Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Jó hír annak, aki még idén napelemet telepítene

Létrehozva:

|

Akár támogatással is megvalósíthatjuk a napelemes beruházást, amely így gyorsabban térülhet meg.

Az otthoni napelemek világszerte, így hazánkban is egyre terjednek, ami nem csoda, hiszen az ilyen rendszerekkel rengeteget spórolhat a befektető. Az utóbbi időszakban ugyanakkor jelentős drágulás volt tapasztalható a piacon. Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke a Pénzcentrumnak azt nyilatkozta, ennek hátterében nem csak a koronavírus-világjárvány, illetve az orosz-ukrán háború áll, tavaly például a kínai kormány döntései is növelték az árakat. Ezen felül Európában komoly hiány van olyan, a rendszerekhez köthető anyagokból, mint amilyen a tartószerkezetekhez szükséges acél.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai alapján 2021-ben a beépített kapacitás és a kiserőművek darabszáma is nőtt, kérdés viszont, hogy a háború miként hat majd a folyamatra. A trendben komoly szerepe volt azoknak az állami programoknak, amelyek révén támogatást lehet szerezni a napelemes projektekre.

Advertisement

Kiss Ernő szerint az esetleges beruházás előtt alaposan át kell gondolni, kit választunk. „A leggyakoribb hiba, hogy olyan olcsóbb vállalkozást és ajánlatot választanak a megrendelők, akik nem tartoznak szakmai szervezethez. Nincs múltjuk, referenciáik, szakképzett munkatársi gárdájuk, gépeik, eszközeik. Sőt, sokszor még magyarországi címük sem, így sok frissen alakult próbálkozónak esnek áldozatul a napelemre vágyó ügyfelek, akiknek egy ilyen átverés után el is megy a kedvük az egésztől” – mondta a szakember.

Még a választás előtt mindenképp érdemes kiszámolni az éves villamosenergia-fogyasztást, és azzal is kalkulálni kell, hogy ha például a gázfűtést is elektromosra cserélnénk, az növelni fogja az energiaigényt. Az elektromos fűtési rendszerek révén az áramfogyasztás akár három-négyszeresére is emelkedhet.

Advertisement

Kiss Ernő szerint azt is fontos tudni, hogy alanyi jogon 32 amper jár, a szolgáltatónak e fölött kell fizetnie. „A napelemes rendszerek esetében viszont hoztak egy szabályt, miszerint 2,5 kW fölött nem lehet a hálózat két fázison, csak hármon. Tehát át kell alakítani a mérőhelyem, ami megközelítőleg fél millió forintba kerül” – nyilatkozta, hozzátéve, hogy ezzel extra költségként kell számolni a panelenként akár 600-800 ezer forintba kerülő napelemek esetében.

A beruházással együtt érdemes a nyílászárókat is cserélni, illetve elektromossá alakítani a fűtési rendszert. Noha ez komoly költségekkel jár, a projekt jelentősen növeli az ingatlan értékét, innen nézve pedig Kiss Ernő szerint a beruházás azonnal megtérül. A szakember hozzátette, a drága áram miatt egy cégnek – amely piaci áron vásárolja az energiát – 2-3 év alatt térülhet meg a napelemek vásárlása. Egy háztartás esetében a rezsicsökkentés miatt a folyamat valamivel lassabb, de 6-8 év alatt már így is megtérülésről beszélhetünk.

Advertisement

Támogatással is beszerezhető napelem

A MEKH szerint egy átlagos háztartási méretű napelemes rendszer megközelítőleg 8 kW-os, ezzel 8000-9600 kWh energiát tud termelni egy évben. Kiss Ernő kiemelte, jelenleg szaldós elszámolási rendszer van érvényben Magyarországon, tehát egy éven belül bármikor meg lehet termelni, illetve el lehet használni az áramot – a gyakorlatban ez többek közt azt jelenti, hogy a nyáron előállított energiát télen fűtésre fordíthatjuk. A konstrukció lényege, hogy mérik a hálózatba táplált, valamint az elfogyasztott áramot, év végén pedig ennek megfelelően kell fizetni a többletfogyasztásért, vagy lehet pénzt igényelni a túltermelésért. A jogosultságot már csak 2023 végéig lehet megszerezni, ezt követően a kevésbé előnyös bruttó elszámolás lép életbe.

Advertisement

Egy átlagos, nagyjából 3-3,5 milliós rendszer esetében a költség 40-50 százaléka maga a napelem, 10-15 százaléka a tervezés engedélyeztetés és a kivitelezés, a fennmaradó rész pedig a tartószerkezet, az inverter és a segédanyagok ára. Mivel az energiaárak folyamatosan változnak, a 6-8 év megtérülés nem fix.

