyi jogon 32 amper jár, a szolgáltatónak e fölött kell fizetnie. „A napelemes rendszerek esetében viszont hoztak egy szabályt, miszerint 2,5 kW fölött nem lehet a hálózat két fázison, csak hármon. Tehát át kell alakítani a mérőhelyem, ami megközelítőleg fél millió forintba kerül” – nyilatkozta, hozzátéve, hogy ezzel extra költségként kell számolni a panelenként akár 600-800 ezer forintba kerülő napelemek esetében.

A beruházással együtt érdemes a nyílászárókat is cserélni, illetve elektromossá alakítani a fűtési rendszert. Noha ez komoly költségekkel jár, a projekt jelentősen növeli az ingatlan értékét, innen nézve pedig Kiss Ernő szerint a beruházás azonnal megtérül. A szakember hozzátette, a drága áram miatt egy cégnek – amely piaci áron vásárolja az energiát – 2-3 év alatt térülhet meg a napelemek vásárlása. Egy háztartás esetében a rezsicsökkentés miatt a folyamat valamivel lassabb, de 6-8 év alatt már így is megtérülésről beszélhetünk.

Advertisement

Támogatással is beszerezhető napelem

A MEKH szerint egy átlagos háztartási méretű napelemes rendszer megközelítőleg 8 kW-os, ezzel 8000-9600 kWh energiát tud termelni egy évben. Kiss Ernő kiemelte, jelenleg szaldós elszámolási rendszer van érvényben Magyarországon, tehát egy éven belül bármikor meg lehet termelni, illetve el lehet használni az áramot – a gyakorlatban ez többek közt azt jelenti, hogy a nyáron előállított energiát télen fűtésre fordíthatjuk. A konstrukció lényege, hogy mérik a hálózatba táplált, valamint az elfogyasztott áramot, év végén pedig ennek megfelelően kell fizetni a többletfogyasztásért, vagy lehet pénzt igényelni a túltermelésért. A jogosultságot már csak 2023 végéig lehet megszerezni, ezt követően a kevésbé előnyös bruttó elszámolás lép életbe.

Advertisement

Egy átlagos, nagyjából 3-3,5 milliós rendszer esetében a költség 40-50 százaléka maga a napelem, 10-15 százaléka a tervezés engedélyeztetés és a kivitelezés, a fennmaradó rész pedig a tartószerkezet, az inverter és a segédanyagok ára. Mivel az energiaárak folyamatosan változnak, a 6-8 év megtérülés nem fix.

Egy ilyen beruházás sok háztartásnak komoly kiadást jelent, jó hír viszont, hogy több olyan program is fut, melynek révén csökkenthetjük a költségeket. Az előreláthatóan 2022 végéig elérhető otthonfelújítási pályázat keretében például a munkadíj és az anyagköltség után 50-50 százalékban legfeljebb 3 millió forintot igényelhetnek az ingatlanuk felújításán dolgozó családok. A programban napelemes rendszer is elszámolható, érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy a pénz megszerzéséhez előfinanszírozásra van szükség, az összeget utólag, a számlák benyújtása után ítélik meg. Szerencsére a pályázathoz külön otthonfelújítási hitelt is kidolgoztak. A másik lehetőség az a csomag, amelyben 100 százalékig vissza nem térítendő támogatást nyújtanak az alacsonyabb jövedelmű háztartásoknak a napelemes beruházásokhoz, valamint a fűtéskorszerűsítéshez. Ezen pályázat első üteme már lezárult, a második forduló ősszel kezdődik.

Advertisement

Zöldinfó

Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.

A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.

A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.

Advertisement

Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák