Zöldinfó

Jó hír annak, aki még idén napelemet telepítene

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-07-08

Szerző:

Hell

Akár támogatással is megvalósíthatjuk a napelemes beruházást, amely így gyorsabban térülhet meg.

Az otthoni napelemek világszerte, így hazánkban is egyre terjednek, ami nem csoda, hiszen az ilyen rendszerekkel rengeteget spórolhat a befektető. Az utóbbi időszakban ugyanakkor jelentős drágulás volt tapasztalható a piacon. Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke a Pénzcentrumnak azt nyilatkozta, ennek hátterében nem csak a koronavírus-világjárvány, illetve az orosz-ukrán háború áll, tavaly például a kínai kormány döntései is növelték az árakat. Ezen felül Európában komoly hiány van olyan, a rendszerekhez köthető anyagokból, mint amilyen a tartószerkezetekhez szükséges acél.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai alapján 2021-ben a beépített kapacitás és a kiserőművek darabszáma is nőtt, kérdés viszont, hogy a háború miként hat majd a folyamatra. A trendben komoly szerepe volt azoknak az állami programoknak, amelyek révén támogatást lehet szerezni a napelemes projektekre.

Kiss Ernő szerint az esetleges beruházás előtt alaposan át kell gondolni, kit választunk. „A leggyakoribb hiba, hogy olyan olcsóbb vállalkozást és ajánlatot választanak a megrendelők, akik nem tartoznak szakmai szervezethez. Nincs múltjuk, referenciáik, szakképzett munkatársi gárdájuk, gépeik, eszközeik. Sőt, sokszor még magyarországi címük sem, így sok frissen alakult próbálkozónak esnek áldozatul a napelemre vágyó ügyfelek, akiknek egy ilyen átverés után el is megy a kedvük az egésztől” – mondta a szakember.

Még a választás előtt mindenképp érdemes kiszámolni az éves villamosenergia-fogyasztást, és azzal is kalkulálni kell, hogy ha például a gázfűtést is elektromosra cserélnénk, az növelni fogja az energiaigényt. Az elektromos fűtési rendszerek révén az áramfogyasztás akár három-négyszeresére is emelkedhet.

Kiss Ernő szerint azt is fontos tudni, hogy alanyi jogon 32 amper jár, a szolgáltatónak e fölött kell fizetnie. „A napelemes rendszerek esetében viszont hoztak egy szabályt, miszerint 2,5 kW fölött nem lehet a hálózat két fázison, csak hármon. Tehát át kell alakítani a mérőhelyem, ami megközelítőleg fél millió forintba kerül” – nyilatkozta, hozzátéve, hogy ezzel extra költségként kell számolni a panelenként akár 600-800 ezer forintba kerülő napelemek esetében.

A beruházással együtt érdemes a nyílászárókat is cserélni, illetve elektromossá alakítani a fűtési rendszert. Noha ez komoly költségekkel jár, a projekt jelentősen növeli az ingatlan értékét, innen nézve pedig Kiss Ernő szerint a beruházás azonnal megtérül. A szakember hozzátette, a drága áram miatt egy cégnek – amely piaci áron vásárolja az energiát – 2-3 év alatt térülhet meg a napelemek vásárlása. Egy háztartás esetében a rezsicsökkentés miatt a folyamat valamivel lassabb, de 6-8 év alatt már így is megtérülésről beszélhetünk.

Támogatással is beszerezhető napelem

A MEKH szerint egy átlagos háztartási méretű napelemes rendszer megközelítőleg 8 kW-os, ezzel 8000-9600 kWh energiát tud termelni egy évben. Kiss Ernő kiemelte, jelenleg szaldós elszámolási rendszer van érvényben Magyarországon, tehát egy éven belül bármikor meg lehet termelni, illetve el lehet használni az áramot – a gyakorlatban ez többek közt azt jelenti, hogy a nyáron előállított energiát télen fűtésre fordíthatjuk. A konstrukció lényege, hogy mérik a hálózatba táplált, valamint az elfogyasztott áramot, év végén pedig ennek megfelelően kell fizetni a többletfogyasztásért, vagy lehet pénzt igényelni a túltermelésért. A jogosultságot már csak 2023 végéig lehet megszerezni, ezt követően a kevésbé előnyös bruttó elszámolás lép életbe.

Egy átlagos, nagyjából 3-3,5 milliós rendszer esetében a költség 40-50 százaléka maga a napelem, 10-15 százaléka a tervezés engedélyeztetés és a kivitelezés, a fennmaradó rész pedig a tartószerkezet, az inverter és a segédanyagok ára. Mivel az energiaárak folyamatosan változnak, a 6-8 év megtérülés nem fix.

Egy ilyen beruházás sok háztartásnak komoly kiadást jelent, jó hír viszont, hogy több olyan program is fut, melynek révén csökkenthetjük a költségeket. Az előreláthatóan 2022 végéig elérhető otthonfelújítási pályázat keretében például a munkadíj és az anyagköltség után 50-50 százalékban legfeljebb 3 millió forintot igényelhetnek az ingatlanuk felújításán dolgozó családok. A programban napelemes rendszer is elszámolható, érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy a pénz megszerzéséhez előfinanszírozásra van szükség, az összeget utólag, a számlák benyújtása után ítélik meg. Szerencsére a pályázathoz külön otthonfelújítási hitelt is kidolgoztak. A másik lehetőség az a csomag, amelyben 100 százalékig vissza nem térítendő támogatást nyújtanak az alacsonyabb jövedelmű háztartásoknak a napelemes beruházásokhoz, valamint a fűtéskorszerűsítéshez. Ezen pályázat első üteme már lezárult, a második forduló ősszel kezdődik.

Zöld Energia

Támogatott lakossági tárolók: mi az optimális méret, és mik a kulcskérdések?

A támogatás önmagában nem garancia a jó üzletre: a tároló mérete, a szaldó/bruttó elszámolás időzítése és az aszimmetrikus hibrid inverter sokkal többet számít, mint a legtöbben gondolnák.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-04

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az Otthoni Energiatároló Program (OETP) 2,5 millió forintos támogatása látványosan felkavarta a lakossági piacot – írja az alternativenergia.hu. Sok háztartás most először számol reálisan azzal, hogy a napelem mellé akkumulátoros energiatárolót telepítsen. A kérdés azonban nem az, hogy jó-e az akkumulátor, hanem az, hogy kinek, milyen műszaki összeállításban és milyen időzítéssel lesz belőle pénzügyileg is racionális beruházás. A Deep Dive Solutions friss elemzése erre ad gyakorlati választ: valós, negyedórás fogyasztási idősorokkal, többféle tájolású PV termelési becsléssel és nettó jelenérték alapú megtérülési vizsgálattal.

Mit akar elérni a program, és miért nő ekkora az érdeklődés?

Az OETP célja az önfogyasztás növelése. A háztartás a nappal megtermelt energiát ne a hálózatnak adja át, hanem helyben tárolja és később felhasználja. A támogatás legfeljebb 2,5 millió forint, ami kedvező konfiguráció esetén akár a teljes beruházási költséget is lefedheti, innen a tömeges érdeklődés. A program nemcsak a meglévő napelemeseknek szól, hanem azoknak is, akik most építenének új, kombinált rendszert.

Hogyan számoltak: valós fogyasztási profil, PV becslés, 10 éves NPV

Az elemzés 5000 és 10 000 kWh közötti éves fogyasztású háztartásokat vizsgált, valós, negyedórás terhelési görbékkel, hogy a napi csúcsok és völgyek is megjelenjenek. A napelemes termelést historikus meteorológiai adatokból becsülték különböző tájolás és dőlésszög mellett. Tipikus lakossági inverterteljesítményekkel számoltak, a PV oldali kapacitást az inverterhez képest enyhe felülméretezéssel kezelték. A tárolóknál 10 és 20 kWh közötti tartományt elemeztek. A megtérülést 10 évre, 7 százalékos diszkontrátával vizsgálták, a költségoldalt piaci, középkategóriás telepítői ajánlatok alapján becsülve.

Meglévő napelemesek: miért a legkisebb még értelmes tároló a nyerő?

A program elsődleges célcsoportja az, aki már napelemes, de kikerült vagy hamarosan kikerül a kedvező szaldóelszámolásból, és bruttó elszámolás mellett az önfogyasztás növelésével szeretne villanyszámlát csökkenteni. A modell egyik legfontosabb üzenete, hogy a legjobb nettó jelenértéket sok esetben nem a nagy akkumulátor adja, hanem az a legkisebb tárolóméret, amelynek beruházása belefér a 2,5 milliós támogatásba. Ennek oka egyszerű: a támogatás plafonja nem nő a rendszer méretével, miközben a tároló fajlagos költsége gyakran gyorsabban emelkedik, mint a belőle nyerhető többletmegtakarítás.

10 kWh feletti tároló akkor tud igazán jól kijönni, ha az összköltséget nem tolja a támogatási limit fölé, például mert a háztartásnál már eleve van megfelelő hibrid inverter, és nem kell drága csere.

Szaldósoknak a kulcsmondat

A jelenleg még szaldós elszámolásban lévők esetében a hálózat kvázi virtuális akkuként működik. Amit betáplálnak, később azonos áron visszavehetik. Ilyenkor az akkumulátoros tárolás a veszteségek miatt üzemeltetésben rontja a pénzügyi képet. Ugyanakkor, ha néhány éven belül bruttó elszámolás jön, a tároló szerepe hirtelen felértékelődik. Az önfogyasztás növelése ekkor már azonnali pénzügyi előnyt jelenthet. Irányadó ökölszabályként 1 kWp beépített napelem Magyarországon nagyjából 1100–1200 kWh éves termelést ad. Ha a rendszer nincs jelentősen túlméretezve a fogyasztáshoz képest, a támogatás még későbbi bruttósodás mellett is javíthatja a megtérülést.

Inverterkérdés: a hibrid kevés, az aszimmetria gyakran döntő

A tárolótelepítés sok háztartásnál invertercserét hoz. A régebbi inverterek többsége nem akkuképes, ezért hibridre kell váltani. De nem mindegy, hogy szimmetrikus vagy aszimmetrikus a működés. Szimmetrikus üzemnél hiába egyezik a teljes termelés és fogyasztás, fázisonként eltérő terhelés esetén egyszerre keletkezhet vételezés és betáplálás, ami pénzügyi veszteséget okoz. Az aszimmetrikus működés ezt mérsékelni tudja, ezért sok esetben közvetlenül javítja a beruházás eredményét, különösen egyfázisú domináns fogyasztásnál.

Új rendszert építők: miért a 4 kW és 10 kWh a biztonsági konfiguráció?

Új telepítésnél a pályázat szigorúbb műszaki keretet ad. Legfeljebb 5 kW-os inverter építhető be, és a PV csúcsteljesítmény korlátozottan méretezhető felül. A modellezés szerint a 4 kW-os PV és 10 kWh tároló kombináció sok esetben a legkedvezőbb nettó jelenértéket adja, miközben az 5 kW-os rendszer is általában pozitív megtérülést mutat, különösen magasabb éves fogyasztásnál. Minél nagyobb és jobban időzített a helyben felhasználható fogyasztás, annál kedvezőbb a pénzügyi eredmény.

Önellátás: nagy ugrás 10 kWh-ig, utána csökken a határhaszon

A tároló energetikai hatása jól mérhető. Egy tipikus példában a 10 kWh-s akkumulátor a tároló nélküli nagyjából 33–35 százalékos önellátási és önfogyasztási szintet körülbelül 63–67 százalékra emelheti. E fölött a további bővítés egyre kisebb javulást hoz. A pluszkapacitás ritkábban termel új megtakarítást. A hosszabb egybefüggő önellátó időszak valódi előny lehet, de jellemzően a nyári hónapokban jelentkezik, télen a hálózati kitettség tartósan megmarad.

Tovább olvasom