Zöldinfó

Jó hír annak, aki még idén napelemet telepítene

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-07-08

Szerző:

Hell

Akár támogatással is megvalósíthatjuk a napelemes beruházást, amely így gyorsabban térülhet meg.

Az otthoni napelemek világszerte, így hazánkban is egyre terjednek, ami nem csoda, hiszen az ilyen rendszerekkel rengeteget spórolhat a befektető. Az utóbbi időszakban ugyanakkor jelentős drágulás volt tapasztalható a piacon. Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke a Pénzcentrumnak azt nyilatkozta, ennek hátterében nem csak a koronavírus-világjárvány, illetve az orosz-ukrán háború áll, tavaly például a kínai kormány döntései is növelték az árakat. Ezen felül Európában komoly hiány van olyan, a rendszerekhez köthető anyagokból, mint amilyen a tartószerkezetekhez szükséges acél.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai alapján 2021-ben a beépített kapacitás és a kiserőművek darabszáma is nőtt, kérdés viszont, hogy a háború miként hat majd a folyamatra. A trendben komoly szerepe volt azoknak az állami programoknak, amelyek révén támogatást lehet szerezni a napelemes projektekre.

Kiss Ernő szerint az esetleges beruházás előtt alaposan át kell gondolni, kit választunk. „A leggyakoribb hiba, hogy olyan olcsóbb vállalkozást és ajánlatot választanak a megrendelők, akik nem tartoznak szakmai szervezethez. Nincs múltjuk, referenciáik, szakképzett munkatársi gárdájuk, gépeik, eszközeik. Sőt, sokszor még magyarországi címük sem, így sok frissen alakult próbálkozónak esnek áldozatul a napelemre vágyó ügyfelek, akiknek egy ilyen átverés után el is megy a kedvük az egésztől” – mondta a szakember.

Még a választás előtt mindenképp érdemes kiszámolni az éves villamosenergia-fogyasztást, és azzal is kalkulálni kell, hogy ha például a gázfűtést is elektromosra cserélnénk, az növelni fogja az energiaigényt. Az elektromos fűtési rendszerek révén az áramfogyasztás akár három-négyszeresére is emelkedhet.

Kiss Ernő szerint azt is fontos tudni, hogy alanyi jogon 32 amper jár, a szolgáltatónak e fölött kell fizetnie. „A napelemes rendszerek esetében viszont hoztak egy szabályt, miszerint 2,5 kW fölött nem lehet a hálózat két fázison, csak hármon. Tehát át kell alakítani a mérőhelyem, ami megközelítőleg fél millió forintba kerül” – nyilatkozta, hozzátéve, hogy ezzel extra költségként kell számolni a panelenként akár 600-800 ezer forintba kerülő napelemek esetében.

A beruházással együtt érdemes a nyílászárókat is cserélni, illetve elektromossá alakítani a fűtési rendszert. Noha ez komoly költségekkel jár, a projekt jelentősen növeli az ingatlan értékét, innen nézve pedig Kiss Ernő szerint a beruházás azonnal megtérül. A szakember hozzátette, a drága áram miatt egy cégnek – amely piaci áron vásárolja az energiát – 2-3 év alatt térülhet meg a napelemek vásárlása. Egy háztartás esetében a rezsicsökkentés miatt a folyamat valamivel lassabb, de 6-8 év alatt már így is megtérülésről beszélhetünk.

Támogatással is beszerezhető napelem

A MEKH szerint egy átlagos háztartási méretű napelemes rendszer megközelítőleg 8 kW-os, ezzel 8000-9600 kWh energiát tud termelni egy évben. Kiss Ernő kiemelte, jelenleg szaldós elszámolási rendszer van érvényben Magyarországon, tehát egy éven belül bármikor meg lehet termelni, illetve el lehet használni az áramot – a gyakorlatban ez többek közt azt jelenti, hogy a nyáron előállított energiát télen fűtésre fordíthatjuk. A konstrukció lényege, hogy mérik a hálózatba táplált, valamint az elfogyasztott áramot, év végén pedig ennek megfelelően kell fizetni a többletfogyasztásért, vagy lehet pénzt igényelni a túltermelésért. A jogosultságot már csak 2023 végéig lehet megszerezni, ezt követően a kevésbé előnyös bruttó elszámolás lép életbe.