Egy ilyen beruházás sok háztartásnak komoly kiadást jelent, jó hír viszont, hogy több olyan program is fut, melynek révén csökkenthetjük a költségeket. Az előreláthatóan 2022 végéig elérhető otthonfelújítási pályázat keretében például a munkadíj és az anyagköltség után 50-50 százalékban legfeljebb 3 millió forintot igényelhetnek az ingatlanuk felújításán dolgozó családok. A programban napelemes rendszer is elszámolható, érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy a pénz megszerzéséhez előfinanszírozásra van szükség, az összeget utólag, a számlák benyújtása után ítélik meg. Szerencsére a pályázathoz külön otthonfelújítási hitelt is kidolgoztak. A másik lehetőség az a csomag, amelyben 100 százalékig vissza nem térítendő támogatást nyújtanak az alacsonyabb jövedelmű háztartásoknak a napelemes beruházásokhoz, valamint a fűtéskorszerűsítéshez. Ezen pályázat első üteme már lezárult, a második forduló ősszel kezdődik.

Advertisement

Zöldinfó

Megduplázódott az örökerdők területe, új erdőtelepítési pályázatok dömpingje zajlik

Megalakult az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum az ágazati szereplők részvételével, hogy megfelelő szakmai alapot teremtsen az erdők túlélésének biztosítására.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nagy István az országfásítási program és az örökerdő-gazdálkodás eredményeiről tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a világ erdei sérülékenyek, általános jelenség az erdők állapotának romlása – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette, hogy a most alakult klímaadaptációs központ segít megteremteni azokat a jogi lehetőségeket, amelyek hosszú távon is szolgálják az erdei ökoszisztéma megtartását és fenntartását. A fórum számára a kormány feladatul szabta meg cselekvési terv elkészítését, amely a jövő nemzedékek érdekében hosszú távon is gondoskodik az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodásáról és annak fennmaradásáról – ismertette az agrárminiszter. Közölte: a kormány elkötelezett az erdők megóvásában, leginkább azért, mert az erdők az ország zöld vagyonának legfontosabb elemét képezik. Hozzátette, a zöld vagyon olyan kiemelt közcélokat szolgál, mint a klímavédelem, a szénmegkötés és a biodiverzitás növelése.

Az agrártárca vezetője elmondta: jelenleg az ország területének 25,4 százalékát, összesen 2,3 millió hektárt borítanak erdei fák és cserjefák. Hozzátette, hogy a 2,3 millió hektár területből több mint 2 millió hektár az, amin tervszerű erdőgazdálkodásra folyik, ez az ország területének 22,3 százaléka. Nagy István kifejtette: az agrártárca 2019-ben elindított országfásítási programjában 2024 végéig 197 millió fát ültettek. Ennek része a rendszerváltozás óta indított legnagyobb belterületi fásítás, a Településfásítási Program: a tervek szerint 2020 és 26 között 77 ezer nagyméretű sorfát ültetnek el a 10 ezer fő alatti településeken. Célunk az, hogy ez a szám minél hamarabb elérje a százezret – mondta.

Hozzátette, a kormány a Klíma és Természetvédelmi Akciótervben azt vállalta, hogy legalább 10 fát ültet el minden megszületendő gyermek után, az Újszülöttek erdeje programban. A programot kivitelező állami erdészeti társaságok 2019 és 24 között 4,3 millió fát ültettek el, ezzel 624 hektárnyi új erdőt hoztak létre. Az agrárminiszter elmondta: a kormány célja, hogy a jelenlegi 25,4 százalékról 27 százalékra emelje az ország fával borított területének arányát, amihez hozzáigazította támogatáspolitikáját. A Vidékfejlesztési Programban 2014 és 2023 között 67 milliárd forintot költött a kormány új erdőtelepítésre, a most érvényes Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben pedig, a rövidebb időszak alatt is, mintegy 64 milliárd forintot fordít 2027-ig erre a kormány.

Advertisement

A miniszter utalt arra, hogy az erdőtelepítések az országfásítási program 2019-es meghirdetésével vettek új lendületet és azóta csaknem 32 ezer hektár új erdőt telepítettek a gazdák, akik további 10 ezer hektárra már támogatói döntéssel rendelkeznek. “Idén a Közös Agrárpolitika erdőtelepítési pályázatainak tavaszi és nyári beadási időszakában további 3412 hektárra nyújtottak be pályázatot magyar gazdák, amelyekkel kapcsolatban a döntések a napokban várhatók” – fűzte hozzá Nagy István.

Nagy István beszélt arról is, hogy az erdőborítás folyamatosságát fenntartó módon kezelt erdők területe 2010 óta megduplázódott, most eléri a 200 ezer hektárt, ami az országos erdőterület 10 százaléka. Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára elmondta, hogy a rendszerváltozás óta egyetlen egy kormányzat sem tartotta fontosnak, hogy az erdőkkel államtitkári szinten foglalkozzon, a jelenlegi kormány működési ideje alatt azonban már két ciklus óta így van. Hozzátette, hogy “mi nemcsak beszélünk arról, hogy mit kellene tenni az erdők, erdőgazdaságok, az erdészetek, a természetvédelem érdekében, hanem aktívan cselekszünk, és a létrehozott szakmai szervezetek útján gondoskodunk a magyar erdők fenntartásáról, bővítéséről”.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák