Zöldinfó
Jó hír annak, aki még idén napelemet telepítene
Akár támogatással is megvalósíthatjuk a napelemes beruházást, amely így gyorsabban térülhet meg.
Az otthoni napelemek világszerte, így hazánkban is egyre terjednek, ami nem csoda, hiszen az ilyen rendszerekkel rengeteget spórolhat a befektető. Az utóbbi időszakban ugyanakkor jelentős drágulás volt tapasztalható a piacon. Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke a Pénzcentrumnak azt nyilatkozta, ennek hátterében nem csak a koronavírus-világjárvány, illetve az orosz-ukrán háború áll, tavaly például a kínai kormány döntései is növelték az árakat. Ezen felül Európában komoly hiány van olyan, a rendszerekhez köthető anyagokból, mint amilyen a tartószerkezetekhez szükséges acél.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai alapján 2021-ben a beépített kapacitás és a kiserőművek darabszáma is nőtt, kérdés viszont, hogy a háború miként hat majd a folyamatra. A trendben komoly szerepe volt azoknak az állami programoknak, amelyek révén támogatást lehet szerezni a napelemes projektekre.
Kiss Ernő szerint az esetleges beruházás előtt alaposan át kell gondolni, kit választunk. „A leggyakoribb hiba, hogy olyan olcsóbb vállalkozást és ajánlatot választanak a megrendelők, akik nem tartoznak szakmai szervezethez. Nincs múltjuk, referenciáik, szakképzett munkatársi gárdájuk, gépeik, eszközeik. Sőt, sokszor még magyarországi címük sem, így sok frissen alakult próbálkozónak esnek áldozatul a napelemre vágyó ügyfelek, akiknek egy ilyen átverés után el is megy a kedvük az egésztől” – mondta a szakember.
Még a választás előtt mindenképp érdemes kiszámolni az éves villamosenergia-fogyasztást, és azzal is kalkulálni kell, hogy ha például a gázfűtést is elektromosra cserélnénk, az növelni fogja az energiaigényt. Az elektromos fűtési rendszerek révén az áramfogyasztás akár három-négyszeresére is emelkedhet.
Kiss Ernő szerint azt is fontos tudni, hogy alanyi jogon 32 amper jár, a szolgáltatónak e fölött kell fizetnie. „A napelemes rendszerek esetében viszont hoztak egy szabályt, miszerint 2,5 kW fölött nem lehet a hálózat két fázison, csak hármon. Tehát át kell alakítani a mérőhelyem, ami megközelítőleg fél millió forintba kerül” – nyilatkozta, hozzátéve, hogy ezzel extra költségként kell számolni a panelenként akár 600-800 ezer forintba kerülő napelemek esetében.
A beruházással együtt érdemes a nyílászárókat is cserélni, illetve elektromossá alakítani a fűtési rendszert. Noha ez komoly költségekkel jár, a projekt jelentősen növeli az ingatlan értékét, innen nézve pedig Kiss Ernő szerint a beruházás azonnal megtérül. A szakember hozzátette, a drága áram miatt egy cégnek – amely piaci áron vásárolja az energiát – 2-3 év alatt térülhet meg a napelemek vásárlása. Egy háztartás esetében a rezsicsökkentés miatt a folyamat valamivel lassabb, de 6-8 év alatt már így is megtérülésről beszélhetünk.
Támogatással is beszerezhető napelem
A MEKH szerint egy átlagos háztartási méretű napelemes rendszer megközelítőleg 8 kW-os, ezzel 8000-9600 kWh energiát tud termelni egy évben. Kiss Ernő kiemelte, jelenleg szaldós elszámolási rendszer van érvényben Magyarországon, tehát egy éven belül bármikor meg lehet termelni, illetve el lehet használni az áramot – a gyakorlatban ez többek közt azt jelenti, hogy a nyáron előállított energiát télen fűtésre fordíthatjuk. A konstrukció lényege, hogy mérik a hálózatba táplált, valamint az elfogyasztott áramot, év végén pedig ennek megfelelően kell fizetni a többletfogyasztásért, vagy lehet pénzt igényelni a túltermelésért. A jogosultságot már csak 2023 végéig lehet megszerezni, ezt követően a kevésbé előnyös bruttó elszámolás lép életbe.
Egy átlagos, nagyjából 3-3,5 milliós rendszer esetében a költség 40-50 százaléka maga a napelem, 10-15 százaléka a tervezés engedélyeztetés és a kivitelezés, a fennmaradó rész pedig a tartószerkezet, az inverter és a segédanyagok ára. Mivel az energiaárak folyamatosan változnak, a 6-8 év megtérülés nem fix.
Egy ilyen beruházás sok háztartásnak komoly kiadást jelent, jó hír viszont, hogy több olyan program is fut, melynek révén csökkenthetjük a költségeket. Az előreláthatóan 2022 végéig elérhető otthonfelújítási pályázat keretében például a munkadíj és az anyagköltség után 50-50 százalékban legfeljebb 3 millió forintot igényelhetnek az ingatlanuk felújításán dolgozó családok. A programban napelemes rendszer is elszámolható, érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy a pénz megszerzéséhez előfinanszírozásra van szükség, az összeget utólag, a számlák benyújtása után ítélik meg. Szerencsére a pályázathoz külön otthonfelújítási hitelt is kidolgoztak. A másik lehetőség az a csomag, amelyben 100 százalékig vissza nem térítendő támogatást nyújtanak az alacsonyabb jövedelmű háztartásoknak a napelemes beruházásokhoz, valamint a fűtéskorszerűsítéshez. Ezen pályázat első üteme már lezárult, a második forduló ősszel kezdődik.
Zöldinfó
A talajba került-e veszélyes anyag? Vizsgálják a debreceni CATL-ügyet
Vegyi anyagokat mutattak ki a debreceni CATL akkumulátorgyárnál május elején kiömlött zöld folyadékban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Soron kívüli és szigorú vizsgálatot rendelt el a kormányhivatalokat is felügyelő Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter a debreceni CATL akkumulátorgyárból szivárgó “zöld víz” ügyében az esetleges szennyezés feltárására – közölte Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt helyi országgyűlési képviselője a Facebookon. Az önkormányzat és a CATL a vizsgálatok lefolytatásában mindenben együttműködik az illetékes szervekkel, ugyanakkor jelezték: a korábbi vizsgálatok nem mutattak ki szennyező anyagokat – írja az alternativenergia.hu. Tárkányi Zsolt közlése szerint az eset miatt a kormányhivatal visszavonta a gyárnak korábban kiadott vízügyi hatósági hozzájáruló nyilatkozatot, és egymillió forintos bírságot szabott ki. “Utóbbit nehéz indulatok nélkül kommentálni, de sajnos a jelenlegi szabályok szerint jelenleg ez a kiszabható legmagasabb bírság az ilyen eseteknél. Ezen rövidesen változtatunk és valós visszatartó erővel bíró bírságokra számíthatnak a szennyező üzemek” – jelezte Tárkányi Zsolt.
Ezt megelőzően a Tisza párt két debreceni országgyűlési képviselője hozta nyilvánosságra a Mikepércsi Anyák a Környezetért (MIAKÖ) Egyesület által megrendelt vizsgálat eredményét, miszerint vegyi anyagokat, köztük magzatkárosító NMP-oldószert mutattak ki abban a zöld folyadékban, amely május elején bugyogott fel a földből Debrecenben, a CATL kínai akkumulátorgyárnál. Tompa Enikő a Facebook-bejegyzésében azt írta, a debreceni CATL akkumulátorgyár 2-es kapuja előtt felbugyogó zöld folyadékból vett minta független laboratórium által készített elemzése “aggasztó képet fest a (…) minta összetételéről”.
A képviselő haladéktalanul tájékoztatást kért az ügyben a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal főigazgatójától, hogy még a csütörtöki napon adjanak tájékoztatást a hatóság által elvégzett laboratóriumi elemzés eredményéről, és a vizsgálati eredményt hozzák nyilvánosságra. Tárkányi Zsolt a Facebookon jelezte: “döbbenettel értesültünk arról, hogy magzatkárosító NMP-oldószert és más vegyi anyagokat is kimutatott a civilek által megrendelt vizsgálat. A minimális mértékű oldószer jelenlétét az teszi maximálisan aggasztóvá, hogy a gyárból a talajba és a vízbe egyáltalán nem kerülhetne, vagyis az egyetlen elfogadható mennyiség itt a 0” – írta a képviselő.
A képviselők azonnal tájékoztatták a hatóságokat és az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot. “Ha bebizonyosodik a szennyezés, akkor minden hatósági eszközzel fel fognak lépni az illetékesek. Közben már előkészítés alatt áll az a jogszabály, amely kifejezetten az ilyen üzemek ellenőrzésére és szankcionálására létrejövő hatóságról rendelkezik. A visszaeső környezetszennyező üzemekre kivethető legsúlyosabb szankció a gyár bezárása lesz” – ismertette Tárkányi Zsolt. A MIAKÖ Egyesület részletesen nyilvánosságra hozta a mérések eredményét, a szennyezett víz összetételét.
Ebben külön kiemelték, hogy “mivel az NMP (N-metil-2-pirrolidon) a természetben nem fordul elő, jelenléte a mintában, még ha csak 1 µg/l koncentrációban is, feketén-fehéren igazolja, hogy a csatornába került folyadék technológiai szennyezéssel érintkezett, azaz nem tiszta hálózati víz és ételfesték keveréke volt”, mint ahogy azt korábban a gyár képviselői állították. “Mivel az NMP az akkumulátorcellák gyártása során (a katódbevonat készítésénél) használt veszélyes, reprodukciót károsító oldószer, annak semmiképpen sem szabadna keverednie a csatornahálózattal” – jelezték, hozzátéve, az, hogy a zöld színű folyadékkal együtt az NMP is megjelent a kapun kívüli árokban, azt mutatja, hogy a “nyomáspróba” során átmosott vagy leürített csővezetékekben NMP-maradványok voltak, amelyeket a folyadék magával sodort a közterületre.
A mintában talált összetétel pontról pontra megegyezik az NMC (nikkel-mangán-kobalt) típusú lítium-ion akkumulátorok gyártási alapanyagaival – közölték. Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett rá, hogy korábban a CATL vezetése, a nyomáspróbát végző cég és a Debreceni Vízmű arról tájékoztatta az önkormányzatot, hogy a víz nem tartalmaz szennyező anyagot. A katasztrófavédelem helyszíni mérései is ezt támasztották alá. “Az akkori és a MIAKÖ által a mai napon közzétett eredmények közötti ellentmondást fel kell oldani” – mondta a polgármester, jelezve, az önkormányzat támogatja a MIAKÖ vizsgálati kezdeményezését, és szorgalmazza, hogy a környezetvédelmi hatóság tisztázza a laborvizsgálatok közötti különbségeket.
Ehhez a város a Debreceni Vízmű Zrt. által végzett laborvizsgálat eredményét is a MIAKÖ rendelkezésére bocsátja. “A város abban érdekelt és elkötelezett, hogy az itt működő üzemek betartsák a szabályokat és azoknak megfelelően működjenek. Amennyiben nem így tesznek a hatóságok a legszigorúbb szankciókkal lépjenek fel ellenük” – írta a polgármester. A kormányhivatal nem mutatott ki NMP-t a zöld vízben, a CATL Debrecen a hatóság méréseit tekinti hitelesnek a csatornaügy kivizsgálásában – közölte az akkumulátorgyár sajtószolgálata az MTI-vel.
Azt írták: a vállalat információi szerint a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztályának “akkreditált laboratóriumi eredményei nem támasztják alá azt az értesülést, amely szerint a vállalat telephelye melletti csatornából kiömlő zöldre festett szennyvíz NMP vegyületet tartalmazott volna”. A vállalat mindenben együttműködik a hatóságokkal – tették hozzá.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