Egy átlagos, nagyjából 3-3,5 milliós rendszer esetében a költség 40-50 százaléka maga a napelem, 10-15 százaléka a tervezés engedélyeztetés és a kivitelezés, a fennmaradó rész pedig a tartószerkezet, az inverter és a segédanyagok ára. Mivel az energiaárak folyamatosan változnak, a 6-8 év megtérülés nem fix.

Egy ilyen beruházás sok háztartásnak komoly kiadást jelent, jó hír viszont, hogy több olyan program is fut, melynek révén csökkenthetjük a költségeket. Az előreláthatóan 2022 végéig elérhető otthonfelújítási pályázat keretében például a munkadíj és az anyagköltség után 50-50 százalékban legfeljebb 3 millió forintot igényelhetnek az ingatlanuk felújításán dolgozó családok. A programban napelemes rendszer is elszámolható, érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy a pénz megszerzéséhez előfinanszírozásra van szükség, az összeget utólag, a számlák benyújtása után ítélik meg. Szerencsére a pályázathoz külön otthonfelújítási hitelt is kidolgoztak. A másik lehetőség az a csomag, amelyben 100 százalékig vissza nem térítendő támogatást nyújtanak az alacsonyabb jövedelmű háztartásoknak a napelemes beruházásokhoz, valamint a fűtéskorszerűsítéshez. Ezen pályázat első üteme már lezárult, a második forduló ősszel kezdődik.

Zöldinfó

A víz megtartása lehet a kulcs az aszály ellen

Új vízgazdálkodást sürget a szakember a változó klímában.

Létrehozva:

37 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-19

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új, a víz elvezetése helyett annak megtartására épülő, a helyi adottságokat figyelembe vevő vízgazdálkodásra és szemléletváltásra van szükség Magyarországon a klímaváltozás miatt – hangsúlyozta Timár Gábor geofizikus, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Biztos hang című podcastjének új adásában. A szakember rámutatott: az idei nyári hőhullámok és a Duna rekordalacsony vízállása Magyarországon egyértelműen jelzik a klímaváltozás hatásait – írja az alternativenergia.hu. Timár Gábor szerint az extrém kisvíz a folyó felső vízgyűjtő területén tapasztalható tartós hőség és csapadékhiány következménye, ugyanakkor a másik véglet sem tűnt el, továbbra is érkezhetnek nagy árhullámok, ahogy azt a 2024-es árvíz is megmutatta. Timár Gábor kifejtette: a dunai hajózást és a Paksi Atomerőmű hűtési rendszerét is egy korábbi, másfajta vízjáráshoz alakították ki. A jövőben az eddig megszokottnál gyakoribb és tartósabb kisvizekkel kell számolni, ezért Paks esetében hosszabb távon indokolt lenne hűtést kevésbé függővé tenni a Duna pillanatnyi vízhozamától.

A geofizikus szerint az Alföldön is szemléletváltásra van szükség. A 19–20. századi vízgazdálkodás célja az árvizek és belvizek gyors elvezetése volt, a melegebbé és szárazabbá váló éghajlaton azonban ez a rendszer éppen azt a vizet vezeti el, amelyre később szükség lenne. A tartós kiszáradás már a légkört is megváltoztatja: a száraz, felmelegedett levegőben a csapadék egy része elpárolog, mielőtt elérné a felszínt. A felszínközeli nedvesség hiánya pedig a zivatarok fennmaradását is nehezíti. 2022-ben még nagyjából a Duna térségében gyengültek el az Alföld felé tartó zivatarok, idén azonban már a Dunántúl középső részén is előfordult, hogy feloszlottak – magyarázta a szakember.

Timár Gábor tévesnek nevezte azt a magyarázatot, amely a csapadékhiányt a jégkármérséklő rendszer működésének tulajdonítja. A szakember szerint sokkal alapvetőbb folyamatról van szó: a kiszáradt táj egyre kevésbé képes vizet visszajuttatni a légkörbe. Timár Gábor úgy vélte, a megoldás ezért nem merülhet ki abban, hogy az aszály idején megpróbálják öntözővízzel pótolni a hiányt. A tájat kell ismét nedvesebbé tenni. Ha a növények gyökérzónájában rendelkezésre áll a víz, párologtatni tudnak, ezzel hűtik és nedvesítik a felszín közeli levegőt. Ezen keresztül meg lehet kísérelni annak a természetes körforgásnak a helyreállítását is, amely kedvezőbb feltételeket teremt a csapadék számára.

A szakértő kiemelte: a megoldást nem az aszály idején alkalmazott öntözés kiterjesztése vagy néhány hatalmas felszíni tározó jelenti, mivel a szükséges vízmennyiség meghaladja ezek kapacitását. A vizet magában a tájban, leginkább a talajvízbe juttatva kell tárolni. A cél tehát az lenne, hogy akkor fogjuk meg a vizet, amikor rendelkezésre áll – hangsúlyozta Timár Gábor. A szakember szerint a Tiszán érkező nagyobb vízhozamok egy részét ki kellene vezetni a tájba, a meglévő csatornahálózatot pedig nemcsak a belvíz elvezetésére, hanem ellenkező irányban, vízpótlásra is lehetne használni. Az alacsonyan fekvő területeken a vizet hagyni kellene beszivárogni a talajba, ahol hónapokkal később is segíthetné a növényzet vízellátását.

Ez azonban nem jelentheti azt, hogy mindenütt ugyanazt kell csinálni. A szakember egy sokkal kifinomultabb, a helyi adottságokra épülő vízgazdálkodást sürget. Meg kell ismerni, hol érdemes vizet kivezetni, milyen talajokon tud az valóban beszivárogni, hol emeli kedvezően a talajvíz szintjét, és hol okozhatna például szikesedést. Más megoldásra lehet szükség egyik és másik tájegységen, sőt akár egymáshoz közeli területeken is – magyarázta. A professzor szerint a folyók mentén is többféle helyi beavatkozásra van szükség: a Tiszán egyes helyeken szélesebb teret lehetne adni az árvíznek, a töltéseket távolabb vinni a folyóktól, hosszabb távon pedig akár a korábbi kanyarulatok egy részének helyreállítása is segíthetne lassítani a víz lefolyását és a meder bevágódását. Máshol pedig kisebb műtárgyak, zsilipek és vízkivezetések alkalmazása indokolt.

“Nem egyetlen nagy beruházás oldaná meg tehát a problémát, hanem sok, egymáshoz kapcsolódó helyi beavatkozás” – hangsúlyozta a szakember, aki a technikai megoldások mellett a szabályok átírását is sürgette. Javaslata szerint a mezőgazdasági támogatási rendszert hozzá kellene igazítani ahhoz, hogy a gyenge termőképességű területeken gazdaságilag is megérje vizet visszatartani, amely akár új művelési kategóriaként is megjelenhetne. A változáshoz emellett szükség lenne egy olyan erős tudományos háttérintézményre, amely összegyűjti a különböző vízvisszatartási kísérletek tapasztalatait, modellezi az eredményeket, és segít eldönteni, hogy a következő évben hol és hogyan érdemes beavatkozni. Timár Gábor zárásként elmondta: a feladat léptéke a 19. századi nagy folyószabályozásokéhoz mérhető, ám most a korábbi vízelvezetéssel ellentétben a víz megtartását kell elsajátítani.

Tovább olvasom